Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-15 / 165. szám

^ > - VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DELMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 165. szám 1987. július 15., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Szentes fejlődése, közegészségügyi, járványügyi helyzet, munkavédelem Tud°sitás °mesyei toná« 0^01 A Csongrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Papdi József tanácselnök vezetésével tegnap, kedden Szegeden ülésezett. Az előterjesztések között több fontos kérdésben döntöttek, majd a testület megvitatta és elfogadta a szentesi tanács végrehajtó bizottsága munkájáról szóló beszámolót így képet kapott a város fejlődéséről. Szentes gondjai lényegében azonosak a többi településével. Speciális feladat a kórház rekonstrukciója, a posta és telefonközpont építése. A tanács nyílt várospolitikát folytat, rendszeresen működnek a demokratikus lakossági fórumok. Elsőrendű cél Szentes középfokú szerepkörének megerősítése mellett a kiterjedt vonzáskörzetben a megfelelő ellátási színvonal biztosítása, ehhez az infrastruktúra és az intézményi hálózat létrehozása. E célok érdekében komoly erőfeszítéseket tettek. Nyomasztó gondot jelent a város kórházának helyzete. Múltja és jó szakembergárdája alapján nagyobb támogatást érdemelne az egészségügyi intézmény. Sajnos, az évek óta tartó rekonstrukció ellenére a kórház állaga nem javult, egyes osztályok kétségbeejtő állapota nem változott. A VII. ötéves tervben elsődleges feladat a lakásépítés és a középfokú iskolai tanterem biztosítása. A város közművelődési adottságai alkalmasak arra, hogy Vásárhelyhez hasonlóan egyegy országos feladatot is elvállaljanak. A megyei tanács végrehajtó bizottsága elismerését fejezte ki a szentesi tanácsi vezetőknek eddigi eredményei kert Tájékozódott a testület a megye közegészségügyi és járványügyi helyzetéről — a köjál vezetője beszámolt az intézmény tevékenységéről. Néhány fontos kérdés: Szegeden összefüggést tudnak megállapítani a levegő kéndioxid-koncentrációja és a gyermekek légiit; megbetegedésének gyakorisága között. Az ülepedő por nyáron meghaladja a higiénés határértékeket A porminták közel 70 százaléka a megengedettnél szennyezettebb. Az ivóvizet mélyfúrású kutak biztosítják és a lakosság 90 százaléka jó minőségűt ihat Esetenként gondot okoz a magasabb arzéntartalom betegséget előidéző hatása, az alacsonyabb vizkeménység pedig koszorúér-megbetegedéseket idézhet elő. Kevés az ásott kút, igy a legnagyobb veszélyt jelentő fertőzött viz tömeges fogyasztása megszűnt. Szeged környéki tanyákon a magas nitráttartalmú kútvíz tavaly négy esetben okozott csecsemőknél betegséget. A szilárd háztartási hulladékom gyűjtése, rendszeres szállítása megoldott a megye városaiban. A talajba került hulladék azonban a felszíni vizek minőségét rontja. Egyre több a panasz a környezeti zajártalomra. A megfelelő forgalomszervezés és a gondos műszáki üzemeltetés elengedhetetlen feltétele a nyugodt pihenésnek. Szó volt a gyermek- és ifjúsági egészségügyről is. A demográfiai hullám miatt az iskolákban a tanulók száma gyarapodik, ezért sok helyen szükségtantermeket alakítottak ki. A zsúfoltság lehetetlenné teszi az alapvető higiénés normák betartását, és kedvezőtlenül hat a testi, szellemi fejlődésre. A megfelelő mozgáshoz nincs elegendő tanterem az általános iskolákban, a tornaórák és az óraközi szünetek nem teszik lehetővé az aktív kikapcsolódást. A fiatalok erőnléti állapota rossz, s fizikai teljesítőképességük kicsi. Közel kétezer azoknak a vegyi anyagoknak a száma, amelyeket a megyében állítanak, elő, vagy feldolgoznak. Többségük import, ezért csak egyharmad részüknek ismert a pontos hatása. A foglalkozási megbetegedések előfordulása nem számottevő. Halálos foglalkozási eset az élmúlt öt esztendőben nem fordult elő. Értékelték a lakosság táplálkozási szokásait, s megállapították, a bölcsődék étrendje a legmegfelelőbb, az óvodások táplálkozásában a tej és tejtermék nem optimális mértékű. Az iskolák adagjai korra való tekintet nélkül egyformák, s rosszak az étkezési szokások. Szociális otthoni idős emberek zsírosan táplálkoznak és sok szénhidrátot fogyasztanak, ami szintén egészségtelen. Az élelmiszerek vizsgálata során bebizonyosodott, hogy a növényvédelemből származó klórozott szénhidrogének maradéka csökkent. Ugyanez mondható el a tej antibiotikum-tartalmáról. A fertőző betegségek közül csak a tetanusz, az agyhártya- és májgyulladás okozott halált az elmúlt öt év alatt. A vérhasban megbetegedettek