Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-10 / 135. szám

4 Szerda. 1987. június 10. 3 r Építésföldtani atlasz Szegedről Hétfőn mérnökgeológiai és környezetföldtani szeminárium kezdődött Szegeden. Az ünnepélyes megnyitó keretében adták át városunk képviselőjének, Papp Gyula tanácselnöknek Szeged építésföldtani atlaszát. A térképgyűjtemény várhatóan augusztus közepén lát napvilágot, de lapjait az érdeklődők, a napokban még megtekinthetik az MTESZ Kígyó utcai székházának földszintjén. A térképészeti munka vezetője Kaszab Imre, a földtudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, a Magyar Állami Földtani Intézet szakembere. Tőle kertem tájékoztatást a kutócás részleteiről az előadások szünetében. — A' Központi Földtani Hivatal megbízása alapján intézetünk kilenc — zömében szegedi illetékességű — alvállalkozó bevonásával 1980 óta készíti Szeged építésföldtani térképezését. A jóváhagyott kutatási program szerint a munkánk 1990-ben fejeződik be. — Mit tartalmaz egy építésföldtani atlasz? — Az építésföldtani térképezés tematikus térképcsoportokban foglalja össze a térképezett terület minden olyan felszín alatti teJnyezőjét, amellyel az emberi tervezés alapján létesített műtárgyak,' épületek kölcsönhatásba, kapcsolatba kerülhetnek. — Melyek ezek a tematikus térképcsoportok? — Az első csoportba az észlelési térképek tartoznak Ezekben a miénket megelizö kutatások eredményeit foglaljuk össze: hol, hová, ki, mikor, mit fúrt, hol, rrclyen talaj- és talajvízszennyező forrás van a területen? Hol helyezkednek el a felszín alatti közművek' víz, csatorna, elektromos rendszer. Bemutatjuk azt i<\ hogy a már meglevő létesítmények védőterületei mely területeket fedik le. Mindezen információk alapján jelöljük ki a térképező fúrások helyét. Egy másik térképcsoportban a domborzati adottságokat és a tájegység geomorfológiáját ábrázoljuk. Készítünk földtani, vízföldtani és alapozási térképeket is, utóbbiak a tulajdonképpeni építésföldtani térképek Mindezeket az ismereteket egy szintetizáló térképen foglaljuk össze. — Milyen távolságra es'.ek egymástól a fúrások? — Belterületen 500 meteres fúráshálót alkalmaztunk, külterületeken pedig egy négyzetkilométer sarokpontjai képezték a fúrások helyét. — Ügy tudom, ezek a fúrások egyszerre több célt is szolgálhatnak. — Igen, a mi esetünkben is kétféle tájékozódás volt a cél. A teljes magmintavetel érdekében 25 méter mélységig fürtünk, a 10 métet mély fúratokat pedig talajvíz-megfigyelő kutókká alakítottuk át. 1980 szeptembere óta háromhetente vizszintregisztrálás és kéthavonta a vízminőség-analízis volt a feladatunk. Egész Közép-Európában nincs még egy olyan város, ahol ilyen talajvíz-megfigyelő kútrendszer működne. Bízunk abban, hogy a térképészeti munka befejezése utón is lehetőség lesz az észlelések és analízisek folytatósára. — Mit tartalmaznak a geomorfológiai térképváltozatok? — Az egyiken a domborzeti adottságokat mutatjuk be. félméteres szintkülönbségek ábrázolásával. Ez alapján kiderül például hogy ezen a területen 11 méteres színtkülönbség létezik. A másik térképváltozat a felszíni formaelemeket ábrázolja. — Mi célt szolgálnak az alapozási térképek? — A földtóni térképva'tolatok a felszíni földtóni térképből kiindulva különböző alapozási módozatoknál használatos alapozási síkok figyelembevételével melységközönként mutatják be az uralkodó földtani tu.aidonságokat. Az alapozási térképváltozatok ezen földtani képződmények geotechnikaí jellemzőit ismertetik, nem helyettesítve azonban a talajmechanikai vizsgálatokat. Azoknak mintegy keretéül szolgál, föltárva a nneyobb térségi összefüggéseket. — Mi a jelentősége ennek az atlasznak? — Ez az atlasz meglehetősen részletes és pontos információt ad a városépítő, településfejlesztő és környezetrendező szakemberek, valamint szakhatóságok tevékenységéhez, és lehetővé teszi tudományos megalapozottságú döntések meghozatalát. Dlusztus Imre Kevesebben a többiekért is A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tömegbefolyást akar kiharcolni, hisz tömegszervezet, de mi van akkor, amikor mostanában a fiatalok nem befelé, hanem inkább kifelé tartanak a szövetség „kötelékéből". Milyen politikai státus indokolja, hogy a KISZ tömegbefolyásáról beszélünk? Érről kérdeztem a városi KISZbizottság egyik titkárát, Gyenesey Edinát. — Az egyetlen ifjúsági szövetség jogán, azon a jogon, hogy ez a magyar ifjúság szakszervezete, érdekvédelmi szervezete, érdekképviselete. Ezért nemcsak joga, de kötelessége is valamenynyi fiatalt képviselni. Fölmerülhet az a kérdés, ha a szervezettségünk csökken, meddig tehetjük ezt a többség nevében. Véleményem szerint a szervezettség ez esetben nem lehet mérvadó. Akik fölvetik csak kívülről és felületesen ismerik a ¡KISZ-t. A közvélemény rendezvényeink, látványos demonstrációink alapján ítél. Belső politikai munkánkat, apró, de fontos lépéseinket, kisebb-nagyobb „csatanyeréseinket" már kevésbé veszik észre. — Igazán csak olyan szervezet tud hatni a „tömegekre", amely megfelelő anyagi, erkölcsi, ideológiai háttérrel rendelkezik és ez nem mondható el igazán a KISZ-röl. Pedig ez befolyásolhatja a mozgalmi munka minőségét, lényegét. — Először is ezt nem a kommunista ifjúsági szövetségtől kell számonkérni, már csak azért sem, mert az eltelt 30 esztendőben egy-két pillanatot leszámítva, nem volt döntő, politikái meghatározó tényező. Mozgásterünk a szervezet maga, a (KISZ egésze, mint elvont, absztrak fogalom, a tagság egésze összes testületeivel, bizottságaival, apparátusával együtt. Egy másik meg, közelítés szerint — ami döntő — a KISZ, mint az országos döntési mechanizmus szerves része, a KISZ felső szervei — „nagypolitikai" tényező. Jó esetben mozgalmunk befolyást gyakorolhat az ifjúságra, saját tagságára, szervezeteire, a társadalom •közvéleményére. Ez rétegenként változik és múlik azon is, hogy egy adott területen hogyan dolgozik a kollektíva, a tömegszervezet és nem utolsósorban a pártalapszervezet. — Hogy vallanak az eddig elmondottakról, az ifjúsági mozgalomról maguk a KISZtagok? — A középfokú tanintézetek KISZ-tagjai között érzékelhető befolyása van a mozgalmi munkának. Az általuk elfogadott diákprogram, az új követelményrend-' szer, elérhetővé teszi, hogy tagjai felnőtt korukban pedagógusként, vagy más hivatásban jó irányba tereljék és formálják majd a fiatalokat. Persze olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy túl magas a felvétel mércéje, s amennyiben ilyen nehéz lesz bejutni a jövőben is a KISZ-be, akkor nem lesznek új tagok. Az iparban, szolgáltatásban, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok nézetei a KISZről rendkívül összelettek. A „kintlevők" általában rossz véleménnyel vanak róla, úgy érzik, semmit sem ad a KISZ és az érdekképviseletet sem tudja igazán ellátni. Jó néhány nagyüzemi KlSZ-titkár abban a tudathasadásos állapotban látja a problémák gyökerét, hogy a KISZ felső vezetése nem meri felvállalni az élcsapat-jelleg meghirdetését. Az értelmiségi fiatalokkal folytatott beszélgetések alaphangulatára jellemző, hogy a KISZ jelenlegi formájában semmivel sem ad többet, mint a KISZ-en kívülieknek és a többség csak azért tag, mert miért ne lenne az. Jelentős részük úgy véli, hogy ma a KISZ-nek nincs súlya a társadalomban. A különböző akciókat, programokat hiábavaló erőlködésnek, gyerekes megmozdulásnak tartják. A KISZ azzal érhet el tekintélyt, tömegbeloiyást, ha következetesen kiáll a gazdasági, politikai reformtörekvések mellett. A felsőoktatás a válságok, forrongások, új elképzelések korszakát élt, ellentmondásokkal és szélsőséges véleményekkel együtt. Azok az egyetemista, főiskolás fiatalok, akik nem tagjai a KISZnek, általában arra hivatkoznak, hogy a középiskolás KISZ-es „élmények" hatására kívánnak kívül maradni, de megfogalmazódik a, valós ideológia iránti igény is. Vélemény: a KISZ-ben a hangsúlyt az érdekképviseletre kell helyezni, arra, hogy képes legyen a felismert gondok közvetítésére. És ha az érdekképviseletben rejlöerejét meg tudja mutatnj a fiataloknak, akkor jelentőseh nőhet befolyása. A vélemények mindenképpen jelzik célkitűzéseik irányát, s egyértelműen megfigyelhető, hogy a vélemények alakításában, a tömegbefolyás erősítésében elsődlegesen és meghatározó szerepet kell játszania az ifjúsági mozgalomnak. A Szegeden is egyre erösebben jelentkező társadalmi beilleszkedési zavarok, devianciák jelenléte arra késztet minden felelősséggel gondolkodó fiatalt, hogy keressék azokat a lehetőségeket, amelyekkel a KISZ segíthet azok leküzdésében. Az ifjúsági szövetség jól tudja, hogy akiket elveszít tagjai sorából, azokat nemigen tudja megnyerni már senki. Ez felelősségteljes ideológiai, politikai munka nélküf nem megy, hiszen Lenin szerint a „tudat nemcsak tükrözi, hanem teremti is az objektív'világot", s az senki számára nem lehet közömbös, hogy milyen világ lesz az. Czakó János Bérek és leépítések A

mire éveken át nem — vagy csak alig — volt példa, arról mr«t egyre-másra érkeznek a hírek; ez, az és amaz a vállalat is vagy már csökkentette, vagy csökkenteni tervezi munkavállalóinak számát. Voltak ez ügyben már parázs sajtóviták, voltak nem éppen ti jelenséget üdvözlő hivatalos megnyilatkozások, vagy éppenséggel aggodalmaskodó kijelentések, és vannak változatlanul a remények: talán végre megindul az egyes munkahelyeken egészségtelenül nagyra duzzadt létszám csökkentése, de legalábbis belső átcsoportosítása. S változatlan a remény — no, meg az e miatti aggodalmaskodás — az ügyben is, hogy tón végre a nagy nehezen raelonaUzálódó munkaerő-gazdálkodás az oly annyira áhított szerkezetátalakítási törekvéseinket is szolgálja. Nem szolgálja. Legalábbis olyan mértékben nem, mint amennyire szeretnénk. E létszámmozgatásoknak — fogalmazzunk magyarul: csökkentéseknek, elbocsátásoknak — nem annyira a szerkezetátalakítás a vezérlő elve, hanem inkább a bérezési gyakorlat diktálta megfontolások. Mostanság éppen olyan keresetszabályozás! előírások érvényesülnek, amelyek értelmében érdemes a létszámot csökkenteni, mert ily módon, minden különösebb teljesítménynövekmény nélkül is, növelhetők a bérek. Hogy miért? S egyáltalán: hogy miként képzelhető el a teljesítménynövekmény elmaradása, ha egyszer ugyanazon a munkahelyen mától kezdve kevesebben dolgoznak? Egyszerűen csak úgy — illetve azért —, mert nálunk változatlanul jól ismert gyakorlat az a bizonyos és sokat emlegetett kapun belüli munkanélküliség. És e kifejezés jelentéstartalmát tessék szó szerint venni. Vállalataink