Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-21 / 118. szám

2 Csütörtök, 1987. május 21. Érzem, hogy... ... szúr! Nem ők és mi, mármint nem a színészek és mi csinálunk újabb vidámságot, kabarét. A szúnyog szúr. Kegyetlenül. Rangra és nemre való tekintet nélkül mindenkibe beledöfi szúrókáját. Ravaszul, mert még csak nem is zümmög a fránya szárnyas. •Mit lehet tenni? Permetezni. Szokták volt nyaranta, az idén viszont még nem szokták. Majd fogják — tudtam meg. Miért majd? Több oka van annak. Es.v: drága. Kettő: tavaly lezuhant egy gép, s az ügy vizsgálata még folyik. Badarul gondoltam, hogy kerítsenek másik repülőt. Mondták: addig nincs felszállási engedély, amíg folyik a vizsgálat. El kell fogadni ezt a magyarázatot, hiszen a hozzáértők tudják, mikor adhatnak startengedélyt. Lehet, ezek az átkozott szúrok ezt is „kiszúrták"? Vidáman szórakoznak velünk, belőlünk zabálnak ... .elnézést, hogv megállt a tollam, de szúnyog szállt a kezemre ... Említettem: majd permeteznek. Információm szerint június végén és még négyszer az idén. összesen 20 ezer hektáron. Írtam azt is: drága. Tényleg az, „potom" 3 és fél millió. Puff neki! Ennyiért már megéri a szenvedés de az esetleges fertőzés is? Nem hiányzik a vérátömlesztés ugye senkinek? Mit csináljunk hát? A szúnyog furfangus ám. Kifogott a téli kemény fagyon is. Lehet, fagyállót ivott ősszel, most meg örömét leli tehetetlenségünkben. Na nem! Ezt nem hagyhatjuk! Akad már némi ötletem: 1. Járjunk szúnyogit tó kézi készúlekkel, 2. ne járjunk szabadban, 3. vegyünk japán legyezőt vagy légycsapót. Hárommillió 500 ezer talán futná. A. S. Valóban: mennyit ér? Mármint a magyar munka a világban. Ezen tűnődöm, miközben olvasom a neves cikkíró megállapításait (DM, május 1.) a cserearány romlásáról, az elmulasztott cselekvésről és mint illik a befejezésben nem reménytelen a helyzetünk. Voltaképpen erről szólnak az írások mar hosszú évek óta. Általánosságban és a konkrétság igénye nélkül, ámbár egy-két statisztikai adat mindig szerepel a múltból. A szemlélődönek az jut eszébe, hogy a század elején Lenin vitatkozott így az ökonomistákkal (Mi a teendő?), akik nehezen akarták megérteni, hogy politika nélkül nincs gazdaság, sőt gazdasággal nem lehet a politikát helyettesíteni. Ezért a szűk körben mozgó tudományos és szak író-vélekedések a hiányzó politikai kötőanyag híján csak halmazok, de nem stabil falak. Az elmulasztott cselekvések éppen ezért szembetűnőek és nem az a hely-j/ zet, hogy bármikor is nem voltak gazdasági módszerek. Emlékezzünk: a szervezésről és a struktúra fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatok több mint tízévesek. A politikai felépítmény korszerűsítése maradt el. De bárki ezt túlértékelné, jegyezzük meg, az igazi lehetőséget csak az SZKP XXVII. kongresszusa hozta meg. Egy világrendszerben sehol sem lehet nagyon kilógni a sorból. De most már valóban a tetteken a sor. A gazdasági munka megítélésében is vannak megkövesedett nézetek. Mindenekelőtt szólni kell az iparra nehezedő iszonyú nyomásról, mely voltaképpen politikai kérdés. Mindent az ipartól" várunk el, noha a korszerű és hatékony gazdaságokban nyilvánvaló a mezőgazdaság, a kereskedelem és a szolgáltatás fontossága. Csak iparral sehol, még az oly felértékelt tőkés centrumokban sem lehetett eredményt elérni. Ebből a szempontból figyelemre méltó, hogy a közelmúltban oly szép sikert felmutató magyar mezőgazdaság egyre veszít ha» tékonyságából. De erről a késedelemről kevés szó esik. Míg az ipari szanálások és az óvatosan került ipari csődök mellett is folyamatos a mezőgazdasági gondok megoldása. Ez nem szűkkeblűség. hanem a fejlett gazdasági centrumok tapasztalatainak kivetítése a hazai viszonyokra. Teljesen mindegy, hogy korszerűtlen ipari vagy mezőgazdasági termékekkel szenvedjük el a cserearány romlását. Feltűnő, hogy a kereskedés mennyire nem tudja emelni színvonalát mindkét relációban Már Széchenyi István és Wessetérryi Miklós is tudta: az ipar kereskedés nélkül nem sokat ér. A belkereskedelmünk mára is eloszt, mert a korábbi elméleti megközelítés a kereskedést nem tekintette értékforrásnak. Az iparvállalatok újra szaporodó „mintaboltjai" jelzik a kereskedelmi tőke és kezdeményezés hiányát. Pedig belátható: a professzionizmus mindig többet ér, mint a lelkes amatőrizmus. A kereskedelem szakma, és sehol a világon nincsen másként. itzt egyébként mintha tudnánk is, hiszen a marketing, mint jelszó, igen elterjedt. Az ipar a modern gazdaságban már nem dolgozhat színvonalas kereskedés nélkül. Ha más nem, „a minden piacon jól értékesíthető termék" romantikája meggyőzhet bárkit a mai helyzet fonákságairól. Ez mind az ipar, mind a kereskedelem szempontjából illúzió. Viszont nem egy esetben látjuk. hogy az ügyes kereskedők még a bóvlit is a nyakunkba varrják nemegyszer. A kereskedelmi haszonkulcsok után áhítozó ipari mintaboltok éppen azt bizonyítják, hogy színvonalas kereskedést csak kereskedők tudnak, tudnának csinálni. De hol a biztatás erre? Talán a Skála-Coop, melynek ma már inkább a balsikereit tartjuk számon, elfeledve azt. hogy minden üzleti vállalkozás csak a mesében és a korszerűtlen politikai gondolkodásban sikeres. Ha az iparvállalatok magas készleteinek cs;ík egy része lehetne a boltokban, máris nagyobb lehetne a kínálat. De a működő tökét mi csak a nemzetközi kooperációban ismerjük, vs mind ez ideig a bankmonopólium bénította az iparikereskedelmi kooperációt éppen a működötöké elé emelt gáttal Nem jobb a helyzet a külkereskedés területén sem. Máig nem tudjuk mérni a klasszikus monopólium hatékonyságát, amint a belföldit sem. Arra azonban már fel lehet hívni a figyelmet, hogy a mintegy 300 önálló külkereskedelmi joggal rendelkező vállalat szinte kivétel nélkül dinamikusabban tudta emelni exportját, mint amikor az „impexekkel" dolgoztak. Ez mutatja: a külkereskedelemben is vannak még jelentős tartalékok. Ha tehát arra keresünk választ, hogy mit ér a magyar munka külföldön, helyes nemcsak a gyártmányokat szemügyre venni, hanem kereskedelmünk színvonalát is. Csalóka ábránd, hogy a bürokráciával laposított teljesítményt (egy főre eső termék) pusztán a termékek műszaki színvonalával mérjük. Ehhez kell még a kereskedés színvonala, a piacon való jelenlét minősége is. Tehát kereskedelmi fantázia, mely a tőkés világban vélhetőleg gyenge. A másik szegmensben pedig a szocialista táborban eddig alkalmazott korszerűtlen módszerek tudomásul vétele is. Ez az, amit sem a munkás a munkapadoknál, sem a vezetők saját szobájukban nem képesek megoldani. M. J. A klasszikus profilú múzeumok tárgyanyaga mindig kollektív munka erKlménye. A gyűjteményeknek is, mint a könyveknek, megvan a maguk sorsa. Igaz, rohanó korunkban jobb esetben hob'oistának tartják azt, aki az anyagi javak megszerzésére irányuló „küzdő sportok" helyett nem átall mindenféle „haszontalanságot" összeszedni. Nemzetközileg elismert nagy közgyűjteményeink tanúsítják, nélkülük sokkal szegényebbek lennénk. Sajnos előfordul, hogy csak a gyűjteményeket ismerjük, az emberekről elfeledkezünk. Sok tárgy válik arc nélkülivé, egykori gazdájáról nevén kívül alig tudunk valamit. Érthető hát, ha legalább egy életrajz erejéig igyekszünk bepillantani a műhelytitkokba. A Móra Ferenc Múzeum dél-amerikai természettudományos gyűjteményét Deák Ábrahám Ferenc neve fémjelzi. Ezért különösen kedves számunkra az a levél, amelyet Montevideóból kaptunk tőle. A .kirajzolódó életút eltör a megszokott sikertörténetektől. Remélem nem bántom meg, ha a levelet rövidítésekkel közzé teszem. * „Szegeden születtem 1903. szeptember l-jén. Édesapám vasúti hordárként kereste kenyerét. Édesanyám a háztartást látta el. Négy fiútestvér közül én voltam az utolsó jövevény. Szüleink mindent megtettek. hogy gyermekeik tanulhassanak. Három bátyám jól tanú t, ebben nem követtem őket. Már első elemiben a tanító a vagyonos családok gyerekeit ültette előre, a szegényeket hátra. LegLevél Montevideóből főbb taneszköze a nádpálca volt. Az igazságtalanságot sohasem tudtam megszokni. Apánk megbetegedett, pokoli nyomor szakadt ránk. Legidősebb bátyámat, aki mozdonyvezető lett, páncélvonatra helyezték. Kisebbik bátyámat, mivel nem volt még hadköteles, kényszermunkára sorolták. 1.917 nyarán jártunk. Bátyámnak egy tűzhelygyárba ebédet vittem. Hazafelé menve megálltam a Korzó mozi előtt, ahol nagy sokadalom fogadolt. A pódiumon háborúellenes beszédeket tartottak. A tömeg tapssal és bekiáltásokkal ünnepelte a szónokokat. A háborúellenes megmozdulásnak a rendőrség vetett véget. 1918-ban kárpitostanonc lettem. 1919-ben a Tanácsköztársaság megalakulása után beléptem az Ifjúmunkás Szervezetbe. A fehérterror után lassan — számunkra nagyon lassan — konszolidálódott a helyzet Megnyílt a Munkásotthon. Bőséges könyvtárával és tél esti előadásaival nekem hamarosan második otthonommá vált. Emlékszem Móra Ferenc is beszélt a szegedi múzeumról. Elhatároztam, ha egyszer lenetőségem nyílik rá, segíteni fogom szülővárosom múzeumát. 1923-ban a fővárosba' mentem, ahol a Ganz vagongyár kárpitosrészlegébe kerültem. Művezetőm és munkatársaim nagyon rendes emberek voltak. Zömmel egykori tízenkilencesek, akiIsViek gyakran kellett jelentkezniük a Musonyl utcában. 192(1 elején bérharcok kezdődtek a gyárban. Egy idősebb munkatársamat és engem választottak meg küldöttnek. Követeléseinkre a vezérigazgató azt felelt;: nincs semmiféle béremelés, maguk viszont azonnal el vannak bocsátva. 1929-től egyre kevesebb lett a munka, és egyre több a munkanélküli. Mindennapossá váltak a tüntetők és a rendőrök összetűzései. Négy barátommal elhatároztuk, hogy átmegyünk az Üjvilágba szerencsét próbálni. Ugy terveztük, öt évig maradunk. 1930-ban érkeztünk meg Montevideóba. A kezdet keservesnek bizonyult, a világkrízis ide is követett minket. Szerencsére a magyar kolóniában nagyszerű honfitársakra találtam. Sokan közülük i régi mozgalmi emberek voltak. Hamarosan bekapcsolódtam a kolóniáiis szervezésbe. Szoros összeköttetést tartottunk fent az argentínai csoporttal, ahonnan az újságokat kaptuk. 1939-ben újság nélkül n\aradtunk, az argentin katonai diktatúra betiltotta a sajtónkat. Montevideóban engem bíztak meg a kiadás folytatásával. Később Montevideóban számos magyar nyelvű röplap, brosúra és újság jelent meg. 1931-tól mintegy 300 különféle példányt gyűjtöttem össze, ezeket elküldtem a pesti Munkásmozgalmi Múzeumba.: 1931-ben 5 évre utaztam ki Uruguaybo. Ebből az 5-ből több, mint 50 lett. Az évek elrepültek, ma is itt élek." Feri bácsi szülőföldjétől sohasem szakadt el. Szobája faláról Rákóczi és Kossuth "arcképe néz a látogatókra. 1954 óta folyamatosan érkeznek küldeményei a Móra Ferenc Múzeumba. Az elmúlt 33 év során a kőzetektől kezdve, a csigákon-kagyIókon. rovarokon át a madarakig valóságos kis DélAmerika gyűjteményt állított össze. Több tárgyhoz közvetítésével jutottunk hozzá. Így 1956-ban az Uruguayi Természettudományi Múzeumból 19 kőzetet kaptunk. Legféltettebb kincseink közé tartozik egy Eszak-Brazíliából Estado Caerrából származó porcoshalkövúlet, amelynek korát a szakemberek t20 millió évre becsülik. A lelethez barátja Jorge Ibinapina segítségével jutott hozzá. 1985-ben Feri bácsi szerzett egy nandukakast (Rhea americana). de a nagyméretű sérülékeny preparátum eljuttatását már nem tudta megoldani. Mint korábban annyiszor, most is a Magyar ik Világszövetsége segített. Időközben 2 tojást és 1 csibét kaptunk tőle, így csaknem teljessé vált a nanducsalád. Jelenleg hazánk egyetlen más múzeumában sem található ebből a ritka dél-amerikai madárból három különböző fejlődési forma. 1955-ben hazalátogatott Szegedre. Ekkor szövődött barátsága „az utolsó szegedi polihisztorral" Csongor Győzővel. Deák Ábrahám Ferenc életrajzában szerénységből nem említi, hogy 1984-ben az Elnöki Tanácstól megkapta a Munka Érdemrend ara'ív fokozatát. 1985 óta a Magyarok Világszövetsége Áranykoszorús Jelvényének is tulajdonosa. Gaskó Béla tar Mi? Hol? Mikor? 1987. MÁJUS 21., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: KONSTANTIN » it..i s óra i porc-kor, és nyugszik 20 óra 20 perckor. A Hold kel 2 óra 29 perekor, és nyugszik II ura 32 perekor. VIZA i.i.vs A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 27Í cm (áradó). HATVANÉVES Csányi László (sz. 1927) komikus. a szegedi József Altila Tudományegyetem szervellen es analitikai kémiai tanszékének tanára, az. MTA Analitikai Kémiai Bizottságának tagja. Este 7* Lujza 1—2 NAGYSZÍNHÁZ cirakor: llair (Bláha bérlet). KISSZfNIlAZ Este 7 órakor: lton í'asqualc (Radnóti Miklós 2. boriét). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. délután fel 4. háromnegyed 6 es 8 órakor: Szépleanyok (színes (magyar dok -film). Fáklya: délután háromnegyed 3 es negyed ti órakor: Zorro III. helyár", este fél 8 orakor: Széplányok (színes magyar film). Szabadság: délután fél 4. háromnegyed fi es 8 orakor: Elmenni es visszajönni (színes,gm. b. francia film. II. helyár!). Filmtéka: fel fi qs fél 8 orakor: Halál egyenes adásban (színes," m. b. francia film). Kiskórössy halászcsárda, (videomozi) : Fennakadva a fan (színes francia filmvígjáték). Kiskórössy halászcsárda, kert: esle 10 orakor: A nyolcadik utas: a halai (színes angol tudományos-fantasztikus film. III. helyár! Csak 18 éven felülieknek!). Kert filmszínház, este 9 órakor: Trükkös Italai (színes, m. amerikai krimi. III. helyár!). Éva presszó, este 8 órakor: Borsalinó es társa (szincs francia kalandfilm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTAR Klauzál ter 3. szám (1.1/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BAUESETI, SEBÉSZETI ÉS UKÖI.OGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket szegeden az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti ős urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház (Tolbuhin sgt. 57.) tart. Gyermeksérültek és gyermeksebészeti betegek ellátása a Gyermekklinika sebészeti osztályán történik. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnöltlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alalti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma a gyermek fül-orr-gégészeti ügyeletet 19 órától holnap reggel 7 óráig az Újszeged! Gyermekkórház (Szeged. Odeszszai krt. 37.) tartja. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától liétfo reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-420. SOS LELKISEGÉLYSZOLGÁLAT Mindennap este 7 orálpl reggel' 7 óráig. Telefon: ii-(Hitt. IFJCSAGI HROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 óratol 6 óráig hívható. © Tévé BUDAPEST I. 8.55: Tv-torna 9.00: Iskola-tv 9.43: Teledoktor 9.55: Starsky es. Hutseh — amerikai bunugyi tv-filmsorozat — (ism.j 10.40: Képújság 17.10: Hírek 17.23: Janika — portréfilm 18.05: Telesport 18.30: Képújság 18.45: A rózsaszínű párduc — 12. 19.05: Esti mese 19.15: Lottósorsolás 19.30; Híradó 20.05: Szomszédok — Teleregény 20.35: llfrháuér 22.05: yan öt perce? 22.10: Maréknyi álom — angol tv-játék 22.45: Híradó 3. BUDAPEST 2, 17,03: Képújság 17.10; Árendás közi történet 17.55: Tv-torna 18.00: Pannon krónika 19.00; Szomszédok — Teleregény — (ism.j 19.30: Repülő őshüllők nyomában — angol rövidfilm 20.00: A szerelem és tisztelet története — csehszlovák film 21.40: Híradó 2. 22.1101 Férfi röplabda EB NDK—HuHandia MagyarországAusztria 23 15' Képújság BELGRÁD I. 16.45: Híradó magyarul és szérbliorvalul 17.30: Smogosok 18.15: Dok.-műsor 18.30: Rajzfilm 18 40: Velelkedo 19.(Ht: Otős stúdió 19.15: Rajzfilm 19.30: llirado 20.00: Visszatükröződések 20.55: Komoly zené 21.05: Oldrth és Hozana — csehszlovák játékfilm 22 30: llirado 22.5(1: Zenés műsor 23.20: Hírek BELGRÁD 2. 18 00: Belgrádi műsor 19.30: llirado 20.00: 'Zenés műsor 20.30: Vásári híradó 21.02: Ncum '87 21.34: Szórakoztató zene 22.15: Könyvek es eszmék ÚJVIDÉK 16.45: Híradó magyarul es szerbhorvatul 17.30: Smogosok 18.00: Újvidéki képeslapok 18.30: Ismeretterjesztő músor 19.00: Ma 19.15: Vasári híradó 1.9.30: Híradó magyarul 20.00: Belpolitika 21.00: Oldnh es Bozana — csehszlovák játékfilm 22.34 : Híradó szerbhorvatul £3 Rádió 8.20: 8.30: 9.15 9.30 10.05: 10.35 10.50 11.17 12.30 12.45: 13.00: 14.10: 14.25: L5.00: 16.05: 17.00: 17.30: 18.03: 19.15: 19.25: 20.24: 22.20J 22.3* 22.45: 23.05: 0.15: KOSSUTH Kétségek közölt Varázsos hangok — varázsos dallamuk Szloj, szólj sípom I Nagy Eal ós nyilas — (ism.) Zenei fogalom — zenei élmény Labirintus — (ism.) Verbunkosok, nóták Prága város panoptikuma — Jirt Marék elbeszélése — 4. Ki nyer ma? Inlermikrofon Klasszikusok délidőben A magyar széppróza századai Zenei Tükör Séta a Múzeumkertben Révkalauz Világirodalmi könyvszemle Népszerű zenekari művek Kritikusok fóruma Lottósorsolás A windsori vig nók — Shakespeare vigjátéka Közben: Régi angol muzsika Ti/, pere külpolitika I langszerszólók Kicsoda Out? operaest Éjfél után 8.05: 8.20: 8.50: 9.051 12.14: 12.19: 13.05: I4.no: 14.30: 15.05: 15.10: 15.45: ifi.flfl: 17.08: 17.30: 18.30: 19.05: 20.00: 20.55: 21.05: 21.50: 23.20: 0.15: 8.12: 8.44 : 9.23: 31.10: 11.45: 12.11: 12.44: 13.20 14.10: 15.00 16.00: 16.13 17.00 17.30 18.06 18.30: 39.05 19.35: 20-26: 2145: 22 00 PETŐFI Nóták A Szabó család — (Ism.) Tíz, pere külpolitika — (ism.) Napközben Útikalauz üdülőknek Nemzetiségeink zenéjéből Nosztalgiahullám Vásárrádió Találkozás Félixszel Néhány pere tudomány Operaslágcrck Törvénykönyv — (ism.) Találkozás a stúdióban Részletek Anita Gravinc „Miödig tudtam" cimü dzsesszlemezéröl Kézfogások ' Slágerlista operottked velőknek A Poptarisznya dalaiból Sport Népdalok, néptáncok Kabarécsütörtök Petcr Gábriel nagylemezei — 2. Ej fél után 3. MÚSOR K olorat urgzoprá n- ári ák Korsár Miklós müveiből Monteverdi: Vespro deli a Benta Vergine Brahms: c-moll zongoranégyes Muszorgszkij operáiból Két Goldmark-nyitány Magyar szerzők fúvósmüveiböl Magyarán szólva — (ism.) Az ellentétek kora A Régi Zene Együttes játszik Pophullám Kórusmüvek Vörösmarty Mihály verseire Honryk Szeryng és Jngrid Haebler szonátaíelvételeiből Iskolarádió Népdalaink világa — 9. Bemutatjuk új felvételeinket Jn limba materna — a Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora SzoHtokról Hádióhangversenyekről A Bartók vonósnégyes hangversenye Ko/öen: Kb. Munkáskórusok nyomában KbSzimfonikus táncok Napjaink zenéje