Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-23 / 120. szám

4 Szombat, 1987. május 23. Egy diák, két könyv A megyei tanács művelő- gyei kirendeltségének ve/.edési osztálya, a megyei tője értékelte az akció sikeKlSZ-bizoltság és a Kossuth rét. hangsúlyozta a diákok Könyvkiadó megyei kiren- világnézeti, pnlitikai, törtédeltsege tavaly októberében nelmi ismeretei bővítésének hirdette meg az „Egy könyv jelentőségét azzal együtt, — egy diák" akciót. A felhi- hogy az igényfelkeltés melvás célja második alkalom- lelt az iskolai tananyag mai is a középfokú taninté- mélyítését és a rendszeres zetekben tanuló diákok poli- olvasóvá nevelést is segíti, tikai irodalom iránti igé- Az egy tanuló egy könyv nyének felkeltése, az ott akció számszerű adataiból folyó világnézeti, történei- kiderült, hogy egy diák egy mi oktatás segítése volt. A meghirdető szervek a tavaly novembertől idén áp- . . rilisáig terjedő időszakot ketaerannjri értékelték. Az irodalomaján ló jegyzék a Magyar Nép évben hetven forintot költ politikai könyvekre és ez a tavalyival összehasonlítva Az eredmények: első lett a Fodor József Élelmiszeripari köztársasóe Alkotmánya ki- Szakközépiskola, második koztarsaság Alkotmanya ki he;yezéM ért e, a TextUipari adványtó] a Rózsák haboru- Szakközépiskola, harmadik ján keresztül a Bibliai kis- helyezést ért el a kisteleki lexikonig végigkíséri az em- gimnázium. A sorrend alap•beriség, a magyar nemzet ján három, kettő és egy ezer történelmének valamennyi forint értékű könyvutalfontos állomását. ványt. elismerő oklevelet Tegnap, pénteken délután kaptak, valamint több mint a megyei partbizottság szék; ezer forint értékű könyvcsoházában értékelték a fellií- magot vehettek át a Kossuth ?í? B!M" Könyvkiadó ajándékaként. Cz. J. Iák munkáját. Tóth Béla, a Kossuth Könyvkiadó meDélszláv táborok Az anyanyelv- és a hagyományápolás újabb lehetőségeit kínálja a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége. A szervezet az idén tábort szervez a népzene, a néptánc, a színjátszás művelőinek. Június 14. és 20. között Baján, a Petőfi-szigeten táboroznak a horvát, a szerb és a szlovén nemzetiségű tanulók tambura-zenekarai; köztük a vaskűti, a bácsalmási, a felsöszentiváni, a garai általános iskolák együttesei. Több mint 80 fiatal — kezdő és gyakorlott zenész — tanulja meg tolmácsolni a délszlávok zenei hagyományait a jellegzetes hangszeren. A fiatalok zenei képzésében hazai és jugoszláviai szakemberek működnek közre. A néptáncegyüttesek vezetőit és táncosait a délszláv néptánc neves hazai koreográfusai is oktatják itt. A kétéves képzés első évfolyamán megtanítják azokat a régi néptáncokat is, amelyeket a Baranya megyei táncegyüttesek nemrég gyűjtöttek a zalai káj-horvátok és a gradistyei horvátok körében. Miről beszédes a „harctéri divat"? A reprezentatív, szépen fölújított Fekete-házban, ahol a múzeum történeti osztálya székel, sok érdekesértékes kiállítást rendeztek eddig. Minthogy a ház a Kiállítás a Fekete-házban féleképpen „megénekelt", de ma is a legszebbnek tartott magyar egyenruha. Divatok és politikai „fuvallatok" alakították aztán a katonák ruháit, hogy mikor melyik, nyári idegenforgalom köz- kek' s a cicomás regebbie- pontosan végigkísérhető a pontjahoz a Dóm térhez ket szolgalaton kivul, vagy tárlaton. A nemzeti jelleg igen közei van, kézenfekvő, ünnepeken hasznaltak. A tüntető hangsúlyozása az hogy gazdáik a szezon előtt "»agyar országgyűlés 1715- 1848-as honvédruhákon és az igencsak meggondolják: mi- benJlk'atÍa torvenybe az ál- ,869.es magyar királyi honfele, tömegeket vonzóan lát- lando hadsereget, s kétszáz védség öltözékén a legföitüványos, müvelődési-tudomá- fv'S a Habsburg-birodalom nőbb. A háborús csukaszürnyos szempontból is értékes katonájakent sajátos, kuruc- kék viszont _ látványnak is tárlattal gazdagítsák a nyári kon hagyományokat orzo, elszomorítók. Az egyenruhák kínálatot. Annál inkább, nemzeti jellegű mundérba „mögöttese", amelyet az a mert a Móra Ferenc Múze- oltozo7t a ™gy?F; <Ha *l~ kiállítás szinte követelően um a felújítás miatt jóval eon^o'juk, hanyfele nemzeti- idéztet föl a látogatóban: kevesebb látnivalót nyújthat, s/gu kat0"a szolgalt a bl,r°- történelmi lecke, felnőttekmint egyébkor • dalom hadseregeben — alig- nek Dúsan aranyozott men• ha lehetett tarkabb kuliemu ték és végletesen szegényes Nos, aligha csak a vende- haderő ennél a nagyvilág- csukaszürkék között bogeknek, a szegedieknek is ban!) A magyarok ugyebár lyongva a múzeumi csöndérdemes betérni a Fekete- huszárok lettek, többnyire, t^n _ biZony nem árt élházban megye történetéből (Kivéve, ha gyalogosok.) töprengeni évszázadok katoatfogo kepet ado allando ki- ¿¡¡„¿r^ dolmányuk, menté- „áinak sorsán harcmezők állítás és a Buday-szoba .... ...... . . ., , . na,naK sorsan* narcmezoK szomszédságában április ko- fuk- atlllaJak- k*k nadrág- és hátországok dolgain. zepétől ma.gyar katonai 'uk' tollbokrétás csákójuk, Azon, hogy: a világ igy memellé a szablya meg a tar- gyen!? soly — bizony sokszor, sok- Sulyok Erzsébet egyenruhákat mutatnak be. A tárlat nemcsak látványos, szépen rendezett, viszonylag gazdag anyagú; a dekorativitásra törekvő összeállítás rendkívül tanulságos is, különösen az lehet a történelmet tanuló ifjúságnak. Nem kell magyarázni, hiszen közismert: a tankönyvek száraz tényeit és következtetéseit a korok tárgyi emlékeinek „testközelbe" kerülése, látványa képes leginkább hitelesíteni, az igy szerzett élmény a tudást elmélyíteni. A Magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum anyagát (Ságvári György rendezte a kiállítást) Szegeden kiegészítették a „háborús művészet" itt föllelhető alkotásaival, szobrokkal, festményekkelj az enteriőr berendezésehez alkalmas művészi tárgyakkal. A „főszereplők" természetesen az egyenruhák, melyek között — igazán ritkán gondolunk ilyesmire — valóságos műalkotások is léteznek Főként a miénket megelőző századokban viseltek a katonáskodó férfiak díszes, színes öltözékeket, ma már fantasztikusnak tetsző „kiegészítőkkel", toronymagas, tollakkal, miegyebekkel dekorált fejrevalókkal. Amint a kiállítás szöveges ismertetőjéből megtudhatjuk, először talán az orosz— japán háború tapasztalatai ejtették gondolkodóba a „harctéri divat" tervezőit; a színek-díszek szinte vonzották az egyre nagyobb hutásfokú fegyverek lövedékeit, a katonák harci díszei célpontként szolgáltak. Igy aztán fokozatosan bevezettettek a terepszínű praktikus, olcsó, konfekcionálható, „munkaruha"-jellegű katonai ülluze„Imádok operetteket rendezni 91 — Május vége a teátrumok világában azt jelenti, hogy alig fél lépésnyire vagyunk az évad végétől. A Szegedi Nemzeti Színház életében az ¡986 87-es szezon a nagyszínház októberi megnyitása Beszélgetés Sándor Jánossal — Milyen koncepció je- az országban gyében dolgozzák ki a jövő ízérzet nem következtében évaá mü»orpolUikdját? a jelenlegi eppen opu minta. Legalábbis „realista" Nekünk ezt a közérzetet. Köztudottan olyannyira „történelmi jelentőségű", kiemelkedő fontosságú volt, hogy külön a prózai társulatra vonatkoztatva is érdemes föltenni a kérdést: milyennek értékelhető cz évad? — A színház mindenkori ezt a gondolkodásmódot is alapfeladata, hogy tükröt kiesebben kel le .te tükröz tartson kora valósága ele. nt'nk! Reméljük, e törekvé A most záruló évad tanul- «** k«>zé illeszkedik majd a ságain túl, úgy gondolom, jövő évad ftvt Bresan-bemuegyféle „hármasszabályt" tatója, ez kell bekalkulálnunk: a gazdasági, az ízlésbeli-gondolkodási és a „közérzeti" kó— Hullámzónak. Véleményem szerint a prózai tár- vetelmenyeket. Ma Magya-?ulatnak voltak kiemelke- országon a „szinházcsinálásdően sikerült produkciói és akadtak előadásai, amelyeket nem követett igazi siller. Azonban úgy érzem, ez a szezon egyféle megméretése volt a város közönségének is: az új épülettel Díszvacsora a temetkezési vallalatnál című, igen éles szatíra előadása, amelyet árkos» Árpád rendez. — Társulatépilés? előállt. minőségileg más — Nincs semmi szenzáció. Pontosabban az a szen változik társulat e ftabil. Az újdonságok írás természetűek: februarnan sikerült itak" köztudottan egyáltalán nem kedvez a gazdasági helyzet. Annyira fenyegető zácio, hogy alig fejünk fölött a szegénvszagú valami. A prózai színház kisértete. Eddig _ _ úgy-ahogy sikerű.» ^¡^„j öt elAadaKsal a Hehelyzet ezt elkeriTlhetetlenné torianunk magunkat, de ez gedüs a háztetőn Nizzában tette Kiderült, hogy az a tény, sajnos, egyre meg- vendegszerepel Azután a izléstipusok különbözők, határozóbbá válik Gödöllői Agrártudományi Erre oda kell figyelni, a Egyetem jövőre már :nekün* ióvő tervezésekor nem lehet — Kis pénzből, szűkös is segít tető alá hozni slúfigyelmen kívül hagyni, anyagi lehetőségek között is dióelőadásokat Tervbe vethogy nem mindig esnek anfl!/i színvonalas dolog egybe a publikum es a szu- ... „ . született mar ezen a vtla— Stúdió-orientáció? tűnk egy stúdiószínházi találkozót is.. sebb értelemben vett szakma. a színház várakozásai. Ennek felelősségét vállalni kell. — Egyetértek: gondoljunk csak például a Vámos Miklós-darabra. gon. • — Eppen ennek érdekében — Nem err5> van kell ezután jobban diffe- csakhogy a prózai elóadára rtnciálnunk az ízlésvilág, a gondolkodásmód viszonylatában. Ebben a szezonban , . . , a Vtlagszezon- fdlm<irtük: remélhetőleg ész- kat- de mindent ki kelrevette a szegedi közönség, ... hogy az utóbbi négy év alatt — Igenám. de rogton hoz- nfcm nagyon kísérleteztünk. zateszem: nem furcsa, hogy a m()filani évadban megpróegy időközben befutott szov- ^^ am kiderült ilyes_ jet meghívás, a moszkvai mjket a stúdiószínpadra kel' Komszomol Színház invita- bagyni igy a jövőben egy- dít meg, há stúdióelőadások cioja mégis erre a darabra értelmüen a „nagy népsz - h,lv„tt nDeretleket kell renszól? Ezzel együtt terme- ruek„ felé akarurfk for{£lni> hclyett operetteket kel ren szelesen tudomásul kell ven ,égyen RZÓ musicalrö)i ope. aeznem. Imádok operetteket ni, mit vár a közönség. rettröl vagy éppen a jövőre rendezni. - Annál is inkább, mert bemutatandó Jézus Krisztus eszembe hogy... sok mindig vitathatóbbak. Reméljük, látjuk a hibáinlett próbálnunk az idén, hogy eldönthessük, mit vár igazából tőlünk Szeged közönsége. Engem, mint prózai főrendezőt az sem renZáradék: magán információ int a mondás Szupersztárrá. Mindez a volt de felhatalmazással 3 • nagyszínház repertoárjában, küzreadom, hogy a színház — ... hogy a közönséget nem lehet leváltani, ügye? Mélységesen egyetértek ezzel a Várkonyi Zoltán-kijelentéssel, valóban föl kell mérni, hogyan lehet számításba venni az ízlésbeli különbségeket, s ugyanakkor színvonalas, ízléses, tudatfejlesztő. ígéretes előadásokat létrehozni. ugy vélem, eléggé egyértelmű lesz, de a Kisszinházban is előadunk hasonló produkciókat, például az Irma, te édes-t. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk: főrendezője — Benetzky— Stoltz Fehér ló cimü revűjét kívánja megrendezni az 1988 89-es évadban. Domonkos László Farkas István emlékezete Hetvenöt esztendővel eze- gesztették fel a szakszerve- elien, amiért pártbüntetést lőtt, 1912 májusában szüle- zet önkormányzatát, mind kapott. A szocialista rendtett Kispesten Farkas Ist- több nyilas, az ún. sárga szerhez való piüsége nem ván, a felszabadulás utáni szakszervezeti tag nehezí- ingótt meg 1956 nehéz napCsongrád megyei munkás- tette azt a tevékenységet, jaiban sem. A rend hel.vremozgalom-törtenet tevékeny melynek eredményeként állítása érdekében aktívan aiakja. Munkáscsaládból persze egy-két röplap azért Tészt vett a karhatalom származott. Apja asztalos- mindig napvilágot látott. A megszervezésében. Tevésegéd volt a Ganz gyárban, betűszedésnél ott volt Farkas kenységének igazi szintere s 1929-ben a gazdasági vál-» István is. aki 1944 végén azonban továbbra is az ság nyitó esztendejeben be- felszólítottak, hogy a kiköl- államigazgatás maradt. 1974kóvetkezett halálával három tüztetendő nyomdával men- ben bekövetkezett halálai? jen a Dunántúlra. Ennek tagja volt a Szeged Járási természetesen nem tett ele- Pártbizottságnak. Felelő get. Elhagyta munkahelyet seggel döntő, határozott, és a bombázások, a háború őszinte ember volt, aki szakszörnyűségei elől Szödligetre ment. Am az 1945-ös esztendő első fele további megpróbáltatásokat hozott számára. Mikor januárban be akart menni volt munkahelyére — a zűrzavaros idők sodrában — orosz fogságba érdemelt, magas kitüntetéesett, ahonnan áprilisban gyermeket hagyott itt. A család eltartása ekkor az alig 17 éves Farkas István tehertétele lett. aki a négy polgári elvégzése után nyomdász mesterséget tanult. A betűszedő mesterlevelet 1930-ban kapta meg. A munkanélküliséggel küszködő világban ez idő tájt rengeteget dolgozott éjjelente. Nehéz volt megéLni. Munkahelyén, a nyomdaban hazaeneedtek rövidesen kapcsolatba került öazaengefl«>K a munkásmozgalommal. A A felszabadulás új fejeszociáldemokraták, illegális zetet nyitott életében. A kommunisták. ifjúmunkás Pártközpont az ekkor kiönképzés, kirándulások, az váltképp oly fontos állam1930. szeptember elsejei tűn- igazgatás területére írinvi tetés a mozgalom első im- totta. Igy 1946-ban Kistelekpulzusai. A „Szikra' területe legapróbb kérdéseiben is otthonosan mozgott. Több mint négy évtizedes lelki ismertes, áldozatos •munkáját szocialista államunk életéfien méltán ki néven közismert nyomda nemcsak a munkásmozgalom egyik fonti« gócpontja, hanem az ¡¡legális szervezkedés és prosekkel ismerte el. Tulajdonosa volt többek között a Munka Érdemrend ezüst fokozatának, továbbá a Szocialista Hazáért Érdemrendnek. Születésének 75. évfordulóján e néhány sor emlékeztessen a néhai betűie kerüit jegyzőnek. Közben szedí> ifjúmunkásra, a szoNyíregyházán elvégezte a ctalizmusert tenni akaró és jegyzői tanfolyamot, majd Csongrádon volt főjegyző, mialatt a korrupció miatt leváltott polgármester teendőit is ellátta. paganda szintere is volt. A harmincas évek második Tevékenyen részt vett a felétől kezdve azonban egy- tanácsok megszervezésében, re szűkültek az illegális te- Előbb a Csongrád, majd a vékenvség keretei, hisz a Szeged Járási Tanács. V B háború közeledtével a nyom- elnöke lett. 1953-ban nyíltan nót hadiüzemmé nyílván!- is fellépett a párt hibás, tütták MinU többször iug- demagóg paraszt-politikája cselekvő emberre Kövér Lajos Farkas István születésének 75. évfordulója alkalmából május 25-én hétfőn délután fél 3-kor az MSZMP Szeged Városi Bizottsága és Szeged Megyei Város Tanácsa koszorúzást rendez a Belvárosi temetőben lévő disaurnafalnál. Műsorajánlat FILMVETÍTÉSEK lesznek LEHOTKA GÁBOR ORa hét végén a Juhász Gyula GONAESTJET rendezi meg Művelődési Központban: ma. a filharmónia a Dómban szombaton este 8 órától A május 25-én, hétfőn este 8 halál keze cimü amerikai, órai kezdettel. Közreműköholnap. vasárnap ugyaneb- dik a Canticum-kamarakóben az időpontban a Hyppo- rus. Gyudi Sándor vezetéséül, a lakáj cimü magyar fii- vei. A műsorban Bach. Bármeket láthatják videón az ér- dos Lajos, Franck és Thompdeklődők (az utóbbi alkotást sora-müvek szerepelnek ma, szombaton délután 3 , „ „.. -. _ AZ ÖN JELÖLT cimu nepszerü tévéműsor egyik nagy sikert aratott resztvevóje, Gardai I^ajos lesz az Olajipari Dolgozók Klubjában. vetélkedő-sorozat <^nin körut 47.) május 25en. hetfon délután 6 orakor rendezendő nyugdíjas program résztvevője. Közreműködik az algyői citerazenekar. órától nyugdijasoknak a Kossuth Lajos sugárút 53. szám alatti Dugonics moziban is levetítik.) A TISZTA SZÍVVEL című irodalmi megyei döntőit rendezik meg holnap, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a Juhász Gyula Művelődési Központban. A fenti közművelődési inSZEGEDROL IS JELENTtézmény ad otthont holnap, KEZIK május 29-én. péntevasárnap este 7 órától an- ken délután 17 óra 15 perces nak a TANCHAZ-program- kezdette! a televízió l-es nak is, ahol a muzsikát a Ka- programjának FENTEK láris- és a Fabatka-együttes DÉLUTÁN cimü, este 7-ig szolgáltatja majd. tartó műsora. Gazdag sírleletek Az elmúlt hetekben foly- csontlemezekkel borított tetatódtak az ásatások a bod- gez, ékköves aranygyűrű, rogközi Karcsa község hatá- arany hajfonatszoritó karirában, ahol tavaly a X. szá- kák mellett találtak egy szín» zad első feléből való, rendkí- te teljes épségben megmavül gazdag leletunyagot rej- radt. fából készült nyerget, tő temetőre bukkanlak a amelyet ugyancsak aranyomiskolci Hetman Ottó Mú- zott ezüstlemezek díszítenek, zeum régészei. A sírból előkerült ennél is Az elmúlt évben 48 sírt értékesebb tárgy az a szabtártak fel, az idén eddig hét lya, amelynek markolatát és újabbat, s köztük megtalál- hüvelyének kétharmad réták egy feltehetően maga- szét palmettás díszítésű arasabb méltóságot viselő férfi nyozott ezüstlemez borítja nyughelyét is Ennek külön- A karcsai szablya a régészek legesen gazdag leletanyaga- szerint emlékeztet a bécsi ban az aranyozott ezüst tar- Schat/.kammerben őrzött hisulylemezek, veretekkel di- res Attila-kardra, amely vaszitett nv, lószerszamvere- lószínűieg magyar fejedelmi tek, palmettas díszítésű méltóságjelveny volt