aránya éveken át az országos átlag alatt volt. A vadon élő és háziállatok között a veszettség gyakorisága növekedett. A szerzett immunhiányos megbetegedés, az AIDS terjedésének megelőzésére a köjál megyei szervezete is felkészült és megkezdte a szűrővizsgálatokat. Csongrád megyében nem fordult elő, nem találtak AIDS-est ezideig. Az Egészségügyi Minisztérium jelen levő képviselője tájékoztatta a végrehajtó bizottságot, hogy Magyarországon öt AIDSbeteg közül három meghalt. A fertőzöttek száma 134, közülük 90 homoszexuális, 30 pedig vérzékenységben szenvedő .,. A köjál a lakosság egészségnevelését fontosnak tartja, és szoros kapcsolatot alakított ki a gyógyításban dolgozó intézményekkel. Egyéb területen a vizsgálatok és statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a közegészségügyi hatóságok erőfeszítése ellenére a lakosság figyelmen kívül hagyja az egészséges életmód követelményeit, életét veszélyezteti. A testület tájékoztatót kapott a munkavédelmi felügyelőség megalakulása óta vegzett munkájáról is. Egyenletes termelés Almásfüzitőn Több hónapi zavarsorozat után ismét egyenletessé vált a termelés az Almásfüzitői Timföldgyárban. A gondot mind ez ideig az okozta, hogy a gyár csaknem fél éven át nem Kapót bauxitott a Tatabányai Szénbányák külfejtéséből. Az alapanyaghiányt a bakonyi és a Fejér megyei bauxitbányák sok túlmüszak szervezésével részben pótolták. Azonban a megfeszített munka a nyersanyag minőségének rovására ment, alacsonyabb alumíniumtartalmú és túlzottan szennyezett bauxitot kaptak az almásfüzitőiek. Ennek elkerülhetetlen következménye az volt, hogy a timföld előállításához a szokásosnál jóval több vegyszert és energiát kellett felhasználniuk, emiatt növekedtek a kiadások és csökkent a termelés. A már-már válsághelyzetbe került Almásfüzitői Timföldgyár gondjai most megoldódtak, mert a Tatabányai Szénbányák nagyegyházi külfejtéséből júniuseleje óta rendszeresen érkeznek a bauxitszállitmányok. A nagy kiterjedésű bányában azért szünetelt a termelés, mert a geológiai viszonyok miatt rendkívül nagy mennyiségű fedőréteget kellett eltávolítani a bauxitról. E nagyszabású munkával azonban megteremtették a folyamatos, tervszerű bauxittermelés alapjait. így az év végéig már kellő mennyiségű, 250 000—270 000 tonna bauxitot küldhetnek az almásfüzitői gyárnak a külfejtésből, ahol a mélyművelés megkezdéséig még több évre elegendő érc vár kiaknázásra. A nagyegyházi bauxit rendszeres szállításával a timföldtermelés is gazdaságosabbá vált Almásfüzitőn. A nagyegyházi bauxit ugyanis az ország legjobb minőségű ilyen nyersanyaga, amit a gyengébb minőségű bauxitokkal keverve gazdaságosan lehet feldolgozni timfölddé. fl magyar-szovjet együttműködésről Eduárd Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter kedden fogadta Rajnai Sándort, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetét. A találkozót a magyar diplomata kérte. A meleg, baráti légkörű megbeszélésen megvitatták a magyar—szovjet együttműködés kérdéseit, Hazánkba érkezett Bohuslav Chnoupek Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására kedden hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett. A csehszlovák diplomácia vezetőjét vendéglátója, Várkonyi Péter fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete. (Folytatás a 2. oldalon.) Megkezdődött a pedagógiai nyári egyetem Köpeczi Béla nyitó előadása Tegnap délelőtt a Szegedi Biologiai Központ tanacsiermeDen Ágoston Uyorgy professzor köszöntőjével meg kezdődött a TtT XXIV. pedagógiai nyári egyeteme. A megnyitóünnepségen ott volt Sebe János, a megyei partbizottság osztályvezetője, Oláh Miklós, Szeged város pártbizottságának titkara, Müller József ne, a megyei tanács elnóKhelyette.se. Rákos Istvánná, a mogyej tanács osztályvezetője is. Megnyitó előadást Köpeczi Bela művelődési miniszter tartott Az oktatási törvény szelleme és alkalmazásának tapasztalatai rimmel. Közismert, hogy a tudós miniszter a francia kultúrtörténet kutatásával is foglalkoziK, így nem volt meglepő, hogy Montesiiuieu Törvények szelleme című írásának megidézésével kezdte mondandoját. Visszatekintve az oktatási törvény életbe lépése óta eltelt egy esztendőre, az a kérdés kívánkozik az élre, hogy milyen volt az a szellem, mely létrehozta a törvényt? Az országgyűlés 1984-ben tárgyalta a köz- és felsőoktatás fejlesztési programját. A törvényhozók kifejtették a legfontosabb célokat, ezek 1985 áprilisában fogalmazódtak meg a jogi szabályozók nyelvén. A törvény előkészítése során a vitázok végül egyetértettek abban, hogy reformra van szükség és olyan feltételek kialakítására, melyekben működőképes lehet ez a reform. Az átalakítás fö célja az, hogy az általános műveltség szintjét az oktatás minden fokozatában növeljék. Ez azért érdemel különös figyelmet, mert szerte a világban ökumenista szemlélet uralkodik, mely szerint a gyorsan megszerezhető szakképzettség a legfontosabb szempont. Oktatási rendszerünk alakítói szerint a humanista iskola nem mondhat le arról, hogy az egész embert vegye figyelembe. Filozófiánk középpontjában áll — hangsúlyozta a miniszter —, hogy nem szakbarbárokat, hanem általános műveltséggel bíró szakembereket képezzünk. Az új oktatási törvény létrehozásával az a cél is megfogalmazódott, hogy az iskolák életét demokratizálni kell a falakon belüli magatartás átalakításával és a társadalommal való szorosabb kapcsolatok kiépítésével. A változtatások a pedagógus önállóságának és felelősségének növelésével járnak : oktatási módszerek és tartalmak szabadabb választására nyílt lehetőség. A demokratizálódás egyik fontos — és sok helyütt látványos — eleme az iskolaigazgatók választásának rendszere is. Vitatott kérdés, hogy /niként valósuljon meg az iskola tanácsi irányítása. a minisztérium és a szakminisztériumok részvétele az általános képzésben illetve a szakoktatásban. A miniszter kijelentette, hogy fokozott mértékben van szükség a különböző tárcák részvételére a szakoktatás elvszerü támogatásában, a konkrét társadalmi igényekhez való alkalmazkodásban. Az oktatási törvény első tervezetének alcíme oktatásról és nevelésről szólt. A társadalmi vita nyomán a nevelés ügye került az első helyre kifejezve azt az igényt, hogy a nevelést hatékonyabbá kell tenni. Ez természetesen nem csupán a művelődési tárca és az iskola gondja. A pedagógustársadalom ezzel a sorrendi változtatással azt a szorongását kívánta elmondani, hogy a nevelésügy társadalmi szintű támogatása esetleg elmaradhat. Ma is létező, sőt egyre inkább élő. probléma, hogy a csatád, a szűkebb közösség és a társadalom atmoszférája nem engedi érvényesülni a nevelési célokat. A törvény nyomán szükség van a nevelés és oktatás tartalmi korszerűsítésére — mondotta Köpeczi Béla. Utalt ai ra. hogy az óvoda eredményeire az eddigieknél sokkal inkább támaszkodnia kell az iskolának, hiszen az általában sikeresen oldja meg feladatait. Eredmény, hogy rugalmassá tettük az iskolakezdést, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek számának növekedésével egyre sikertelenebb a tankötelezettseg teljesítése. A szociális és származasi hátrányok mellett számolni kell a műveltségi hátrányokkal is. Ma a nyolc osztályt elvégzettek 20-25 százaléka nem tud elégséges szinten irnt, olvasni, számolni. Mivel a diákok 50 százaléka szakmunkásképzőben folytatja tanulmányait, az ilyen jellegű iskolákban a tanulók fele súlyos képzetlenséget árul el. Egyértelmű következtetes, hogy a feladat az általános iskolai munka megerősítése. Lehet valaki rendkívül konzervatív vagy rendkívül modern, a lenyeg az, hogy a gyerekek tudjanak olvasni — mondta a miniszter. A tehetségkiválasztásról a következőket hallhattuk: igaz, hogy hangsúlyozzuk az esélyegyenlőség jelszavát, de ez nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban a nivellálással találkozhatnánk. Jelenleg — mivel nincs elegendő tanterem és pedagógus — azt .mondhatjuk, hogy a tehetségkiválasztást nem mindig, de a differenciálást szinte mindenütt biztosítani tudja az oktatásügy. A fej lesziesnek elsősorban anyagi gátjai vannak. Ma 1 S7 000 pedagógus dolgozik, de a kevés íizetes rruatt a tanárok tömegesen hagyjak el a pályát. Erre vonatkozóan kissé szkeptikus volt a miniszter reagálása: „A fenyegető munkanélküliség talán segíteni fog abban, hogy a palyan fognak maradni." Köpeczi Bela előadása végén a feladatokat sorolta: szükség van az általános iskola alapozómunkajanak erősítésére, növelni kell a középiskolák fogadókészségét, minden téren elő kell segíteni a szakmai fejlődést. Feladat a felsőoktatás tartalmi korszerüsttese. az önkormányzat erősödése es a kormány társadalmi, gazdasagt céljainak megvalósításához az iskola fokozott hozzájárulása. A nyári egyetemen holnap 9 órától a következő előadások hangzanak el: A tanacs és az iskola kapcsolata az oktatási törvény szellemében: Demokratizmus, önállóság alkotómunka: délután: Egy pedagógiai diagnosztikai rendszer az általanos iskola végén. A délelőtti elöadasokat Mezei Gyula, a Fővárosi Tanács művelődési főosztályának vezetője tartja, délután pedig Nagy József, a JATE professzora ad eJö D.I.