Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-04 / 130. szám

a Csütörtök, 1987. június 4. Uj vegyületek a rák ellen Üj daganutgátló készítmé­nyek kifejlesztésével foglal­koznak a gyógyszerkutató in­tézetben a hazai gyógyszer­gyárak támogatásával. Há­rom új rákellenes vegyüle­tük kutatómunkáját nemré­giben befejezték. Ezek közül az egyiknek már a klinikai kipróbálása is megkezdő­dött, a másik két új moleku­la klinikai vizsgálataihoz pe­dig most várják az enge­délyt. A klinikai próbák szaka­szában levő új szintetikus vegyületük a gyomorbélcsa­tornában kifejlődő, illetve a bőr festéktermelö sejtjeiből kiinduló daganatok, s azok áttéteinek kezelését segíti majd elő azzal, hogy várha­tóan leállítja az érzékeny da­ganatsejtek szaporodását, s elpusztítja azokat. Ettől a készítménytől elsősorban azoknak a betegeknek a gyó­gyításában remélnek ered­ményeket, akiknél a sebészi beavatkozás valamilyen ok­ból nem jöhet szóba. Ez az új anyag a műtétet követő utókezelésben is hasznosít­ható lesz. Az orvosok bíznak abban, hogy ezt az új ve­gyületet gyógyszerként al­kalmazva megelőzhetik majd bizonyos rákos áttétek kiala­kulását. A klinikai kipróbálás előtt álló másik két új vegyületük fejlesztőmunkáját külföldön is különösen nagy érdeklődés kíséri. Az egyik újonnan ki­fejlesztett molekulával ugyanis sikerült az intézet kutatóorvosainak megolda­niuk azt, hogy ez a vegyület hatékony formában bejusson az agyba, s elpusztítsa az ott burjánzó daganatos sejteket. A világon csak néhány olyan daganatgátló készítmény is­meretes, amely képes arra, hogy az agy természetes vé­dekezőmechanizmusán átha­toljon. s kifejtse jótékony hatását. Ettől azért várnak sokat az orvosok, mert az agyban ritkán ugyan, de ki­alakulhat olyan daganat, amelyet nem lehet műtéti úton eltávolítani. A harmadik új készítmé­nyük is jelentős kutatási eredmény. Ez a vegyület azonban nem a daganatos sejteket támadja közvetle­nül, hanem azt akadályozza meg, hogy a beteg sejtek sza­porodását előidéző hormo­nok bejussanak a daganat­sejt belsejébe, és ott hassa­nak. Ha elfogadják a törvényjavaslatot Rugalmasabb nyugdíjkorhatár Általában három nagy fordulópontot tartanak leg­jelentősebbnek az ember életében az iskolába indu­lást, az első munkahelyre belépést, és a nyugdíjba vo­nulást. S mert az első kettő akkor éri az embert, ami­kor még fiatal, s könnyebben viseli el a nehézségeket — marad a harmadik a nyug­díj, mint az élet további ré­szét jelentősen befolyásoló tényező Növekvő átlagéletkor Erre is áll, hogy „ahány ember, annyiféle" Vannak, akik nem hajlandók elis­merni, hogy az idő múlik, s amikor elérkeznek a nyug­díjazási korhatárhoz, úgy érzik- korán van még, rá kellene dolgozni néhány esztendőt. Mások viszont — 55 év felé közeledő nők, 60 előtt ballagó férfiak — már jó előre számolgatják: meny­nyi van még hátra a kor­határ eléréséig. Érdekes és jellemző, hogy számos a»z­szony, aki korábban soha el nem árulta volna a korát, egyszeriben „felfedi a tit­kot", ha nyugdijba készü­lődik. „Gyakran kerül sor nyug­díjazásokra olyanoknál, akik még szívesen és jól tudná­nak közreműködni, a munka elvesztése viszont fájó seoet okoz, amely öregedésük to­vábbi menetét kedvezőtle­nül befolyásolja" — írta 1084-ben a Magyar Tudo­mányban megjelent tanul­mányában Cseh-Szómba thy László és Hutás Imre. Csak­hogy — teszik hozzá —, „a patologikus öregedés egyik velejárója lehet a mentális (elmebeli) képességek olyan irányú gyengülése, amely miatt a feladatok ellátására való alkalmasságukat nem tudják helyesen megítélni". Ez utóbbi megállapítás aligha vonatkozhat azokra, akik a nyugdíj mellett mun­kát vállalnak — nemegyszer éppen ott, ahol eddig is dol­goztak. Még így is okoz tö­rést a nyugdíjazás, hiszen az „öreget" áltálában csak könnyebb, a korábbitól el­térő munkakörben alkal­mazzák, kiesik megszokott környezetéből, távol lesz a Eléldcgclhetne az em» ber százhúsz éves korá­ig is. Néha jókívánság­ként szoktunk is ilyes­mit mondani, főleg idő­sebbeknek, sokadik születésnap alkalmából: Éljen százhúsz évig, erő­ben, egészségben! regi munkatársaitól és — ho! lassanként, hol egyszer­re — elveszíti sokéves mun­ka vál szerzett jogait, afféle megtűrt személynek érzi magát. Akkor is, ha senki más nem tartja annak. Ismeretes, hogy 1948 óta hazánkban a férfiak átlagos életkora 47-ről 65 évre emel­kedett. Éppen ez az emel­kedés indokolja az aktív kor meghosszabbítását. A Nem­zetközi Munkaügyi Szerve­zet (ILO) több tanulmányá­ban ajánlotta tágországai­nak, hogy a nyugdíj korha­tárát semmiképpen se emel­jél; 65 év fölé. Az ILO-nak tágja a legtöbb ENSZ-tegál­lam, a nemzeti képviseletek a kormányok, a munkálta­tók és a szakszervezetek küldötteiből állnak.) Lélektelen merevség Am azt is javasolta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, hogy ne küldjék nyugdíjba a korhatárt elért embereket csupán azért, mert ennyi vagy annyi éve dclgoztak, illetve mert elér­kezett a törvényben megsza­bott nyugdíjéletkor. Minden esetben — figyelmeztet a nemzetközi szervezet — fi­gyelembe kell venni a nyug­díjjogosult akaratát. Bár az említett szervezet csak ajánlásokat dolgoz ki, s ezek nem kötelező érvé­nyűek az egyes országok számára — általában figye­lembe veszik azokat. Európa legtöbb fejlett tőkés orszá­gában már évtizedek óta 65, illetve a nőknél 60 év a nyugdíjkorhatár. Néhány or­szág — így hazánk is — a felszabadulás utáni első időkben bevezette a 60 és 55 éves korhatárt. (Földrészün­kön kívül, néhány forró ég­övi országban ennél is fia­talabb korban mennek nyugdíjba, egyrészt azért, mert az éghajlat miatt meg­erőltetőbb a munka, más­részt, mert a várható élet­tártam sokkal alacsonyabb, mint Európában.) Nálunk — mi tagadás — sok helyen nagyon mereven alkalmazzák mind a mai na­pig a nyugdíjazási lehetősé­get: aki betöltötte 60., illet­ve 55. életévét, megkapja a felmondólevelet. Jóllehet egész sor rendelkezés szólt már arról, hogy nyugdíj­előkészítő bizottságokat kell alakítani, meg kell beszelni a korhatár felé közeledő dol­gozóval, hogy milyen el­képzelései vannak jövőjére vonatkozólag, akar-e a kor­határ elérésekor nyugdíjba •menni, és utána tovább dclgozik-e vagy sem. « A munka fiatalíthat A most még csak tervezet formájában, különböző fóru­mok előtti vitákra bocsátott új nyugdíjtörvény — ha majd 1989-ben életbe lép — többféle választási lehetősé­get is kínál a nyugdíjba vo­nulóknak. Egyrészt választ­hatnak a régi — azaz a most érvényben lévő — és az új rendelkezések szerinti nyugdíj között. (Itt a legna­gyobb eltérés a ledolgozott évek utáni százalékokban van.) Másrészt olyan lene­tőségeket is ad, hogy aki el­fáradt a munkában, vagy — elsősorban a nők — család­tágjai gondozására akarja foidítani ideje nagy részét, a korhatár elérése előtt is nyugdijba vonulhat, ha férfi 4G, nő 35 évet ledolgozott. Általános tapasztalat, ami­ve! 6zámos ország egészség­ügyi szakemberei egyetérte­nek: a munkában töltött évek Inkább meghosszabbít­ják az életkort, semmint meg rövid itenék — feltéve, hogy a dolgozó ember jól érzi magát a munkahelyén, szívesen végzi munkáját. Az a két, iiletve három eszten­dő, amivel 1989-től meg­hosszabbodik a munkában töltött idő, ugyancsak nem mehet az egészség kárára. Igaz. hogy annak megóvá­sát előbb kell elkezdenünk, nem a hatodik iksz táján. Várkonyi Endre Hajdanvolt lánykako­romban babázáshoz szok­tattak. Így aztán nem ke­reshettem fel a madarák fészkeit, nem foszthattam ki azokat. Bár szivesebben toppantam volna be Jakab Béla ornitnlógushoz egy tojásgyüjteménnyel, mint üres kézzel. Hozhattam volna akár küszvágó csér, tőkésréce, nyári lúd, szár­csa tojását is, a szegedi madártánász pontosan meghatározná azokat. Hogy él a Párizsi körűt Kossuth Lajos sugárút ke­reszteződésében, a harma­dik emeleten a járművek dübörgésétől kisérve Ja­kab Béla? Valamikor a szobája ablakában etette a madarakat, a szomszédok azonban nehezen viselték ezt a hobbit. Jelenleg a kertből látható varjakat figyeli meg Szomorúan mondja, hogy egyre fo­gyatkoznak. Odabenn előkerül egy különös műszer, héjgörbü­letmérönek hívják. Ven­déglátónk tervezte és sza­badalmaztatta. — Miért kezdett el a madártojásokkal foglal­kozni? — Természetrajz.—föld rajz szakos tanár lévén, hajdanán a kollégák és diákok egyaránt megkér­tek, azonosítsam az áltá­luk tálált, gyűjtött tojáso kat Akkor jöttem rá, hogy nincs tojás- és fészekhatá­rozónk. Evekig kutattam, kéziratban cl is olvasható e munkám eredménye. An­nak idején Magyarország v' Gólyafelelős és rejtély fejtő költömadarainak 400—500 tojását vizsgáltam át. Az azonosításban nagy segít­ségemre volt az áltálam ki­talált héjgörbületmérő. A tengelyviszonyok és a gör­bületek új információkat közöltek velünk. Nevezete­sen kiderült, hogy a tojás­alak és a keltetési ered­mény között is szoros ösz­szefüggés található. Sőt, remény van arra. hogy a tojás külleméből az is megállapítható, kakas vagy tojó bújik-e ki a héj­ból. A keltetőüzemekben ez nem mindegy Némi gazdasági vonzata is lehet tehát ezeknek a vizsgála­toknak. — Ugy tudom, híre ment az ön tudományának, és hazai, valamint külföl­di régészek egyaránt kérik a segítségét. — A helyi Móra Ferenc Múzeum régészeti anyagá­ból kaptam mintákat. Töb­bek között vizsgáltam avar kori sírok tojásleleteit. Érdekes eredményekre ju­tottam. Kiderült például, hogy a sírokba kiköltött tojások héjai kerültek. Mikroszkopikus vizsgála­tokkal ugyanis kimutatha­tók a héjban bekövetkező változások. Igen sok kal­cium oldódik ki belőle pél­dául Ilyenkor a héj veszít a szilárdságából is A le­letek arra engednek kö­vetkeztetni, hogy szimbo­likus jelentése volt a ki­költött tojások héjainak. A megfejtés azonban még várat magára. Vélemé­nyem szerint túl kell lép­nünk a termékenységma­gyarázatokon, ugyanis a tojást nem élelemként (nem viatikumként) helyezték a sírokba. — Mit lehet megállapí­tani a mostani tojások­ból? — A madártani intézet­ből a közelmúltban kap­tam néhány vizsgálati anyagot, ezek többnyire gólya-, sas- és ölyvtojások voltak. Kétségbeejtő ered­ményre jutottam. A héjak elvékonyodnak, sejtésem szerint azért, mert a mada­rak testében igen sok mé­reganyag kulminálódik a kemizálás miatt. Ha ki is kelnek a fiókák, nem lesz­nek hosszú életűek. Sajnos ez a fenti madarak gyors pusztulásához vezethet. — Ugy tudom, ön nem csak tojásszakértő, de az ország egyik „gólyafelelő­se" is. — A madártani intézet megbízásából valóban részt veszek a madárvé delemben és a környék megfigyelésében is. A gó­lyák pedig közel állnak a íízivemhez. Jelenleg Csongrád megyében 176 pár költ, ebből 39 Szege­den és környékén rakott fészket. Egyre nehezebb terep fogadja költöző­madarainkat. A villany­póznák maradtak meg legfőképpen a letelepedé­sükhöz. A víztelenítés, a csatornázás sem tesz jót a gólyáknak. És mivel ezek a madarak indikátor fa­jok — vagyis jelzik, hogy milyen az életterük, az élővilág esélyei —, érde­mes rájuk odafigyelni. Nyugaton például kiadták a jelszót: Visszavizesíteni! Az éltető vizet ne vonjuk ki a természetből. Egyéb­ként mi és a gólyák sokat köszönhetünk az áramszol­gáltató vállalatoknak, me­lyek védik a fészkeket. Nincs ez mindenütt így, Afrikában például a húsá­ért, a tolláért lövik a gó­lyákat. Jakab Bélának a fenti témákban számos publiká­ciója jelent meg. A külföldi szaklapok is átveszik cik­keit. Nyugdíjasként sem hagyta abba a munkát. Tojáshéj leletek szinte mindennap érkeznek hoz­zá. De a vendégjárás is igen nagy a Párizsi körúti lakásban. A kutatók szá­mítanak szakértelmére, tu­dására. Jelenleg egy német vendéget kalauzol a Dél­Alföldön. Mire a legbüszkébb? A halhatatlanság felé tett lé­pésnek tartja, hogy a Ma­gyar Madártani Egyesület örökös tagja. Az ornitoló­giánnk pedig rendíthetet­len munkása. Bodzsár Erzsébet Mi? Hol? Mikor? 1987. JÚNIUS 4., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: BULCSU A Nap kel 4 óra 50 perekor, és nyugszik 20 óra 35 perekor. A Hold kel 11 óra 35 perckor, és nyugszik 1 óra 21 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 361 cm (apadó). SZÁZNYOLCVAN ÉVE született Batthyany Kázmér (1807 1854) nagybirtokos, reformpoliti­kus és külügyminiszter. A Kos­suth agitációjára megalakult Védegyletnek 1844-ben ö lett az. elnöke. 1848 őszén Mo­harson népfülkelést szerve­zett, s a Dráva—Duna szö­gét megtisztította Jelasics csa­pataitól. 1849. február 12-én a Délvidék (így Szeged) teljhatal­mú kormánybiztosa lett. Március 22-én részt vett a Szöreg és Új­szentiván közti csatában. Május­tól augusztusig a Szemere-kor­mány külügyminisztere volt, s Világos után követte Kossuthot a száműzetésbe. Most június 6­án a siklósi vár kápolnájában helyezik végső nyugalomra Pá­rizsból hazahozott hamvait. SZÁZHUSZONÖT ÉVE született Katona Lajos (1862— 1910) irodalom történész és nép­költészetkutató. Válogatott ta­nulmányai Folklór-kalendárium címmel 1982-ben jelentek meg. HETVENÖT ÉVES Róbert Jacobsen (sz. 1912) dán szobrászművész, a modern fém­szobrászat jeles képviselője. NAGYSZÍNHÁZ Este 7 'órakor: Tosca (Kodály Zoltán 1—2. bérlet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Biztos halál (színes japán kalandfilm. III. helyár!). dél­után fél 1. -háromnegyed 6 és 8 órakor: Tánckar (színes ameri­kai film. III. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: Annié (színes amerikai film. III. helyár!), negyed 6 és fél 8 órakor: Tiltott szerelem (színes dán film). Szabadság: fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Biztos halál (szí­nes japán film). Filmtéka: fél 6 és fél 8 órakor: Borsalino (színes francia film. III. helyár!). Kert filmszínház, este 9 óra­kor: A Bounty (színes, m. b. amerikai kalandfilm). Kiskörössy halászcsárda (vl­deomozi), délután 4 és este 8 órakor: Csendörök New York­ban. Kiskörössy halászcsárda, kert: este 10 órakor: A sárkány utja (színes hongkongi kalandfilm. IV. helyár!). Éva presszó, este 8 órakor: Folytassa Jack (színes angol filmvígjáték). ÜGYELETES GYÖGYSZEBTAB Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETT, SEBÉSZETI ÉS UROLÖGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden az Ideg­sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház (Tolbuhin set. 57.) tart. Gyermeksérültek és gyermek­sebészeti betegek ellátása a Gyermekklinika sebészeti osztá­lyán történik. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosság részére: Sze­ged, Hunyadi János sgt. 1. azám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órátől más­nap reggel fél ( óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél B óráig a Lenin krt. 20. azám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma a gyermek fül-orr-gégé­szeti ügyeletet 19 órától holnap 7 óráig az Ujszegedi Gyermekkór­ház (Szeged. Odesszai krt. 37.) tart. Tel.: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 21 órától reggel t óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel t óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—1. Tel.l 14-420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÜSAGI DROGTELEFON: 54-773 Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. BUDAPEST 2. 16.10: Képújság 16.15: Amit a motorosnak tudni kell 16.30: Malomzene — (ism.) 16.55: Szomszédok — Tele­regény — (ism.) 17.25: Tv-torna 17.30: Digit-alk — 8. 18.00: Pannon Krónika 19.00: Shakespeare: Ahogy tetszik — vígjáték két részben 22.00: Ökölvívó EB 24.00: Képújság BELGRÁD 1. 17.10: Híradó 17.30: Smogosok 18.00: És ezek az évek 18.40: vetélkedő 19.00: Népzene 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: Panoráma 20.55: Kiválasztott pillanat 21.05: Kanadai játékfilm 23.05: Híradó 23.25: Müsorráadás 1.05: Hirek BELGRÁD 2. 18 00: Belgrádi műsor 19.30: Híradó 20.00: Népzenei műsor 20.55: Kosárlabda EB — Jugoszlávia— Górbgország 22.30: Nyitott könyv 23.00: Ökölvívó- EB * ÜJVIDÉK 15.10: Híradó magyarul 15.40: Nyári délután 17.10: Hiradó szerbhorvátul 17.30: Smogosok 18.00: Újvidéki képeslapok 18.30: Az önigazgatás folyamatai 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Hiradó magyarul 20.00: Panoráma 20.55: Kosárlabda EB — Jugoszlávia— Görögország 22.25: Híradó szerb­horvátul Rádió 8.20: 8.30: 9.15: 9.30: 10.05: 10.35: 10.50: 11.33: 12.30 12.45 13.00 14.10 14.25 15.00 15.30 15.45 : 16.05 17.00 17.30 18.00 19.15: 19.25: 20.25 20.33 21.30 22.20 22.30 22.53 23.03 0.10 0.15 KOSSUTH Köznapi ügyeink „Lady Carnevál" és barátai Echo tündér játékai — 2. Háttérbeszélgetés — (ism.) Két keréken Magyarországon — (ism.) Labirintus — (ism.) Népdalcsokor Szeplőtelen Kelemen — Csák Gyula kisregénye — 3. Ki nyer nta? Intermikrofon Aida — részletek Verdi operájából A magyar széppróza századai — Tamási Áron — ördögváltozás Csíkban — (ism.) Zenei Tükör Irodalmi évforduló­naptár Jaröka Sándor népi zenekara felvételeiből Az MRT gyermekkórusa énekel Hajósinas kerestetik Olvasókör Notak Kritikusok fóruma Lottösorsolás! Húszas stúdió — Kapcsolja ki a mikrofont! — (ism.) George Malcolm csembalózik Bartók Béláról — í. Változatok a történelemre Pro és kontra Mendelssohn: Három motetta női karra Vonzáskörök Mi a titka? Himnusz Éjfél után © Tévé BUDAPEST 1. 9.00: Tv-torna 9.05: Teledoktor 9.15: Szia, mami! 9.45: Lázadók — tv-játék — (ism.) 1L.00: Új Reflektor Magazin — (ism.) 12.00: Képújság 15.20: ibrek 15.30: Telesprrt 16.35: Képűjság 18.40; A rózsaszín párduc — 14. 19.05: Esti mese 19.15: Lollósorsolás 19.30: Hiradó 20.05: Szomszédok — Tclcrcgény 20.35: A hét műtárgya 20.40: lIirháttér 21.25: Foggal és karommal — francia rövidfilm 22 35' Hiradó 2 PETŐFI 8.05: Tárogató muzsika 8.20: A Szabó család — (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Fűvószenei válogatás 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: „Énekeltem én: Tanka Gábor" 12.47: Nyugat-dunántúli tánc­dallamok 13 05: Nosztalgiahullám — John Barry Seven 14.00: Vendégkönyv 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslagerek — (Ism.) 15.45: Törvénykönyv — (ism.) 16.00: Találkozás a stúdióban 17.08: Eddic Gomez dzsessz­cgyüttese játszik 17.30: Rádlócxprcssz 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelöknek 20.00: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Szingapúri zörgök — Kolozsvári Grandpierre Emil hangjátéka 21.44: A Vujicics együttes játszik 2,2.02: Böngészde a zenei antikváriumban 23.20: Peter Gabriel nagylemezei OIS'Éjfél után

Next

/
Thumbnails
Contents