nagy többségétől, szépen, lassanként, tucatjával bocsáthatók el olyan emberek, akik egyszerűen nem hiányoznak. Vagy tucatjával nem pótlandök olyan, nyugállományba kerülök, akik szintén csak nem pótlandók. Ugyanis nem volt érdemleges munkájuk, s igazából évek óta nem volt rájuk szükség. Ha most mennek — így vagy úgy —, senki nem hiányolja őket. No de akkor miért voltak ott? Miért volt a munkakönyves munkahelyük? Sok oka van ennek, s e rövid jegyzetben a kialakult helyzet aprólékos elemzésére sem vállalkozhatunk. így aztán legyen elég csak annyi,. hogy a munkáltatók, nem minden és nem éppen szelíd kényszer nélkül, vállalták/ mert vállalniuk kellett, a teljes foglalkoztatás államilag — no és persze politikailag is — rájuk testált tennivalóit. (Ez például odáig ment, hogy ma is vannak egyes megyék, és ott egyes üzemek, amelyek hozzájuk abszolút nem tartozó embereket is foglalkoztatnak — papíron —, és fizetnek a valóságban. Olyan embereket, akik formailag ugyan X. vállalat alkalmazottai, a valóságban azonban, például, az anyagilag jóval szűkösebben eleresztett helyi tanácsok vállalatainál dolgoznak.) Aztán volt, ugye, ez a bizonyos kvázi „bérstop", amely alól április elsejével fölszabadultak a vállalatok. Többségüknél rögvest emelni kezdték az alapbéreket, már csak azért is, hogy valamennyire ellensúlyozzák az áprilisi — és meglehetősen drasztikus — fogyasztói áremeléseket. Igaz: a kasszát — a jelek szerint — nem ürítik ki; de egyelőre nincs sok foganatja az egész évi teljesítményekben való gondolkodásra intő második — és hagyományos módon, agitációsan, bizony nagyon rosszul hangszerelt — kormányajánlásnak, mint ahogy úgyszólván nyoma sincs a teljesítményekhez kötött differenciálásnak sem. Mondom: a kasszát csak kevesen ürítik fenékig, de a többség sem tartalékol — egy megfontolt, s legalább az év végéig érvényes bérpolitikai elképzelés szerint — éppen a teljesítményarányos béremelésre. A szakemberek pillanatnyilag úgy vélik, hogy a május végéig várható — jórészt az áremelések által indukált — bérkiáramlás júniustól megtorpan, s aztán egy hármas üt kereszteződéséhez érkeznek a vállalatok. Ha növelhetik a hozzáadott értéket — vagyis a tulajdonképpeni teljesítményt —, akkor persze emelhetik a béreket is. Ha nem növekszik a teljesítmény, de különböző megfontolások miatt mégis emelendő a bór. akkor ott — a manapság egyre kedveltebb — létszámcsökkentés lehetősége, hogy legalább a kulcsemberek kapjanak a teljesítményeiknek megfelelő bért. S ha egyik módszer sem megy, akkor marad az adózott béremelés lehetősége, ha egyáltalán van annyi pénz a kasszában, hogy az adó fizethető. S mert ez a harmadik út csak nehezen járható, a nyereség növelése pedig időbe telik, a legkézenfekvőbb megoldásnak a hirtelen történt létszámcsökkentés látszik. Igaz: ilyen indítékukból végrehajtva nem sokra visz, Néhány embernek, s'nyilván, a leggyengébbeknek felmondanak — velük ugyan mások mit kezdjenek? —, s maradnak a többiek, esetleg a reménytelenül gazdaságtalan műhelyekben, részlegekben, gyáregységekben. Sokkal messzebbre vinne, ha e veszteséges üzemrészeket felszámolnák, ha nemcsak a leggyengébbeket, de a leghasznavehetőbb embereket is mozdulásra késztetnék, valóban hasznosítható munkaerőforrást teremtve a gazdaságosan dolgozó, de munkaerőhián£iyal bajlódó területek számára. C

sak hát ehhez az s kellene, hogy végre a vállalatokon belül is következetesen érvényesüljön a teljesítményelvű gazdálkodás; és a teljesítményekhez igazodó bérezés. És ezt ne csak munkáltatókon — pontosabban: ne csak a vállalatok és szövetkezetek vezetőin — kérjük számon. Ök kénytelenek engedni a bármi áron történő béremeléssel kapcsolatos társadalmi nyomásnak akkor, amikor a szakemberek remélik, hogy az idei bérterven belül maradunk, de nem garantálják, hogy az Idei árlerverj is belül maradunk. Vértes Csaba Támogatás a bötőlánc kiépítéséhez A kiskereskedelmi hálózatban jelenleg mintegy 180 —190 ezer hűtőberendezés óvja a melegben könnyen romló élelmiszereket, a hidegen tárolandó árukat. Az üzletekbe több mint 2300 hűtőkocsi szállít, s a kereskedelem feladató, hogy a hűtölánc ne szakadjon meg, a romlandó élelmiszerek azonnal a hűtőpultokra, -ládákba. fagyasztószekrényekbe kerüljenek. A Belkereskedelmi Minisztériumban elmondották: az idei nyáron is számitóni kell arra, hogy a tejet, tejtermékeket a kora reggeli órákban, gyakran még a nyitás előtt lerakjág az üzlet elé, mert a hajnali szállítás egyelőre nem oldható meg másképp. Fejér és Komárom megyében most azonban — kísérletként — megszüntették a hajnali tejszátlítást, s az üzletekben a minisztérium anyagi támogatásával nagy kapacitású hűtőkamrákat létesítettek. Ezek tulajdonképpen konténerek, tehát elhelyezhetők az eladoteren, illetve a raktáron kívül a szabadban is. Így a kora reggeli vásárlók megfelelően tárolt — igaz ugyan, hogy előző nap szállított — tejet vásárolhatnak. Ha a kísérlet beválik, több helyütt bevezetik ezt a módszert. A romlandó, élelmiszerek tárolására a hűtőberendezések száma lényegében elegendő lenne: kapacitásuk azonban kicsi: a hűtőberendezések csaknem egyharmada 250 literesnél kisebb. A vállalatoknak nincs elegendő pénzük a folyamatos kicserélésre sem. E gondok enyhítése érdekében a minisztérium évek óta támogatja a kereskedelmi hálózat hütögépesitését; az iden 30 millió forint vissza nem térítendő juttatást nyújtott a vállalatoknak. Ennek segítségével a kereskedelmi hálózatban ez idén 870 korszerű, nagy kapacitású hűtőberendezést vásárolhattak. A hütőgépesítés. a régi, korszerűtlen berendezések cseréje így sem halad kellő ütemben, a vállalatok támogatási igényeinek az idén csak 54 százalékát tudta kielégíteni a minisztérium. A hűtőberendezések karbantartásával, javításával ma már kevesebb a gondjuk, mint korábban. (MTI) Őrizzük egészségünket! Az Országos Társadalombiztosítási Tanács kedden ülést tartott. Megtárgyalta a társadalombiztosítási szervek tevékenységének és pénzügyi gazdálkodásának tapasztalatait. A testület megállapította, hogy tavaly a nehezebb gazdasági helyzet ellenére is fejlődött a társadalombiztosítás rendszere, szélesedett az ellátásra jogosultak köre. Az Országos Társadalombiztosítási Tanács a továbbiakban tájékoztatót hallgatott meg az egészségmegőrzés átfogó társadalmi programjáról. Ezzel kapcsolatban az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetői elmondták, hogy a lakosság egészségének megőrzése, az egészségesebb életmód elterjesztese a társadalombiztosítási szerveknek is igen fontos feladata, s egyben érdeke is. Az egészség megőrzése álfogó társadalmi programjának megvalósításából a társadalombiztosítási-. szervek is részt vállalnak. Egyenek között olyan információs rendszer kialakítását tervezik, amely folyamatosan tájékoztat a keresőképtelen betegek állományáról, a leggyakoribb betegségek okairól. Ilyen számítógépes nyilvántartás működik már kísérleti jelleggel a budapesti igazgatóságon. A tervek szerint 1988 vegére, 1989 elejére kiepul az ország«« hálózat