Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-20 / 144. szám

6 Szumbe!, Il SOT. jàinihats 20. Dg] I magazin ••3 £••• Elmélet és innováció Az innováció latin szó, ma­gyar megfelelője: újítás, felújí­tás. Napjaink egy divaUis kife­jezésévé vált, sokszor — minden alap nélkül — az alkotás, úji­tas vagy a korszerűtlenség fo­galmát helyettesítve. Az inno­váció szó alapjelentése valóban az újítás, de ennél jóval több, lagabb értelmében pedig az ál­talán«« értelemben vett megúj­hodás rejlik a fogalom mögött. Szűkebb értelemben az irtnová­ció az a folyamat, illetve annak a folyamatnak az eredménye, amelynek során egy új termék, egy új technológia vagy új szer­vezési eljárás a gyakorlat részé­vé válik. Az innováció megkö­zelítésének különféle meghatá­rozásai azonban nyilván függnek az. egves országok fejlettségi szintjétől is. Tény, sajnos ma sincs fejlett szocialista technológia a legtöbb területen. Ifjú Marosán György szellemes hasonlatával mást. úgy vagyunk, mint az Alice Tükör­országban című könyv egyik sze­replője: már ahhoz is hétszer olyan gyorsan kell szaladnunk, hogy egy helyben maradhassunk. A mai szocialista Magyarorszá­gon nemcsak a gazdasági fejlő­de.s kulcskérdéseként van jelen az innováció. Veleménvem sze­rint tobbnil van szó. Mégpedig: a gyakorlatban kellene bebizo­nyítanunk, van elegendő alapunk •annak feltételezésere, hogy a marxizmus—leninizmus hatékony eszközként szolgálhat a moder­nizáláshoz. Be kellene látnunk: nem lehet egy központilag ter­vezett gazdaság teljesítőképessé­gét' emelni vagy pontosabban korszerűsítési ütemét emlitesre méltó mértékben növelni anél­kül. hogy átfogóan ne változtat­nánk meg az intézményi kere­teinket. A marxizmus—leniniz­must végső soron egy olyan rend­szernek kell tekinteni, amelyen keresztül a fejlődésben elmara­dott országok és régiók a fejlet­tebb országok kényszerű támo­gatásának ¿segítségével tovább­fejlödnek. Az innováció tágabb értelmé­ben a szocializmus megújulási vagy ha úgy tetszik, átalakulási képességéről beszélhetünk, mely­nek hiánya esetén a nemzet és a rendszer — Bognár József aka­démikus szavaival — veszélyes helyzetbe kerül, ami a vezető réteg és a tömegek közötti kon­fliktusra. kormányozhatatlanság­ra és nemzetközi értelemben vett elmaradásra vezet. Az I95(l-es években. amikor nőtt a marxista ideológia meg­valúsulásával kapcsolat«« csaló­dottság a fejlett országokban, az akkori helyzetre értve, gyakran utaltak ..az. ideológia végére"'. I'ara«toxnak tűnhet, de éppen a gondolat ellenzői értelmezték ugv. hogy eszerint már soha többé nem lehetnek ideológiák. Egyetlen társadalom sem létez­het azonban megismerő, erköl­csi és kifejező kultúra nélkül, s az ideológia végül is az ember azon szükségletének terméke, hogv intellektuális rendet kénv­bzeritsen a világra — mondja ki a polgári filozófus Edward Shils. A probléma inkább nálunk is abban áll. hogv az ideológia, amely a szocialista átalakulás idején a politikai harc egyik formáját jelentette, a későbbi­ekben nem vált a valóság meg­ismerésének és elemzésének egyik formájává, nem serkentet­te új problémák megismerésére és korszerű formában történő megoldására a társadalmat. Ab­ban. hogy az ideológusok és más elméleti szakemberek a jelen ke­pét nem a konkrét viszonyok elemzése alapján alakították ki, hanem a jövőkép különböző elemzésének a jelenbe tcirténö visszavetitésének útján, az ját­szott döntő szerepet, hogy „A szocializmussal kapcsolat«« el­méleti elképzelések sok tekintet­ben megmaradtak a harmincas és a negyvenes évek színvona­lán... A szocializmusra vonat­kozó lenini megállapításokat le­egyszerűsített módon magyaráz­ták, gyakran megf««ztva ázokat elméleti mélységüktől és jelen­tőségüktől . .. Ez viszont csök­kentette a s/'K'ializmus történel­mi jolentoséget. gyengítette a szocialista ideológia hatását." (Mihail Gorbacsov). Az 1960-as reformévekben nem Nemcsak az embereknek, a szavaknak is van karri­erjük. Hazánkban viszony­lag új keletű az innovárió fogalma, még az 1976-ban megjelent Gazdaságpoliti­kai kisszótárban sem sze­repel. 1978-ban a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése keretében, a gazdasági és jogtudomá­nyok osztályán tartott elő­adásában viszont Szabó Kálmán már megállapítot­ta: az innováeió tartalmá­nál és funkciójánál fogva szervesen beilleszthető a marxista politikai gazda­ságtan alapkategóriáinak rendszerébe. sikerülhetett a sztálinizmus át­fogó cáfolata, és ennek nyomán egv világos érvrendszerű reform­ideológia megteremtése. Egv társadalom innovativitá­sanak nagyon sok összetevője van. Ezek között komoly szere­pe van annak, hogy a világgaz­dasági hatásokra milyen rugal­masan és gyorsan reagál. Igazá­ból egy társadalom megújulásra való képessége azonban azon áll vagy bukik, vajon képes-e haté­kony, mégis emberközpontú, hu­manista megoldásokat találni társadalmi problémáira. Ha a VII. ötéves terv úgy valósulna meg, ahogy az elfogadásra ke­rült, annak az lenne a követ­kezménye. hogy 15—20 hellyel esnénk vissza fejlettségi muta­tóink tekinteteben a nemzetközi listán. A 60-as évek végén, a 70-es évek elején a létező szo­cializmussal szemben jelentkező kritikák még a politikai morali­zálás szintjén mozogtak. de a 80-as évekre a szocialista fejlő­dés eljutott abba a szakaszba, amelyben a saját maga által életivhivott és korubban kiépített szükségleteket nem tudja tovább kielégíteni. De nehézségeinkre nem neolibereális választ kell adnunk a munkaidő meghosz­szabbitásával. valamint az ál­lam közösségi fogyasztásra szánt kiadásainak csökkentésével mert ezzel társadalmi stabilitásunk forrásait éljük fel. A szocialista szektor belső , problémáit szük­séges megoldani, ennek a szek­tornak kell az emberek számára az alapvető- megélhetési lehető­séget, anyagi boldogulásuk, szá­mításaik forrását képezni. No­' hány éve vállalataink 52 száza­léka v«ilt állami támogatás ré­vén nyereséges, ma kétharma­duk. Elég-e a műszeriparnak öt évre 21 milliárd forint, ha a ko­hászat egy évre 17 milliárdot kap? Mit ér az önálló külkeres­kedelmi jog, ha az export-im­port továbbra is engedélyhez van kötve? Egyetérthetünk ifj. Ma­rosán Györgynek a szegedi III. műszaki-fejlesztési konferencián adott megfogalmazásával, misze­rint a 80-as évekre meg kell, hogy változzon a műszaki fej­lesztés állami irányítása, de eh­hez a merev, szűk sávon mozgó és bürokratikus konzervativiz­musban szenvedő ágazati cselek­vési rendszert olyan ipnovativ és mozgékony információs-döntési és cselekvési rendszerrel kell felváltani amelyet a végrehajtás technikájával összefüggő részkér­dések helyett az átfogó, alapve­tő döntések foglalnak le. A társadalomtudojnányök meg­állapításai és következtetései az össztársadalom érdekeit szolgál­ják. de gyakran beleütközünk olyan kialakult vagy megmere­vedett struktúrákba, jól kifejlett pa rti k u lá ris érdek v iszon yok ba, amelyek hatalmi és ideológiai mixiszerek kombinációjával vé­dekeznek. Az elmélet elakadása nem idézi elő szükségszerűen a politikai gyakorlat megrekedését, vannak viszont olyan esetek, amikor az elmélet befagyaszthat­ja vagy akadályozhatja a poli­tikai gyakorlatot is. Soha nem alakultak még ennyire kedvező­en számunkra a külső körülmé­nyek, m««t Jfiár van hova vet­nünk vigyázó szemeinket. Lenin is sűrűn idézett Napóleontól egy gondolatot: ,.On s'engage et pu­is... on voit". Szabad fordítás­ban: „Először fogjunk bele az igazi harcba, aztán majd meg­látjuk, mit teszünk". DANYI LASZLÖ WmtÊM r . ... -'/vV ¿M RÉKASSY CSABA GRAFIKÁJA PÁKOLITZ ISTVÁN Sírhatnékom A lélekvesztönek elkeresztelt vékony bordázatú és billenékeny halászcsiklivel csurgók völgymenet a kityekotya alkonyi folyón A vizfodor-locsikázásban aranytallér-hold• virágzik Hiába meritgetem a szapalyt penészles rézpeták se kerül csónakomba A csillag-kiszögezte víztükör mérhetetlen csöndességében szivszoritó sírhatnékom támad ZELEI MIKLÓS Lettország riga a madáretetők periszkópok a hó fölött szobrok kővé változtatjuk az arcunk hogy ne tudjuk elfordítani üzenet a fűszál nyomata a bőrön a halottak üzenete a bór nyomata a fűszálakon 0 Szerepek — életfogytig? Hosszas egyeztetés után végre fogad a vár«« főépítésze. Telefo­nálás közben toppantam be hoz­za; néhány perc alatt megértet­tem, nem miatta halasztódik a beszélgetésünk. Szívélyes, türel­mes, felajánlja a segítségét. Gon­dolom. nem a kedvünkért játssza el ezt a szerepet. Ilyen. Üj ember a torony alatt, né­hány hete kapta megbízatását. Fél óra alatt öt telefont bonyo­lított le. A csöngetések között azonban lassan kiderült „szima­tom"' ingoványba vezet, így hát témát váltottunk. Nem mondhat­ni. hogy. magáról beszélt, mégis kikerekedett vázlatos portréja. Miközben idézgette Granasz­tói emiekeit — a jeles építész, író katedráról elhangzott bölcses­ségeit — annyit konstatálok ma­gamban, megszállott szakember­rel van dolgom, akinek reflexei, érzelmei sem mentesek teljesen a foglalkozásától. Ezek után azon sem csodál­kozom, hogv állampolgárként el merte olyan helyeken is monda­ni kritikai — építészetkritikai észrevételeit, ahol más halandó csendben meghúzza magát. El­végre nem tudni, nem szárma­zik-e baj a nyílt, őszinte beszéd­ből. Es.nem származott, bár be­szélgetőpartnerem utalt rá. né­hányszor megütötte a bokáját. G«indok>m. ezt sem bánta meg, talán még szakmai tekintélyé­nek gyarapodását is eredményez­te. Mindezek után döbbenten hallom, negyvenévesen mérlegre tette magát. Valahogy így. Elteit épp elég idő ahhoz, hogy el­döntsd. mit érsz. Érdemes ezen a pályán futnod. vagy válts? Csináltál valamit? Esetleg bele­simultál a középszerbe. avagy mások vállán jutsz előre? Meg­alkudtál. hü maradtál önmagad­hoz? Vannak meg álmaid, ter­veld, ötleteid? Kenyelemböl, ru­tinból maradtál a helyeden? Ütálod a nyüzsgő, "ambiciózus kollégákat? Hónapokig tarthatott a mérle­gelés. Az érzés ismerős; vagy fölégetünk magunk mögött min­dent, vagy új, még feladatnak tünő munkába vágunk. Ez utób­bi történt. De feltehetően az a bizonyos mérleg mindig kéznél van. akár a hervadó szépasszony fürdőszobájában a karcsú kis mázsáló. 2. Lassan egy éve lesz — az idén júliusban —. hogv önkezével ve­tett véget életének (e méltóság­teljes zsargon helyett nem jut eszünkbe más) Molnár Csilla Andrea szépségkirálynő. Frideri­kusz Sándor, ha ajánlásában nem is szenteli könyvét a leendő szépségkirálynőknek (hogy is juthana az eszébe, hiszen meg­torpantak az ilyesféle versenyek), mégiscsak nekik is szól a szo­morú mese. A szépségverseny felmelegitője, a Magyar Média ex-igazgatója hiába utazott e) tapasztalatokat gyűjteni Ausztriába, hiába érez­te, kisujjában van mindaz, amit az Európa Corporation tud, rosz­szul sült el a vállalkozás. Ország, s Európa előtt mérleg­re került Molnár Csilla Andrea. Az összesített pontok alapján őt illette a Magyarország-, Európa szépe cím. Ez utóbbi mégsem következett be. Nem tudjuk, Máltán miért került egy svéd lány lejére o korona. Mint ahogy egymásra tornyo­sulnak a kérdőjelek Magyaror­szág szépét illetően is. Tizenhat évesen Mi.ss Magyarország meg­maradhat-e fonyódi diáklány­nak? A szépség nem követel-e magúnak tágabb teret, nagyobb nyilván««ságöt? Hol késtek a szerződések? Be lehet-e törni a nemzetközi szépiparba a magunk­fajta kisországnak? Szükségünk van-e egyáltalán szépségkirály­nőre? Ügy tűnik, felkészületlenül ért bennünket a szépségverseny. A jogi tisztázatlanságon túl a szer­vezők aligha gondolták végig, mi lesz, ha majd lezajlanak a látványosságok. Mi történik a szépsegkirálynövel ? Legalizált szerepet tudnak-e neki adni, avagy ki-ki hasznot.akar húzni belőle, esetleg kegyeiért folyik majd az ádáz harc? Szomorúan veszem tudomásul — illetve nem is annyira elke­seredve —, hogy nem nőttünk fel még a szépségversenyekhez. Szegény lány komolyan vette a Media nagy ötletét. Egyenlőtlen volt a küzdelem? Egyik oldalon Miss Magyarország kétségeivel, családi konfliktusaival, a mási­kon egy befuccsolt menedzser, a Médiától megvált ex-igazgató rutin««nak mondott beosztottjai­val. Molnár Csilla Andrea nem vál­lalta a sokszorosan hátrányos pozíciót, az aljas pletykákat, a légüres teret, a beszoritoltságot. De végül is ki és mi marad a mérlegen? Bolyai-intézetben. Már negyed­éves korában gyakornok lett Ries Frigyes mellett. Egy évvel ké­sőbb képes volt kijelenteni, hogy a fenli területen csupán recep­tiv képességei vannak. Azaz in­kább befogadó, mint alkotó. Sőt •kerek perec ki is mondja: elég jó matematikus voltam ahhoz, hogy felmerjem, érre a munkára nem vagyok alkalmas. Hogy ezek után mihez kez­dett? Nagy titok számomra, mi­ként talált rá majdani hivatásá­ra. Persze az is igaz, akkor „kez­dett a parasztság forró szeretete a fiatal szívekbe törni". Hama­msan befogadták a tápéiak is a szociálpszichológus Tomorit. Hü maradt foglalkozásához évtizede­ken ál. Matematikusból szociál­pszichológus? Tomori Viola is mérlegelt, a változtatás mellett döntött. Mindezek után azt kell gon­dolnom. sok más egyéb mellett a szembenézés éppúgy hiányzik belölünk, mint a szellemi nyugta­lanság. Persze kérdés, szükség van-e egyáltalán ilyesmire. 0 0 Aligha normális, ha már a magunk fajta harmincéves is nosztalgiázni kezd. Tomori Violá­ról a Szegedi Fiatalok kapcsán 'hallottam valamicskét. Deren­gett, hogy ő a szociálpszicholó­giával jegyezte el magát. Vissza­emlékezéseit nem mondhatom, hogy faltam. de amikor bele­kezdett szegedi dilemmáinak taglalásába, gyorsan fogytak az oldalak. Maiematikusnak készült a Természetesen legkönnyebb másokról beszélni. Elszörnyülköd­ni például azon, hogy a hetven­éves iskolaigazgató miért ragasz­kodik foggal-körömmel a beosz­tásához. Vagy a Fényes szelek egykori diákvezére — ma üzem­vezető — miért nem adja át a helyét a fiataloknak? Bennünket úg.v indítottak az ÉLETnek, azt csináljátok, ami­hez a legtöbb kedvetek és te­hetségetek van. Nem hjszem, hogy valaha is komolyan mér­legeltünk. Rizikós? Hát persze! De ki tegye meg? A főnökeink? És ha esetleg szubjektivek? A negyedik X-ig van még egy kis egérutunk. Utána azonban ajánlatos rajta maradni a mér­legen. Mégha faj is! BODZSAR ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents