Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-21 / 118. szám

2 Csütörtök, 1987. május 21. Déltex — Hunor—Lee Cooper Divafsarok nyílt Szegeden A Hunor Pécsi Kesztyűgyár, a Lee . Cooper céget képviselő Buda-Flax és a Déltex Kereskedelmi Vállalat „házasságából" született új üzletet nyitották meg tegnap, szerdán délelőtt Szegeden, a Lenin körúton, Divatsarok néven.. A több mint 150 négyzetméteres új boltban 6 millió forintos árukészlettel várják a vásárlókat. Hogy mivel? A Lee Cooper cég több mint 40-fajta termékéből huszonötöt licenc alapján gyárt a Budaflax. A márkás farmercikkek e£ész termékskáláját szeretnék a jövőben szakboltokban árusítani. Budapest, Győr után a Deltex vállalkozókedvének köszönhetően a szegedi a harmadik ilyen szaküzlet az országban. A választék jelentős bővítése a cél, hiszen ilyen széles skálán farmer:termékekből máshol nem válogathatnak a vásárlók. A Hunor bőrtermékei még a tavalyi Szegedi Ipari Vásáron megnyertek a déltexesek rokonszenvét. Ezután kezdtek tárgyalni a vállalattal, amely félmilliós tőkével maga is hozzájárult a btjlt létesítéséhez. Újdonság, hogy itt azonos színben, minőségben bőregyütteseket isi kínálnak: szoknyát, táskát," övet — egyformái. A közel kétmillió forintért kialakított üzletet egyébként rekordgyorsasággal varázsolták újjá: januárban kezdték a munkát, s tegnap megnyithatta kapuit a vásárlók előtt. Kómár Jánostól, a Déltex igazgatójától arra is választ kértünk, miért nyitott üzletet egy döntően nagykereskedelmi tevékenységgel foglalkozó vállalat? — Ez az első kiskereskedelmi egységünk Szegeden. Egyrészt a „sok kicsj sokra megy" elv alapján megéri fejleszteni ezt a tevékenységet, hiszen szép nyereséget hozhat. Másrészt, reklámnak sem utolsó. A vásárlók, a kiskereskedők figyelmét is fel akarjuk hívni vele: ezt tudjuk nvúitani. R.G. Jobb lakásokra van szükség Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége szerdal ülésén megvitatta az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak a lakásépítés minőségének alakulásáról készített tájékoztatóját. Megállapította, hogy az utóbbi két évben sem történt érzékelhető javulás a lakások minőségében. A hibás munkák és az átadáskor még hiányzó szerelvények, munkaműveletek értéke változatlanul a teljes költség 1—1,5 százaléka között mozog. Vidéken általában jobb a helyzet, főleg Hajdú-Bihar, Heves, Győr-Sopron és Vas miegyében. A fővárosban mutatkozik a legtöbb gond a lakások minőségében és az átadási határidők teljesítésében. Az okok rendkívül összetettek. A megoldást elsősorban a lakásépítők érdekeltségének, ö munka jövedelmezőségének növelésében és a versenyhelyzet kibontakoztatásában kell keresni. Az ÉVM javaslatokat készít központi intézkedésekre, amelyek a vállalatok eredményes működésének alapvető feltetelévé teszik a megbízható, pontos munkát. Am szükség van arra is, hogy a megbízók jobban éljenek jogaikkal és a szerződés megkötésekor rögzítsek a kívánt feltételeket, s ezek teljesítése nélkül ne vegyék át az épületeket. A minisztérium a lakásépítők és -vásárlók szavatossági jogainak kilerijesztesérie is javaslatot dolgoz ki. Az elnökség hangsúlyozta: az építtetők és lakásvásár^ lók pénzükért joggal várják el, hogy a lakások kifogástalanok legyenek. A kivitelezőknek alapvető kötelezettsége teljesíteni ezt a követelményt. A vállalati szakszervezeti testületeknek segíteni kell az ehhez szükséges feltételek megteremtését. A jogsegélyszolgálatok tapasztalatai A vállalati szakszervezeti bizottságok mellett működő jogsegélyszolgá latok helyzetéről, a munka továbbfejlesztésének lehetőségeiről tanácskozott szerdán a Vas-, jF>ém- és Villamosenergjiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. Az üléUen elhangzott: a vasasszakszervezethez tartozó valamennyi vállalatnál működik jogsegélyszolgálat. A 336 szolgálatnál 4.33-an szakmai, 126-an ügyviteli tevékenységet végeznek, döntő többségük másodállásban, megbízás alapján, illetve társadalmi munkában látja el féladatát, a főfoglalkozásúak aránya a két tevekenységi körben alig több mint 10, illetve 20 százalék Mivel a főállásúak alkalmazása csak sokezres létszámú vállalatnál, vagy közös jogsegélyszolgálatoknál indokolt, a • testület időszerűnek tartaná több közös jogsegélyszolgálat, illetve jogsegélyszolgálati iroda létrehozását. A munkaidőalap védelmével összefüggésben a jogsegélyszolgálatuk feladata hogy az eddigieknél is hatékonyabban segítsék a dol gozókat, vegyenek részt az ügyintézésben. A változó gazdasági körülmények miatt a vállalati szakszervezeti bizottságoknak is jobban kell támaszkodniuk a jogsegélyszolgálatokra Az MKT elnökségi ülése A Magyar Közgazdasági Társaság elnöksége CsikósNagy Béla akadémikusnak, a Társaság elnökének vezetésével ülést tartott. Megvitatta az MSZMP Központi Bizottságának a Nyugdíjrendszer változtatására, továbbá a vállalati és lakossági adózás új rendszere kialakítására vonatkozó irányelveit, valamint a gazdasági-társadalmi kibontakozás cselekvési programjóra vonatkozó állásfoglalás tervezetét. A

szovjet szociológiai intézet jelentését a múlt hét péntekjén tettek közzé. Az új lendülettel dolgozó kutatók közvélemény-kutatásának számai a peresztrojka szovjet társadalmon belüli érezhelőségét, illetve inkább egyes rétegek. számára mnjdneijj érezhetetlenségét tükrözik. A 16 és 30 ev közötti életkorú műszakiaknak mindössze 5,2 százaléka (!) érzi úgy, hogy a gyorsítási program sikeresen halad. Az adatokat böngészve úgy tűnik, a nagy horderejű tervezett átalakításnak jó a publicitása. Az elvek eljutnak, terjednek széles körben. Talán még az is tömegek számára elfogadott tény, hogy az egész népgazdaság megfelelő színvonalra való fejlesztésének nem lehet más alternatívája. De a hosszú távú társadalmi érdeket keresztezik a napi egyéni és csoportérdekeltsége.k. Napjainkban az is nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdaságban az egyes embereknek, a szubjektumnak, sokkal nagyobb szerepe van, mint ahogy a hetvenes évek közepén politikaigazdaságtan-tanulmányainkból sejthettük. S most már térjünk vissza hazai dolgainkhoz. Hiányjelenségeket továbbra ls mutató gazdaságunk a vivőembereknek sincs bővében. Arra gondolok, akik képesek nemet mondani a ma'-filléres hasznára, a logikusan felépített forintos jövő érdekében. Régóta tartó folyamat gazdaságunk jövedelemérdekeltségre való átállítása. Ez — nehezen bezárható kiskapuk sokaságával —, úgy ahogy, mára már elég messzire jutott. Közben azonban megfeledkezünk a vagyonérdekeltségről. Az oly sokat emlegetett tavalyi és még ma is tartó —i teljesítményekkel nem alátámasztott — túlzott Jövedelemkiáramlásnak a forrása sok-sok gazdálkodó egységnél a vagyon egy részének a felélése, a vállalati eszközök lassú széthordása. Be kell látni: ennek a folyamatnak a megindulásában egyáltalában nem elhanyagolható szerepe van a vállalati tanácsoknak, közgyűléseknek, küldöttgyűléseknek. Miközben az igazgatói — valóban alacsony — fizetéseket felemelték, a legtöbb helyen „hozzáigazítási" folyamatot is elindítottak. A fizetésekre „a mindenki lép egyet" tendencia lett jellemző. A munka, a teljesítmény figyelembevétele nemegyszer még másodlagos szempont sem volt. Az egész vállalat előresorolt, a fizetésekben anélkül, hogy ezt többletjövedelem megszerzésével alátámasztották volna. A pénz jött a különböző felesleges állóeszközök eladásából, a beruházásokra valamikor félretett és most elővett összegekből, és még sok-sok forrásból. A tapasztalatok nyomán a vállalati tanácsok és más, gazdasági egységet irányító, új testületek szerepének tulajdonosi érdekeltsége mindenképpen újragondolásra szorulna. . Furcsa dolog, de ebben a helyzetben a vivőembernek én azt tekintem, aki az uralkodó tendenciára nemet tudott mondani. S ez milyen nehéz volt... A gazdasági környezel hatását a létszámmozgásra, az egyes ember alulról és felülről való megítélésére kár lenne hosszasan fejtegetni. A kialakult körülmények között a vezetők közül azok a kevesek voltak igazán kedvező helyzetben, akik vállalatuknál a meglódult népgazdasági bérés keresetindexet a jövedelemnövekményből tudták fedezni. S már megint a Vezetői magatartásnál és felelősségnél vagyunk. Még ma is divatos szlogen, hogy hiányoznak nálunk a menedzser típusú ¡rányitok. Ügy érzem, legalább ennyire híján vagyunk annak az affinitásnak, amellyel ezeket az embereket felfedezhetjük, megfelelően értékelhetjük. Könnyen minősítjük azt az embert álmodozónak, földtől elrugaszkodott fantáziálgatónak, aki a társadalmi, gazdasági korlátokat feszegető elképzelésekkel, ésszerű javaslatokkal, kidolgozott tervekkel, bennünket megelőző előrelátással áll elő. S amikor a folyamatok kényszerítő hatására két-nyolc-tizenöt év múlva kénytelenek vagyunk abba az irányba mozdulni, csak a legritkábban van erő a megjegyzésre is: „Lám, ezt X. Y. már akkor megmondta." Hallottam egy megállapítást: „Minden, a hazai átlagszürkeségből kirívó, ,sikerszínű' vállalatot Valakinek a neve fémjelez." Természetesen — mint, minden, nagy igazságnak szánt vélemény — ez is sarkított. De nem annyira, hogy nem lenne érdemes rajta egy kicsit elgondolkodni. Soroljuk csak a kevés, jól menő szegedi céget, és az ország sikerpolcon nyilvántartott gazdálkodó'egységeit! Szándékosan nem teszem ezt írásban, nehogy a „személyiségkultusz" vádja alá essen. De nat minden kedves olvasónak egészen bizonyosan eszébe jut néhány név, védjegy, és mellettük egy-egy ismert gazdasági sikerember. Maradjunk a vezetőknél. Döntő többségükről megállapítható, hogy a „menedzser típus" minden kritériumának megfelel. 'S ha netán a sikervállalatok és kiemelkedő egyéniségük kapcsolatát veszszük mikroszkopikus vizsgálat alá, a tárgylencse alatt nem kevésszer tapasztalni vagyunk kénytelenek, hogy ezek az emberek nemcsak a támadásépítésre koncentrálnak. Kénytelenek odafigyelni arra, hogy senki ne maradjon az öltözőben, ha már magára vette a felszerelést. A védőmunkát sem hanyagolják el, de még a kapusnak is be kell segíteniük. Sőt nemegyszer kénytelenek szertárosnak, jegyszedőnek és füvet nyíró pályamunkásnak elszegődni. H

a nem hajt a csapat, egy ember — kivételes képességekkel — még sokat elérhet a csapat számára. Vivőembereink közül hányan és hányan érzik úgy, hogy hiába rohannak, a csapat éppen csak sétálgat. S a gázsiban nem egyenesen arányos a különbség a sebesség eltérésével. Röviden: nemcsak a vivőemberek hiányoznak, hanem a fogadásukra képes közegnek legalább annyira híjával vagyunk. A bevezetőben Idézett szovjet példa utal erna, hogy az intenzív növekedési pályát megcélzó szocialista gazdaságok között nem egyedi ez a gondunk. De ha oly sok nekirugaszkodás után végre gazdaságunkat megnyugtató irányba akarjuk állítani, a vivőemberek és közegük társadalmi gondját nem ugorhatjuk át. S a tudati átalakulás időigényével ls számolni Böle István llj színes tévék és hűtőszekrények A magyar ipar Jeles vállalatai, amelyek ma is kelendő termekeket gyártanak, talán a többieknél is jobban tudják, hogy nincs megállás. Kevéske tőkéjüket érdemes hitellel kiegészíteni, s új beruházásokba fogni. — A tárca is ösztönzi, tá mogatja a vállalati beruházásokat, s azon dolgozunk, hogy azok megfeleljenek az iparpolitikai céljainknak, törekvéseinknek — mondja Reiniger Péter az Ipari Minisztérium műszaki fejlesztési főosztályvezetője. A központi gazdaságfejlesztő programok közül különösen az anyag- és energiamegtakarító, a technológia-korszerűsitó, az elektronizáiási, valamint a gyógyszer és növényvédőszer-gyártás fejlesztését szolgáló beruházásokat érdeme^ említeni. — Az ipar középtávú ex portfeladatainak megoldását szolgálja az exportmegállapodási rendszer, amely már 19»8-ban is számottevő bővülési eredményezett, s amelyet az idén is folytutunk. E megállapodások keretében számos vállalatnak nyilik lehetősége kisebb-nagyobb volumenű fejlesztésre. A beruházások lebonyolításában is igyekszünk a vállalatok segítségére lenni. így például kidolgoztattunk egy hálótervezési módszert, amelyet már több mint száz vállalat megvásárolt. Még az Idén elkészítjük a beruházási Jogszabálygyűjteményt. amit legutóbb 20 esztendővel ezelőtt adtunk ki. Egyébként sokat várunk a kereskedelmi bankok működésétől, hiszen ezentúl a vállalatok több finanszírozási lehetőség közül választhatnak. sőt, a bank tőkével is beszállhat, ha Ígéretes üzlet kínálkozik — Épül-e új gyár vagy üzem ? — Zöld mezős beruházás nem Indul, a fejlesztési források szűkössége miatt egyébként is felértékelődött a pótlólagos fejlesztés az automatizálás, a régi gépek elektronikus „űjraöltöztetése". Jóval olcsóbb is egy meglevő telepet, üzemet megvásárolni, mint újat építeni — A vállalati beruházások közül eddig jobbára csak a Dunai Vasmű és a Hungária Müanygfeldolgozó Vállalat terveiről olvashattunk. — KóttóRtr-ien. hogy ezek a legjelentősebbek, hiszen egy-egy iparág jövője is múlik a két vállalaton. Am a többiek sem vállalkoztak ke vesebbre, mint termékeik megújítására, s — egyes területeken — a csúcstechnológia meghonosítására. A Videoton a színes televíziógyártásban készül technológiai generációváltásra, a jászberényi hűtőgépgyér termékei eddig is kapósak voltak, ám nem hagyják abba a hűtőszekrények korszerűsítését. Energiatakarékosabb típusokat fejlesztenek ki, s nagyobb választékban szállítanak majd a kereskedelemnek. A BRG nemrégiben vette át az Elzettől a szécsényl gyárat, s örökölték a csarnokot és, a dolgozókat. A magnetofonalkatrészek gyártásához viszont a technológiai hátteret is meg kell teremteniük. A Magyar Alumíniumipari Tröszt többek között a fóliagyártást kívánja bővíteni, hogy jusson elég az üzletekbe, de a rekonstrukció egyúttal, azt is szolgálja, hogy több, s feldolgoZotlabb alumíniumtermék jusson exportra. — A végén említem, de a műszaki feilesztés szempontjából annál fontosabb, hogy vállalataink .egyre szélesebb körben kezdik alkalmazni a számitógéppel segitelt tervezés eszközeit és módszereit D L. Egy értékes gép A városokat szolgáló közművek működését — amíg rendben mennek — észre sem vesszük. így van ez a szennyvizet elvezető csatornahálózattal is. Ezeknek hossza például a fővárosban több mint 3 ezer kilométer Ez több mint a BudapestMoszkva távolság. A csatornákat nem elég csak megépíteni — ahhoz, hogy eleget tudjon tenni rendeltetésének, gondoskodni kell állandó karbantartásáról és tisztításáról. A földalatti építményeknek talán legnagyobb ellensége az iszap, amely az évek során lerakódik a csatorna aljára. A massza egyre gyűlik és fokozatosan csökkenti a vezetékek átbocsátó képességét, megnehezíti a szennyvíz elvezetését. Ezt a tényt érzékelik a környéken lakók ist eső után a kanális képtelen elnyelni a lehulolt csapadékot, száraz időben kellemetlen bűz tör fel a vasrácsokon át. 'A csatornaiszap kitermelésére a szakemberek kidolgoztak egy csörlős tisztitógépet, amely felváltja az emberi erőt, helyettesíti a hiányzó munkásokat és alkalmazásával időt lehet megtakarítani