Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-18 / 168. szám

Szombat, 1987. július IS. Edmond Rostand: Cyra­no dc Bcrgerac. A roman­tikus dráma rlőadasai a Dóm téren ma és vasár­nap este tél 9-kor. A harmadik szegcdi táb­laképtestészeti bicnnálé megnyitása vasárnap dél­előtt 11-kor, a képtárban. Nemzetközi Szakszerve­zeti Néptánrfesztivál. Folk­lórbemutatók az újszeged! színpadon ma. és vasár­nap este fél 9-kor; nem­zeti napok: külföldi együt­tesek bemutatói ma és va­sárnap délután 4-kor a múzeum előtt és a Dugo­nics téren. A pedagógiai nyári egyetem előadásai a Sze­gedi Biológiai Központban. Wlcber Mariann jelmez­tervező művész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20­iff. Papp György grafikus­művész tűzzománcai a Pa­letta Galériában, augusztus 20-ig. Gubcsi Attila festőmű­vész kiállítása az ifjúsá­gi házban, augusztus 31­ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Csong­rád megyei parasztbútorok és népviseletek; Lucs­képgyűjtemény; Móra-em­lékszoba; A Fekete-ház­ban: Vihart aratva — Csongrád megye munkás­ságának élete és harcai 1867—1945; Buday György élete és munkássága; Ma­gyar katonai egyenruhák; a Vármúzeumban: Szeged múltja, jelene, jövője; a Kass Galériában: Bélye­gek, bélyegtervek. mini­és maxikönyvek Kass Já­nos műhelyéből. Nemzeti Történeti Em­lékpark (Ópusztaszcr). Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye (Tápé). Kenderfonó gyártörténeti kiállítás (Szeged, Rigó ut­ca 5—7.). Paprikamúzeum (Szent­mihálytelek). IBV nemzetközi kajak­kenu verseny a Maty-éren, ma és vasárnap. A tiltott dolgok szakértője Gyere velem, mondja a Vagy ézt mondtam már? hatalmas díszletek, mögött írd azt, hogy nekem azt Hábetler Ferenc, akit ta- kell csinálni, ami egyéb­pasztalatlanul piromániás- ként tilos, büntetendő, nak gondoltam. Nagy a — A nagy feszültséget füst, félszegen kerülgetem hogyan vezeted le? a színpadi mozgások len- — Ebben a szakmában dületével hátracsörtető spa- hárman dolgozunk. Meló nyol katonákat Hábetler, után leülünk és egy sör a pirotechnikus egy-egy mellett kibeszéljük ma­tőmondattal válaszol kér- gunkból az eseményeket, déseimre, közben minden- Azután másnap délelőtt el­féle eszközöket rakosgat nyúlunk, a strandon és új­egyik 'helyről a másikra, ratárgyaljuk a dolgokat. Gyűlölöm a tüzet, mondja Ennek a munkának nin­egy masinával a kezében, csenek leírható szabályai, Követem, de szinte semmit ezért mindent részletesen nem tudok meg töle, ria- meg kell beszélnünk, uyon feszült. Hozzánk lép az egyik Azután elül a füst, a kolléga: Cyrano tapsrendjét gyako- — Feri. volt két szikra... rolják a izin padon és Há- — De azt négyen tapos­betler végre megáll. ták. — A Délmitől jöttél? Ebben maradnak. Még ;ó, — A Délmagyarországtól, hogy senki nem szereti a — Ahá. Akkor ird le, tüzet. hogy gyűlölöm a tüzet! D. I. Van itt valami... Holnap nyílik a festészeti biennálé A kortárs festészet szegedi szemléjét, a táblakép-fes­tészeti biennálét immár harmadik alkalommal rendezi meg két helyszínen, a Képtárban és az Ifjúsági Házban — a Művelődési Minisztérium, a Képző- és Iparművészek Szövetsége, a szegedi tanács és a Móra Ferenc Múzeum. A nagyszabású tárlat ünnepélyes megnyitója vasárnap délelőtt 11-kor lesz a Képtarban: Papp Gyula, Szeged ta­nácselnöke mond beszédet, és átadják a kiállító művé­szeknek odaítélt dijakat. UL .II I ,« »—W. -»-T»,*.W"„-/'T...,95» , V. .-VV*», » . . - R I.• ­». M !-'....'....¡M, Cyrano-image és Huszti Péter Pedagógiai nyári egyetem Választás vagy kinevezés ? A pedagógiai nyári egye­temen csütörtök délelőtt Mezei Gyula, a Fővárosi Ta­nács művelődési főosztályá­nak vezetője szinte az egész, oktatásirányítást minősítet­te tartalmas előadásában. A számtalan érdekes téma kö­zül az i gazgatóválasztás kérdését emeljük ki, mert ez a probléma — finoman szól­va — nem tanulságok nél­küli a szegediek számára som. Ismeretes, hogy az idén jártak le azok az öt eszten­dőre szóló megbízatások, melyek — a hazai oktatás­ügyben előszór — igazgatói munkakör ellátására hatail­mazták föl a kijelölt peda­gógusokat. A rendelkezések értelmében pályázni kellett, — illetve lehetett — a meg­ürülő igazgatói állásokra Ezt az űj rendszert sokan választásnak mondják, hol­ott az igazgatói kinevezés másfajta, korszerűbb, de­mokratikusabb rendjéről van szó. Ez az új rend kifejezésre juttatja, hogy kettős felelős­séggel kell dolgoznia az igazgatónak. Egyrészt, fe­lelősséggel tartozik az ál­lam, illetve a társadalom iránt, másrészt a nevelőtes­tület és az iskola iránt. A fővárosban 208 űj igaz­gatói állást hirdettek meg. Ezekre összesen 288 pályá­zat érkezett, de zömében csak egy az olyan helyekre, ahol nem ment nyugdíjba a korábbi igazgató. Természe­tes dolog, hogy a jól dolgo­zó direktorok kissé sértődöt­ten írtak pályázatot arra az állásra, amelyet betöltöttek. Ugyanakkor ez az űj rend lehetőséget teremtett arra, hogy a nevelőtestület kifeje­zésre juttassa elégedetlensé­gét, ha rosszul dolgozó igaz­gatóról volt szó. Igaz, a tan­testületi viták az elvártak­hoz képest mindig rövideb­bek voltak, s a választás, a titkos szavazás került az el­járás középpontjába. Mezei Gyula beszámolt arról, hogy tapasztalatai sze­rint a szavazás siettetésével is kifejezésre jutott a fele­lősség elhárításának vagy mérséklésének reflexe. A Fővárosi Tanács — a társa­dalmi és politikai szervek véleményének begyűjtése után — alkalmanként több jelölt indulását is támogat­ta. Ezek — ha működő igazgatóról volt szó — heves érzelmeket váltottak ki. Minden esetre a tanács által javasoltak legtobbike végül befutott, s csak az esetek tíz százalékában kerekedett ilyen-olyan vita. Ezeknek a vitás eseteknek a tanulmá­nyozásával lehet majd to­vább lépni. Például ügy — javasolta az előadó, —, hogy az 58 éves, jó munkát vég­ző igazgatót nem bocsátják ilyen procedúra elé, mert ez valóban sértő lehet. Az új rendet viszont olyan furcsaságok sérthették, mint hogy jelentkezett pedagógiai tevékenységet soha nem folytató diplomás is. Hason­ló módon meglepve olvas­ták azt a pályázatot, mely­nek szerzője „bármelyik" budapesti iskolát jelölte meg választott céljáüL Ezek természetesen komolytalan pályázatok voltak. De ko­moly kérdést vet föl az egyik eset: hat főt foglal­koztató kollégium igazgató­jának jelentkezett a jelenle­gi vezető és helyettese. Két­két szavazatot kaptak, tehát nem született 51 százalékos többség. Ilyen és hasonló esetekben a tanács megbí­zott igazgatói munkakört hoz létre. Az új rend működéséről több következtetés vonható le. Talán a legáltalánosabb, a leginkább megszívlelendő: tanulni kell még a demok­ráciát, legyen szó választás­ról vagy kinevezésről! Dlusztus Imre Mint várható volt, az idei szabadtéri játékok műsorai közül legnagyobb érdeklődés a Nyomorultak iránt mutat­kozott így idejekorán, még az év elején felemelték az előadásszámot ötről nyolcra, s lényegében elkeltek már az utólag műsornaptárba iktatott előadások belépői is: augusztus 17—18-ra, illetve 2l-re csak a legolcsóbb je­gyekből van kínálat Ha­sonlóképpen gyakorlatilag teltházasnak tekinthetők a jövő hét bemutatói, a nép­táncfesztivál pénteki és szombati gálaestjei. A inai és a holnapi Cyranókra szintén inkább olcsóbb je­gyek kaphatók. Majdnem teltházas a Rigoletto első két előadása (jülius 31., au­gusztus 1.), és Webber Re­quiemje, illetve a Tolcsvay testvérek Magyar miséje augusztus 22-én. A városban fesztiválhangulatot teremtő, mozgalmas néptáncseregszemlék — a nemzeti hagyományok őrzésére és újrateremtésére szövetkezett fiatalság közvetítésével — a különböző országok kultúrájának cseréjéhez, kapcsola­taik ápolásához adnak fórumot, alkalmat. Nemcsak mi, szerencsés szegediek ismerkedhetünk más népek múltjá­val, jelenével ilyenkor; a nemzetközi táncnyelv segítségé­vel egymással beszélgetnek, barátkoznak tíz nemzet fiai Kávét inni nagy melegben is jó. E szinte lázadóan egysze­rűen kijelentésre pedig nem sarkallt egyéb, csupán a tény, hogy midőn a Feszti­vál ételbár asztalánál helyet foglaltunk, a Madách Szín­ház kitűnő művésze, a ma esti premier címszereplője csak egy kávét kért — s szinte azonnal egy igen jó kis beszélgetés kellős köze­pében találhattuk magunkat. — Mint minden jól ismert magyar színésznek, Huszti Péternek is van egy jelleg­zetes image-e, egy, a közön­ség nagy részében élő „típus­mása". A pesti előadások ta­pasztalatai alapján a Cyra­nóval ez hogyan egyeztethe­tő össze? — Onnan kell kezdenem, hogy ha van a színésznek ars poeticája, ez nekem csak valarríj olyasféle lehet: ho­gyan, mennyire kereshető meg a klasszikus vagy új szerepek mögött az ember. A hűs-vér figurát igyekez­vén megtalálni most >s, a Cyrano kapcsán kénytelen vagyok kijelenteni: őt is csak úgy tudom elképzelni, mint aki itt és most, köz­tünk is élhetne. Mert nem hiszek abban, hogy egy da­rab felmutatása vagy egy nagy szerep mégoly parádés megjelenítése önmagában elegendő lehet ahhoz, hogy a vágyat beteljesítsük: a darab lélektől lélekig hatol­jon. Ami közvetlenül a Huszti-image-t illeti: akár­milyen hihetetlen, de a Hamlet vagy a Peer Gynt esetében' egyszerűbb volt a dolog. Velük sok minden­ben lehetett azonosulni, Cy­Jegyfront A folklór ünnepel nóban, ami nagyon izgató: a mérhetetlen egyéni sza­badságvágy. Az emberi méltóság, a szabad szellem szárnyalásának ereje. Ez a Cyrano nem keres magának pártfogókat, csupán saját erényeivel és hibáival föl­vértezve kíván az emberek elé lépni: ez a szerep es a darab magja! Ez az alak távolról sem tökéletes hál'­istennek: csakhogy éppúgy lehet gazdagodni egy Cyra­nó-féle életből, mint sok másból — A fővárosi előadás-soro­zat után a szegedi produk­ció esélyeit mennyiben látja eltérőnek? ranóval kicsit más a hely­zet. — Sokan emlékezhetnek arra a bizonyos, ma már le­gendásnak tartott; Szabó Sándor-féle Cyranóra js ... — Azt én, sajnos nem lát­hattam — Szabó Sándor vi­szont látta a Madách Szín­ház előadását... Sokat be­szélgettünk utána ... Ebből a szempontból, azt hiszem, szerencsés helyzetben va­gyok. Egyébként amikor foglalkozni kezdtem ezzel a különleges, szárnyaló alak­kal, megéreztem: egészen másvalami hozható ki belő­le, mint Szabó Sándor ide­jében, az ötvenes években. Van valami ebben a Cyra­— Technikailag természe­tesen egészen más előadás várható: más díszlet, új partnerek, sokkal több sze­replő. Mindez automatiku­san változtat a produkción, méghozzá jócskán. AM en­nél sokkal fontosabbnak tartom azt az inspiráló at­moszférát, ami a szegedi szabadtéri színpadhoz köt­hető. Azt, amit én itt példá­ul a Peer Gynt idején érez­tem. Nehéz igazán jól és meggyőzően érzékeltetni, mit jelenthet a színésznek maga a dóm, a fantasztikus méretű, a színpadról egé­szen speciális látványt nyúj­tó nézőtér, a fölénk boruló óriási ég. És mindezenköz­ben Cyranó a Holdat nézi... Nem az a gond igazán, ho­gyan tevődik át ide a da­rab: én mostanában már elő­re attól félek, milyen lesz majd a Madách Színházban — ezután ... Domonkos László I

Next

/
Thumbnails
Contents