Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-25 / 148. szám

4 C-ülörtök, 1987. június 25. Tények, teóriák, tudomány... ctrw.m A mcriilöliajnok hanyatlása A bőr teknős (Dermochelys coriacea) niár-eddig is rekor­der volt: 6 mázsás súlyával es 2 méteres tpslhosszával ó a leknósok Góliátja. Az óri­ás most újabb.rekordlista elere került, mégpedig olya­néra. amelyben nemcsak a teknősök. hanem az összes tüdővel légzö állat benn fog­laltatik; a böfjejínős a leg­jobb búvár, alulmúlta az ed­digi csúcstartó, az ámbráscet (régebbi nevén fizéter, sőt a Verne-kőnyvekbgrt busa szöktető) 1140 méteres mély­ségi csúcsát. Áz új rekord kereken 1200 méter. Eddig azt hitlek. hogy „mindössze" 475 méterre tud lebukni a borlekrjős. igy a vizsgált pél­dányra rászerelt mélységmé­rő is csak 1000 méterig volt kalibralva, a rekordot a ská­lán kívüli tartományból kel­lett extrapMálni. A bőrleknös harmadik re­kodja: ö a legelterjedtebb hüllő a földkerekségen. Bár elsősorban a meleg tengerek­ben él. nyáron ellátogat. a hűvösebb vizekre is. Kifog­tak már Üjfundlanrilól Ar­gentináig, Norvégiától Del­Afrikáig. sőt a Szovjetunió és Tasmania körüli tenge­rekből is. E példátlan 'vitalitású óriás más rejtélyekkel is szolgál: hüllőtársaitól eltérő­en a 7.5 fokos tengerben is képes 18 fokos lest hőmérsék­let fenntartására. Azt még nem tudják, hogy van-e ak­1iv hőszabályozó rendszere, vagy csak a hatalmas test hőtermelése és hőleadása nincs egyensúlyban. A természet e párját ritkí­tó. csodás alkotását* csaK'égy dolog veszélyezteti: a mű­anyag zacskó. A tengerben lebegő nejlonzacskót ugyanis összetéveszti a medúzával, és bekapja. Ha nincs szeren­cséje. bélelzáródást kap tőle és elpusztul. A mostanában vizsgált állatok 44 százaléká­nak gyomrában találtak mű­anyag zacskót, úgyhogy a vi­lágot méreggel és szeméttel beborító emberiség gyászos levékenysége talán nem is sokára újabb áldozatot szed: „óriást veszejt el". Igv teljesedik be az írás, mégpedig a magyar Biológiai lexikon (megjelenésekor egyébként még léves) 'állítá­sa. hogy t. i. a bőrleknös ki­halóléiben ián. Már megint a tőke ? A cím pontosan egyezik azokkal a szavakkal, me­lyekkel hajdani harcostár­sam fogadott, némi rosszal­lással- utalva legutóbbi írá­somra, melyben jeleztem: nálunk a pénz, sajnos, még nem tőke. Megértem azokat, akik a tőke szó hallatán fel­ütik a fejüket, és a régi idők tanításaira gondolnak, miszerint a töke minden rossz forrása, a kizsákmá­nyolás lobogója. Ez, vagy úgy másfélszáz éve még igaz is volt. (Charles Dickens és- Emilé Zola, hogy csak a legismertebbeket említsem az írók közül, akik drámai színekkel vázolták fel a ka­pitalista pokolt.) Ebben a tökevitában azonban, némi óvatossággal előkerül Marx Károly is, a máig megdönt­hetetlen filozófia megalkotó­ja. Mitől a bizonytalanság? Abból adódik, hogy Marx és Engels kitűnő korrajzot vá­zolt fel e'méletük, a társa­dalmi fejlődés jövőjének be­mutatására. Arra, hogy a szocializmus elkerülhetetlen minőségi lépcső. Ez be is következett, sót, az elmúlt évtizedek megpróbáltatásai utan is méltán jelezhetjük: a szocializmus, mint esz­me változatlanul népszerű, kívánatos cé'. Mivel nem tisztem a kor­szerű marxizmus bemuta­tása, csupán arra hivatko­zom, hogy a töke körüli bi­zonytalanságok is abból fa­kadnak, mint a modern és hatékony gazdaságok esz­köztárának megiteíése, egy évtizedekig sikeres modell utórezgése, mely ugyan el­ismeri, miszerint a szocia­izmus is árutermelő tár­sadalom, de nem tud mit kezdeni azzal, hogy mára már nincs elfogadható po­itikai gazdaságtanunk. Van viszont már vegyes vállalat, váltó, csőd, ki­bontakozóban a korszerű monetarizmus és még sok is. Az ezekről hallható vélekedések azonban gyak­ran mintha azt jeleznék: tá­lán nem is egy marxista— leninista párt, egv szocialis­ta kormány döntései révén születtek. Minap egy olyan kérdés merült fel a vitában, hogy miként lehetséges, miszerint a korábban neves és ma is rangos magyar gépipar egy­re csak tért veszít a nem­zetközi piacon- míg új or­szágok. köztük Indonézia, jelentős piaci sikereket ért el. Magam is olvastam ran­gos külgazdasági szakla­punkban egy értékelést, mely e/t igazolja. Nos, a dolog úgy áll, hogy mi gyak­ran hangoztatjuk a közös vállalatok fontosságát, a ko­operáció jelentőségét, de még mindig a kevésbé el-, lenörizhető technokrata fel­fogás a divat: adják ide a pénzt, és majd megcsinál­juk. Ennek hatékonyságát az elmúlt évtizedek gyakorla­tából ismerjük. Az ered­mény: a magyar ipar át­lagos műszakszáma 1.1. Még a legjobb technológiák és folyamatos üzemek ellenére is! A működő tőke erre nem vállalkozik, így azután nem hozza a maga piacait sem. Végre be kell látnunk, hogy a közös vállalat nemcsak pénzt, de piacot is hoz. Ez történt a távoli Kelet sok országában rs. Párt- és kormányhatározat van arra, hogy a működő tőke előtt, kaput kell nyitni. Van is mintegy nyolcvan ilyen vállalatunk, mindössze néhány ezer dolgozóval. És már évek óta csináljuk. A minap a sajtó hozta: a Szovjetunió nyitása nyomán több mint kétszáz tőkés vál­lalkozó jelentkezett közös vállalat alapitásanak szán­dékával. Nálunk még az a fö gond, hogy néhány ezer ember miként kereshet más­félszer annyit, mint a hazai átlag, miközben a teljesít­ményük jóval magasabb. És mióta beszélünk a differen­ciálásról? Ne higgyük, hogy ez. a gondolkodásmód új. Lassan két évtizede, hogy megjelentek nálunk is a tő­kés szervezővállalatok és be­bizonyították: lehet jobban, sőt, sokkal jobban dolgozni. Mára alig hallani ezekről a rövid ideig tündöklő' ered­ményekről. Ez hiba, de még nagyobb, hogy még mindig a mindenható állam szok­nyájába kapaszkodunk, no­ha tudván tudjuk, képtelen egyszerre ős mindenkit se­gíteni. Több mint tízéves az a határozat, mely kiemelte a külkereskedelem fontossá­gát. Túl azon, hogy maga a kül- és belkereskedelem módszertanilag alig fejlő­dött, de a hiteltörlesztések és a külkereskedelmi egyen­súly miatt is a külpiaci ér­tékesítés létfontosságúvá lé­pett elő, piaci részesedésünk egyre szűkül. Jellemző, hogy a Világbank tagságunk né­hány éve alatt összesen nyolc vállalatunk mindösz­sze negyvenmillió dollár ér­tékű tendert (nemzetközi versenytárgyalás) nyert el. Ez még egyetlen évre is ke­vés! A közelmúltban módom­ban volt könyvelési szak­emberek számára tájékoz­iótéhony pletykálkodások A höslenor. az ifjú amoro­zó civilben kopaszodik, po­cakos. és rigolyái vannak. Ugye viszolyog, kedves kö­zönség? Pedig iin kandi sze­mekkel lesi művészei ma­gánéletét, emberi tulajdon­ságait: s perszé a pletykákra legéhesebb. Valami sikam­lós, zsíros titokra! Holott at­tól, hogy egy énekes, mond­juk pocsék családapa és lóversenyre jár. még egészen tűrhető Othellót tudhat éne­kelni: maRáneletp nem tar­tozik a nyilvánosság elé. De hát mit van nttt tenni a publikum szeret kiábrándul­ni vagy megrendülni, kajá­nul kuncogni vagy együttér­zően elmosolyodni Ftigyaszt­ja a sztorikat, pletykákat — ilyesmikre harap, mint hal a gilisztára. így hát Balint Marcell müve jókora sikerre, a könyvkiadó pedig csúcsdefi­citet hozó rekordpéldány­számra számítfiát: (Ugyanis Jovánovics Miklóstól tud­juk minél nagyobb a pél­dányszám. annul több a ki­adó ráfizetése!}' Pedig ezek a történetek Jobbára nélkü­lözik a rosszindulatot, nem érintenek illetlen területe­ket, sőt, ha az anekdota hő­se valami rossz fát tett a tűzre, még a nevét is elhall­gatja a szerző. Holott az operákban is szerepelnek intrikusok, s bizony, fura lenne, ha Jágó helyett tapin­tatból N N szerepelne a skin lapon. . A műfajok keveredése jel­lemző a könyvre. Az írások többségé anekdota, de van­nak színpadtechnikai és színháztörténeti jellegű me­sék is, valamint gyermekval­lomások a műfajról. Nem­csak a tematika, a színvonal is változatos: néhány tem­pós, kacagtató csattanójú történet mellett sok olyan is akad, amely nem sztori. Ugyanis ezek valódi esetek, nem megirtak. Márpedig hiába nevetjük könnyesre magunkat azon a látványon, hogy a balerina a megfele­lő dramaturgiai pillanatban fenékre ül, mindez elmond­va vagy leírva semmiféle hu­mornak nem forrása. A ma­gam részéről az „emlékező" cikkelyektol is már-már ki­ütésekét kapok, legalábbis akkor, ha a szerző oldalakat szentel az illető hajdan megboldogult nagyszerűsé gének ecsetelésére. Szeren­csére Bálint Marcell na­gyobbrészt sikerrel kerüli el az élettelen emlékiratokat: az „írói bemutatás" helyett inkább beszélteti, cseleked­teti hőseit. Ahhoz, hogy valaki jókat tudjon mondani, s hogy ér­dekes dolgok essenek meg vele, egyéniségnek kell len­nie — de még jobb, ha sze­mélyiség (is). Ez a vonás — amely nem jellemvonás­többlet, hanem a tulajdon­ságoknak merőben más konstellációja — szóval ez a kiveszőfélben levő emberfaj­ta jelenléte avatja érdekessé és fontossá például a Feren­csik- vagy a Kishegyi Ar­pad-sztorikat. Persze kevés igazi egyéniség van, s még kevesebb olyan, amelyet a nyilvánosság elé szabad tár­ni. Am ne keseredjünk el túlságosan: a könyv olvasha­tó így is. Es: aki nem kíván­csi a höstenor. az ifjú amo­rozó civil pocakjára es ko­pasz fejere, az a kezébe ne vegye! Az illetők rigolyáit megnézheti a színpadon is. Marok Tamás tatót tartani a vélhetőleg 1988 elején életbe lépő új mérlegrendeletről. Ebből kél jellemző epizódot említek, a mai gazdasági helyzet bo­nyolultságát bemutatandó. Megkértem a kollegákat, a legközelebbi előadásra vizs­gálják meg a Világbank há­rom minősítő mutatójának (adósságszolgálati, likviditá­si és eladósodottsági mu­tatókról van szó) szintjét. Az eredmény lehangoló volt: egyetlen vállalat sem tudta mindhárom mutatójával el­érni az előírást. A másik eset arra a feltételezésre vo­natkozik, mely kérdés for­májában merült fel, misze­rint az egész változás vol­taképpen a külföldiek jobb megértése érdekében törté­nik. Nos, valóban van ilyen vélekedés „font" is, de ezt nem lehet komolyan ven­ni. Nem a könyvelés mód­ját nehéz kiismerni, ha­nem a gazdálkodás ellent­mondásait. Ennél nagyobb baj azonban, hogy a mobi­litás (töke) és a likviditás (fizetőképesség) máig úgy él a hazai gazdasági veze­tők körében, mint .valami tőkés divat. De nemcsak bennük, hanem azokban is, akik a vállalati hitelkere­tek mostani megkurtításá­vá!. mint rendeleti utasí­tással, akarják úgymond élénkíteni a gazdaságot, mi­közben a tömeges sorbanál­lós jelenségét ismétlik meg, mint oly sokszor a korábbi években. Azután, itt vannak az új adórendeletek. Soha ennyi, és ilyen nagy ellentmondás a véleményekben. Pedig az általános forgalmi adó (ÁFA) már a tisztán látás okán is fontos, noha kétségtelenül nem csodaszer. De ha nap­nál világosabb, melyik vál­lalat a rossz, nyilván kony­nyebb dönteni abban a nem­zeti „csiki-csuki"-ban. arrtély a struktúrajavítás előfelté­tele. A személyi jövedelem­adó (ESZJ) pedig kicsinyes alkudozások tárgya, mely sok részigazság és sérelem hangoztatását fontosabbnak véli a perspektívánál. Végül e néhány példával újfent a tőke fontosságáról szóltaró. Arról a pénzről, mely a szocialista vállalkozó kezébe ad hozamot, teremt jó gazdasági alapokat a jog­gal féltett szocializmus szá­mára. Sajátos, hogy ez az immár a nemzeti konszen­zus szintjére emelkedett gondolat, ilyen tökeellenes formában nyilvánul meg. De végül is. a tökének mind­egy. mert jó felhasználója hiányában, csak fogalom. Semmi más! De előbb-utóbb ra kell jöjjünk, hogy a tö­ke bennünket is szolgálhat, mivel mar be is bizonyítot­tuk: a jó hozam nélküli ón­kizsákmányolás éppúgy szo­cializmusellenes, mint a klasszikus kapitalizmusra vetett sanda pillantás, ami­ről pedig kiderült — réges­régen a múlté. A kicsinnyé zsugorodott világ nemzet­közi munkamegosztásába va­ló szükségszerű bekapcso­lódásról már nem is be­szélve. Marosi János Versengő disznók Bár a világ jelenlegi leg­jobb maratoni futójának át­lagsebességét túlszárnyalta, valószínűleg mégsem a sportévkönyvékbe, hanem a különleges rekordok közé fok bekerülni, hogy a ver­senyző 120 métert 20.2 má­sodperc alatt tett meg. A bajnok ugyanis egy disznó, amely a Lipcse melletti Seebenisch faluban rende­zett sertés íutóbajnokságot nyerte meg. A több mint. ezer néző előtt rendezett különleges versenyen a helyi önkéntes tűzoltó egyesület 16 tagja in­dította. pontosabban szólva hajtotta, űzte állatát 1987. JÚNIUS 25., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: VILMOS A Nap kel 4 óra 48 perekor, és nyugszik 20 óra 48 perekor. A llold kel 3 óra 29 perekor, és nyugszik 20 óra 49 perckor. Vl7.AI.LAS A Tisza vízállasa Szegednél sz-rdan plusz 176 rm (apadó). HETVEN ÉVE hunyt cl orosz hadifogságban Gyócnl (Aohlm) Géza (1884—.1917) kóltö. újságíró. Lírájában a há­ború üdvözlésétől tagadasaig jutott él. Verssel köszöntötte az 1917. februári orosz forradalmat. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: A cápa 2. (színes amerikai kalandfilm. 16 éven felüliek­nek! V. helyárral!), délután fel 4. baromnegyed 6 és 8 óra­kor: Alomszerelem (színes an­gol film. II. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3. ne­gyed 6 és fél 8 órakor: A cápa 2. (szfnes amerikai kalandfilm. V. helyár!). Csak 16 éven felüli­eknek ! Szabadság: fél 4, háromnegye* 6 és 8 órakor: A cápa 2. (színes amerikai kalandfilm. V. hely­ár!). Csak 16 éven felülieknek! Fllmtéka: fél 6 és fél 8 órakor: A lator (színes, m. b. olasz­francia filmvígjáték. II. helyár! Csak 16 even felülieknek!). Klskörössy halászcsárda, (vt­deomozi), délután 4 és este 8 órákor: Bolondos újoncok (szí­nes franela filmvígjáték). Klskörössy halászcsárda, kerti este 10 órakor: Gyilkos robotok (színes amerikai film. V. hely­ár'). Kert filmszínház: este 9 óra­kor: Kicsorbult tőr (színes, m. b. amerikai film. IV. helyár!). Éva presszó: este 8 órákor! Bucsu (zenes magvar film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzal tt-r 3. szam (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 oraig. Csak surgos esetben. BAI VSETI. SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVEI ÉLI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. kórház (Tolbu­hln sgt. 57.) veszt fel, sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Se­bészeti Klinika (Péc9l u. 4), urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház tart. A gyermeksérültek és gyer­meksebészeti betegek ellátása az ügyeletes sebészeU osztályon történik. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 ora'ol reggel 7 oraig a felctnttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. szam alatt. Telefon: iii-uio GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanni>okon 1.3 órától más­nap reggel fel 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Le­nin krt. .20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben tör­ténik a sürgős esetek orvosi el­látása. GYERMEK FÜL-ÓRK-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma a gyermek fUl-orr-gégé­szeli ugyelel , 19 óralól holnap reggel 7 óráig az Újszeged! Gyermekkórház (Szeged. Odesz­szai krt. 37.) tart. Telefon : 22-635. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel fi óráig, szombaton reggel 7 órától hólfö reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-420. SOS I F.L.KISEGÉLY­SZOLGAI. AT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon- |i-«<!" IF.lUSAGI DROGTELEFON: 54-77'J. Hétfőn es csütörtökön délután 3 órnlol 0 óráig hívható. Oi Tévé 19.00: Ma 19.15: Haizfilm 19.30: Híradó 20.00: Politikai magazin 21.05: Vadviragok — kanadai film 23.35: Híradó 23.40: Musorráadás J.L0: Hírek BELGRÁD 2. 18.no: Belgrádi műsor 19.30: Híradó 20.00: Nepzene 20.30: Könyv 21.10: Dok.-müsor ÚJVIDÉK 17.10: Híradó magyarul 17.30: Gyerekműsor 18.00: Újvidéki képeslapok 18.30: Román nyelvű inüsor 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: lhrado magyarul 20,00: Belpolitikai műsor 21.05: Vadviragok — kanadai film 22.35: Híradó szcrbhorvátul BUDAPEST I. 9.60: Tv-lorna 9.05: Teli-doktor 9.15: Rajzfilmek gyerekeknek 9.35: Soklsmeretlenes­egyenlet — bolgár filmsorozat — 2. — (ism.) 10.00: Perpetuum mobile 10.40: Muzsikáló szerszámok 11.05: Kalendárium 1987 — (ism.) 11.55: Képújság 16.45: Hírek 16.50: Popkorong 17.30: Képújság 17.35: Telesport 18.00: Az. országházból jelenjjük . . . 18.40: Tom és Jerry show — 1. 19.05: Esti mese 19.13: Lottósorsolás 1.9.30: Híradó 20.05: Legkésóbb hatkor — tv-játék 20.55: Hirháttér 21.40: A Bank utcától Ecuadorig — képzőművészeti film 22.30: Híradó 3. BUDAPEST 2. 17.10: A sebesség bűvöletében 17.20: Digit-alk — 10. — (ism.) 17 50: Tv-toma 17.53: Képújság 18.00: Pannon Krónika 19.00: Kezdetek — angol tv-Játok — (ism ) 19.30: Alkalmazott művészetek — finn kisfilm — (ism.) 19.50: A vén Vlahica — román Kisfilm — (Ism.) 20.00: Balett-tükör 20.50: Híradó 2. 21.03: Isten veled. Miami — Venezuelai film 22.35: Keplljsag BELGRÁD 1. 17.10: Híradó 17.30: Smogosok 18.00: Az AIDS 18 30' Rajzfilm KOSSUTH Jegyzet Örökzöld daliamok Száll a madár ugrói agra... — (ism.) I'rlzma Ket Keréken Magyarorszagon Emlekez.es szervánszky Endrére Zenekart muzsika Egy hírhedett kalandor XVII szazadból — Jokái Mor regenye — 6. Ki nyer ma? V ílaghirlap kla--.ziku.sok délidőben Ruggiero Ricci hegedül A magyar széppróza századai Verbunkosok, nóták Radioszuihaz — A lepecsételt lakás — Vészi Endre hangjátéka Kodály—Xorösmarty Mihály: Liszt Ferenchez Révkalauz A siker fényében — Márrdy -Ivátvtfhvcilája n < Magyar művészek operett fél vcteléiból Lottósorsolás! Remekírók hangszalagon — A harcim testőr — Alexandre Dumas regénye Ncpdalest Zenés utazások Európában — 2. Változó távolság Tíz perc külpolitika Nevek ürügyen — (ism.) Saint-Sat-ns: h-moll hegedűverseny Ejlel utan PETŐFI A Kaláka együttes felvételeiből A Szabó család — (ism.) Tiz perc külpolitika Napközben Indulok, polkák fúvós­zenekarra Útikalauz üdülőknek A népművészét mesterei Nosztalglahullám < Lelátó Kndtohirmocndó Operaslagerck Törvénykönyv A Noclurn es a Pardon együttes hangversenye Sanzonpódium — tobb teteiben •Jean Sannon énekel, a Magyar Jazz Quartet játszik' Segíthetünk? Slágerlista Operett kedvelőknek A Poptarisznya dalaiból A Magyar Rádió Karinthy Szinpada — Így irtok ti! — Karinthy Frigyes müvei Zaray Márta és Vámosi János „Álomvilág" c. lemezéről Nóták Peter Gábriel nagylemezei Pege Aladar dzsessz­cgyuttcsé játs/ik Éjfél utan 8.20: 8.30: 9.15: 9.36: íu.ua: 10.35: 10.50: 11.34: 12.30: 12.45: l.i.oo: 13.50: 14.10: 14.25: 15.00: 15.50: 16.05: 16.59: 17.30: 19.15: 19.25: 20.08: 21.00: 21.40: 22.211: 22.30: 23.30: 0.15 8.05 : 8.20: 8.50; 9.05: 12.10: 12.25 12.30 13.05: 14.00 14.30 13.05 15.40: 18.00; 16.30 17.30 18.30 19.05 20.00 21.05 22.40 23.20 0.02 0.15 8.12 9.42 10.10 10.50 11.30 11.35 12.14 13.05 1.1.20 14.10 14.57 16.00 17.02 18.30 19.05 20.05 21.05 21.45 22 25 BARTÓK llündel: Nagy Sándor ünnepe — oratórium Hangszerszólók Jelenetek operákból A tokiói New llerd btgband hangversenye Pillanatkép Magyar zeneszerzők Brahms kamara­zenéjéből Magyarán szólva — (Ism.) A felvilágosodás kora: a XVIII. század — 4. A Stuttgarti kamara­kórus Hangversenye Pophullám Lohengrln — részletek. Wagner operájából Zenekari muzsika In limba matenna — román nyelvű nemzetiségi műsora Három kvartéit A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának hangversenye Cliff Richárd összes felvétele Operaariák Napjaink zenéje

Next

/
Thumbnails
Contents