Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-15 / 165. szám

4 Csütörtök, 1987. július 18. Hazánkba érkezett Bohuslav Chnoupek (Folytatás az 1. oldalról) Varsói Szerződés, a Sz.iv­Bohuslav Chnoupek dél- jetunió és más szocialista ételt megkoszorúzta a Ma- országok javaslatai és kez­gyar Húsok emlékmüvét a deményezései jó alapot biz­Hósok terén, majd megkez- tosítanak a béke fenntartá­dödtek a hivatalos magyar— sához és megszilárdításához, csehszlovák külügymini.sz- az enyhülési folyamat kibon­leri tárgyalások a Külügy- takoztatásához. A külügymi­mi niszlériumban. niszterek tájékoztatták egy­A szívélyes, baráti légkörű mast arró1 a Kzéles knrű megbeszélésen Várkonvi Pé- aktivitásról, amelyet Ma­ter es Bohuslav Chnoupek KVarorszag és Csehszlovákia barátinak és gyümölcsözően e celok jegyeben a nemzet­fejlődőnek értékelte a két knzi biztonság es egyuttmu­ország kapcsolatait. Megelé- kodes erdekeben kifejt. Meg' gedéssel állapították meg, állapították, hogy a külügy­hogy kölcsönös a szándék minisztériumok együttműkö­az együttműködés további dese jol szolgaija a ket or­elmelvitésére. ami mindkét sz*8 aktív nemzetközi teve­országban elősegíti a szocia- kenységét. lista megújulást. Méltatták A tárgyaláson jelen volt a két testvérpárt főtitkárai Kovács Béla és Ondrej Du­rendszeres találkozóinak je- rej. lentóségét a magyar—cseh- várkonyi Péter és felesége szlovák kapcsolatok kedvező este díszvacsorát adott Bo­alakulásában. huslav Chnoupek és felesége A "nemzetközi helyzetet tiszteletére a Gundet étte­érlékelve hangsúlyozták: a remben. Magyar-lengyel gazdasági megbeszélések Marjai József, a Minisz- sen részt vett Marjai József, tertanács elnökhelyettese, Jelen volt Tadeusz Czecho­hazánk állandó KGST-kép- wicz, a Lengyel Népköztár­viselője július 13-án és 14- saság budapesti nagykövete, én Budapesten tárgyalt a A bécsi utótalálkozón A nemzeti kisebbségek helyzetéről 0 Bécs (MTI) A nemzeti kisebbségek kérdésének megfelelő helyet kell kapnia a bécsi találko­zón kidolgozandó záródoku­mentumban — hangoztatta a tanácskozáson Erdős André nagykövet, a magyar kül­döttség vezetője. A magyar képviselő rá­mutatott arra, hogy a hel­sinki dokumentum elfogadá­sa óta tovább nőtt ennek a kérdésnek a jelentősége mind az egyes aláíró álla­mokban, mind azok egymás közötti kapcsolataiban. — A legutóbbi, madridi utóla­lálkozón leszögezték, hogy állandó haladásra kell töre­kedni ezen a téren, szavatol­ni kell a nemzeti kisebbség­hez tartozók jogait, védel­mezni kell törvényes érde­keiket. További erőfeszítések­re van szükség ahhoz, hogy megakadályozzák e jogok és érdekek megsértését. A nemzeti kisebbséeek ügve élő probléma, ezért annak ál­landó figyelmet kell kapnia — hangoztatta, s rámutatott: e kérdés a megértés, a pozi­tív kapcsolatok fontos eleme főként azok között az álla­mok között, amelyek terüle­tén a nemzeti kisebbségek élnek. kétoldalú kapcsolatokról, és a két országot érintő nem­zetközi gazdasági és pénz­ügyi kérdésekről Wladyslaw Gwiazda miniszterelnök-he­lyettessel, a Lengyel Nép­köztársaság állandó KGST­képviselöjével. Wladyslaw Gwiazdát ked­den a Parlamentben fogadta Grósz Károly, a Miniszter­tanács elnöke. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélé­Rádiótelex KORMÁNYMEGBLZATAS bízást — fenntartással — el­ROMABAN fogadta. Végleges választ a Giovanni Goria keresz- pártokkal való tárgyalás ténydemokrata politikust, után fog adni, amikor ki­eddigi kincstárügyi minisz- derül, képes-e létrehozni egy tert bízta meg hétfőn este kormánykoalíciót, az új olasz kormány meg­alakításával Cossiga köztár­sasági elnök. Goria a meg­GRISIN LEMONDOTT MANDÁTUMÁRÓL Szöuli mentőakció S ikerül-e a dél-koreai mentőakció? A leg­utóbbi 48 óra fejleményei tükrében ezt a kérdést két megközelítésben is fel kell tenni. S a válasz a kér­désekre szorosan összefügg. Csőn Tu Hvan diktátorel­nok mostani nagyszabású kormányátalakítása alkal­mas-e az ellenzék hetek­hónapok óta tartó tünteté­seinek lecsillapítására? Az igen avagy a nem választól pedig nem kis mértékben függ. hogy miként alakul az 1988-as szöuli olimpia sorsa. Hétfőn Cson Tu Hvan elnök korábbi ígéretének megfelelően lényeges sze­mélycseréket határozott ej kormányában. Hét poszton változtak a miniszterek az­zal a kimondott céllal, hogy a kabinetnek politi­kailag semleges színezete legyen. Ennek a kabinet­nek kelleoe biztosítania a hatalom „pártatlanságát" a még idén avagy a jövö év elején megtartandó elnök­választásokig. Huszonnégy órával később a kormány­zó Demokratikus Igazság Pártban is változások tör­téntek: állítólag távozott 27 olyan, a kemény vonal hí­veként számon tartott po­litikus, akik közvetlenül, avagy közvetve felelősek voltak az utóbbi évek dik­tatórikus irányvonalának megvalósításáért. Formai­lag ezzel megtisztították az utat Ro Te Vu pártelnök számára, hogy az elnökvá­lasztásokon egy mérsékelt „demokratikus meggyőző­désű" politikus személyé­ben indulhasson, s — a kormányzó párt reményei szerint — többséget kap­hasson. ily módon átment­se a dél-koreai rendszert. Nehéz eldönteni, hogy Cson Tu Hvan szöuli dik­tátorelnök hajlandó lett volna-e a külcsín, ilyen megszépítésére akkor is, ha nem fenyegette volna a háttérből az olimpia ren­dezési jogának elvesztése. Néhány hete több ameri­kai város már nyíltan is bejelentette igényét a sportesemény rendezési jo­gának átvételére, amennyi­ben a dél-koreai belső ál­lapotok, az állandó tün­tetések légköre miatt a nemzetközi olimpiai bi­zottság korábbi döntésének felülvizsgálatára kénysze­rült volna. A nemzetközi sportdip­lomácia most valamelyest fellélegezhetett. (Időközben felújultak az érintkezések Dél-Korea és a KNDK kö­zött is arról, hogy hány, és milyen rendezvény jogút kapná meg Phenjan.) A végső szót azonban vár­hatóan mégis csak a dél­koreai ellenzék mondhatja ki. Elfogadia-e a rendszer által felkínált biztosítéko­kat a demokratizálásra, avagy a mostani kor­mányátalakítást csupán megtévesztő mentőakció­nak tekinti, s folytatja kampányát Cson Tu Hvan elnök rendszere ellen. A keddi szöuli lapok ** maguk sem zárják ki, hogy az ellenzék kevés­nek ítéli majd a fejle­ményt. Az új kabinet ugyanis távolról sem • te­kinthető „semlegesnek", hadügyminisztere például az a Csöng Ho Jong lett, akit az elnök legközvetle­nebb barátjának tartanak, s aki májusig belügymi­niszterként döntő szerepet töltött be az ellenzék meg­mozdulásainak keményke­zű elfojtásában. Ortutay L. Gyula A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa lejárta előtt meg­szüntette Viktor Grisin kép­viselői mandátumának ér­vényességét, mert Grisin be­jelentette: lemond képviselői megbízatásáról. Az 1914-ben született Viktor Grisin 1967—1986-ig a Legfelsőbb Tanacs Elnökségének tagja, 1971—1986. között az SZKP KB PB tagja, 1967—1985-ig pedig a moszkvai városi pártbizottság első titkára volt. FRANCIA ÁGYÚNASZÁD AZ ÖBÖLBEN Bahreinbe érkezett kedden a Victor Schoelcher elnevezé­sű francia hadihajó — je­lentették be Bahrein főváro­sában, Majiamában. Az ágyúnaszád feladata, hogy védelmet biztosítson annak a francia konténer­szállító hajónak, amelyet az iráni haditengerészet két hadihajója támadott meg hétfőn a Perzsa-(Arab)-öböl­ben. Ez a negyedik francia hajó, amelyet támadás ért a térségben 1986 januárja óta. A megsérült 21 ezer ton­nás francia hajót jelenleg a manamai kikötőben vizsgál­ják, hogy felbecsüljék, mek­kora károkat okoztak az iráni támadók. FOGADÁS Christiane Malitchenko, a Francia Köztársaság buda pesti nagykövete hazája nemzeti ünnepén kedden fo­gadást adott a rezidenciá­ján. A fogadáson részt vett Köpeczi Béla művelődési miniszter, Urbún Lajos köz­lekedési miniszter, Andriko Miklós belkereskedelmi mi­nisztériumi államtitkár. Tö­rök István külkereskedelmi minisztériumi államtitkár. Kovács László külügymi­niszter-helyettes. A fogadá­son megjelent a politikai és a kulturális élet több más vezető képviselője, s a dip­lomáciai képviseletek szá­mos vezetője és tagja Á sajtó szerepéről Mihail Gorbacsov a tömegtájékoztatás feladatairól 0 Moszkva (MTI) Bármilyen fontosak is a gazdaság alapvető jelensé­gei. nem válhatnak az átalakítás részévé, hogyha nem lépnek kölcsönhatásba a társadalom életének többi szfé­rájával — a szellemi, a politikai élettel, a demokráciával és más területekkel — mondotta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára azon a találkozón, amelyet pénteken tartottak az SZKP KB székházában a szovjet tömegtá­jékoztatási eszközök és alkötói szövetségek vezetőinek részvételével. A beszéd szövegét kedden hozták nyilvá­nosságra a szovjet fővárosban. A szovjet vezető kijelen­tette: a gazdaságirányítás átalakítását napirendre tű­ző júniusi KB-ülés előkészí­tése során nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet to­vábblépni az átalakítás egé­szének áttekintése nélkül. A társadalomban végbemenő folyamatok jellege a KB ja­nuári ülése után megválto­zott, s megváltozott a vita menetének üteme, élesebbé vált hangvétele, s imás lett az elfogadott döntések tar­talma. Ki kell mondani: minden megváltozott és ki­éleződött, ez pedig azt je­lenti, ihogy a KB januári ülésén helyesen vetette fel a problémákat, az átalakí­tás kezdte áthatni a társa­dalom életének minden te­rületét, a nép minden réte­gét. A fótitkár emlékeztetett arra, hogy nem először ke­rül sor hasonló találkozóra, s ezt jó hagyománynak mi­nősítette. Ügy fogalmazott: lehetséges, hogy a párt nem jutott volna el az átalakí­tás megvitatásának jelenlegi színvonalára, ha a tömeg­tájékoztatási eszközök rög­tön a KB áprilisi ülését kö­vetően nem kapcsolódnak be tevékenyen e folyamatba. Az elmúlt két év megmu­tatta, hogy erősödik az em­berek meggyőződése az át­alakítás szükségességével kapcsolatban, sokan pedig aggódni kezdenek az átala­kításért, nehogy megszakad­jon. Mihail Gorbacsov hangsú­lyozta: az átalakítás nem tatfiadás, s ha tagadás, ok­kor az dialektikus tagadás. A gyorsítást, az átalakítást célzó irányvonal kidolgozá­sának megvan a szilárd alapja, amelyet a szovjet em­berek nemzedékeinek erőfe­szítései teremtettek meg. Rámutatott, hogy a párt és az alkotó értelmiség azo­nos úton halad. A Szovjet­unióban nem osztályharc, nem kibékíthetetlen harc folyik, hanem útkeresés, vi­ták arról, hogyan lelhető fel A Magyar Kereskedelmi Kamara ügyvezetőségének illése Kibővített ülést tartott kedden a Magyar Kereske­delmi Kamara ügyvezetősé­ge. Az ülésen megvitattak az MSZMP KB által a kö­zelmúltban elfogadott kibon­takozási programnak a 0"z­daságra vonatkozó felada­tait, az ezzel kapcsolatos teendőket. A Központi Bi­zottság üléséről Beck Tamás elnök tájékoztatta az ügy­vezetóséget. A testület ismételten hang­súlyozta — a legutóbbi el­nökségi ülés állásfoglalásá­nak szellemében —, hogy az adóreform bevezetése meg­felelő felkészülést igényel a gazdálkodó egységek részé­ről. Éppen ezért a koncepció véglegesítése, az adózással kapcsolatos konkrét dönté­sek nem maradhatnak a negyedik negyedévre. Ugyanakkor komplexen kell foglalkozni az árreform kér­désével is, és nem kerülhet le a napirendről a bérreform sem. A testület arra is rá­mutatott, hogy az ipari és az agrárgazdasági termelés strukturális kérdéseinek meg­oldásához a feltételeket je­lentős részben a helyi erő­forrásokból kell megterem­teni. Ehhez elengedhetetlen a központi beavatkozások csökkentése — a vállalatok mozgásterének tényleges nö­velése. A teljesítmények fo­kozásának alapfeltétele a szelektív ösztönzés alkalma­zása és a termelés morális tényezőinek megerősítése. Az érdekegyeztetést a gaz­daságirányítás hatékony eszközévé kell tenni. Az ér­dekek ütköztetése, az ellent­mondások megállapodással történő feloldása az erőfor­rások növelésében is új eredményeket hozhat. Ehhez viszont vissza kell állítani — a gazdasági élet minden területén — a megállapodá­sok kötelező erejének tekin­télyét. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Grósz Károly miniszterelnök, Kapolyi László ipari és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, valamint Köveskuti Lajos, az okisz elnöke. az átalakítás útja, hogyan gyorsítható meg az előrelé­pés, hogyan lehet a folya­matot visszafordíthatatlanná tenni. Üjna járjuk a demokrá­cia iskoláját. Még nem meg­felelő a politikai kultúra, a vitakultúra, barátaink, elv­társaink álláspontját sem tanultuk meg tisztelni — mondotta Mihail Gorbacsov. Kifejtette, hogy nincs miért jelentős politikai szemrehá­nyásokat tenni a sajtónak. Ha voltak is túlzások, azo-­kat a szocializmusért, annak tökéletesítéséért vívott, a nép érdekeit szolgáló harc­ban követték el. Ha azon­ban a nép érdekeitől távol, s nem d szocializmusban keresnék az értékeket, s ilyeneket sugallnának, ak­kor a KB ezt a tevékenysé­get nyilvános bírálatnak vet­né alá. Az építőmunka időszaka nem jelenti azt, hogy elég volt a bírálatból. A nyílt­ság, a nyilvánosság, a kri­tika légkörének megőrzése, a széles körű, felelős viták nélkül nem leheti ezt a mun­kát elvégezni. A legfonto­sabb azonban: cselekedni kell, keresni a tartalékokat, bírálni a tévedéseket, a mu­lasztásokat, s egyidejűleg tá­mogatni az újat, a konstruk­tívat. Üj munkaformákat kell felkutatni, amelyek biztosítják, hogy a nép mi­nél szélesebb rétegei vegye­nek részt a feladatok meg­oldásában. Ez az átalakítás jelenlegi szakaszának társa­dalmi és politikai lényege. Mihail Gbrbacsov a to­vábbiakban rámutatott, hogy az átalakítást nem lehet végrehajtani a párt nélkül, amely képes tudományosan átgondolni a folyamatokat és megfelelő politikát, a gya­korlati feladatok megoldá­sához szükséges stratégiát javasolni. Nem lehet ezt végrehajtani a káderek nél­kül, akiket a párt évtizede­ken keresztül készített fel; aki másként vélekedik, leg­alábbis súlyosan téved. őszintén kell bemutatni a .mát, az átalakítást. Való­színűleg változatosabbá kell tenni a sajtóanyagokat. A sajtónak úgy kell dolgozni, hogy erőt) öntsön az embe­rekbe, mindent át kell él­nie, s magának is át kiell alakulnia. Végezetül a főtitkár hang­súlyozta: az SZKP nagyra értékeli a tömegtájékozta­tásnak az átalakítással kap­csolatos tevékenységét. A határ menti együttműködésről Bevezetőben emlékeztet­tek arra, hogy 1981 és 1985 között minden addigit meg­haladó eredményt értek el a határ menti áruforgalom­ban, 1986-ban azonban már elmaradtak a tervezett szint­től, s a jelenlegi határ men­ti áruforgalom sem tükrözi a lehetőségeket. Márpedig a határ menti együttműködés fő célja változatlanul az áruválaszték bővítése, to­vábbá a fölös termelési és feldolgozó kapacitások köl­csönösen előnyös kihaszná­lása, és ennek mind az igé­nye, mind pedig a lehetősé­ge mindkét oldalról válto­zatlanul mogvan. Az ennek ellenére bekövetkezett visz­szaesés okait elemezve töb­bek között arra mutattak rá, hogy feltétlenül korszerűsí­teni kell a határ menti for­galom áruszerkezetét. Ez ugyanis ma már kölcsönö­sen nem felel meg sem a A magyar—jugoszláv határ menti gazdasági együttműködés fejlesz­téséről tanácskoztak a két ország szakemberei kedden, a Pécsi Ipari Vásár alkalmából. A Magyar Kereskedelmi Kamara és a Szlavóniai Gazdasági Kamara ál­tal szervezett eszmecse­rén azokra a gondokra kerestek megoldást, amelyek az utóbbi idő­ben jelentkeztek a ha­tár menti kooperáció­ban. kereskedelem, sem a fo­gyasztók igényeinek. Mind­két ország hatóságai támo­gatják a határ menti koope­ráció fejlesztését, a hosszú távra szóló együttműködést, de ahhoz, hogy ez valóra is váljon, az érdekelt cégek­nek erőteljesebb vállalkozó­készséget kell tanúsítaniuk, alaposabb piackutatást kell végezniük. Szükség van to­vábbá a bürokratikus aka­dályok leépítésére, így példá­ul a szabályozók egyszerűsí­tésére, és az engedélyezési eljárások meggyorsítására. A magyar és a jugoszláv fél egyaránt állást foglalt, amellett, hogy tovább kere­sik a kölcsönös érdekeltség, a kölcsönösen hasznos kap­csolatok- területeit. Mindeh­hez jó hátteret nyújtanak a mindkét országban tapasz­talható új gazdasági fejle­mények és törekvések. A jugoszláv fél javasolta, hogy hosszabbítsák meg a már müködö szója- és cukorré­pa-kooperációt, s keressék gyártási kooperációkban va­ló fokozott részvétel lehető­ségét, főként a mezőgazda­sági gepek és alkatrészek, díva (konfekciók stb. terü­letén LIL/A- ... - —- F *I ; ¡ ITLL HLI-MLLILI • 1.1 A I * i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents