Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-10 / 135. szám

Csütörtök, 1987. június 10. VSZ-dokumentum A gyengénfejlettség felszámolásáról és az új gazdasági világrend megteremtéséről / A Varsói Szerződés ' tagállamai, konstatál­va a világgazdaság helyzeté­nek további romlását és a nemzetközi feszültség fenn­maradását — figyelembe vé­ve a fejlődő országok rossz gazdasági helyzetét — beha­tóan áttekintették ezen or­szágok gyengénfejlettsége le­küzdésének prohlémáit, az új gazdasági világrend meg­teremtésében való előreha­ladás hiányának okait és e problémák megoldásának út­jaik A Varsói Szerződés tagál­lamai megállapítják, hogy a nemzetközi helyzet mind ez ideig nem járul hozzá a nemzetközi gazdasági kap­csolatok egészségesebbé té­teléhez, a világ országai — különösképpen a fejlődő or­szágok — normális társadal­mi-gazdasági fejlődéséhez. Az utóbbi években a fegy­verkezési verseny fokozódá­sa, az imperialista körök ál­tal folytatott, a szembenál­lásra irányuló politika, az erőpolitika, a fejlődő orszá­gok elleni nyílt katonai pro­vokációk következtében ko­moly mértékben nőtt a nem­zetközi feszültség. Minden országnak szere­pet kell vállalnia olyan rea­lisztikus megoldások keresé­sében, amelyek megállíthat­nák és visszafordíthatnák az atomfegyverkezést, csök­kenthetnék a világban meg­lévő feszültséget. A Szovjetunió által java­solt, az atomfegyverek és más tömegpusztító fegyve­rek 2000-ig történő csökken­tését és teljes megsemmisí­tését előirányzó program megvalósítása, az űrfegyver­kezési verseny megakadá­JyozSsa, a nukleáris kísérle­tek beszüntetése, az európai fegyveres erők és a hagyo­mányos fegyverzetek csök­kentését célzó program meg­valósítása lehetővé tenné, •hogy a nemzetközi ügyek­ben rövid idő alatt gyöke­res nozitív fordulat állhas­son be. A Varsói Szerződés tagál­lamai teljes határozottság­gal fellépnek azért, hogy a leszerelés területén hozott konkrét intézkedeseket a katonai kiadások megfelelő csökkentése kísérje. Az ily módon felszabadult anyagi, pénzügyi, emberi és tudo­mányos forrásokat az érin­tett országok gazdasági és társadalmi fejlődésének meggyorsításához, továbbá a világ különböző részein meg­lévő gazdasági elmaradott­ság felszámolásához kell fel­használni. 2 A Varsói Szerződés • tagállamai támogatá­sukról biztosítják az Álla­mok Gazdasági Jogairól és Kötelezettségeiről szóló chartát, az új gazdasági vi­lágrend megteremtéséről szóló nyilatkozatot és annak cselekvési programját, az el nem kötelezett országok ha­rarei gazdaság, nyilatkozatát és sikraszállnak ezen doku­mentumok gyakorlati meg­valósításáért. A Varsói Szerződés tagál­lamai megvizsgálták azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítanák a világgazdasá­gi helyzet javulását, a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok egyenjogú és demokrati­kus alapokon történő átala­kítását, az összes állam egyenlő gazdasági biztonsá­gát szolgáló új gazdasági vi­lágrend megteremtését. Meg­vizsgálták azokat az., intéz­kedéseket, amelyek szava­tolnák az összes ország — különösképpen a fejlődő or­szágok — gyors előrehala­dását, megkönnyítenék nap­jaink tudományos és tech­nikai vívmányainak szeles korú elérhetőségét Mint már jelentettük: a Varsói Szerződés tagálla­mai Politikai Tanácskozó Testületének május 2,8-29­én megtartott berlini ülésszakán dokumentumot fo­gadtak el a gycngénfejlettség felszámolásáról és az új gazdasági világrend megteremtéséről. A dokumentu­mot kedden tették közzé. O A Varsói Szerződés tagállamai úgy ítélik meg, hogy a gyengén fejlett­ség a fejlődő országokat hosszú időn át sújtó gyar­mati kizsákmányolás ered­ménye. Az, hogy a II. világ­háborút követően újabb ál­lamok nyelték el független­ségüket, különösen nagy je­lentőséggel bíró folyamat volt a gyarmati uralom alatt lévő népek önálló, sza­bad fejlődése szempontjából. Napjainkban az imperializ­mus rendszere jelentős mér­tékben a fejlődő országok kirablásának következtében tartja fenn magát. A mul­tinacionális monopóliumok és a finánctőke fokozta az ázsiai, az afrikai és a latin­amerikai fejlődő országok kizsákmányolását, rájuk há­rítva a világgazdasági vál­ság fő terheit, és ezáltal fé­kezve társadalmi-gazdasági fejlődésüket. A kialakult helyzet leg­főbb okai a valutáris-pénz­ügyi válság elhúzódásában, a magas kamatlábot megszabó politikában, a pénzügyi tar­talékoknak a fejlődő orszá­gokból való elszívásában, az emberi tartalékoknak ezek­ből az országokból történő elvándorlásában, a fejlett tőkés országok által alkal­mazott egyenlőtlen kereske­delmi kapcsolatokban kere­sendők. J A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy lehetetlen biztosítani a gazdasági és a politikai sta­bilitást, az egész világ bé­kéjét, ha határozott intéz­kedésekkel nem akadályoz­zák meg a fejlődő országok helyzetének további romlá­sát, ha nem tesznek határo­zott intézkedéseket a gyen­génfejlettség felszámolására. Sürgető szükség van a poli­tikai gondolkodás és a nem­zetközi gyakorlat gyökeres megváltoztatására, az igaz­ságos nemzetközi munka­megosztás megvalósítására, a nemzeti természeti kincsek feletti elidegeníthetetlen szu­verenitás biztosítására. A fejlődő országok sürge­tő és öskzetett problémái­nak megoldása, a gyengén­fejlettség felszámolása reá­lisan csak az új gazdasági világrend megteremtésével, az összes állam gazdasági biztonságának — a nemzet­közi biztonság átfogó rend­szerén belül történő —meg­valósításával érhető el. 5 Napjainkban számos • ország, mindenekelőtt a fejlődő országok egyik legkiélezettebb problémája a külső eladósodottság. Való­jában globális jellegű prob­léma ez, amely kinőtt a gaz­dasági keretekből, és érez­hető politikai hangsúlya van. Az eladósodottság szün­telen növekedése összefonó­dik a nemzetközi pénzügyi rendszer általános válságá­val. Az eladósodottság ki­használása alkotó része az imperializmus stratégiájá­nak a fejlődő országokkal szemben. Az eladósodottság a Nyugat által szított fegy­verkezési verseny egyenes következménye. A Varsói Szerződés tagál­lamai sikraszállnak a nem­zetközi valutáris-pénzügyi kapcsolatok rendezéséért, azért, hogy e kapcsolatok ne válhassanak a politikai nyo­más és a belügyekbe való beavatkozás eszközévé, to­vábbá az eladósodottság problémájának igazságos rendezéséért A Varsói Szerződés tagál­lamai szükségesnek tartják komplex — a külső eladó­sodottság éves törlesztésé­nek olyan valutaösszegben való korlátozására irányuló — intézkedések meghozata­lát, amelyek nem okoznának kárt a társadalmi-gazdasági fejlődés érdekeinek, és a protekcionizmusról való le­mondásra, a kölcsönök és hitelek kamatlábainak csök­kentésére, a valutaárfolya­mok stabilizálására, a pénz­ügyi-fizetési rendszernek az Ö6szes állam érdekeinek fi­gyelembevételével történő átalakítására, és ezen rend­szerek keretein belül műkö­dő pénzügyi intézmények demokratizálására irányul­nak. 6 A nemzetközi gazda­• sági kapcsolatok radi­kális megjavításának — be­leértve a fejlődő országok helyzetének javítását — céljából a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatokban Ki kell küszöbölni az önké­nyességet, a törvénytelen embargót, a bojkottot, a ke­reskedelmi, hitelezési és technológiai blokádokat, a gazdasági kapcsolatoknak a politikai nyomás fegyvere­ként való felhasználását, a megkülönböztető intézkedé­seket és gyakorlatot, a pro­tekcionista korlátozásokat és akadályokat. y A Varsói Szerződés '' tagállamai — ismétel­ten megerősítve elvi állás­pontjukat minden nép tár­sadalmi-gazdasági rendsze­re és fejlődési útja szabaJ megválasztásának szigorú tiszteletben tartására —f tá­mogatják a gyarmatosítás végleges felszámolásának fo­lyamatát, kötelességüknek tartják a széles körű, akti/ gazdasági együttműködést az összes fejlődő országgal a kölcsönös előnyök és a tel­jes egyenlőség alapján, az ezen országokat érintő sú­lyos gazdasági problémák megoldása, gazdasági és társadalmi előrehaladásuk biztosítása, gyengén fejlett­ségük leküzdése érdekében. 8 A Varsói Szerződés » tagállamai úgy vélik, hogy döntő jelentőségű a fejlődő országok erőfeszíté­seinek növelése saját anya­gi és emberi erőtartalékaik, összes nemzeti energiájuk hatékonyabb mozgósítására, a rendelkezésre álló tartalé­kok saját érdekeiknek meg­felelő, olyan nemzeti társa­dalmi-gazdasági fejlesztési programok szerinti maximá­lis hasznosítására, amelyek az egyes országok prioritá­saiból, szükségleteiből és konkrét lehetőségeiből in­dulnának ki. A gyengén fejlettség le­küzdése a társadalmi-gazdi­sági fejlődés komplex meg­közelítését, a gazdasági füg­getlenség biztosítását a nemzetgazdaság ésszerű szerkezetének kialakításai igényli. Az állami szektor és más haladó jellegű gazdál­kodási formák létrehozása, a tervezési módszerek alkal­mazása elősegíti a társadal­mi-gazdasági fejlődés meg­gyorsítását, a nemzeti füg­getlenség megerősítését, a kedvezőtlen külső tényezők­kel szemben történő haté­kony fellépést. A fejlődő or­szágok előrehaladásának meggyorsítása érdekében nagy jelentősége van sajlt tudományos bázisuk megte­remtésének és kifejlesztésé­nek, beleértve nemzeti szak embergárdájuk létrehozá­sát. O A fejlődő országok ' • előtt álló problémáK megoldását elősegítené ezen országok szoros, egymás kö­zötti együttműködése, szoli­daritásuk és egységük erősí­tése. A tagállamok üdvözlik és teljességgel támogatják ez irányú jogos törekvései­ket. A fejlődő országok egyesitett erőfeszítéseinek növekvő jelentősége van a gyengén fejlettség felszámo­lásában, és gazdasági önál­lóságuk megerősítésében. Ifi A Varsói Szerződés tagállamai a fejlődő országokkal fenntartott kap­csolataikban a jövőben is tántoríthatatlanul tisztelet­ben tartják a nemzeti füg­getlenségnek és szuvereni­tásnak, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, az erőszakról és az erővel törté­nő fenyegetésről való le­mondásnak, a teljes egyen­jogúságnak, a nemzeti érde­kek tiszteletben tartásának, a népek önrendelkezési jo­gának, a kölcsönös előnyök, a diszkriminációmentesség, a legnagyobb kedvezmény alkalmazásának elveit. ff Figyelembe véve, hogy "•a gyengén fejlettség felszámolása csak a világ összes országának bevonásá­val érhető el, a Varsói Szer­ződés tagállamai felhívnak minden kis és nagy orszá­got, hogy — társadalmi be­rendezkedésüktől és fejlett­ségi szintjüktől függetlenül — egyesítsék erőfeszítései • ket, és aktívan működjenek közre e célok elérésében. A Varsói Szerződés tagállamai kiemelték az ENSZ kerete­in belül minden ország részvételével folytatandó konkrét és hatékony tárgya­lások fontosságát. Ismételten síkraszálltak olyan világfó­rum összehívásáért, amelyen lehetővé válna a gazdasági biztonság, az új gazdasági világrend megteremtése. fO A Varsói Szerződés tagállamai ismételten megerősítik eltökéltségüket, hogy hozzájáruljanak a gyengén fejlettség felszámo­lásához, az új gazdasági vi­lágrend megteremtéséhez, a nemzetközi gazdasági kap­csolatok igazságos, demok­ratikus alapon történő át­alakításához, aktivan kive­gyék részüket az ilyen irá­nyú nemzetközi erőfeszíté­sekből, és ezáltal is hozzá járuljanak a gazdasági sta­bilitás megteremtéséhez, és a nemzetközi politikai lég­kör egészségesebbé tételé­hez. Dzsambin Batmönh vidékre látogatott Vidéki látogatással folyta­tódott kedden a hivatalos, baráti látogatáson hazánk­ban tartózkodó mongol párt­és állami küldöttség prog­ramja. A Dzsambin Bat­mönh pártfőtitkár, államfő vezette delegáció útja első­ként Székesfehérvárra, a Videoton Vállalat központjá­ba vezetett, ahol Szabó Imrt ipari minisztériumi állam­titkár, Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bi­zottságának első titkára, Teubel György, a megyei tanács elnöke, valamint a határainkon túl is jól is­mert cég vezetői fogadták a vendégeket, valamint a kí­séretükben 'levő Czinege Lajos miniszterelnök-he­lyettest és Kádár László ulánbátori magyar nagykö­vetet. A kölcsönös üdvözlések után Kázsmér János, a Vi­deoton vezérigazgatója tá­jékoztatást adott a nagyvál­lalat tevékenységéről. A feladatokról szólva Kázsmér János elmondta, hogy a Videoton legfonto­sabb tennivalója a műszaki színvonal megtartása, illetve felzárkóztatása a világszint­hez. Ennek érdekében a vál­lalat — saját erőforrásaira támaszkodva — 12 mitliárl forintot költ a műszaki meg­újulásra a mostani ötéves időszakban. A tájékoztatót követő rö­vid üzemlátogatáson a mon­gol vendégek nagy érdeklő­déssel tekintették meg a tv-gyáregység végszereldé­jét, amelynek összeszerelő sorairól évente -300 ezer szí­nes készülék gördül le A számítástechnikai végszerei­dében pedig a komplett szá­mítógéprendszerek. szeme­lyi komputerek és a kiegé­szítő perifériák összeállítá­sával ismerkedtek meg. A hazai ipar kiemelkedő nagyvállalata után a ma­gyar mezőgazdaság egyik rugalmas, alkalmazkodoké­pes közös gazdaságával, a Kápolnásnyéki Vörösmarty Termelőszövetkezettel is­merkedtek meg a delegáció tagjai Váncsa Jenő mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter kalauzolásával. A vidéki program befeje­zéseként Dzsambin Batmönh megtekintette a termelőszö­vetkezet húsfeldolgozó üze­mét, a pettendi szarvasmar­hatelepet. s betért Fodor Sándor brigádvezető portá­jára. ahol a háztáji gazdál­kodás körülményeiről ér­deklődött. A mongol küldöttség este megtekintette a Magyar Néphadsereg Központi Mű­vészegyüttesének műsorát az MN Művelődési Házában. Találkozó A Palesztin Felszabadítási Szervezet magas rangú tiszt­ségviselői és az izraeli béke­szerető erők képviselői júni­us 11-én Budapesten talál­koznak. Hazánkba érkezik Eduárd Sevardnadze Eduárd Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere június kö­zepén hivatalos, baráti látogatást tesz a Magyar Népköz­társaságban. Velencei csúcstalálkozó Politikai nyilatkozatok A kelet—nyugati kapcsola­tokról, a terrorizmus elleni küzdelem összehangolásá­ról, a Perzsa-öbölben kiala­kult helyzetről szóló politi­kai nyilatkozatokat fogadtak el kedden Velencében a hét legnagyobb tőkésország állam- és kormányfői. A ke­let—nyugati kapcsolatok­ról szóló közös nyilatkoza­tukban az állam- és kor­mányfők továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítanak a nukleáris elrettentés „bé­kefenntartó" szerepének. A nyilatkozat szerzői megálla­pítják. hogy legutóbbi talál­kozójuk óta új lehetőségek nyiltak a kelet—nyugati kap­csolatok terén, s ezek a fej­lemények bátorítóan hatot­tak rájuk. Hangsúlyozzák, hogy élénk figyelemmel kí­sérik a Szovjetpnió bel- és külpolitikáját, s kifejezik re­ményüket, hogy az Jelentő­sen javíthatja majd a Kelet és a Nyugat országai közötti politikai, gazdasági kapcso­latokat és a biztonságot. A terrorizmus elleni harc összehangolásáról szóló nyi­latkozat határozottan elítéli a terrorizmus minden formá­ját, beleértve a repülőgép­eltérítéseket, a-túszszedése­ket. A harmadik politikai nyilatkozat a Perzsa-öböllel kapcsolatos kérdéseket érin­ti- Szerzői megegyeztek ab­ban: új, összehangol? nem­zetközi erőfeszítésekre van szükség, hogy elősegítsék az iráni—iraki háború meg­szüntetését. PÁPALÁTOGATÁS Kedden a reggeli órákban helikopteren érkezett vidéki körútjának első állomására II. János Pál. Lublinban elő­ször az egykori majdaneki haláltábor mauzóleumát ke­reste fel, ahol elhelyezte az emlékezés virágait, és rövid imát mondott a tábor áldo­zatainak emlékére. Ezután a lublini katolikus egyete­men tett látogatást, amely­nek sok éven át volt tanára. A pápa itt először a tudo­mányos élet meghívott kép­viselőivel találkozott, akik­hez beszédet intézett. Ezután üdvözölték az egyetem taná­rai és hallgatói DZSEMAJEL KÉRESE Amin Dzsemajel libanoni elnök kedden fogadta az ENSZ BT öt állandó tagálla­mának bejrúti diplomáciai képviselőit, a papai nunciust és Algéria nagykövetet. Reszletesen tájékoztatta ( Rádiótelex őket Rasid Karami minisz­terelnök meggyilkolásának körülményeiről, a nyomozás menetéről és kérte a diplo­matákat. kormányaik támo­gassák Libanon törvényes hatóságait. LESZERELÉSI ÉRTEKEZLET Kedden Genfben megkez­dődik a 40 ország részvételé­vel folyó leszerelési értekez­let nyári ütésszaka. Az idei tanácskozások középpontjá­ban a vegyi fegyverek betil­tása állt. s mint a TASZSZ hírügynökség rámutatott: az eddigi tárgyalások reményt adnak arra, hogy még > az idén sikerül egyeztetni' a nemzetközi konvenció szöve­gét. Az értekezlet résztvevőt ezenkívül megvitatják majd a nukleáris kísérletek betil­tásának es a fegyverkezési. Ka. verseny világűrbéli kiter­jesztése megakadályozásá­nak kérdését is. LEVÁLTOTT VEZETŐK Hatalmukkal visszaélő, majd leváltott egyes vezetők ma újra magas beosztásban dolgoznak es folytatják üzel­meiket — derül ki a Pravda keddi dagesztáni tudósításá­ból. A lap beszámol arról, hogy a járási első titkár le­váltása után járási szakszer­vezeti elnök lett, a mezőgaz­dasági főigazgató ma a járá­si mező- és élelmiszer-gazda­sági felügyelet fő árellenöre, korábban egy szovhoz élére állították, de ott büntetőeljá­rás indult ellene. A volt já­rási ügyész Mahacskalában az autonóm köztársaság fő­ügyészének tanácsadója. A házépítések, a spekuláció to­vábbra is folytatódik, a járá­si vb elnöke pedig úgy tesz. mintha semmiről sem tudna — fejeződik be a Pravda tu­dósítása - - «J*í f ? 4

Next

/
Thumbnails
Contents