Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-04 / 80. szám

9 Szombat, 1987. április 11. magazin | [DM Gyerekek Budán, a gyógyulás reményében Budán, a Szabadsághegyi Állami Gyermekgyógyintézetben évente általában hatezer kisgyerek tölt rövidebb-hosszabb időt, a gyógyulás reményében. Többségük asztmás, illetve valamilyen légúti betegségben szenved. Ennek több oka van, mindenesetre a gyógyintézet lakóinak jelentős része az Alföldön él. Jól ismerjük c táj levegőjét, hiszen naponta ezt szívjuk és szidjuk. A budai intézet gyógyítómunkájáról beszélgettem Simon György igazgató főorvossal. A huszonéves öreg — Mióta működik az intézet? — A felszabadulás után az intézet, mint TBC-s gyermekszanalórium kezdte meg működését. Köztudott, hogy az 1940—50-es években a tuberkulózis népbetegség volt nálunk. A gyógyítómunka eredményeként miután ezt viszonylag gyorsan felszámoltuk, az 1960-as évek elejétől az intézet új feladata az lett, hogy a krónikus légzőszervi betegségekben szenvedő gyermekeket gyógyítsa. Ez is igen nagy munkát igényel, ugyanis a magyar gyerekek két százaléka tüdőasztmás, illetve krónikus légzészavarban szenved. — Tudomásom szerint négy évvel ezelőtt a gyerekek 0,5—1 százaléka volt asztmás. — Igen, sajnos nő a számuk, mint ahogyan egyre rosszabb, piszkosabb levegőt szívunk. — Tehát az ilyen betegségek fő oka a rossz levegő. — És még nagyon sok más előidézheti. Az okokat speciális diagnosztikai módszerekkel állapítjuk meg. Az úgynevezett bronhoszkópiás laboratóriumban a hörgőrendszer elváltozásait vizsgáljuk. Egy másik diagnosztikai módszerrel allergiás vizsgálatokat végzünk. Több esetben ugyanis a rohamokban jelentkező nehézlégzés túlérzékenységből fakad. Ennek egyik oka az allergia. Nagyon nehéz megállapítani, hogy ki mire allergiás. Milliárd dolog előidézheti, a házi portól, a növényi portól, a gombától, vegytisztító anyagoktól kezdve szinte vég nékül sorolhatnám az okokat. — Az előbb többször is említette a port. Az allergiás megbetegedéseknél ez gyakran előforduló ok? — Igen. Az alföldi levegőnek igen nagy a portartalma. Sok gyerek erre allergiás. A porban mikroszkóppal látható apró élőlények, úgynevezett atkák vannak, s ezek a túlérzékeny szervezetben a tüdöhörgőket eldugaszolják, ami görcsöt vált ki, s nehezíti a kilégzést. A légzésfunkciós laboratóriumban a beés kilégzést vizsgáljuk. Az utóbbi években több millió forint értékű új műszereket kaptunk, ami jelentősen segíti munkánkat. Csak példaként említem meg, hogy intézetünkbe „bevonult" az izotóp-technika is, amivel szívós tüdővizsgálatokat végzünk. — Mitől függ az, hogy az egyik gyerek allergiás, a másik pedig nem? — Számtalan tényezőtől függ, ezeket lehetetlen fölsorolni. Van aki egyszerűen allergiás alkat. — Csak az alkattól függne...? — Egyáltalán nem. Nagyon sok tényező kialakíthat allergiát. Egyet nagyon szeretnék hangsúlyozni a szülőknek. A gyermek szervezetének ellenálló képességét döntően az anyatej határozza meg. Feltétlenül szükséges lenne, hogy a csecsemő minimum 4 hónapig anyatejet kapjon. Ezt az időt sajnos általában lecsökkentik, nem szoptatják a gyereket. Az anyatejet semmi sem pótolhatja, a közönséges tej sem, amit a csecsemő szervezete nem tud megfelelően feldolgozni. — Eddi$ a diagnosztikáról, tehát a gyermekek betegségének megállapításáról, illetve az okok felderítéséről beszélgettünk. Folytassuk a gyógyító munkájukkal. — A betegségtől, az okoktól függően különböző eljárásokkal gyógyítunk. Ezek közül az egyik az úgynevezett aktuális légzészavar kezelése vagy olyan kezelés beállítása, amely az okokra hat. — Ez mit jelent? — Például ha egy gyerek a porra allergiás, akkor ilyen anyagot, tehát nagy mennyiségű port a szervezetébe juttatunk, s ezáltal immúnis lesz a szervezet. — Kis betegeik meggyógyulnak? — Egyik betegnél a gyógyulás rövidebb, másiknál hosszabb időt vesz igénybe. A szervi megbetegedések esetén a gyógyulás aránya magasabb, mint az asztmás megbetegedéseknél, amely allergiás és egyéb eredetű is lehet. Ez utóbbinál ugyanis a gyógyulás hosszabb időt vesz igénybe, lassúbb ezért nehéz a gyógyulás eredményességét pontosan mérni. Munkánk fő célja a rehabilitáció, amelyhez elengedhetetlenül szükséges a megfelelő utógondozás. Az intézetünkben például nagy jelentőséget tulajdonítunk a gyógytornának, mert hasznos. És egy ideje rendszeresen úsznak is a gyerekek. Az asztmásoknak ez az egyik legjobb és legtökéletesebb gyógymód. A közeli Rege Szálló igazgatója megengedte, hogy gyerekeink ingyen járhatnak az uszodába. Az intézetben eltöltött, általában 3-4, olykor 5-6 hét után otthon folytatni kell a gyógytornát, az úszást és más utókezelést is a teljes gyógyulás érdekében. Az utókezelést végző orvosokkal egyébként rendszeresen konzultálunk. És folyamatos munkakapcsolatunk van a gyermekklinikákkal, így a szegedi kollégákkal is. — Más betegségben szenvedő •gyerekek is vannak az intézetükben? — Külön osztályon kezeljük azokat a szívbeteg gyerekeket, akiket megműtöttek. Egy másik osztályon a csecsemők ideggyógyászati rehabilitációját végezzük. Külön osztályunk van azoknak a 14—18 éves gyerekeknek a számára, akiknek a szervezetében a serdülés, vagyis az átalakulás, a nemi érés valamilyen szervi problémát okozott. Végül, de nem utolsósorban említem a fül-orr-gégészeti osztályunkat. A légúti zavarokban szenvedő gyerekeket életkoruk szerint helyezzük el egy-egy osztályon. — Hogyan juthatnak a gyógyintézetbe az erre rászoruló gyerekek? — A megyei gyermekgyógyász főorvos utalja be a gyerekeket, de ezt bármelyik körzeti orvos is megteheti. Egy formanyomtatványt kell kitölteni, s ezt eljuttatni hozzánk. — Mennyi időt kell várni? — Nem sokat. A nagyobb gyermekeket a kérelem benyújtása után egy-két hét múlva fel tudjuk venni. A csecsemőknél ez kicsit hosszabb időt vesz igénybe. És arra sem kell sokat várni a gyerekeknek, hogy az intézetünk és a SZOT által közösen működtetett szanatóriumokban üdülhessenek. — Hol vannak ilyen szanatóriumok? — Az egyik Kőszegen van, ahol az asztmás, illetve valamilyen légúti betegségben szenvedő gyerekek üdülhetnek az év bármely szakában. Vajtán pedig a mozgásszervi károsodottak tölthetnek el két-két hetet, illetve szükség esetén négy-négyet. Újdonság, hogy az asztmások szanatóriumában négy-négy hetes fogyasztókúrát vezettek be. Az eredmény: a kúra alatt a gyerekek 5-6 kilót leadnak. Nagyon fontos ez, különösen az asztmásoknál. De az egészséges gyerekeknél is célszerű lenne a fogyókúra, hiszen 20 százalékuk túlsúlyos. Ha súlyfeleslegüket felnőtt korukban megtartják, egy életen át bajlódhatnak a magas vérnyomással, cukorbetegséggel, érelmeszesedéssel, epekővel vagy az alsó végtagi elváltozásokkal. Tehát a bajt meg kell előzni. TARNAI LASZLÖ Mocsár Gábor Égő arany című könyve a szegedi olajmező majd húsz évvel ezelőtti, illetve több mint két évtizeddel korábbi állapotát, eseményeit, akkori dolgozóit idézi annak, aki leemeli a könyvespolcról. A sajátos, második magyar olajláz jellemző helyzeteit villantják fel a sorok, és a fekete-fehér fényképek. S mintha még valami ott lenne a kötetben. A hősi kort egyszer óhatatlanul követő öregedés. Korosodik 1987-ben már Magyarország mindenkori legnagyobb szénhidrogénmezője. Mások itt most a feladatok, a munkakörülmények és mások az emberek. Ha Szathmári András részlegvezető irodájának ablakán kinézünk, kígyókat látunk vékonyabb és vastagabb csövekből. Az épület, amiben vagyunk, egyszerre kelti az ideiglenesség és valamiféle állandóság érzetét. Ahoz túl vastagok a falak, hogy feltételezzük, öt-hat év múlva itt sem lesznek. De akik bauxitbetonból építkeznek, aligha gondolnak előre hetven-nyolcvan évvel. — Mi a legnagyobb gondja mostanában? — kérdezem vendéglátómat. — Több új kompresszorunk van. Más-más fázisban van a beüzemelésük. Ezek okozzák most a legtöbb fejtörést. — Hányadik ilyen feladata ez? — Az új telepen a 16., összesen 18 lesz. Persze szereltünk kompresszorokat a régebbi telepeken is. Ha a még hiányzó kettő elkészül, az ilyenfajta munkáknak valószínűleg teljesen vége lesz itt Algyőn. — Van hová menni a vég elől? — Nincs arra szükség. Már az 1968-ban készült gcnerálkivjtelezési terv előrevetítette, hogy lesz itt egyszer egy lefelé szálló szakasz. A mező elöregedésével más feladatok, és más sikerek várnak ránk. itt dolgozókra. Több most a munkánk, mint a hetvenes évekelején volt. Ugyanolyan vagy inkább kisebb mennyiségű olaj felszínrehozatalára többet költünk, mint a kezdetekben. Fokozódik a műszaki tevékenységünk is. Az első években még rábeszélés nélkül jött a gáz és az olaj a felszínre. Most igencsak csalogatni kell. Ez a változás nálunk pesszimista hangulatot nem okoz. A tevékenységünk — ha csökkenő teljesítménnyel is — de még hosszú ideig eltart. — Miért ilyen biztos ebben? — Ebbe a létesítménybe, ami itt most körülölel bennünket, tízegynéhány milliárdot ruházott be az ország. Ennek az objektumnak olyan a fekvése, hogy a környékén. sőt az egész Dél-Alföldön feldolgozásra érdemes szénhidrogéneket ide szállítják. Ide termel Ullés, Sarkadkeresztúr és Endrőd is. Az üzem tovább él majd, mint azt az Algyő környékén kitermelt olaj és földgáz lehetővé tenné. Király János műszakvezető. Ez az első találkozásunk. Határozott gondolkodású fiatalembernek tűnik. : — Mit csinál Algyőn a műszakvezető, amikor éppen nem újságíróval beszélget? — Feladatom az irányítás. A technológia visszaellenőrzése, diszpécsermunka, a főnök utasításainak végrehajtása, a minőség felügyelete — Mennyi munkát ad mostanában a technológia? — Egyre többet. Egyre többször kell benyúlni a rendszerbe. A műszereink mindinkább olyan állapotba kerülnek, hogy felújításuk elkerülhetetlenné válik. — Hány éves ön? — Harminckettő. — Ha jól tudom, a beosztása az üzemi hierarchiában középtájon van. Gondol-e az előrelépésre. — Nem. Beállt kollektíva a miénk. Fiatalok a feletteseim is. — Kielégíti a mostani helyzete? — Most a fizetésemre céloz? — Arra is .. . — A köztudatban úgy él, hogy mi nagy fizetésű emberek vagyunk. Pedig nem olyan nagy pénz a miénk, ha a körülményeket nézzük. Akik itt munkába álltak, vállalták a három műszakot, az ünnepi szolgálatot. Ezért kapjuk pluszban az alapbérünk 10 százalékát. Ennél egy kicsit jelentősebb a 43 százalékos éjszakai pótlék. Ha valami nagy célt — autó, színes tv, üdülés — tűztünk ki a család elé, akkor ahhoz még a három műszak mellet másutt is dolgoztam. — Most mi a cél? — Az ötödik emeleten lakom. Én szeretem a társaságot, de azért ennyire mégsem. A gyerekeknek is jobb lenne egy társasvagy családi házban. Tágas szoba. Benne számítógépek, telefonok. CB, irányítópult. A falakon naptárak. Lejártak és ideiek. A régiek nem a fekete és piros betűs napok jelzése miatt maradtak fenn. Ez a szegedi üzem idegközpontja. Elérhető innen Szolnok és Siófok is. Vonalaik önállóak, a postai rendszerhez nem kapcsolódnak. De a technológia adott, kezelői szerint ez gondjaik legfőbb oka. Varga Béla műszakfelelöst kérdezem: — Mikor kell innen intézkedni? — Bármilyen zavar támad a rendszerben, az jelzik műszereink. S ilyenkor nekünk lépni kell. Gyakran munkát ad nekünk a mélyszántás és az árokásás. Februárban és márciusban ilyen munkák során legalább tucatszor szakították el kábeleinket. — Lenne mit javítani a számítógépes rendszeren? — Oh, hogyne. — Mi lenne a kívánsága? — Először az álmomat mondom. Egy űj komplett számítógépes információs rendszer. Üj kábelrendszerrel és primer műszerkörökkel, nagy teljesítményű áramkörökkel. Persze ez abszurdum. mert 4-500 millióba kerülne. A valamikor talán elérhető kívánság egy gyors számítógép intelligens terminálokkal, rendes grafikus terminállal és elfogadható nyomtatókkal. Ezeket tudják az IBM gépek. Rendes hazai árakon talán ezek nekünk is elérhetők lennének. Az egyes olajgyűjtőállomáson éppen „előttem az utódom" állapot van, ahogy Győri Sándor az érkező termelőmester találóan jellemzi. A korábbi termelőmester, Bécsi László most átadja ezt a létesítményt kollégájának. Ide fut be az üzem tanállomásai közül a legtöbb kút vezetéke, — Hol dolgozott eddig? — fordulok Győri Sándorhoz. — A hatoson. Annak teljesítménye az egyesnek majdnem csak a harmada. Már ebből is következik, hogy itt lényegesen nagyobb feladatok, több probléma fogad. Az előző munkahelyen nem kellett volna ennyit gondolkodni. Ettől izgalmas az új munkahely. — Van-e izgalma Bécsi László új munkahelyének? — Hát, hogyne. A 10-es a vállalat legmodernebb gyűjtője lesz, ha elkészül. Mert még csak az alapozásnál tartanak építői. Április-májusban indul az igazi építkezés. Ügy megyek át egy másik építkezésre, hogy itt még be sem fejeztem az építőmunkát. Ott egyszerűbb dolgom lesz. Lényegesen könnyebb egy űj létesítményt tető alá hozni, mint egy régit folyamatos üzem közben átépíteni. Valószínűleg a 10-es lesz az utolsó gyüjtőállomás, ami Szeged környékén felépül. Az építkezés után egészen bizonyosan gyakran lesznek vendégei. Mindenki a legmodernebbet szeretné látni. De a „csoda" elmúltával csendes munka lesz ott a mindennapokon. BÖLE ISTVÁN KONSZTANYTIN VANSENKIN: Ezredbéli bajtársak — Hogy is van ez tulajdonképpen? — Sóhajt bajtársam egy nagyot. — Időm sem volt még visszanéznem, S negyven év máris itthagyott. — Hogy-hogy nem volt? A lövedékek Füttyét, a kiégett teret A földön az emberiségnek Feledni soha nem lehet. Látni kell folyton, mit fedett be Úlomvihar, hóförgeteg. A láb előre visz bár, mindegyre Hátrapillognak a szemek. Kiss Benedek fordítása ltort i üti