Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-07 / 106. szám

4 Csütörtök, 1987. május 7. De Sicát Szegedre kísérve Mint arról már beszámoltunk, retrospektív, 14 darabból álló Vittorio De Siea-sorozattal olasz filmnapok kezdődtek Szegeden. Ebből az alkalomból a filmtékabeli nyitóvetítés után előadást tartott aZ olasz televízió, a RAI filmkritikusa, Francesco Bolzoni, akit hazájában a magyar filmművészet specialistájaként is számon tartanak. — A magyar műhely címmel 1975-ben megjelent tanulmánykötetében ön az idő tájt teljesen frissnek mondható alkotásokat, például Szabó István Tűzoltó utca 25., vagy Jancsó Miklós Egi bárány és Még kér a nép című műveit elemezte. Ugy, mint aki régi, alapos ismerője hazánk filmművészetének, mint aki teljesen otthonosan mozog értékeink között. Mikor és hogyan került kapcsolatba a magyar filmekkel? — Ott kell kezdenem, hogy igen elmaradott vidéken, a Pó deltájánál születtem. Ez kicsit az Alföldhöz hasonló, „pusztás" parasztvilág, sok csatornával és ősi szegénységgel. Ötéves koromban apám Bolzanóba, Dél-Tirolba költöztette a családot, a paraszti miliőből egy erőteljesen európai jellegű városba. Amikor 1973-ban, otthon megismert magyar barátaim meghívására először Magyarországra jöttem, azt hiszem, ezek a gyermekkori emlékek szinte azonnal abba az alapérzésbe álltak össze bennem, hogy én itt: otthon vagyok. Amilyenek az emberek, ahogyan esznek-isznak, ahogyan beszélnek ... tudja, nekem meggyőződésem, hogy vannak ilyen titokzatos „vérségi áthallások" az emberben, s velem valami ilyesminek kellett történnie. Ritka dolog, , bizonyára, de szerintem nagyon szép, Az első szakmai találkozásom a magyar filmmel egyébként Rómában történt, egy tanfolyamon. Nem sokkal később Sorrentóban, az ottani fesztiválon megismerkedtem az első magyar filmessel, Máriássy Félixszel. Interjút készítettem vele, igen nagy hatással volt rám... A többi aztán jött magától... A Hungarofilm 1974-ben meghívott a magyar játékfilmszemlére. Azóta egyet sem hagytam ki... És mint a magyar filmek szakértőjét tartanak számon odahaza, uramisten! — Ennyire nehéz feladat? — Még ennél is nehezebb ... Az önök filmművészetét rendkívül sokan figyelik mindenfelé. Régóta vallom, hogy csak egyetlen Európa van, de ha azt a bizonyos „Kelet-Európa" kifejezést használjuk, ki kell mondani, hogy ebben a térségben szerintem a magyar film a legfontosabb: mind a minőség, mind a következetesség, a folyamatosság szempontjából. Például az Angi Vera vagy a Mephisto rendkívüli esemény volt Olaszországban is. Más kérdés, mennyire nehéz a sajátos nyugati „piaccenzúrával" megküzdeni: az olasz filmforgalmazás alapvető amerikai orientáltsága, sajnos, nagymértékben a kiemelkedő magyar művek ellenében hat, arról nem is beszélve, hogy annyi már nálunk a különböző magántévé-állomás, hogy már lassan a szó szoros érteimében — kommersz — filmekbe fulladnak a nézők... — A mostani szegedi olasz filmnapok az olasz filmművészet egyik reprezentánsának, Vittorio De Sicának életművéből adnak keresztmetszetet. Mennyire tudja összekapcsolni magyar filmspccialista „státusát" a hazai alkotások, mondjuk éppen De Sica megítélésével? — De Sicát Magyarországra, Szegedre kísérni nekem külön nagy öröm. Sajnos, kevesen tudják, hogy Budapest, Nápoly és Hóma mellett, De Sieu egyik városa is Mivel színészként kezdte páOlasz kritikus a magyar filmről és a mai olasz világról lyáját, sok, az úgynevezett „magyar ízlés" által átitatott vígjátékban játszott. Ezek a művek Budapest egyfajta kollektív mítoszának korszakához is tartoznak az európai kultúrtörténetben. Budapest De Sicának (is) álomváros volt, könnyed, egyéni bájú történetek színhelye. Ugy gondolom, egyszer önöknek nagyon érdemes volna komolyabban, mélyebben, alaposabban megvizsgálniuk ezt a Budapestmítoszt, honnan táplálkozik, milyen forrásokból, milyen sajátos megjelenései voltak az összeurópai művészetben ... Egyébként Vittorio De Sica két, közvetlenül magyar forrásból származó filmet is rendezett, a Péntek Rézi és a Magdát kicsapják című alkotásokat. — Előadásában úgy is emlegette De Sicát, mint azt a művészt, akinek megvolt a képessége, hogy hiteles tanúbizonyságot adjon jelentős történelmi pillanatokról. Ez az ő esetében a nevezetes olasz neorealizmust, úgy is, mint egyfajta kollektiv lélekállapotot szintén jelenti. Csakhogy De Sica 13 éve halott, a neorealizmus nemzedékek óta tananyag, immáron klasszikus művek sorozata. Hogyan „olvassák", nézik ma Olaszországban De Sica híres műveit, a Biciklitolvajokat meg a többit? Abban az Olaszországban, amely mostanra nyilván legalább olyan alaposan megváltozott, mint a magyar filmek által folyamatosan tükrözött Magyarország? — A legújabb olasz filmekben látszólag ugyan nincs közvetlen hatása sem a neorealizmusnak, sem konkrétan De Sicának, viszont felfedezhető ilyesmi a kortárs szerzői olasz filmek egész soránál, a Taviani-fivérektől Felliniig, sőt, még Scoláig is. Értik és érzik a neorealizmust, De Sica vére valamiképpen mégiscsak ott kering az ereikben. Legendás híre van: mindig naprakész, mindig időszerű. A megjelenítés ereje és feszültsége néha olyan rendkívüli, hogy a Biciklitolvajok egy közelmúltbeli vetítésén egész egyszerűen elbűvölte a közönség nagy részét jelentő fiatalokat, holott a tematika igazán nem nevezhető már valami aktuálisnak a mai Itáliában ... Ugyanakkor nálunk a már említett amerikai „kultűrgyarmatositás" miatt magának De Sicának és persze a hazai filmművészet egészének is kissé olyan drámai a helyzete, mint a magyar filmek propagálásával kapcsolatos alapszituáció ... Az olasz filmművészetben sajnos nincs a sarkunkban egy új, nagy reményekre jogosító nemzedék, mint önöknél. Ez is aggasztó ... A jelenlegi olasz társadalom egyébként annyira gyorsan változó, erjedő alakulat, hogy a hazai filmek „fogyasztásának" növekedése sem tűnhet már paradoxonnak, ráadásul a filmklubok mind jelentősebb szerepéről sem szabad megfeledkezni. Szóval: a küzdelem folyik ... És ha az ember nem reméli, hogy győz, nincs értelme bármit is tenni, nem igaz? Domonkos László Nyilvánosság a gazdaságban A salgótarjáni országos közgazdász-konferencián sok új megállapítás hangzott el az elmúlt három évtized reformfolyamatairól. A Ma gyár Ifjúság Szerkesztőségének újabb kiadványa — az elhangzottak alapján — számtalan olyan adatot, eddig nem közismert tényt tár a közvélemény elé, amely már önmagában ls különlegessé teszi a „re' formikönyvet". Kényszerpályán a gazdaság? Növekedés vagy stagnálás? Van-e magyar modell,, érvényes, sajátos magyar kísérlet a szocialista országok gazdasági gyakorlatában?... ilyen és hasonló kérdéseket boccolgat ez a könyv. A salgótarjáni konferencián maguk a szervezők, az előadók . is megdöbbentek azon az intenzív, kritikusan őszinte közgondolkodáson, amelyet a résztvevők tanúsítottak — szellemi fórumot teremtve. Ennek az új fórumnak teremtett széles nyilvánosságot a Magyar Ifjúság Szerkesztősége. Komoly könyv ez az új reformkönyv?... Igen, komoly, nagyon is „húsbavágó" ez a kis kötet — de annyira mégsem, hogy a nem közgazdász képzettségűek ne élvezhessék. Olvasmányos formában közli a felszólalók gondolatait a könyv. Berend T. Iván akadémikus, Vissi Ferenc, az Országos Anyag- és Arhivatal elnökhelyettese, Faluvégi Lajos, az UNIBANK elnöke, Pullai Miklós, az Ország gos Tervhivatal elnökhelyettese és Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának titkára nyilatkozik, felel, magyaráz — a konferencián," az „ifjúság fórumán" felvetett kérdésekre. A Kincskereső májusi száma „Melege volt a Napnak, / leszállt a tóba fürödni..." — Kiss Benedek verse (Nap-hal-nap) már a nyarat idézi a májusi szám első oldalán. Ugyancsak nyári hangulatúak Böröndi Lajos és Fecske Csaba versei is. Száz éve született Karinthy Frigyes — ez alkalomból közli a Kincskereső a nagy író, költő Előszó című híres költeményét. Az interjú rovatban Bella Istvánt szólaltatja meg az ifjabb pályatárs, Zalán Tibor. Bella István Vers Balázsnak című versét olvashatjuk az interjú mellett. Tolnai Ottó, Petőcz András, Galambos László vensei egészítik ki a szám lírai válogatását. Az idei folytatásos, a Szemközt az ürtigrissel izgalmas kalandsorozata véget ér. De még az utolsó rész is tartogat számunkra meglepetést: Cikola Ignác „önleleplező" üzenetét... A hatvanéves Sütő Andtyist köszönti a folyóirat Róka Marci és az ásólúd című írásának közlésével, amely egy róka és egy madár különös barátságáról szól. A NEVETŐ IRODALOMÓRA egy másik erdélyi író, Bálint Tibor karcolatát mutatja be. Az EZ FANTASZTIKUS ... sorozatban Stanislaw Lem A bohókás Hihi király című mulatságos scifi meséjének befejező része olvasható, amelyben az infantilis király sorozatos személyiségcserék után a butaságának legjobban 'megfelelő (testben — egy kakukkmadáréban — fejezi be földi pályafutását. Egy anya nélkül maradt család vergődéséről szól Kovács Lajos Dinnyés Adámék rejtőzködései című novellája. Kántor Zsuzsa Pingvin őrse sikert arat a színjáúszóversenyen. Mégis mindenki csalódott és elégedetlen a sikerből ráeső fénysugárral. Az ÉDES ANYANYELVÜNK Szilágyi Ferenc újabb szófejtéseit közli (Facér vakációzók meg a butik és a patika), a Testvérmúzsák rovatban a fantasztikus filmekről olvashatjuk Trethon Judit írását. A KÖNYVEK KÖZÖTT az így élt... sorozat újabb köteteit mutatja be. A májusi számot Szyksznian Wanda, Szekszárdy Ildikó és Csala Károly illusztrálta. írMi? Hol? Mikor? 1987, MÁJUS 7., CSÜTÖRTÖK - NÉVNAP: GIZELLA A Nap kel 5 nra 19 perekor, és nyugszik 2« óra 2 perekor. A Hold kel 12 úra 1 perckor, és nyugszik 2 ora 59 perekor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 251 em (apadd). Jogi tanácsok P. M. szegedi olvasónk a nydgdíjasok foglalkoztatásáról érdeklődik. Mint nyugdíjas volt vállalatánál dolgozik tovább. Nyugdíja 4500 forint. Szeretné tudni, hogy mennyit kereshet nyugdija mellett. A társadalombiztosítási törvény rendelkezései szerint a munkaviszonyban, a szövetkezeti tagsági viszonyban vagy bedolgozóként foglalkoztatott öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas nyugdíját minden naptári év első napjától mindaddig, folyósítani kell, amíg a foglalkoztatás ideje a naptári év folyamán az 1200 órát vagy az ezen belül elért kereset a 60 ezer forintot nem haladja meg. Ha a nyugdíjast bedolgozóként, illetőleg olyan munkakörben fuglalkoztutják, amelyben a munkaidő nem mérhető, A nyugdíjasok foglalkoztatása vagy amelyben a munkajogi szabályok a kötelező munkaidőt nem határozzák meg, az elért kereset minden 50 forintját egyórai elfoglaltságnak kell számba venni. A munkaviszonyban, a szövetkezeti tagsági és bedolgozói jogviszonyon kívül megbízás alapján, vagy bármilyen egyéb címen munkát végzőnek az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíját minden naptári év első napjától mindaddig folyósítani kell, amíg tevékenységből származó díjazása, tiszteletdíja stb. a naptári év folyamán a 60 ezer forintot nem haladja meg. Ha a nyugdíjast ugyanazon naptári éven belül munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban vagy bedojgoróként foglalkoztatják és megbízás, valamint bármilyen egyéb tevékenységéért díjazást, tiszteletdíjat stb. is kap, a nyugdíját a naptári év első napjától addig kell folyósítani, amíg a foglalkoztatásának ideje együttesen az 1260 órát, vagy ezen belül elért keresete, kapott díjazása, tiszteletdíja stb. a 60 ezer forintot nem haladja meg. A táppénz, a baleseti táppénz és a betegségi segély idejét az 1260 órába kell számítani. Ezeket a napokat annyi órával kell számításba venni, ahány órára a szerződés szerint foglalkoztatták volna. Keresetként pedig figyelembe kell venni a munkabért, bármilyen címen kapott bérjellegű juttatást, ideértve a jutalmat és az év végi részesedést is, amely után nyugdíjjárulékot kell fizetni. Dr. V. M. SZAZ.il AT VAN ÉVE s/.ílleteli Vajda János (1827— 1897) költet, író és publicista, a 19. század második felének lírikusa. Petőfi baráti köréhez tartozott. Reszt vett az 1848-t forradalomban es szabadságharcban. Reménytelen szerelem fűzte a nagyravágyó Kratoehwíll Georginához, aki egy dúsuazdag grof kedvese lett. Ez az élmény a lírájában oly nagy szerepet játszó Gina-versek forrása. Tobb lapnál ts tevékenykedett; röpirataiban a polgárosodásért küzdött. Komor magánya melyen a népi és a nemzeti fölemelkedés vágya ólt, mint Adyban, aki öt „szent elődjének" tekintette. SZÁZHÚSZ EVE született vv. S. Reymont (1867— 1925) Nobel-díjas lengyel regényíró. Fomuvéért (Parasztok, 1902—09) kapta a nemzetközi elismerést (1924). NYOLCVAN ÉVE született Szabedi László (1907— 1959) költő. tanár, újságíró, nyelvész. 1947-tol a kolozsvári Bolyai Egyetem eszlclikalanara volt. Maga vetett véget ólctenek. KISSZINIf AZ Este 7 órakor: Oszlopos Simeon (Somlay Artúr 1. berlet). .MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 órakor: En is jártam Isonzónál (magyar dok.-film). délután fél 4 órakor: Gyermekkorunk tangója (szines szovjet film), háromnegyed 6 és 8 órakor: A cápa (szines, m. b. amerikai kalandfilm. III. helyár! Csak 16 éven felül!). Fáklya: háromnegyed 3 órakor: Kisgömböc (színes mesesorozat), negyed 6 órakor: Az elveszett frigyláda fosztogatói (színes amerikai kalandfilm (fii. helyár!), fél 8 órakor: Én is jártam Isonzónál (magyar dok.-film). Szabadság: fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Kétségbeesve keresem Susant (színes, m. b. amerikai film. III. helyár!). Kert mozi (Újszeged), este 9 órakor: Rock Rióban (szines brazil zenésfilm. III. helyár!). Filmtéka: fél 6 és fel 8 órakor: Biciklitolvajok (m. b. olasz film). Kiskiírössy halászcsárda (vidcomozi). délután 4 és este 8 órakor: A csendőr nősül (szines francia vígjáték). Kiskörössy halászcsárda, kert: este 10 órakorr Indiana Jones és a végzet temploma (színes fantasztikus amerikai kalandfilm, v. helyár!). Éva presszó: este 8 órakor: Az amszterdami gyilkosság (szines hongkongi film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI És UROLÖGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi tel, sebészeti és urológiai felvételi Ugyeletet a II. kórház (Tolbuhtn sgt. 57 ) tart. Gyermeksérültek és gyermeksebészeti betegek ellátása a Gyermekklinika sebészeti osztályán történik. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a fclnöttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 10 órától reggel 7 óráig, szombatonként reggel 8 órától déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégészeti ügyelet az Üjszegedi Gyermekkórházban van (Szeged. Odesszai krt. 37.). Tel.: 22-655. Egyéb napokon a Fül-Orr-Gége Klinika tart ügyeletet. (Szeged. Lenin krt. HL). Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfó reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-420. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. 20.35: Népzene zenekarra 20.(0: Hirhaucr 21.25: Unokáink ls látni fogjak ... 22.10: Híradó 2. BUDAPEST 2, 17.10: Képújság 17.15: „Kibiesaklik a szó, ha nem értik" — a szegedi körzeti stúdió műsora — (Ism.) 17.55: Tv-torna ío.oo: Pannon Krónika 19.00: Színházi este — Szép Ernő: Vőlegény — színmű három felvonásban Kb. 22.00: popkorong — (ism.) 22.45: Képújság BELGRÁD 1. 16.45: Magyar nyelvű tv-napló 16.55: Kérdezzenek — (eleiünk! 17.10: Krónika 17.30: Sorozat gyerekeknek 18.00: Es ebben az évben 18.40: Vetélkedő 19.00: Tv-kalendarium 4 19.10: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Politikai magazin 20.55: Kiválasztott pillanat 21.05: Játékfilm 22.45: Tv-napló .23.05: Műhold útján 23.35: Hírek ÜJVIDÉK 16.45: Hiradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: Gyermekműsor 18.00: Újvidéki képeslapok 18.30: Ismeretterjesztő műsor 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Művészeti műhely 20.55: Komoly zene 21.05: Mozgó képek 22.45: Híradó szerbhorvátul Rádió Tévé BUDAPEST 1. 9.(10: Tv-torna 9.05: Teledoktor 9.15: Szia Mamit 9.45: Vidám házassági történetek — (ism.) 10.50; Kéz és szem — Az üveg titka — (ism ) 11.45: Képújság 16.43: Hírek 17.00: sorstársak 17.20: Tv-börze 17,3(1: Tájkép 18.05: Képújság 18,10: Telesport 18.45; A rózsaszín párduc 10. 19.05: F.sli mese 19.15: LuttósorsuUs 19.30: Híradó 29.05: Szomszédok — Teleregény KOSSUTH 8.20: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? 8.30: Kovács Kati és Komár László énekel 9.00: Verbunkos muzsika 9 15: Eneklö ifjúság 9.39: Háttérbeszélgetés 10.05: Diákfélóra — (ism.) 10.35: Labirintus — (ism.) 10.50: Népdalok. néptáncok 11.27: Oriástök — R.lkosy Gergely regénye — 8. 12.30: Csongrád Megyei Rádiós Zenei Hét — KI nyer ma — Szentesen 7 12.45: A képviselő noteszéból 13.00: Vaclav Tallch vezényli a Cseh Filharmonikus Zenekart 13.31: Májusi kórusmuzsika 14.09: A magyar széppróza szazadal — (ism.) 14.25: Zenei Tükör 15.00: A Szenke-patak balladája — Máder László dok.-műsora 15.36: Nóták 16.05: Révkalauz 17.00: olvasókör 17.30: Könnyűzene Gyöngy Pál szerzeményeiből I8.no: Kritikusok fóruma 19.15: Lottnsorsolás 19.25: Szerelom és diplomácia — Hegedűs Géza rádiójátéka 20.17: Nagy alakítások a Magyar Állami Operahazban 21.12: Nepi hangszeres muzsika 21.30: Változatok a politológiára 22.20: Tíz porc külpolitika 22.30: Haydn: Esz-dúr (üstdobpergés) szimfónia 23.04: Romantikus kamarazene 0.10: Himnusz 0.15: — 4.20: Éjfél után PETŐFI 8.05: Nóták 8.20: A szabó család ... 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: A Moravanka fúvósegyüttes felvételeiből 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30; „Énekeltem én: Agasvári Sándorné" 12.51: Duda-felvételek 13.05: Nosztalgia!) ullam 14.00: Gólok, méterek, történetek 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek — <ism.) 15.45; Törvénykönyv — (ism.) 16.00: Találkozás a stúdióban 17.08: A Budapest Ragtime Band játszik 37.30: Tanakodó 18.30: Középhullámon — sport — körkapcsolás bajnoki kézilabdajnérkózésejcról URH-n Színészeink sanzonfelyétejclböl 39.03: Korkapcsolás bajnoki kézilabdamérkózésekről 19.15: Oporettkedvelóknek 20.05: A Roptarisznya dalaiból 21.05: Rádiószínház: Koloratúra — Milán Jesih rádiókomédiája 21.42: Slágerlista 22.12: Látogatás a múltunkba 23.20: — 0.14: A Talking Heads együttes nagylemezei 0 15: 4.20: Éjfél után . 4