Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-04 / 130. szám

a Csütörtök, 1987. június 4. Á biogáz haszna Értékes energiahordozó keletkezik napról napra a Medikémia Ipari Szövetke­zet Béketelepen levő új te­lephelye alatt, illetve annak közvetlen közelében. A föld­réteggel letakart valamiko­ri városi kommunális sze­méttelepen biogáz termelő­dik. A viszonylag olcsó és biztos energiaforrást a szö­vetkezet szociális létesítmé­nyeiben és a •termelőfolya­matban is hasznositjak. Felvételeinken a kazánház — ahol a biogázból hőener­giát nyernek — és a gyártó­szalag látható. Somogyi K.iroiyné fölvételei Sikeres volt Á műszaki hónap után Szegeden tanult, oktatott és kutatott Ötvös László. 0 és kutatócsoportja jó hat éve megtalálta a her­pesz vírusa elleni gyógy­szert, és ebből még egyetlen milligrammot sem kentek fel a bőrfelületre sehol a világon, de itthon sem. Jó lenne végre megtalálni azt az egyetlen és egyenes üd­vözítő módszert, amellyel a kutatási eredmények mi­előbb a termelésbe fogha­tók lennének az ember javá­ra. Azután jobban be kelle­ne kapcsolódnunk a nemzet­közi kutatásokba, s nem fel­fedezni újra azt, amit eset­leg már más el is felejtett. Néhány helyen ugyan ta­pasztalható nemzetközi koo­peráció, de ez még nem elég. Máskor példát mutat­hatnánk és biztatóbban. Itt van például a galliumarze­nlden alapuló elektronika. Ajkán már létezik a gallium előállítására technológia, és jó helyen, mert ahol alumí­nium van, ott a gallium is előfordul. Ez az ÚJ vállalko­zásunk biztatónak ígérkezik, de. persze, még korai lenne galliumvolgyröl beszélnünk. Egy másik biztató terület a biotechnológia. ahol egyenletes fejlődés látszik, de ezen az úton Js szükséges Jenne egy jól átgondolt fej­lesztési program. Az is igaz viszont, hogy a műszaki fej­lesztéshez, olyan gazdasági környezet szükséges, amely jobban kényszerít az inno­vációra. Sejteti ezt a bank­osztódás, az alakuló új adó­rendszer. A termelésnek ál­talában az a véleménye — ne adjanak, de ne is vonja­nak el, hanem engedjenek dolgozni, mert a .¿udomány árukategóriái csak igy tud­nak érvényesülni, csak igy válhat a kutatás tárgyiasult erővé, mely létrehozhatja azt a tőkét, minek segítsé­gével a technika hathat a tudományra, Í^" fordítva. Az idei, szegedi, 27. mű­szaki hónap befejezte mun­káját, s ennek minden ren­dezvénye ilyen és hasonló gondolatokat vetett fel. Jól szolgálta ama törekvésein­ket, hogy ma már a műsza­ki-tudományos fejlődéstől a társadalmi haladás dinami­kusabb lépéseket vár. A há­rom rendező (MTESZ, szmt és KISZ), valamint a köz­reműködők jól gondolkoztak amikor az idei megyei mű­szaki seregszemle program­jául a magyar műszaki fej­lődés időszerű kérdéseit, a műszaki fejlesztést, a gaz­daság innovációját és a mű­szaki értelmiség szerepét (megbecsülését) választották. A számos előadás jól szol­gálta a társadalmi haladás támasztotta igényeket. s mindezt kellő ranggal ösz­szegézte a III. műszaki fej­lesztési konferencia. Az js világossá vált, hogy a megyében a tudományos kutatás és műszaki fejlesz­tés eléggé vegyes képet mu­tat. Az 1223 témából csak 120 körüli azoknak a száma, amelyek a megyei iparban születtek, vagy oda igyekez­nek. Iparunk technikai fel­szereltsége az országos szint alatt van, bár egyes terüle­teken javulás figyelhető meg. Mezőgazdaságunk mű­szaki-tudományos színvona­la közelebb áll a nemzetközi színvonalhoz, mint az iparé. Gazdálkodó szervezeteink kutató intézeti kapcsolatai többnyire megyén kívüliek Legjelentősebb műszaki fej­lesztői tevékenységet a Met­ripond fejt ki a megyében, önállóan. Több gazdasági szervezetünk kapcsolódik a központi fejlesztési prog­ramokhoz vagy önállóan, vagy vállalati központjukon keresztül. Valami megindult a megye gazdaságában, de a termékszerkezet-váltás elég lassú, évente talán egy szá­zalék körüli, összességében megállapítható a megye egész műszaki fejlesztési te­vékenységére. hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a stratégiai elemekre, körülte­kintőbb piackutató tevé­kenység mellett. A világban nagy ütemű változás megy vegbe. A vi­lágpiacon erősödik a tudo­mányos, szellemi és ipari verseny, ezért a műszaki haladás számunkra sorskér­dés. A politikai döntéseket, a szabályozó rendszer kor­szerűsítését úgy kell formál­nunk, hogy olyan környezet alakulhasson ki, amelyben a vállalatok nagyobb köve­teimenyeket támasztanak a műszaki szakemberekkel szemben, akiket ugyanakkor nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben részesítenek. Az innovációs készség töme­ges kibontakoztatása, a csúcstechnológiák gyorsabb átvétele csak a kormány és a Vállalatok együttes cselek­véssorozatán keresz.tül old­ható meg. Az MTESZ közel 40 esztendős tapasztalatával, ez idő alatt kialakult széles körű fórumrendszerével ér­demben járulhat és járul hozzá a jövőben is ehhez a folyamathoz. Ezt tettük most, a 27. műszaki hónap megyei programjának meg­valósításával, a rendelkezé­sünkre á"ó eszközökkel és módszerekkel. Az MTESZ igen jelentős szellemi erou.rtv* > rál a megyében is. mintegy H.5 ezer muszaKi, agu., . . • mészettudományl, gazdasági és más szellemi szakembert tömörít 28 tagegyesületében. A tudás- és alkotásgyarapí­tás innen eredő sokféle lehe­tősége nélkülözhetetlen ah­hoz, hogy ahol csak lehetsé­ges, felzárkózzunk a műsza­ki-tudományos haladás él­vonalú hoz. Reméljük, hogy az Idei re nd ez vé n ySor< iza 11 a 1 is eredményesen járultunk hoz­zá a jövö évi, a 28 ¡műszaki hónap alapjaihoz, e megyei műszaki-tudományos sereg­szemle rangjához Bátyai Jenő az MTESZ megyei szervezetének társelnöke Hittérítők A z egyik tervezővállalatnál dolgozó ismerősöm mesélte, hogy amikor Szeged és vonzáskörzete környe­zetvédelmi tanulmánytervéhez gyűjtötték az adatokat, mennyi korlátba ütköztek. Először is: a téma feldolgozásának mód­szereit maguknak kellett kiötleniük, hi­szen előképek nélkül, tervezési segédletek hiányában, mi mást tehettek volna, ösz­szeültek, s megpróbálták összelapátolni, hogy a föld—víz—levegő hármasát, no meg az épített környezetet jellemezendő, melyek a legfontosabb tényezők. Szerin­tük. Másodszor' a tématerv nyomán sor­ra felkeresték az érintett szervezeteket, intézményeket, vállalatokat, szövetkezete­ket — megkezdték az adatgyűjtést. Pon­tosabban, némely esetben csak megkezd­ték volna, mert — legnagyobb meglepeté­sükre — az érintett fél vagy nem rendel­kezett a saját szűk területén érdemi ada­tokkal, vagy megtagadta az adatszolgál­tatást. Szórványos, szerencsére, nem általáno­sítható ez a magatartás — de hogy elő­fordul, az jelzi: még maguk a környezel védelméért felelősek, vagy éppen a kör­nyezetet leginkább szennyezők sem egy­ségesen ítélik meg kötelességüket. A vo­nakodásnak nyilvánvalóan egyik oka az Is, hogy az adott vállalat tart a bírság összegének emelésétől, ha adatait „kiad­ja" Pedig — társadalmi értelemben — talán jobban szennyez ez a magatartás, mint az a pár tonna por vagy olaj, amit a levegőbe, csatornába engednek. (Hozzá­teszem: a tervezőkollektíva által készí­tett tanulmány nem bírságolási célokat szolgált, hanem a város közeli-távoli környezetvédelméhez adott ajánlásokat, illetve a problémákra irányított a figyel­met, a veszélyes gócok feltérképezésével.) No már most: joggal tehető fel a kér­dés. mit várjunk az utca emberétől, ha felelős, irányitól posztokon munkálkodók sem értik, hogy együttműködésük nélkül lehetetlen helyzetbe hozzák a hazai ..zöl­deket" Hogyan magyarázzák meg a lakó­telepi garázsa előtt meleg (!) vízzel ko­csiját mosó fiatalembernek, hogy az ola­jos-habos víz csatornába való, nem közte­rületi gyep öntözésére? Amire, persze, az illető joggal replikáz azzal, hogy a fű­mag kiszórása előtt nem ártott volna az építési törmeléket összeszedni és elszállí­tani, mert így bizony merészség gyepnek nevezni a — parkolók híján — amúgy is kikoptatott, kőkemény földet! Hasonló ellentmondást számtalant, lát az ember. A Gutenberg utca elején lakók mondják, hogy ha női sikolyt hallanak, már ki sem néznek az ablakon Tudják, hogy nem ijesztgetés pasasok, hanem pat­kányok riogatják a gyengébb Idegzetű já­járókelöket. Naná, hogy oda járnak ezek az'élelmes rágcsálók! Ami szemét ott a parkoló autók közölt poshad Nem is csodálható az elkeseredésük azoknak, akik szóvá teszik, baj van a közterületek ta­karításával De azért a másik félnek is figyelemre méltó a megjegyzése a több tonnás szemétgyűjtő autók személyzete nem állhat oda kézzel, söprüvel fölszedni az autók „aljnövényzetét", eltakarítani a nyilvános illemhelyek híján közterülete­ken otthagyott emberi végtermékeket. Es minden külvárosi utca végébe sem lehet „Szemét lerakása tilos1" táblát elhelyez­ni, mint ahogy illúzió volna azt hinni egy varázspálca ütésén múlik életterünk megvédése zajtól, füsttől, portól, ólom­szennyezéstől, kémiai anyagoktól A z elmúlt egy-két hónapban több időszakos kampány is segített ab­ban, hogy a tél mocskától megsza­badultak a város közútjai, parkjai. Ju­tott feladat bőven hivatalból érintettnek és önzetlenül segítőnek. Jutott — s ma­radt is. A teljesség igénye nélkül u Holt­Maros, a nyílt árokrendszer tisztítása, a városi szennyvíztisztító telep építésének előkészítése, az erdőtelepítés folytatása, a főúthálózat zajszintjének sürgető csökken­tése, a klskerti szemétgyűjtés, a 21 lég­szennyező forrás megszüntetése, a „vá­rostürö" fák telepítése — a társadalmi munkában végezhetőtől a több százmilliós költségűeg, ezerféle a tennivaló S köztük egy, talán a legfontosabb — s ez talán nem(csak) pénzkérdés a gondolatok át­programozása, a megítélési szempontok váltása, az együttműködési készség erősí­tése. Egyszóval a hittérítés. Hinnünk kell benne, hogy ez lehetsé­ges! Holnap lesz a környezetvédelmi világ­nap Pálfy Katalin Odesszai vasutasok Szegeden Közel tiz éve, hogy a szegedi és odesszai vasuta­sok együttműködési szerző­dést kötöttek. A megálla­podás értelmében a két vas­úti csomópont kollektívája között évről évre munka­versenyt szerveznek, amely­nek vállalásait rendszeresen értékelik. Az 1986-os évben a Bizto­s i t óberendezés i Fenn tartási Főnökség dolgozói érték el a legjobb eredményt, és ez­zel elnyertek az odesszai vasutasok állal alapított Vörös Vándorzászlót. Az át­adási ünnepségre 3 tagú odesszai delegáció — A. V. Mahanov, az odesszai állo­más szakszervezeti titkára, J I. Melnyik főmérnök és V P. Lapsinszkij mozdony­vezető — érkezett Szegedre Tegnap, szerdán délelőtt a BFF tanácskozótermében rendezett munkásgyűlésen Tóth Imre igazgatóhelyettes összegezte az együttműkö­dési szerződés eddigi ta­pasztalatait Többek között elmondotta, hogy a szegedi és az. odesszai vasúti cso­mópontok kollektívái között 1978-ban megkötött együtt­működési szerződés alapján az elmúlt években külcsó­Vándorzászló nős tapasztalatcserékre, ba­ráti látogatásokra é; széles körű munkaversenyre ke­rült sor. A baráti kapcsola­tot a különféle előadások­kal, kiállításokkal, barátsá­gi hetek rendezésével is színesítették. Most, a noszf 70. évfordu­lójának tiszteletére újabb munkaversenyt hirdettek, melyhez valamennyi szegedi szocialista brigád csatlak/s­zőtt. Prókai László, a BFF vezető mérnöke elmondot­ta. hogy tavaly fontos fel­adatúknak tartották a táv­közlő és biztosítóberendezé­sek üzemkészségének továb­bi javítását, a biztonságos közlekedés segítését. Terv­szerű munkájuk eredménye­ként csökkent a berendezé­sek hibája miatti vonat­megállítások száma, keve­sebb zavar fordult elő, és lényegesen csökkentették a zavarelháritás idejét is. A munkasgyűlésen felszó­lalt J I Melnyik főmérnök is. aki az odesszai vasuta­sok üdvözletét tolmácsolta, és elismeréssel szólt a 13FF­esek munkájáról Majd az odesszalak nevében ajándé­kot adott át a szegedi vas­utasoknak A vörös vándor­zászlót Prókai László és Zvada Mihály sTÍb-tilkár vette át az üzemfőnökség vezetőitől Ezt követően a vendégek megtekintették a BFF és a MAV-gépá 1 lomás műhelyeit. Az odesszai delegáció ma, csütörtökön Békéscsa­bára utazik, ahol a csomó­pont életével, munkájával ismerkednek. G. J. Vadászati közgyűlés Szerdán Budapesten, a Du­na Intercontinental Szállo­dában megkezdődött a Nem­zetközi Vadászati és Vadvé­delmi Tanács 34. közgyűlé­se A tanácskozást Marko Bulcs, a tanács elnöke nyi­totta meg. majd a kormány nevében Váncsa Jenő mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter üdvözölte a ven­dégeket. Hangsúlyozta, hogy a nem­zetközi összefogás, amely­nek előmozdításában nagy szerepe van a tanácsnak, so­kat tehet az esszerübb vad" gazdálkodás érdekében és hozzájárulhat a veszélyezte^ lett fauna védelméhez és ahhoz, hogy a vadászok ak­tívabban vehessenek részt a környezetvédelemben. Be­számolt arról, hogy Magyar­országon 35 ezer sportva­dász tevékenykedik és 7C0 vadásztársaság működik A közgyűlésen egyebek között megtárgyalják a va­dászat és a vadvédelem fej­lesztésében elért eredmé­nyeket és meghatározzák a további feladatokat (MTI) Alapítványok csekkszámlaszáma „A rák ellen — az em­berért. a holnapért" társa­dalmi alapítvány — minden felajánlás fogadására nyi­tott. Az alapítvány csekk­számlaszáma. OTP, Buda­pest, Xltl Hegedűs Gyula utca 7/B. 217-98292 „Rák ellen az emberért, a holna­pért" 565-3498 A társadal­mi alapítvány megjelente­tett egy kiadványt, ára 15 forint, melynek teljes bevé­tele is az alapítvány vagyo­nát növeli Címe „A rák megelőzhető1 Mit kell ten­nünk?" Kapható az ország valamennyi takarékszövet­kezeteben, illetve Budapes­ten, a gyógyszertárakban A Magyar Állami Opera­ház. gyeimekkórusa társa­dalmi alapítványt hozott létre az egészségkárosító életmód kialakulása, a kis korúak káros szenvedélyei­nek megelőaese érdekében, „Gyermekek a gyermekek egészségéért" elnevezéssel Az alapítvány csekkszámla­száma OTP, XIII kerület körzeti fiók. Visegrádi utca 7/B 217-98292 „Gyermekek a gyermekek egészségéért" 3861 számla A kábítószer hazai áldo­zatainak megsegítésére léré rehoaott társadalmi alapít­vány javára a meghirdető Magyar Ifjúság című heti­lap rockkoncertet rendezett a Budapest Sportcsarnok ban, „Maradj köztünk" el nevezéssel Az alapítvány csekkszámlaszáma OTP, Budapest, VI kerület Nép­köztársaság útja 23 MNB 218-98072 .Maradj köztünk" 509-2913

Next

/
Thumbnails
Contents