Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-07 / 82. szám

4 Hctfc, 1987. április 6. 4 Mai hazai tudományossá­gunk kiemelkedő alkotásai közé tartozik ez a három kötet. Erdély történet) áb­rázolásainak hosszú sorá­ban a legterjedelmesebb, legteljesebb, legsokoldalúbb. Ketezer oldala ötvenhét fe­jezetet és 1033 ábrát, képet, táblázatot, térképet foglal magában. Jeles szakértők munkája. Köpeczi Béla fő­szerkesztői, Makkal László, Mócsy András és Szász Zoltán szerkesztői irányítá­sával Barta Gábor, Bóna István, Köpeczi Béla, Mak­kal László, Miskolczy Amb­rus, Mócsy András, Péter Katalin, R. Várkonyi Ágnes, Szász Zoltán, Tóth Imre, Trócsányi Zsolt, Vékony Gábor jegyezte egy-egy kor­szak bemutatását. Vállulkozásuk több mint tíz éve indult. Kiderült köz­ben, hogy a források és ér­telmezések köre széles, ugyanakkor hiányos és el­lentmondásos. Ezért a szer­zők „nemcsak feldolgozott forrásanyagra és tanulmá­nyokra támaszkodtak, ha­nem, ahol lehetett igyekez­tek maguk is alapkutatáso­kat végezni" — tájékoztat az előszó. Bonyolultabb fel­adattal is találkoztak. Neve­zetesen, hogy a századok óta együtt élő magyarok, románok, szászok történé­szei „eltérő nézeteket fogal­maztak meg olyan kérdé­sekről, mint az egyes etni­kumok kontinuitása, Erdély államiságának jellege a kü­lönböző periódusokban, ál­lam és etnikum viszonya a történelem során, az osz­tályharc és a nemzeti füg­getlenségi harc összefüggé­se a régiókban és egész Eu­rópában, a soknemzetiségű és a nemzeti állam helye és szerepe." Ehhez igazodó módozatokat és eszközöket kellett hát választaniuk. Fenntartották az egyéni ku-1 tatásból származó egyéni vélemény jogát. Minden íontosabb esetben jelezték a bizonyítottság szintjét, a megingathatatlan állítástól a több irányú föltételezésig. Szilárd és nvitott szerkezet épült ilyenformán, a lezárt­ság és a kiegészithetöség jegyében. Engedve a kény­szerűségnek is. Az összes szálat a kezdetektől csak 1918-ig vezethették, mint­hogy „Erdély története 1918 után Románia történetének része ... Széles történelmi körkép helyett csak a fejlő­dés nagy vonalait tudjuk vázolni, a történeti kutatás mai állása mellett részletes elemzésre nem vállalkozha­tunk." Cáfolhatatlanul józan megállapítás. összhangban áll a mű eszmei és szakmai igényességével. Ezen a tu­dós munkaközösség főleg azt értette, hogy „a történeti tényeket kell tekintetbe Erdély története venni..., az adott kor kö­rülményeinek figyelembe­vételével kell elemezni és értékelni." Továbbá: „Szem­léletünket a történeti ma­terializmus alapkategóriái­-nak alkalmazása jellemzi, miután meg vagyunk győ­ződve arról, hogy a törté­nelem elsősorban a társa­dalmi haladás és az ezzel szemben fellépő erők küz­delmeinek története, még ha ezek a küzdelmek szo­ros kapcsolatban vannak is a különböző etnikumok, né­pek és nemzetek fejlődésé­vel, s a 18. század végétől a nemzet, a nemzeti állam ki­alakulásával fonódnak ösz­sze." Örömmel láttuk volna a haladás sarkalatos és ké­nyes fogalmának kifejtését, akár utalásokban is. Ez el­maradt. Mindenesetre a történelmi folyamatok raj­zában következetesen érvé­nyesül az a felfogás, hogy az anyagi és szellemi ténye­zők, erők elválaszthatatlan kölcsönösségen működnek, és működésük öntörvényű, nem elvont értelmében, ha­nem valóságos irányában nyilatkozik meg. Szakítást jelentett ez az igazoló, leleplező, példálózó, szóval céloksági rendeltetésű történetírással — de a szakítás túlzó nyoma­tékossága, görcsössége nél­kül. Az Erdély története szemléletében, módszerében, hangnemében érett tárgyias­ság és tárgyilagosság ural­kodik. Közelebbről a törté­nelmi materializmus kor­szerű tárgyiasságára és tár­gyilagosságára ismerhetünk, ami itt az eszmék keletke­zését, pályáját, hatását is a folyamatok szerves része­ként követi nyomon, tar­tózkodva a külsőséges minő­sítéstől, azaz a minősítést az anyagi és szellemi tényezők és erők adott állapotában, szerepében érzékeltetve. Így «gy-egy korszak politikai, világnézeti, tudományos, művészeti, vallási törekvé­sei, mint természetes élet­jelenségek bontakoznak ki, nem pedig mint félig-med­dig idegen járulékok, vagy kivételes rangú rendező elvek. Ennek köszönhető, hogy az országtudat, nem­zettudat, nemzetiségtudat, közösségtudat erdelyi vál­tozatai páratlan élesség­gel és árnyalatossággal sor­jáznak korszakról korszak­ra, a tartalmuknak és ará­nyoknak azzal a hitelességé­vel, ami csak eleven és tel­jes összefüggésből táplálkoz­hat; noha éppen itt nem feledkezhetünk el a viszony-­lagosságról, a lezártság, és a kiegészithetöség említett párhuzamosságáról. Kivált az 1867 utáni magyar, ro­mán, szósz nemzeti és nem­zetiségi mozgalmukat sike­rült sokrétűen megjeleníte­ni, érdekek, elvek, érzelmek, szükségességek, lehetőségek sűrű és forró közegében? Ez a mű tisztult szemléletének egvik legmeggyőzőbb pél­dája. Itt is, másutt is a kap­csolatok tágítása törte az utat. Térben és időben az aprólékos okfejtés és hason­lítás végül nagyvonalú rend­szerezésre jutott, egyebek •közt a római hódítással és a magyar államalapítással határolható szakaszban. Egészében új kép formálta­tott Dácia-Erdőelve eme ki­tenc évszázadáról, Majd a kisebb-nagyobb mozgások, változások pontosan illesz­kedő hálózata a Kárpátok hágóin érkezett magyarság tüzetesebb ismeretéhez kí­nált fogódzókat. Ezek sze­rint valószínű, hogy Erdély, a gyulák és az öt ősfogtaló nemzetség földje, illetve az esztergomi—székesfehér­vári királyi központ viszo­nya értelmezheti a „fekete" és a „fehér" magyar meg­különböztetést is. Nem et­nikai különbség volna ez, inkább arra kell gon­dolni, hogy a ,fehér' és a ,fekete' jelzők a türk népek szokása szerint politikai­katonai rangsort, uralkodó és alávetett, István kori vi­szonylatban az utóbbi alá­vetendő' népet vagy nép­részt jelentenek." Ugyan­csak a településterület és a helynévadás rétegeinek idő­rendi vizsgálatából következ­tethető, hogy „a székelység zöme legalább a 11. század eleje óta lakja Erdélyt, és első erdélyi szállásai a Ma­rostól délre, a déli és a ke­leti határhegység lábáig húzódva terültek el." Mel­lesleg a kapcsolatoknak eb­ben az eurázsiai léptékű há­lózatában kap fokozott je­lentőséget az a tétel, hogy a birodalmukból teljesen kiszorított dákok utódait az albánokban lelhetjük meg. Későbbről, főleg az erdé­lyi feudalizmus újabb sajá­tosságai kerültek napvilág­ra. Olyan súllyal, hogy ki­egyenlítették a politikatör­ténet, hadtörténet, művelő­déstörténet addigi elsőbbsé­gét. Csak Bethlen Gábor korára figyelve: „a fejede­lem. földesúr és jobbány viszonyát érintetlenül hagy­ta", ugyanakkor „a rendsze­res uralkodói jövedelmek­kel... a központi hatalmat anyagilag függetlenné ala­kította", és „talán azért hozta létre az El­bán inneni vidéken min­denkinél előbb a maga gyors döntésekre képes, mozgé­kony hatalmát, mert már két nagyhatalom szorításá­ban sem egyszerűen véde­kezésre számított." Idők folyurpán ebben a keretben töltött be meghatározó sze­repet az erdélyi feudaliz­mus alkati korlátozottsága, majd megmerevedése é.s ha­nyatlása. Hisz a külpolitiká­ban szűkítette a fejedelmi hatalom mozgásszabadságát, a belpolitikában élezte a nemzeti, nemzetiségi, rendi, vallási ellentéteket. Sajá­tosság még, hogy e sokféle hagyománnyal, kiváltsággal, függéssel megosztott és kö­rülbástyázott történelmi és társadalmi alakzatnak igazi fontossága lassacskán már nem is önmagában, hanem hovatartozásában állt. Hol nyíltan, hol burkoltan, de érdekterületként forgott a nemzetközi politika egyen­súlyozó kísérleteiben, alku­dozásaiban. Méltáságát utó­lag egyedül a hiteles, őszin­te történeti ábrázolás tá­maszthatja föl, mulathatja meg. Ügy, amint a jelen alkotás teszi. Fonalként, bizony vörös és fekete fonalként húzódott végig Erdély századain a szüntelenül torlódó bajok elütő, sőt gyakrabban ütkö­ző orvoslási szándékainak külön párviadala. Fájdal­mas mérleg, hogy itt kis ha­ladásért is nagy árat kellett fizetni. Bevégzett dolgok élő tanúsága aztán, hogy jó és rossz megoldás egyként sokban függött társadalmi, nemzeti, nemzetiségi önis­meret és politikai gyakor­lat kölcsönösségétől. Első­rendű szerepe volt, van, és persze lesz ebben a törté­netírásnak. Szorosabban an­nak, hogy ma és holnap mi­lyen alapot nyújt a politika választásai, döntései számá­ra. Innen nézve a történet­it ás felelősséget visel a tu­dományosságon kívül is. Esetünkben ez közös fele­lősség. „Erdély különleges etnikai és kulturális egvség Közép- és Kelet-Európában, helyzetének alakulása befo­lyásolja ennek a régiónak fejlődését, különösen Romá­nia és Magyarország együtt­működését, amelynek erő­sítése románok és magya­rok közös érdeke" — ösz­szegez a Kitekintés. — „A jövő kutatóinak feladata az alaposabb feldolgozás, s a fejlődési tendenciák tovább­gondolása is." Jó lelkiismerettel nyug­tázhatjuk, hogy az Erdély története derekasan megfe­lelt ebben js a rá eső fel­adatnak és felelősségnek. Kezdeményezése minden­képp folytatást érdemelne. (Akadémiai Kiadó, Buda­pest. 1986.) Székelyhídi Ágoston Családi események IlAZASSAG Pratsis Charalambos és Cseh Katalin, dr. Zombori István és dr Velcsov Marva, Pakai László és Császár-Putyl Ilona, Dénes József és Csikós Ágnes, Kéri Zsolt és Hevesi Erika An­na, Magyar Tibor és Péterfy Erika, Juhász János és Szilágyi Erika. Mézer János és Huzsa­Hakacsi Katalin, Vitay Tibor és Tolvaj Julianna, Bakó István és Szógi Erika házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Csehók Zoltánnak és Verebes Ibolyának Zoltán Róbert, Nyi­las Petornek és Kelemén Márta Andreának Dántel Péter, dr. Pintér Ferencnek és dr. Pipicz Gizellának Balázs Ferenc. Mol­nár-Megyeri Sándornak és Czegledl Ildikónak Szabina, Marancsik Jánosnak és Ver Zsu­zsanna Henriettének Csaba Já­nos, Zsikai László Jánosnak és Szues Ágnes Juliannának Betti­na Ágnes, Varga Mihalynak és Németh Melinda Erzsébetnek Norbert, Kertész Andrásnak és Gémes Gyöngyinek Andrea. Bá­lint Mihálynak és Tari Eva Ka­talinnak Nikolett. Tóth Imré­nek és Papp Evanak Gábor Ta­más, Krizsán János Gábornak és Hegyi Riut Filoménának Gá­bor Attiln. Tóth Istvánnak és Bakos Máriának István, Fogna Péternek és Viskl Juditnak Le­vente. György Csabának és Bú­zó Zsuzsannának Aliz, Balint Zoltánnak és Nógrádi Márta Magdolnának Ágnes, Vimpuk Jánosnak es Ponty Juditnak Viktória, Mártunosl tstvánnuk és Ablaka Ágnesnek István, Ileidecker Ferencnek és Bártfav Edit Máriának Tímea, Podolcsák András Józsefnek és Halápi Ka­talinnak Ágnes Nora. Fogas Györgynek es Puskás Mária Ju­ditnak Renata. Fekete István­nak és Andrási Ágnesnek Réka, Szaibó Lászlónak és Igaz Erzsé­betnek Zita. Kis Ferencnek és Kuti Évának Viktória. Simon Péternek és Rózsa Magdolná­nak Diana, Halla Csaba Attilá­nak es Muszka Zsuzsanna Ma­rínnak Csaba Adóm, Botos Ist­ván Györgynek és Szlkora Ibo­lya Rozalianak Nikolett, Vízi Ja­nosnak és Czékus Máriának Ró­bert. Berta Györgynek és Tóth M.inának György, Laczi István­nak és Bartuoz Olgának István, Csontos Jánosnak es Szűcs Ilo­nának Gergely, Szcrletics Ti­bornak és Dtkan Martának Ti­bor, Langi Sándornak és Kun­szabó Margitnak Sándor, Tóth Sándornak es Horváth Ildikó­nak Tamás, Kürthy Lajosnak és Csontos Anna Piroskának Krisz­tina, Landler Mihály Ferencnek és Véreb Valériának Mónika Tímea, Kasza Károlynak es Ka­peller Klárának Dóra, Árva Lászlónak és Nacsa E-zsébctnck Zsuzsa. Gyovnl Antalnak és Tóth Évának Károly, Toppantó Károlynak és Klspal Erzsébet­nek Zsanett, Dobó Szilveszter­nek és Kucsora Ilona Katalin­nak Ilona. Hen-Reduuane Mo­hamed Brahamnak és Gajdács Gabriellának Nadjím. Pap Ba­lázsnak es Bakony Katalin Tun­tlenek Itoka, Muesi Petőinek es Pintér Juditnak Gergő, Balázs János Istvánnak, és Ferenczi Évának János. Kucsora Sándor­nak és Csorba Valéria veroni­kának Ágnes, Kerekes László­nak és Király Katalin Ibolyának Balázs, Sípos Zoltán Mátyásnak és Fekete Marianna F.vának Norbert Zoltán, Borosok József­nek és Bálint Erzsébetnek Pé­ter nevű gyermeke született. HALÁLOZÁS Bakos Béla. dr. Páldy László. Kovács Mária. Cserép István, Fodor István János. Nagy Mi­hályné Tóth Irén, Magyar Mi­hály. Török Istvánné Szekeres Jolán. Szekeres Andrásné Süli Rozália, Kószó Dezsüné Dobó Gizella. Simon Jánnsné Szóci Borbála, Mészáros Tiborné En­gi Etel, Maróti János, Szálkái Mihályné Ilonka Ilona. Gerger Péterné Borosok Piroska. Né­meth Imre, Varga-Degc András­né Ulma Piroska Klára, Jenei Józsefné Mirkov Gizella, Arany Jánosné Tóth Mária, Tolh Sán­dor. Tóth Jánosné Antal Marta, tleraszika János, Bata András, Molnár Edéné Lövész Rozália. Bárányi István Emil, Harangi Imré, Dnmaesok Józsefné Csúcs Sarolta Klára, Lukács Mihályné Németh Etelka. Fehér Béla Molnár Pnlné Eke Mária, Csaba Józsefné Szabados Mária, Né­meth Sándorné La ja« Erzsébet. Vörös Sarulorné Muhoray Piros­ka, Tomolik József, Maez.ák Pál. Krisztin-Nemeth Szilvesz­ter, Balög -Mihályné Móczár Margit. Jakab Gyolánó Zag­rebnjut Dórii. Bábiirezi Gyulané 11 les Eva, Papp János, Sípos László András. Dobó Józsefné llofmann Auguszta meghaltak Növekvő sajtexport A keménysajtgyártás tech­nológiájának és a termék csomagolásának korszerűsí­tése révén a múlt évi 25 ton­nával szemben az idén már 250 tonna sajtot készítenek exportra a Vas Megyei Tej­ipari Vállalat répcelaki gyá­rában. A részben vásárlással, részben pedig kölcsönbérleti szerződéssel beszerzett oszt­rák és NSZK-gyártmányú gépsorok megkezdték az üzemszerű termelést. A kor­szerű keménysajtprések és csomagolóberendezések le­hetővé teszik, hogy a Rép­celakon gyártott ementáli tí­pusú lyukacsos keménysnjt az eddiginél jóval kelendőbb legyen a nyugati piacokon. A teljesen automatizált csoma­golósorról percenként har­minc, semleges gázburokban tartósított, és három-négy tiőnapig garantáltan eltart­ható szeletelt sajtcsomag ke­rül le. (MTI) 198?. ÁPRILIS 7„ KEDD — NÉVNAP: HERMÁN A Nap kel 6 éra 13 perekor, és nyugszik 19 óra 21 perrkor. A llold kel II éra 48 perekor, éa nyugszik 3 éra 43 perrkor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél hétfrtn plusz 555 cm (áradó). NYOLCVANÉVES Buday György (sz. 19(17) grafi­kus, a Szegedi Fiatalok Művé­szei Kollégiumának szervezője és vezetőié. Radnóti Miklós ba­rátja. 19.18 óut Londonban él, NYOLCVAN EVE született Le Duan (1907—1988) vietnami politikus, 1980-tól halá­láig a Vietnami Kommunista Part első, illetve főtitkára. ÖTVEN ÉVE hunyt el Buday Árpád (1879— 1037) egyetemi tanár, régész, Buday György édesapja. Kolozs­várról jött szegedre. A római kori régészet volt kutatási terü­leté. NAGYSZÍNHÁZ Este 7 órakor: Csárdáskirály­nő (Vaszy Viktor 1—2. bérlet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Becéző szavak (színes, m. b. amerikai film. II, helyár!), fél 4 órakor: E. T. (Földönkivii­li) (színes, m. b. amerikai film. III. helyár!), háromnegyed 6 és 3 órakor: A tanú (színes ma­gynr film). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: Néma dosszié (színes ma­gyar krimi), negyed fi fél 8 órakor: Bombajö bokszoló (szí­nes, m. b. olasz, kalandfilm, III. helyár!). Szabadság: délután fél 4. há­romnegyed 6 é.s 8 órakor: Becé­ző szavak (színes, m. b. ameri­kai film. II. helyár!). Kisknrössy halászcsárda: dél­után 4 és este 8 órakor: A ki­rálynő birodalma (színes hong­kongi film). Fllmtéka (Szabadság mozi emeleti klubterme), fel fi óra­kor: o-bi, O-ba (lengyel film), fél 8 órakor: zártkörű előadás. Éva presszó: este 8 órakor: Betörő az. albérlőm (színes an­gol filmvígjáték). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-os). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak stlrgfls esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UltOLOGIA! FELVÉTEI.I ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden az Idegsebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvé­teli ügyeletet a II kórház (Tol­buhtn sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI UGYEI-ET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Sze­ged, Hunyadi János sgt, I. szám alatt. Telefon: ÍO-IOO. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvost rendelőben történik a sürgős esetek orvost ellátása, GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 10 órától reggel 7 óráig, szomba­tonként reggel 8 orátol déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégé­szett ügyelet az ÜJszegedt Gyer­mekkórházban van (Szeged, odesszai krt. 37.). Telefon: 22­055. Egyéb napokon a FUl-Orr­Gége Klinika tart ügyeletet. (Szeged, Lenin krt. 111.). Tele­fon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14­420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. © Tévé 8.25 8.30 9.30 9.50 10.25 11.03 11.35 12.00 12.10 17.20 17.25 17.30 18.10 18.15 18.40 18.45 19.10 19,30 20.05 21,10 21,15 22.1,1 2.3.05 17.05 17.50 17,53 111.00 19.00 14 30 20.00 20.40 21.10: 21.30: 23.05: 16.45: 17.30: 18.00: 18.40: I9.NO: 19.10: 19.311: 20.00: 20.03: 21.no: 2215: 22.35: 23.05 : 16.45: 17.30: 18.00: 18 30 19.00: 19.15: 19 30: 20.05: 21.00: 21.50: Híradó 2. Marle-Oetobre — francia film — (ism.) Képújság IIELGRAD I. Krónika magyarul és sz.erbhorvátul Gyérékeknék Művelődési műsor Vetélkedő Tv-koléndárlum Rajzfilm Tv-nnpló lottóhúzás Drágakő a koronában — filmsorozat Kontakt magazin Tv-nnpló Múhold utján Hírek RÍJVIDÉK Híradó magyarul és sz.erbhorvátul Gyerekeknek Bemutatjuk ,. . Testnevelés Ma Rajzfilm Híradó magyarul Drágakő a koronában — angol tv-film Csak egv valaki hiányzik — francia sorozatfilm Iliradó szerbhorvátul Rádió KOSSUTH 8.20: Társalgó 0.44: Papírsárkány 10.05: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót 10.25: Éneklő Ifjúság 10.44: Nótacsokor 11.31: A százszázalékos nő — Vladimír Páral regénye — 6. 12,30: KI nyer mn? 12,45; Az. Eder vonósnégyes hangversenye 13.45: szimfonikus láncok 14.10: Magyarán szólva.., 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsoaszmolódink 15.00: Elő világirodalom 1.5.20: Zeneiskolásoknak 15.40: Poggyász Ifi.03: Kérhetek valamit? 17,00: Századunk zenéjéről 17,30: Operettnyilányok 19.15: Világirodalmi dekameron 20.00: Köszöntjük a 70 éves Banda Edét 20.45: Schönberg: A szerencsés kéz — egyfelvonásos opera 21.05: liajdu Mihály népzenei feldolgozásaiból 21.30: Tudomány és gyakorlat 22.20; Tíz pere külpolitika 22.30: Kórusmuzsika 22.50: Tízszer tíz perc — a turizmusról 23.00: Zenekari muzsika o.io: Himnusz 0.15: — 4.20: El fél után . •. PETŐFI 8.05: Rlágermúecum 9.05: Napközben 12.00; Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: A Mecseki Szénbányák Koncert-fuvószenekara játszik 12,32: Népdalkörök és cllcra­zenekarok felvételeiből 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Hcliltengcr 15.05: Fercnczí Anikó oboázik 15.20: Könyvről könyvért 13.30: Csúcsforgalom 17.30: Mlnt(a)film 18.30: Gramofonalbum 19.05: Csak fiataloknak! uu.uo: Krimi — Lázár Ervin hangjátéka 20.56: Hanglemez MK 21.03: Thyl Ulenspicgel — De Costcr regénye 21.31: Könnyűzene Csehsz.lovákiából 22.11: Nóták 23.20: — 0.1.4: Rockpanoráma 0.15: — 4.20 BUDAPEST I. Tv-torna Iskola-lv Szünidei matiné — Korongot, korongot — szovjet rajzfilm — (ism.) A négy jóbarát — 1. tgy volt. hogy volt — L Kuckó — (ism.) Delta — (ism.) Mozgató Képújság Hírek Három nap tv-műsora Sulirodalom — irodalmi barangolás Budapesten Képújság Nemcsak nőknek! Mini-stúdió '87 80 nap alatt a Föld körül — Willy Foggal rajzfilm­sorozat — 1. Esti meso Híradó l. Nyolc évszak — ív-film­sorozat — 3, Népzene zenekarra Stúdió '87 Felkínálóin — népgazdasági hásziiosiiasra Híradó 3. BUDAPEST 2. A hajózás története — J, Képújság Tv-torna Déi-ulfüidt Magazin — a szegedi körzeti fitúdió műsora Képes nóták M\uo| nyelvlecke — (Ifim ) Mutáló A császár fülemüléjo — hulland rövidfilm Éjfél után .,. 3. MŰSOR 8.12: A carnii cipellője — részletek Csajkovszkij operájából 9.20: Kamarazene 10.17: Zenekari muzsika 11.47: Telemann: Pimpinone — Intermezzo három részben 12.45: Ella Kit/.erald énekel 13.05: Kassák Lajos — 5—S. 13.47: A Pécsi Tanárképző Főiskola női kara énekel 14.03: Zenekari muzsika 14.50: Muzsika gyerekeknek 15.05: Labirintus >5,20: Vlagyimir Atlantov operaáriakat e ne kel ifi.00; Zenekari muzsika 17.00; Mesterségünk elmer« 17.30: Holnap közvetítjük.., — az MRT énekkarának hangversenye John Poole vezényletével 17.50: Kamaramuzsika 18.30: Na malernjem jeziku — a Magyar Rádió szerb­horvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről 19,93: lo <ler Mutterspraehe — a Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Póesrói 19.35: Uj Melódia­lemezeinkből 20.28: Cliff Richárd összes felvétele 21.08: UJ Mozart­lemezeinkből 22.13: Altáriák 22.33; Zenei panoráma 23.16: 'Zsebrádiószínház: Hajnali beszélgetés ­Kosztolányi Dezső jelenete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents