Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-15 / 165. szám

Csütörtök, 1987. július 16. 5 Üvegpalackok a szüretre A Salgótarjáni Öblösüveggyárban, az idén mintegy hetvenezer darab üvegballont gyártanak a szőlőszüret előtti hónapokban. A négyféle űrtartalmú edényekből a hazai piaeot látják el. és az NDK-ba exportálnak nagyobb mennyiséget. Képünkön: az automata üvegfúvó gépsoron készül a tizenöt literes ballon Ásatások A leletek elszállításával július elején befejeződött a gellérthegyi egy hónapos régészeti építőtábor munkája. A középiskolás diákok 10 kutatóárkot készítettek a Citadellától nem messze, a hegyoldalban, a Budapesti Történeti Múzeum szakmai irányításával. A Budapesti Történeti Múzeum gellérthegyi ásatásain az évek során több értékes lelet került elő. A mai Citadella helyén állt időszámításunk előtti időben a környékbeli kelta települések központja. Ez a centrum a mai Budapest első városias jellegű elődje. Időszámításunk első évtizedeibén az ideérkező rómaiak a gellérthegyi erődítményt megszüntették, s lakóit a környező sik területekre telepitették át. Pécsi pillanatkép A magánkereskedő és a nagyvállalat Pécsi Ipari Vásár, július 12., vasárnap. Árnyékban 35 fok meleget mondanak. Hogy a tűző napon mennyi lehet, csak megsaccolni tudom... Többedmagammal tapossuk a salakot a pavilonok között, a járdának kerülgetjük azokat a foltjait, ahol szemlátomást olvad az aszfalt. Kerülgetjük a standokat is, és meggondoljuk, melyikhez megyünk közelebb. Mert ugyan, ki kíváncsi azokra a termékekre egy ipari vásáron,. amelyekét már minimum., tíz éve igyórt .egyazon vállalat?" Egyéni szimpátia ide vagy odá, meg kell mondanom, nem szívesen értenék egyet azokkal, akik az idei pécsi vásárt az újdonságok seregszemléjének neveznék ... Egy pavilon azonban már messziről fölhívja magára a figyelmet. „Gyanús", ahogy az emberek egymást taposva próbálnak bejutni, félrelökve azokat, akik már kifelé igyekeznek. Közelebb érve örömmel veszem észre, hogy hazai, makói kiállító nevét festették a pavilon homlokzatára: Redőny gyártó Vállalat. És még egy mozaikszót, azt, hogy PE-TA Odakint a makói rendönygyár harmonikaajtója, az épület ablakain reluxa, ablaknapellenző, a pavilonhoz hozzáerősítve a könyökkaros napellenző, alatta az árnyékban a cég kerti garnitúrája ... De mi lehet odabent? Románc György, a vállalat képviselője — ahogy a névjegykártyán áll: üzletszerző — siet a segítségemvédjegyezatt név lett a PETA. Munkánk elismeréseként az alábbi kitüntetéseket, dijakat kaptuk: 1983. Pécsi Ipari Vásár — vásárdíj, 1984. Egy napot Pécsért — aranyplakett, 1985. Pécsi Ipari Vásár — Fogyasztók Tanácsának Nagydija, 1986. Szakma Kiváló Kereskedője — aranydiploma, és — 1987. Pécsi Ipari Vásár — vásárnagydíj. A pavilonban tehát a barkácsbolt állít ki és árul: konzolos svédfal rendszert, elemes "fér^vafásztákat, kolóniái bú tőralkatrészeket és kiegészítő - kisbútorokat, esztergáit' fa függönykarnisokat, korlátokat, kapaszkodókat, kerítéselemeket, lépcsőlapokat, kilincseket, tévéasztalokat ... 'és még sorolhatnám, mi mindent. A«okat a cikkeket, amikkel a nagykereskedők nem hajlandók foglalkozni. — Hogy került kapcsolatba a makói redőnygyár a magánkereskedő Petri Péterrel? — A redőnygyár itteni kirendeltségét vezetem, pécsi lakos vagyok — mondja Románc György. — A PE-TA népszerűsítette a vállalat termékeit, mi pedig hajlandóak voltunk minden egyes megrendelését a kívánt — akár egyedi — méretekben is legyártani. Két új termékkel jelentünk rheg a vásáron. Az egyiket az Edit ablak napellenzőt, még csak piackutatási céllal hoztuk el. A másik pedig, az Arnyika — főleg erkélyre való — napellenző Petri Péter szellemi terméke. Tőle vette meg a redőnygyár a gyártási forint értékű áru jönne. A közeljövő nagy terve, hogy a makói redőnygyárral közös bemutatótermet építek, oda a -vállalat teljes áruválasztéka befér. Egyébként 7 nagyvállalattal, több szövetkezettel, 17 géemkával, 30nál is több kisiparossal állok kapcsolatban. — Közösen szerepelnek a vásáron. Hogy osztoztak meg a költségeken? — A pavilon anyagköltségét*" vahimintyá Hű nap teljes rezsijét én; állom válaszolja. Petri Péter,.ür- ife 600 ezer foöhí. A .réöőnygyár vállalta, hogy megépiti a pavilont, öt éve kereskedek, az eddigi hasznomat, plusz 200 ezer forint kölcsönt fektettem az ipari vásárba. — Megéri? — A nyereségemet mindig is az üzletbe fektettem. A család találmányaim jogdíjaiból él. Senki se hiszi el ma már, de 10 ezer forint készpénzzel indultam, az üzletem egy 18 négyzetméteres helyiség, lakótelepen. A visárral jól jár a redönygyár, mert alig kellett költenie, a vásárló, mert mindent egy helyen talál meg. En pedig? Egyelőre ráfizetek, de bízom benne, hogy bejön a kiállítás ára. Áldoztam a reklámnak egy keveset Petri Péter egyébként megpályázta a legsikeresebb magánkiállítónak járó közönségdíjat is. Fekete Klára re. Elmondja, hogy a kiállí- jogot, tás közös a pécsi PE-TA — A redönygyár az egyetbarkácsbolt tulajdonosával, len olyan szállítóm, amely Petri Péterrel... hibátlanul dolgozik — veszi Az orrom alá dugott prospektus ontja az információkat. „Üzletünk nyitásakor két család nevének kezdőbetűiből (PEtri—TAkács) állítottuk össze a fantázianevet. Az idő múlásával is — bár már csak egy család tulajdona az üzlet — jól csengően hat, és ezért nem változtattunk rajta. 1985 óta át a szót a vállalkozó szel lemű magánkereskedő, Petri Péter. — Boltom évi 8 millió forintos forgalmának egynegyedét a makóiak adjak, a profiljukba vágó cikkekből. Egyelőre csak napellenzőkből. de tárgyalunk elemes polcrendszer előállításáról is. Jövőre szeretném, ha csak Makóról 6—8 millió Menetrend M

indenki tudja, országos értekezletet két esetben szoktak tartani Ha a témája mindenkit érdekel, vagy ha „országos" fejek is vannak ott Minisztériumi fejekre gondolnak legtöbbször. Egyre inkább a téma a döntő, a látszatértekezletek mintha fogynának. Vegyük tehát azt az esetet, hogy a körmünkre égett már a gyertyánk, itt csak az országos eszmecsere segíthet. Előkészítő bizottság ül össze, akár többször is, hofiy minden rendben legyen A' téma adott, eldőlt már, honnan akarnak indulni, és hová akarnak eljutni Méricskélik, kit illik fölkérni előadást tartani, és kit .muszáj Az illiknél az országos fejek magasabbika jöhet csak szóba, a muszájnál azonban az is, aki arról a legtöbbet tudja mondani A kettő még nem mindig esik egybe, hiszen a többnyire szervezési föladatokat végző főhatóságtól nem várható el, hogy a legtájékozottabb legyen minden, részletben Az előkészítő bizottság elő szokott venni egy papirost, és egy vonással kettőbe osztja. A pontosabbak oda is írják a vonalra, hogy szünet Legtöbbször két előadást írnak a vonal fölé, és legalább négy fölkért hozzászólót a vonal alá. Csak. utánuk jöhetnek az alkalmi hozzászólók Országos értekezlet tíznél hamarabb ritkán kezdődik, de egyre gyakoribb, hogy óraütésre föláll a levezető elnök, és bejelenti elkezdjük. Köszönti a megjelenteket, és még mindig megkülönböztetett tisztelettel köszönti azokat, akiknek ez a figyelem jár. Akkor is jár nekik, ha csípi a bőrüket, és úgy érzik magukat, mint a magasságos zsűri a tévében elkezdenek meghajolni. Átadja utána az elnök a szót a helyileg legmagasabb poszton álló embernek, aki elmondja, miiven szempontok hivatták egybe a társaságot, és mit várnak a tanácskozástól. Természetesen utal rá, mennyire sürgető föladat tisztán látnunk, és mennyire előremutató lesz, amit itt hallunk majd Az utóbbi időben minden beköszöntő nnynyira nyúlik csak, amennyire tervezték. Jön utána az első számú legfőbb korifeus kimerítő és nagyon részletes előadása, országos polcról nézve. Mivel magasról nézve a legnagyobb gondok is csak ritkán látszanak nagynak, kévS olyan gondotat van benne, ami miatt nélkülö'zhetyUeh:-.V0]t_ ¡összetrombitálni az ország illetékeseit. A fene egye meg, -szokta sziszegni az első előadó, amikor visszazökken a székébe, nem is hittem, hosly ilyen hosszú lesz. Mivel a második főkörifeus akkor már a mikrofon felé ballag, és az előadás szövegét halássza ki a zsebéből, Olvasószemüvegét meg a másikból, legtöbbször nem hallja, hogy maris óriásit csúsztak, ennélfogva szépen, lassan beszél Nem baj, legföljebb később kezdődik a szünet Országos nagy szünetek szoktak lenni n második előadás után, hadd vegyék észre egymást legalább egy kézfogás erejéig az emberek. Ott a pogácsa,' a szendvics, az üdítő, a kávé, arra is kell időt hagyni. Aki hajnalban indult, és a kél előadás alatt még el is tompult, hadd frissítse föl magát Fontosak a nagy szünetek azért is, mert a finoman késők itt tudhatják! meg, mennyire nem mulasztottak semmit. Amit eddig hallottak, azt százhuszonegy másik országos értekezleten is hallották már, csak más tálalásban. A Szüneten tehát semmit behozni nem lehet, az már vívmány, sőt járandóság. Órájára szokott nézni újrakezdéskor a levezető elnök, és megállapítja, rövidebbre kell fogniok a gyeplőt Indítványozza, a fölkért hozzászólók ive húsz, hanem csak tíz perében mondhassák el mondókájukat. Csak az érdekeltek fejeben üt léket vele, nem a hallgatóságéban, azok viszont árulásnak minősítik a lépést Előáll az első, de annyira messziről indul neki, éppen rákocogtatják a vizespoharat, amikor a lényegre akar rátérni Meg se tudjuk, mekkora lett volna a lényeg, bár így is 'húsz percig beszélt Egyetemi ember a második, a szakma kiemelkedő tudósa. Minden perccel kitűnően gazdálkodik, és mire a mutató a tizedik percre ugrik, már meg is köszöni a szíves figyelmet. Na, harmadik ember, most kerültél kutyaszorítóba! Itt a példa, vagy követed, vagy elbuktál Nyugodtan szedi elő azonban papirosa- I it a harmadik, fölmutatja, aztán össze is hajtja. Azt mondja, amit leirt, megfelezni úgyse tudná, inkább megpróbálja szabadon rövidebbre fogni. Azt a nagy káoszt, amit évek és évtizedek összehoztak, egl/szer legalább el kell mondanunk — és kitálal Gépeink akkor lehettek újak, amikor Noé apánk a bárkát még csak kigondolta, hogy alkatrészeink sincsenek, hogy milliós vagyonok múlnak tétlenül, mert) nincsen filléres alkatrészünk, hogy a kutatás is megfeledkezik erről a területről, hogy ide való fajtáink sincsenek — és nincs, nincs, nincs Tiszát lehetne rekeszteni a sok ninccsel Mindenki tudja róla, nem szokott a levegőbe beszélni, ennélfogva minden szomszéddal történő beszélgetés félbemarad, mindenki sebesen jegyzetel, és a végén, jó huszonöt perc után úgy megtapsolj«, ma.idnem szétreped a tenyere. Nem azért, mert ennyi a) baj, hanem azért, mert kimondta. Végre kimondta! A fökorifeusok is írtak közben, és olyan arcokat vágnak, mintha előlük titkos fátylak takarták volna el az igazságot. Mint az árvíz, ha gátat robbantanak előtte, úgy lódulnának neki a későbbi hozzászólók, de szerencsére nem lehet. Itt van a negyedik fölkért ember is. és megszokott nyugalmával kezdi elolvasni az otthonról hozott ázalék-százalékokat. Aki ettől se higgad le, nem erre a világra való. Annyi érdekesség azért történik közben, hogy a magasságos rádió kiküldött tudósítója (idaóvatoskodik az előbbi fQbitoialóhoz^ ég megkéri, menjen ki vele. Kint van a mikrofon, ide nem akarta behozni. Hogy tudta kiszúrni magának az eddigi legértelmesebbet?' V

an időm figyelni, senki nem jegyzetel már. A nagy asztalnál ülők is egymással beszélgetnek inkább. Ezért a fölszólalásért fölösleges volt föltalálni a százalékszámítást. Az alkalmi hozzászólók következnek mist, de tudomásul kell vennlök, akt öt perc alatt nem fejezi be, arra rákocog a pohár. Mindenkinek óra van a karján, láthatja, küszöbön az ebéd, és délután már szakmai bemutatók lesznek Annak a háromnak adnak csak szót, akiről mindenki tudja, nem megy utána a rádiós mikrofonja. Az országos értekezlet — ez a végső összefoglalás — jól végezte dolgát. Amire az ebéd készen lett, ezer veszély fenyegette bár, be lehetett fejezni Az, hogy a legnagyobb erőnkről, a fejünkben lévő tartalékokról csak egyszer esett szó — az is naíjy lépés már előre Menetrendnél az idő a legnagyobb úr. Horváth Dezső Variációk egy csúszdára Csúszkálunk — nyáron is Ilyenkor nem kell sok ruha, elég egy fürdőöltözet. Mondom csúszkálunk Pontosabban, Szegeden is csúszkálhatunk majd a hónap végétől az öreg SZUE-ban, a vízmüvek jóvoltából. A fürdőt üzemeltető vállalat 103 és fél méteres csúszdát Környezelvédeimi építőtáborok Az Országos Környezet-és* Természetvédelmi Hivatal más érdekelt főhatóságokkal és társadalmi szervezetekkel közösen pályázatot hirdet a jövő év nyarán szerveződő önkéntes ifjúsági építőtáborok támogatására. A pályázat alapjárt — a helyi erőforrások kiegészüléseképpen — 40—150 ezer lörint támogatásban részesülnek azok a szervek és intézmények, amelyek, különféle környezetvedelmi tevékenységgel összefüggő fizikai munkák elvégzésére szerveznek építőtábort. Ilyenek lehetnek például: hulladéklerakók. illetve átmeneti tárolók építkezési munkái, üzemek szilárd hulladékainak gyűjtése, eltávolítása, folyó- és állóvizek, valamint azok partjainak tisztítása, por- és zajszűrő erdősávok, fasorok telepítése, védett ál lat- és növényfajok eredeti élőhelyeinek helyreállítása. A környezetvédelmi építőtáborokra vonatkozó pályázatokat az építőtábor helye szerint illetékes megyei tanács környezet- és természetvédelmi titkárához 1987. szeptember 15-ig kell benyújtani. A pályázatokat az országos hatáskörű szervek képviselőiből álló bizottság november 1-jéig bírálja el. (MTI) építtetett Balatonfüreden, hogy a gyerekek-felnőttek örömüket leljék benne. A tartószerkezetet itt gyártották. Az egész játékszer 5 millióba került Sok, nagyon sok pénz. Ennek meg kell térülnie — természetesen. És itt a bökkenő Hogyan? Ügy-e, miként Debrecenben, Balatonalmádiban, Füreden, Siófokon vagy „szegediesen"? Az előző helyeken tíz forintot kérnek egy csúszásért, igaz, valamennyit maszek „gondoz", a szegedies megoldás pedig az lenne, hogy a belépőárakhoz „csapnának" a felnőtteknél öt, a gyerekjegyeknél pedig három forintot. Lehetne persze itt is kérni 10 forintot, de ez — ismerve a gyermekeket — a szülők, nagyszülők pénztárcája nemigen bírná Mi legyen hát? Döntsékel Önök, strandolok, a fürdőben gyerekekre vigyázók! Ha sok felnőtt nem iscsúszdázik, azért szavazzon, mert a Vízművek és Fürdók Vállalat igazgatója, Tölgyesi Béla a közönség egyetértését keresi. Az igen, avagy a nem voksokat ma, szerda reggeltől július 20-ig a IO-155-ös telefonon várják, illetve a fürdők bármelyik pénztáránál választhat mindenki — kedve szerint Ide kívánkozik még egy megjegyzés, jelesen az, hogy a heti, havi és az éves bérlettel rendelkezőknek nem kell többet fizetni a csúszda miatt, ha végül is a belépőárak emelése mellett voksolnak többen éz aratás A tartós kánikula az elmúlt 10-14 napban új helyzetet teremtett az aratásnál, az aratóbrigádok csak nagy erőfeszítések árán tudnak megbirkózni a feladatokkal A búza érésének ebben a szakaszában kíméletes „elbánást" igényel: 25—27 fok korüli hőmérsékletet és olykor-olykor esőket és átmeneti lehűlést is Az úgynevezett viaszérés ugyanis ilyen körülmények között bontakozik ki teljességében, s amennyiben túlságosan nagy hőértéket kapnak a kalászok, úgy a növény megbomló anyagcsere-folyamata következtében vízhiány lép fel, ami a szemek osszeszáradásához vezet Ilyen esetekben előfordul, és ez sajnos az idén be is következett, hogy a szemek meg szorulnak, ilyenkor a kalá szok erőteljesen fogva tartják a magokat. amelyek alig akarnak elszakadni, különválni