Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-25 / 97. szám

4 Szombat, 1987. április 25. Olasz tanszéki acta Megjelent a JATE olasz tanszékének legfrissebb ac­tája: az Ideali del Rinasci­mento cimű kiadványban többek között tanulmány ol­vasható az angol és az erdé­lyi unitarizmus kezdeteiről (Fabiny Tibor tollából), tar­talmazza Szabó Győző dolgo­zatát Castiglione nyelvi né­zeteiről, olvasható Szkárosi Endre A szellem által vont kéz című, Michelangelo 151. szonettjét elemző tanulmá­nya, Szörényi László Zrínyi Szigeti veszedelem című mű­vének és az európai epikus hagyománynak összefüggéseit elemző írása, valamint Vigh Eva dolgozata: A neoplato­nikus szerelem eszméje Cas­tiglione Udvari ember című művében. Az olasz tanszéki acta Kecskeméti Jánosné munká­ja jóvoltából közli a JATE egykori nagyhírű profesz­szorának, Koltai-Kastner Je­nőnek bibliográfiáját is. Zenei Hetek Immár tizenegyedik alka­lommal rendezik meg a Bárdos Lajos Zenei Hetek rendezvénysorozatát Buda­pesten május 9. és 31. között. Az országos jellegű és egy­úttal nemzetközi zenei ese­mény a Budapesti Művelő­dési Központ, a Kórusok Országos Tanácsa, a Buda­pesti Kórusok Tanácsa, a fővárosi tanács, a Pest me­gyei Tanács, az Óbudai Mű­velődési Ház és a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola szervezésében, illetve támo­gatásával valósul meg az idén. „Kiss Ferenc napja" az erdészeti szakközépiskolában Kiss Ferencnek, a szegeli és Szeged környéki erdők atyjának születésnapja, ápri­lis 24-e a róla elnevezett er­dőgazdasági és faipari szak­középiskola nevelőinek és tanulóinak ünnepe. A nev»s erdóteiepitö születésének 125-ik évfordulóján, tehut harmadik éve alapozták meg ezt a hagyományt. A teg­napi ünnepségen Nádaskay Gábor igazgató átadta az intézmény legkiválóbb tanu­lójának, Brality Róbertnak a Kiss Ferenc-díjat. Szimpa­tikus volt, ahogy az igazgató részletesen ismertette, mi­lyen teljesítménnyel érde­melte ki a negyedikes diák ezt az. elismerést. A KISZ KB legmagasabb kollektív elismerését a Vörös Vandorzászlót Habina Pé­ter, a megyei KlSZ-bizott­sag titkára adta át. Ezt kő­vetően a jó ifjúsági munkát elismerendő, egyéni kitünte­téseket adott át a tanulók­nak Tóth Tamás, a városi KISZ-bizottság első titkára. A KISZ KB Arany koszorús KISZ-jelvényét Szűcs Imre, Dicsérő Oklevelét Mikházi Tibor vette át. Diákokért emlékplakettet Szőke Dezső kapott. A hagyományos er­dőgazdasági pályázatokon indulók közül 14 tanuló ka­pott pénzjutalmat. Az ün­nepség keretében adták át a diákok által titkosan meg­szavazott Az év legnépsze­rűbb tanára címet. A fiatal pedagógust, Orbán Imrét hatalmas vastaps és éljenzés köszöntötte. A megnyitóünnepség után megkoszorúzták Kiss Fe­rencnek az iskola előtt álló szobrát, majd öt szekcióban, valamint a számítástechni­kai teremben 35 tanulói elő­adást hallgattak meg az ér­deklődők. Délután került sor a záróünnepélyre, majd a ta­nárok és a diákok sportve­télkedőn mérték össze ere­jüket, ügyességüket. A Kiss Ferenc-napi ün­nepséghez kapcsolódóan tegnapelőtt „Szeged, a nap­fény városa" címmel vala­mennyi középiskolás kollé­giumunk részvételével játé­kos vetélkedőt rendeztek a Munkácsy utcai kollégium­ban. Hat társulat; hét előadás Hétfőtől: operafesztivál Hat operatársulat hét pro­dukcióját láthatja a feszti­vál közönsége. Mint arról már korábban beszámol­tunk, hétfőn a házigazda sze­gedi együttes nyitja a. soro­zatot — a Vérnásszal. A vendéglátó Szegedi Nemzeti Színház másik előadáson is megmutatkozhat: május l-jén a Macbeth szerepel a fesztiválprogramban. Ked­den a Népszínház operatár­sulata Offenbach A párizsi élet című művét mutatja be; szerdán a győriek Carmenje, csütörtökön a Figaro házas­sága (Pécs) következik. Má­jus 2-án az Operaház vissz­hangos „Sevillai"-ja, 3-án a debreceni Tosca kerül szin­re. Az országos találkozónak legalább kettős haszna lát­szik: a műfaj közönségének szerez örömet, hiszen egye­dülálló alkalom, hogy a ha­zai operajátszók — saját maguk által reprezentáns­nak ítélt — produkcióit „zsi­nórban", összehasonlítások­ra, értékmérésre, minőség­választásra lehetőséget nyújtó sorozatban lehessen megtekinteni. Másrészt az al­kotók-művészek számára is kivételes lehetőséget teremt a fesztivál; egymás mellett mutatkozhatnak meg, a ké­pességek, teljesítmények, tö­rekvések megnyilvánulhat­nak és megmérettetnek. Az ország zenei-szín­házi éleiének egyik leg­rangosabb eseménye kezdődik hétfőn. Szege­den: az operafesztivál. Újjáépített színházunk méltó helyszínként szol­gál a magyar opera­együttesek negyedik ta­lálkozóján: hétfőtől va­sárnapig minden este „vizsgázik" az új tech­nika is. reméljük zök­kenőmentesen elégítve ki a különféle előadá­sok változó igényeit. A neves kritikusokból álló zsűri a hazai operafesztivá­lok történetében először (ez a negyedik találkozó) díjaz­za is a legkiválóbb művészi teljesítményeket. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy így is emelje a magyar ope­rakultúra rangját. A Műve­lődési Minisztérium, a szege­di tanács díjainak, valamint a zeneművészek és az újság­írók szövetsége különdíjai­nak odaítéléséről 4-én dön­tenek. Ugyanaznap érdekes­nek ígérkező szakmai meg­beszélést folytatnak művé­szek és kritikusok a magyar­országi operajátszás helyze­téről — a fesztivál tükré­ben. A találkozót élénk érdek­lődés övezi; amint arról Nagy László, a szegedi szín­ház igazgatója tegnap tájé­koztatott, a hazai zenei élet jeles alkotói jelezték már részvételi szándékukat, mint Láng István, Bozay Attila, Szokolay Sándor (aki egyéb­ként hétfőn délután 5 óra­kor a szinészklubban talál­kozik volt iskolatársaival, az orosházi diákok baráti köré­vel). Eljönnek a művészeti élet irányító testületeinek képviselői is. Szegeden ven­dégeskednek majd az újvi­déki és a lódzi színház veze­tői, valamint NDK-beli színházi szakemberek. A szegedi stúdió és a Magyar Televízió zenei főosztálya közös műsort készít a fesz­tivál eseményeiről, a szege­di Macbeth televíziós válto­zata már elkészült, a rádió pedig felvette a Vérnászt, és a Csongrád megyei rádiós zenei héten élőben közvetít egy Macbeth-előadást is. (Színházunk egyébként má­jus 4-én és 5-én Újvidéken vendégszerepel — szintén a Macbethtel.) A fesztivál ki­egészítő programjai közül megemlítjük a vidéki szín­házak operajátszásáról való, 28-án tartandó eszmecserél; 30-án a szegedi stúdió jóvol­tából a találkozó résztvevői délelőtt tekinthetik meg a Rigoletto tévéfilmváltozatát, melynek aznap este lesz a televíziós premierje. A szó például gyakori Műsorajánlat EGY NYÁRON ÁT TAN­COLT — a nevezetes, 1951­ben készült svéd filmet vetí­tik a JATE FILMESZTÉTI­KÁI KÖRÉNEK A skandi­náv filmművészet című so­rozatúban ma, szombatén délután fél 3 órai kezdettel az egyetem Ady-téri épüle­tének Auditórium Maximu­mában. A HUMÁNGENETIKA ELMÉLETI ÉS GYAKOR­IJVTI KÉRDÉSEIRŐL tart előadást Szemere György a TIT A genetika tudományos és gyakorlati jelentősége cí­mű biológiai szabadegyete­mén holnap, vasárnap dél­előtt 11 órai kezdettel a Ju­hász Gyula Művelődési Köz­pontban. WALT DISNEY-RAJZ­FILMEK ÉT vetítenek vide­ón holnap, vasárnap dél­után 4 órától a Vár utca 1. szám alatti Délép-klubban. Ugyancsak a Délép-zklub lesz a helyszíne holnap, va­sárnap este 7 órától a MOL­NÁR DIXIELAND KON­CERTJÉNEK, ahol fellép a Molnár Swing Combo, vala­mint Wesely Ernő (harmoni­ka) is. A Jászság festőjének, GE­CSE ARPADnak nyílik ki­állítása április 27-én, hétfőn este 7 órakor az Apáthy kol­légium társalgójában. A tár­latot az. érdeklődök május 16-ig tekinthetik meg. KARINTHY FRIGYES 1RÖI PÁLYÁJÁRÓL tart előadást Vörös László iroda­lomtörténész a TIT megyei szervezetének irodalmi sza­badegyetemén április 27-én, hétfőn este fél 8-tól a Ju­hász Gyula Művelődési Köz­pontban. ASZFALTDZSUNGEL — ez a címe annak az amerikai filmnek, amelynek Marilyn Monroe a főszereplője és április 27-én, hétfőn este fél 7-től vetítik a Kossuth Lajos sugárút 52. szám alatti Du­gonics moziban levő Tisza Volán-filmklubban. /Még egy filmvetítés ezen a napon: az ifjúsági ház BBS filmklubjában délután 5 órától Magyar Dezső Agi­tátorok és Bódy Gábor A harmadik című alkotását te­kinthetik meg a filmkedve­lők. Romániáról beszél néhány mondatban a történész — ezzel a címmel Csatári Dá­niel egyetemi tanár tart elő­adást a COLLEGIUM PO­LYTECHNIKUM foglalko­zásán, április 27-én, hétfőn este 8 órától a Hermán Ottó kollégium társalgójában. A közelmúltban Szegeden lezajlott szocializmus elmé­leti konferenciáról tart tájé­koztatót Koncz János, a me­gyei pártbizottság titkára a MŰVELŐDÉSI BIZOTTSÁ­GOK TITKÁRAINAK KLUBJÁBAN április 27-én. hétfőn délelőtt fél 9 órai kezdettel a Juhász Gyula Művelődési Központban 1 Heghalt a tanítómester Aligha volt és aligha van tős és önálló kiállítását Szegednek és Csongrád megrendezte. Nem siette el. megyének olyan fényképe- Gazdag hagyatéka, re­ző embere — a kiállítási mélhetően, a szegedi mű­igénnyel fényképezőkre zeumba kerül. Bizonyára gondolunk mo6t —, aki ne föltűnik majd a lajstromo­Lajos Sándor útmutatása zóknak már, hogy néhány szerint jutott volna el ké- képtől eltekintve szinte peivel a hazai és a külföldi mindet Szegeden, illetve kiállítótermek falára. Ta- szeged vonzásában ké6zí­nítómesterünk volt, és rru tanítványai vagyunk. Eb­ben a minőségben gyászol- szesítette, de azt soha nem juk, bár jól tudjuk, orvosi kaphatta meg, amire iga­gyakorlata legalább ekkora zán vágyott: még egy vá­méltánylást Nyolcvanéves korában még szerkesztője se kereste ve­be-bejárt az SZTK-ba he- je a kapcsolatot. Mi let­lyettesítő orvosként segí- tünk szegényebbek miatta, teni, de a fotóklubnak az Biztosan nincsen olyan orvul rátámadó betegségig, műfaja ennek a művészet­az elmúlt év őszéig tevé- nek. amit w ne Próbált , . .. ,. , . volna, és jelentőset ne al­keny es alkoto tagja volt. ^^ volna benne Az Sokunk előtt o jelentette elmélyült szemlélődést ki­magát a fotóklubot. vánó csendélettől a nyüzs­_ _ ... ... _ . gö Tiportképig és az alak­kerTvelkedtr-pS ^ etekig &TSS ^mániája, lenni, orvos lett, 1936-ban már egyetemi magántanár. Ügy tudom, klinikai kezdő- KepelDo1 olvasnato 10 ként ott volt Móra Ferenc betegágyánál is. De festett is, szinte haláláig. Akik szerették és tisztelték, fest­ményeiből is kiállítást akartak rendezni nemrég. Legjobban mégis a legtöbb g gyaloglással járó művésze­tet kedvelte, és talán leg­tökéletesebben is azt mű­velte. Elmúlt nyolcvan esz­tendős, amikor első, jelen­A szavak sok-sok jellemzője között egyik lényeges tu­lajdonságuk a gyakoriság. Vannak szavak, amelyeket na­gyon sokszor használunk, másokat alig-alig. Ismerünk nél­külözhetetlen és helyettesíthető szavakat, tudunk módo­sult jelentésárnyalatokról is. De mely szavainkat hasz­náljuk legtöbbször? A kérdést újabb kérdés gyakrabban használt szavait követheti: miért fontos ez? sajátítja el. Egy-egy gyako­Egyszerűen azért, mert pél- risági szótár segítségével az dául a nyelvtanulásban sok- idegennyelvi szótárhaszná­kal jobban haladhat az, aki ló készséget sokkal hatéko­az adott idegen nyelv leg- nyabbá lehetne tenni. Ha ilyen gyakorisági szótárak születnének, a használat sze­rint sokkal időigényesebb nagyszótárakat csak a rit­kább szavak kikeresésekor kellene lapozgatni. Az ilyen eljárás jelentősen felgyorsítaná a fordítás bo­nyolult műveleteit. A nyelv­statisztikusok mérései sze­rint az angol nyelvű szöve­gek gyakoriság szerinti első ezer szava a teljes szöveg 81 százaléka. Ugyanez az össze­függés orosz nyelvű szöveg esetében 67, finn és magyar szövegeknél 65 százalék. Hazánkban 46 esztendeje jelent meg utoljára a köz­nyelv valamely rétegét a szavak gyakorisága alapján fölmérő szótár. Ezt Nemes Zoltán készítette újságnyelvi szövegek alapján. Szintén újságnyelvi gyakorisági szó­tárat készített egy szegedi matematikus—bölcsész há­zaspár, Csirik János és Csi­rikné CzachesZ Erzsébet. Vizsgálatuk anyagát nagy példányszámú sajtóorgánu­mokból merítették. Olyan napi-, hetilapokat és folyó­iratokat választottak, ame­lyeknek példányszáma leg­alább 200 ezer. Ilyen a Csa­ládi Lap, a Dörmögő Dömö­tör, a Füles, a Népszabadság, a Szabad Föld és több más lap. A szöveg feldolgozását a kutatók személyi számítógé­pen végezték. Több mint 200 ezer szövegszó átalakítását kellett elvégezni, melynek nyomán csaknem 26 000 szó­tári szó maradt. A vizsgála­tok eredményeit táblázatok­ban foglalták össze a szer­zők. Ezek közül talán az a legérdekesebb, amely a saj­tószövegekben jelzői szerep­ben levő melléknevek gya­koriságát mutatja meg. Va­lószínűleg a toll hivatásos tette. Városa megbecsülte, számos kitüntetésben né­igényel. rosismertető prospektus ben otthonosan mozgott. az emul­zióhoz való ragaszkodása példaszerűen közismert, de a fényképezés legszebb tör­vénye is; aki lefényképez egy harangot, úgy tegye, •hogy a harang szava is rajta legyen a képen. Konduljon meg, csendüljön, •beszédesen hallgasson, de hozzánk szóljon! Érte csöndül most a ha­rang. H.D. forgatóinak és az újságolva­sónak is tanulságos lehet egy-egy ellentétes értelmű minősítés gyakoriságán el­gondolkodni. A három leggyakrabban előforduló melléknév a jó, a nagy és az új. A jónak ötöd­annyi rossz a párja, a nagy­nak negyedannyi kicsi, nz újnak pedig harmadannyi régi. Többféle magyarázat adható. Lehet, hogy a szer­kesztőségek folyosóin még mindig túl hangosan cseng­bong a pozitív csengettyű. Lehet, hogy lelkünk meg­nyugvást kereső mélye job­ban szereti a boldogító sza­vakat. Es lehet, hogy való­ban sok a jó, a nagy és az új. Elgondolkodtató további, hogy újságnyelvünkben két­szer több az amerikai, mint a szovjet és tizenkétszer (!) több a katonai, mint a bé­kés. Sőt: glosszatéma rejlik abban, hogy a legkevésbé gyakori melléknevek között az utolsó helyet a váratlan foglalja el. Nálunk tenat csaknem minden várható? Hasonlóképp képzetek társí­tására adhat módot az, hogy a többi csekély gyakoriságú melléknevünk között ilye­nek találhatók: tehetségés, titkos, biztató, érzékeny, környezetvédelmi, parlamen­ti és tisztelt. Néhány további érdekes­ség: a számnevek sorában sokkal több a sok, mint a kevés, viszont a határozó­szók között több mint két­százszor gyakoribb a nem, mint az igen. Az idegen nyelvek alap­szókincsének kiválasztását az Egyesült Államokban vé­gezték először gyakorisági szótár segítségével. Ennek a típusnak továbbfejlesztett változatai a minimumszóiá­rak, amelyek a vizsgált nyelvek szókincséből azokat a leggyakoribb szavakat ad­ják meg, amelyek a nyelv elsajátításához alápvetően fontosak. Ezek a minimum­szótárak elsősorban angol és orosz nyelvet tanulni szán­dékozók számára készültek. A szegedi szerzőpár kutatá­sai lehetőséget teremtenek arra. hogy magyar nyelvű minimumszótár is szülessen. Dlusztus Imre * 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents