Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-01 / 102. szám

Péntek, 1987. május 1. 7 H

a valamikor igaz volt, akkor most telitalálat, hogy a városszépítő társadalmi munka a fejlesztés kiegészítő forrása. Sajnos az évek múlásával egyenes arányban apad Szegeden is a parkok, terek rendbe hozására fordítható forintkeret. Az államháztartás deficitje azt a területet sújtja, amire a hetvenes években még jobban csordogált a pénz. Tollat azonban nem azért fogtam, hogy e gazdasági kérdést elemezzem, inkább azért, hogy felhívjam a figyelmet alkalmazkodóképességünk erősítésére. házakat, küllemük alapján hamar meg lehet állapítani, hol találhatók a bér-, illetve af öröklakások. Nézzük meg a virágos Újszegedet, Ságváritelepet, ahol nem kell noszogatni a lakókat, maguktól ültetnek fákat, virágokat. Egyes városrészekben, mint például Makkosházon, csak hellyel-közzel fedezhető fel a szépítés igénye. Ezen a vidéken takarítottak ugyan az általános iskolások a közelmúltban, de a körzet rövid időn belül olyan elhanyagolt, szemetes lett, mint korábban. A csipetnyi kesergés után a következő sorokban inkább arról adnék képet, hogy az elmúlt esztendőben mit tettek a szegediek szabadidejükben a városukért. A beszámoló elejére kívánkozik, nagyon sokat segítettek az Milliók a városnak Társadalmi munkák eredményei magazin [DM Mai számunkban — az ünnepi hangulathoz híven — két régi, szegedi május 1-jei felvonulásról közlünk képet. A nagyobbik (Leinzinger Pálné, Gogol u. 10., juttatta el hozzánk) 1949ben készült a szegedi hídfőben, amint éppen az SZVSE női kosárlabdacsapata indul Újszegedre. Másik (kisebb) képünket Csabai Mihályné (Károlyi u. 4.) jóvoltából adhatjuk közre. A helyszín szintén a szegedi hídfő, az időpont 1954, a szereplők pedig az SZKV dolgozói. JÉK.ELY ZOLTÁN: Régi kezek idézése Visegrád kövei közt SIMA MIHÁLY: Menyasszonytánc És újra a meggyvirág-réják, orgona-kurjantások, a vadmályva-kürtök, bodza-dobok, sziromharang-zengések újra! Öltözik a menyasszony aranysipok, kéklő citerahúrok között. Éteri fák, üveghang-fürtű akácok alatt ejhaj, eladó a menyasszony! Táncol. . . Lilomillattal magához láncol Ez a menyasszony a legfehérebb veszély, a legszebb liliommámor, a legédesebb szerelemméreg. Remeg a lakodalmi sátor. Halálos bódulatban milliárd halhatatlant forgat, lobogtat, ríkat az élet — el kell hinni az öröklétet! Schmidt Andrea felvétele Foglalkoztató mozgássérülteknek — szintén társadalmi munka eredményeként Tavaly a hálózat 23 kilométerrel bővült, ami egyebek között azt jelenti: 100 utcával több helyen használhatják ezt az energiaforrást, mint 1985-ben. A vezetékfektetés társadalmi munkája 6 millió forint, de az izomerőt pótolták saját zsebből 17 millió forinttal. Külön fejezet az út- és járdaépítés. Folyóméterekben kifejezve ez ezres nagyságrendű, s hosszú lenne felsorolni, hány utcában terítették a kohósalakot, fektették a járdán a betonlapokat. Így viszont egyre több peremkerületben érezhetjük a városiasabb körűimé nyeket. Mi lesz idén? Természetesen többnyire ugyanaz a cél, mint tavaly volt: a közvagyont gyarapító és a költségvetést kímélő társadalmi munkaakciók folytatása mellett még jobban törődjünk környezeti kultúránkkal. Nemelyí k- vidéken a helyi társadalmi szervezetek' keressék és találják meg azókat az értelmes feladatokat, amelyek érdekében mozgósítani lehet a helybelieket, akik, ha értelmét látják, szívesen áldoznak szabadidejükből. HALÁSZ MIKLÚS Rég elporladt inas kezek, kik nagy köveket véstetek, sziklába utat ástatok, ó, hogy-hogy cl nem vástatok? Maradt-e bennetek erő, cirógató, dédelgető, ha szerszámot letettetek, s várt otthon asszony ós gyerek. Maradt-e gyöngéd mozdulat megáldani az álmukat, vagy szegni kínt-vigasztalón új kenyeret az asztalon'' Gigászi művetekben itt könnyes szemem gyönyörködik, s tán titeket formáz amott a százesztendős somfabog ...Kezemet nézem: mily erős! Munkátok néki ismerős. Örökségül ezt hagyta rám jó kőfaragó dédapám. ANNA MARGIT: EMLÉKEZÉS Megszoktunk egy bizonyos' városi komfortot, amelynek színvonaláról a közösség nagy többsége nem szeretne lemondani. Elegendő közpénz pedig nincs a fejlesztésre, igy marad a társadalmi összefogás, aminek hallatán sokunkat elfog az idegesség, hiszen egyre többen tartják a családi költségvetést jelentős tűimunkával egyensúlyban. Ám ha a városközösség nem segít magán, akkor előbb vagy utóbb otthonunk környéke annyira leromlik, amit a civilizált ember nem fogadhat el. Nem lehet csodálkozni azon, hogy egy-egy városrész lakói olyan dolgokat produkálnak, amely tettek bizonyítják, léhet és kell az összefogásra számítani. ' Szerencsére nagyon sokan úgy gondolkodnak: „ha mi nem tesszük, akkor úgysem csinálja meg senki". Szegeden a társadalmi munka értéke évről évre emelkedik. Tavaly 122 millió, azelőtt pedig 113 millió forint volt az eredménye. Egv lakosra vetítve, forintban kifejezve 637, illetve 670 a végzett munka értéke. Tehát az egyéni gondok közepette sem tort meg a hagyomány ereje. Az elmúlt hetekben több tanácstagi beszámolón vettem részt, ahol a helybeliek számos ötlettel rukkoltak ki, nevezetesen: miként tudnák esztétikusabbá, kényelmesebbé tenni lakóhelyük környékét, az utcákat, tereket. Ez a nemes szándék elsősorban azokra a vidékekre jellemző, ahol a lakások, házak magántulajdonban vannak. A tulajdonosi szemlélet kisugárzik a négy fal, a saját porta mögül a közterületre is. Régi nóta: hasonlítsuk össze a lépcső"alma materek fejlesztésében. Közel félmillió forint értékű volt az a munka, amit az algyői „fehér" iskolában végeztek, ahol aszfaltozták az udvart. Kézilabdapályát építettek .a szülők és a szocialista brigádok a Gera általános iskolában. Könnyűszerkezetes edzőtermet húztak fel a 600-as szakmunkásképző intézetiben. ... : t. Még 1984-ben határozták el a Napsugár úttörőtábor létrehozását, amelynek kivitelezésében részt vett a IV-es Számú Tarjáni Általános Iskola, a MÁV, a Keviép, a Démász, az NKFV szocialista brigádjai, katonák és a Móra szakmunkásképző Intézet diákjai, Tavaly avatták a tábort, amelyben nyaranként 4—500 kisdiák pihenhet, szórakozhat. Nem lebecsülendő a szabadidőközpont, amelynek értéke meghaladja a 12 millió.forintot. Országos visszhangra talált, amikor 1986-ban átadták a mozgássérültek foglalkoztatóját. A Hazafias Népfront Belváros IV/B szervezete és a mozgáskorlátozottak Csongrád megyei egyesülete szervezte-irányította a társadalmi munkát. Hatvan ember tudja ott értelmes tevékenységgel idejét eltölteni. Az egy város egy park mozgalom keretében 8 játszótér készült, több száz padot helyeztek el, festettek le, több ezer fát. és cserjét ültettek, 93 ezer négyzetméternyi virágagyat gondoztak, 3200 négyzetméter parkot építettek. Röviden így lehetne számokkal kifejezni ezt a fajta tevékenységet, A virágosítás 5 millió forintot ér. A kommunális fejlesztéseknél nemcsak a szabadidejüket áldozzák fel a szegediek, hanem a közös munka mellett kinyitják a pénztárcájukat is. Ennek köszönhetően meggyorsult az önerős gázvezeték-építés üteme. I