Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-23 / 95. szám

2 Csütörtök, 1987. április 23. Éljen a Szovjetunió, a béke és a haladás szilárd támasza! Az MSZMP Központi Bizottságának május elsejei jelszavaiból. Kádár János sajtótájékoztatója Stockholmban (Folyfatás az 1. oldalról.) köztársaság — ismert állás­pontjának megfelelően — a közös cél felé vezető rész­megoldásokat js üdvözli. Ezért támogatja például az NDK-nak es Csehszlovákiá­nak az atomfegyvermentes folyosó megteremtésére vo­natkozó indítványát, illetve a skandináv államok, vagy a balkáni országok hasonló •kezdeményezéseit. Nagyra értékeli Svédország küLpoli­tikai állásfoglalásait, akti­vitását — hangsúlyozta. Egy kérdésre válaszolva elmondta: Magyarországon ismerik és értékelik, hogy Raoul Wallenberg a háború alatt sokat tett az üldözöt­tek megmentéséért. Ezt fe­jezi ki, hogy Budapesten utcát neveztek el róla, s most szobrát is felállítják. A Dagens Nyheter című svéd napilap tudósítója a Szovjetunióban végbemenő átalakulásról kérdezte Ká­dár János véleményét. A párt főtitkára hangsúlyozta: a szovjet vezetés jelenlegi irányvonalát fenntartás nél­kül üdvözöljük, teljes sikert kívánunk az átalakítás po­litikájának, s a nemzetközi közvéleményben is immár glasznoszty néven megismert törekvéseknek. Mély meg­győződésünk, hogy mindez a Szovjetunió népeinek, szé­lesebb hatását tekintve pe­dig Európa és a világ vala­mennyi népének javára szol­gál. Ez a Szovjetunió emlí­tett külpolitikai kezdemé­nyezéseiben, a kölcsönös biztonság elvére épülő és megegyezésre törekvő poli­tikájában kézzelfoghatóan is érzékelhető. A jelenlegi szovjet törek­vések célja hasonló azoké­hoz, amelyeket — imínt mondotta — nem tegnap kezdtünk Magyarországon. Az ottani folyamatok szá­munkra is kedvezőek. Nem lehet pontosan ugyanazt cselekedni két országban, •hiszen az adottságok, a mé­retek, a történelmi tapaszta­latok eltérőek, bár bizonyos kölcsönös hatások természe­tesen léteznek. Valamennyi szocialista ország építőmun­kájának tapasztalatai közös kincset alkotnak, s ebből a tárházból mindegyik állam meríthet, miközben egyikük gyakorlata sem lehet köte­lező mások számára — han­goztatta. A magyar—román vi­szonyról s a nemzeti kisebb­ségek szerepével kapcsolatos magyar álláspontról szólva, a svéd rádió tudósítójának kérdésére elmondotta: — A Román Szocialista Köztársasághoz fűződő alap­vető viszonyunk világos: mindkét ország hasonló tár­sadalmi berendezkedésű, szomszédok vagyunk, a Var­sói Szerződés és a KGST tagjai. Ezt a viszonyt kíván­juk a jövőben is fenntarta­ni, és a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére tö­rekszünk. Ugyanakkor — s ebben nincs semmi rend­kívüli — bizonyos kérdések­ben vannak véleményelté­rések. Ilyen a nemzetiségi kérdés, amelyet valóban nem egyformán ítélünk meg. A román álláspont szerint minden olyan kér­dés, amely a román állam­polgárokat érinti, kizárólag az ország belügye. E felfo­gást mi tiszteletben tartjuk, mint a nemzetközi j°8 fon­tos normáját. Álláspontunk szerint azonban minden kormánynak gondolnia kell arra is, hogy lépéseinek mi­lyen a nemzetközi, más or­szágokat érintő hatása — Azt valljuk: r. Romá­niában élő jelentós számú magyar kisebbség akkor cse­lekszik helyesen, ha tisztes­séges állampolgárként a ro­mánokkal együtt dolgozik boldogulásáért. Joga van azonban arra, hogy anya­nyelvét, kultúráját meg­őrizhesse, ápolja. Optimista vagyok, bízom abban, hogy közös nevezőre jutunk majd ebben a kérdésben, amely­nek nagyon felelős kezelé­sére van szükség. A megol­dást közösen kell megtalál­nunk, s döntőbírókat ehhez mi nem keresünk. A párt vezető testületei­nek a gazdasági gondok megoldására tett erőfeszíté­seiről érdeklődött a UPI tu­dósítója, aki azt is megkér­dezte, várhatók-e személyi változások a vezetésben. Kádár János mindenek­előtt rámutatott, hogy nap­jainkban a magyar gazda­ság központi kérdése a szer­kezetváltás. Mint mondotta, ezzel továbbra is nagyon komolyan kell foglalkozni. Problémaként említette, hogy — miként a Központi Bizottság tavaly november­ben is megállapította — kü­lönböző okoknál fogva ná­lunk éveken át többet fo­gyasztott az ország, mint amennyit megtermelt. Nem alkalmazkodunk elég gyor­san a nemzetközi gazdasági viszonyokhoz. Mindezen változtatni kell, amihez megfelelő intézkedésekre van szükség. Ebben teljes az egyetértés a pártban, egész társadalmunkban. Az pedig természetes dolog és helyes is, hogy valamely részkér­dés megoldása tekintetében különböző elgondolások ve­tődnek fel. — Ami a kérdés második részét illeti: természetes, hogy amikor új módon kell dolgozni, akkor személyi változások is szükségesek. Olyan friss erőkre van'szük­ség, amelyek képesek túl­lépni a régi, megszokott sablonokon. Tudom — tette hozzá —, hogy az én személyemmel kapcsolatban js elhangzanak mindenféle kombinációk, ami bizonyára összefügg életkorommal is. De annak ellenére, hogy lassan tizen­öt éve nyugdíjjogosult va­gyok, úgy tűnik, ezt a nyug­dijat egyelőre megtakarít­ják rajtam — fejezte be a kérdésekre adott válaszait Kádár János. Találkozás üzletemberekkel Nagy érdeklődéssel foga­dott sajtóértekezlete után Kádár János a Stockholm belvárosában levő Grand Hotelben a Svéd Exportta­nács, a Svéd Nagykereske­dők és Importőrök Szövetsé­ge vezető képviselőivel talál­kozott. Az MSZMP főtitkárát Hans Stahle, az Alfa-Laval iparvállalat igazgató taná­csának elnöke, a Svéd Nagy­kereskedők és Importörök Szövetsége igazgató tanácsá­nak elnöke üdvözölte. Az üz­letember hangsúlyozta, hogy Svédország gazdasági életé­nek vezetőt szeretnék to­vábbfejleszteni a Magyaror­szághoz fűződő kapcsolato­kat. Országaink együttműkö­dése már eddig is eredmé­nyesen fejlődött, különösen az ipar területén. 30 svéd vállalatnak vannak komoly kapcsolatai magyar partne­rekkel, és 6 cég alapított kö­zös vállalatot Magyarorszá­gon. Svéd részről különösen nagy reményeket fűznek az üzleti kapcsolatok további alakulásához, és szeretnék megduplázni az országaink közötti kereskedelmi forgal­mat. A skandináv ország cégeinek érdeklődését első­sorban a Világbank által fi­nanszírozott — s főleg a földművelés és az élelmi­szeripar területén megvaló­suló — beruházások, keltet­ték fel. Az üdvözlő szavakat meg­köszönve, Kádár János ki­fejtette: érdekeinknek is megfelel a Svédországhoz fűződő gazdasági kapcsola­tok továbbfejlesztése, s az ezzel összefüggő kérdések al­kotják Stockholmban megf­kezdett tárgyalásainak egyik központi témáját. Szólt a magyarországi gazdasági re­form továbbfejlesztéséről, s leszögezte: hazánkban tör­vények biztosítják, hogy a velünk együttműködök nyu­godt körülmények között dolgozhassanak. A magyar —svéd gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésének lehető­ségei között említette a mű­szaki-tudományos kutatások­ban való együttműködést. Az MSZMP főtitkára vá­laszolt a magyar idegenfor­galom bevételeinek felhasz­nálását, exportunk növelését érintő kérdésekre. A talál­kozó végén szűkebb körben megbeszélést folytatott a legnagyobb svéd iparvállala­tok vezetőível. Az eszmecse­rén többek közt részt vett az IKEA fa- és bútoripari kon­szern, az elektronikai beren­dezéseket gyártó Ericsson cég, a Volvo gépkocsigyár és a Skanska kereskedelmi vál­lalat képviselője. * A svéd üzletemberekkel folytatott tárgyalás után Ká­dár János a svéd királyi pa­lotába hajtatott. Az MSZMP főtitkára tiszteletére XV/. Károly Gusztáv uralkodó és Szilvia királyné díszebédet adott. Kádár Jánost szerdán dél­után szálláshelyén felkeres­te Lars Werner, a Svéd Bal­oldali Párt-Kommunisták elnöke. Az MSZMP főtitká­ra tájékoztatta a svéd párt elnökét stockholmi tárgyalá­sairól, látogatásának eddigi tapasztalatairól, valamint a magyar—svéd kapcsolatok­ról. Lars Werner elsősorban a Baloldali Párt-Komnuj­nisták május végén sorra kerülő kongresszusa és a párt megalakulásának 70. évfordulója alkalmából ren­dezendő ünnepség előkészü­leteiről adott tájékoztatást. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen áttekin­tették a nemzetközi élet, va­lamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom néhány fontosabb kérdését. Kádár János és Lars Werner megelégedéssel szólt a párt­közi kapcsolatokról, kifejez­ték az MSZMP és a Svéd Baloldali Párt-Kommu­nisták készségét az együtt­működés további elmélyíté»­sére. * Kádár János szerdai hi­vatalos stockholmi program­ja a magyar nagykövetség rezidenciáján fejeződött be. Az MSZMP főtitkárát Szi­geti Károly nagykövet kö­szöntötte, és tájékoztatta a stockholmi magyar kolónia életéről. Kádár János a szí­vélyes fogadtatást megkö­szönve, röviden beszámolt a jelenlevőknek a Svédország vezetőivel megkezdett tár­gyalásairól. * Az éjszakát Kádár János a svéd miniszterelnök Stock­holm közelében levő magán­rezidenciáján töltötte. Az MSZMP főtitkára és kísérete a reggeli órákban Svédor­szág második legnagyobb vá­rosába, Góteborgba utazik. Befejeződtek a magyar-szovjet gazdasági tárgyalások Jegyzőkönyv aláírásával szerdán a Parlamentben be­fejeződött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kormányközi bizottság 36. ülés­szaka. A tárgyalások eredményeit rögzítő jegyzőkönyvet Marjai József és Alekszej Antonov miniszterelnök-helyet­tesek, a bizottság társelnökei írták alá. A bizottság mun­kájában részt vettek a két ország illetékes minisztériu­mainak képviselői és szakértői. Jelen volt Borisz Sztuka­lin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az ülésszak munkájának középpontjában az MSZMP és az SZKP főtitkárai 1986. júniusi és novemberi talál­kozóján, és az 1986 decem­beri kormányfői találkozón a két ország közötti együtt­működés további bővítéséről és elmélyítéséről létrejött megállapodások megvalósí­tásának áttekintése, a to­vábbi teendők meghatározá­sa állt. A felső szintű meg­állapodások végrehajtása te­rén már jelentkező ered­ményeket pozitívan érté­kelték. Rögzítették, hogy a munkát intenzíven tovább kell folytatni. A kitűzött cé­lok elérése, a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés bővítése növekvő mértékben hozzá fog járulni a két nép­gazdaság előtt álló össze­tett feladatok teljesítéséhez. Az ülésszakon egyetértés volt abban, hogy megkü­lönböztetett fontosságú kér­désként kell kezelni a már 1987-ben kidolgozható és megvalósítható megoldáso­kat. A bizottság a kormányfői találkozón kijelölt feladatok végrehajtásának vizsgálata során jóváhagyta többek kö­zött a kétoldalú együttmű­ködés tökéletesítése érde­kében az év végéig kidol­gozandó javaslatok temati­káját. Tudomásul vette azo­kat a beszámolókat és ja­vaslatokat, amelyeket a két ország illetékes szervei ter­jesztettek elő a magyar ter­melési kapacitások teljesebb kihasználására szovjet nyers- és alapanyagok, va­lamint alkatrészek és komp­lettáló termékek beszállítása révén. A bizottság tájékoz­tatót hallgatott meg a ma­gyar üzemek szovjet rész­vétellel és szovjet üzemek magyar közreműködéssel történő rekonstrukciójára irányuló munkáról, s a ma­gyar és szovjet vállalatok közötti együttműködés le­hetőségeiről harmadik or­szágokbeli objektumok lé­tesítésében. A bizottság kedvezőnek értékelte, hogy a két or­szág tervezőszervei megál­lapodtak a hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményben előirányzott árucsere-forga­lom 1987—1990. évi bőví­téséről csaknem 1 milliárd rubel értékben, és megerő­sítette, hogy folytatják a munkát újabb árualapok feltárására, a kölcsönös áru­szállítások további bővítésé­re. A bizottság áttekintette az egyesülések, vállalatok és szervezetek közötti közvet­len kapcsolatok fejlesztésére és a közös vállalatok, nem­zetközi egyesülések és szer­vezetek létrehozására irá­nyuló munka eddigi ered­ményeit. Megállapította, hogy a két ország vállala­tainak ez irányú tevékeny­sége is felgyorsult és kiszé­lesedett: közvetlen kapcso­lat jött létre mintegy 100­100 magyar és szovjet vál­lalat között, melyek közül 72 vállalatpár az együttmű­ködést már megfelelő ok­mányokban rögzítette. A bizottság szükségesnek tartotta, hogy a két ország érintett minisztériumai és főhatóságai nyújtsanak to­vábbi támogatást országaik vállalatainak és szervezetei­nek a közvetlen kapcsola­tok fejlesztésében, és közös vállalatok létrehozásában. Megerősítették, hogy az új együttműködési formáknak az érintett vállalatok érde­keltségén kell alapulniuk: működőképes, önálló, ered­ményesen gazdálkodó kö­zös vállalatok létrehozása támogatható. Az ülésszak ideje alatt az alapító vál­lalatok vezetői aláírták a két űj magyar—szovjet kö­zös vállalat és egy közös tervezőiroda létesítéséről szóló okmányokat. A Volán­pack és a Littara Vállalat vil­niuszi székhellyel csomago­lóanyagok gyártására és ter­mékek csomagolására hoz létre közös vállalatot. A má­sik közös gazdálkodó szer­vezet székhelye Budapesten lesz, nagy integráltságú áramkörök fejlesztését, gyár­tását fogja végezni, alapítói magyar részről a Mikro­elektronikai Vállalat és a Híradástechnika Szövetke­zet, szovjet részről a Naucs­nij Centr Egyesülés és az Elektronzagranposztavka Vállalat. A közös tervező­iroda fényforrásgyártó be­rendezések fejlesztésére ala­kul, résztvevői a Tungsram Rt. és a lvovi Iszkra Egye­sülés. Beszámoló hangzott el az új típusú ZAZ személygép­kocsik gyártásában való együttműködés kialakításá­ra irányuló vizsgálatokról. Az együttműködés lehetősé­géről szovjet, magyar és bolgár vállalatok tárgyalnak. Egyetértettek abban, hogy folytatják a tervezett együtt­működés műszaki-gazdasági kérdéseinek tisztázására irá­nyuló tárgyalásokat. A bízottság két nagy horderejű magyar—szovjet vegyipari egyezmény telje­sítésének a menetét is meg­vizsgálta. Áttekintette az olefinek és feldolgozási ter­mékeik gyártása és köl­csönös szállítás terén folyó kooperációról kötött kor­mányközi egyezmény tel­jesítésének alakulását, és megbízásokat adott a to­vábbi munkára. Behatóan foglalkozott a növényvédő szerek és műtrágyák gyár­tásáról és kölcsönös szállítá­sáról kötött kormányközi egyezmény végrehajtásával, az e téren jelentkező ten­nivalókkal. A bizottság megállapítot­ta, hogy kedvező eredmé­nyek születtek az agráripari komplexum területén foly­tatott együttműködésben. Vizsgálták a KGST-tag­országok tudományos-mű­szaki haladásának komplex programjához kapcsolódó szerződések megkötésének helyzetét. Pozitívan érté­kelték, hogy a magyar és szovjet minisztériumok, il­letve főhatóságok a komp­lex program öt főirányához kapcsolódó 102 téma megva­lósítása érdekében a jelen­leg folyó ötéves tervre már több egyezményt és szer­ződést aláírtak. A két or­szág közötti áruforgalom ke­retében kölcsönösen szál­lított termékek műszaki színvonalának emelésével, a minőség javításával kap­csolatos intézkedések ki­dolgozásáról is véleménycse­rére került sor. A felek egyetértettek azzal, hogy a műszaki-tudományos együtt­működés terén folyó mun­kát aktívabbá kell tenni, a közös kutatásnak és fej­lesztésnek új, minden te­kintetben korszerű termé­kek, anyagok gyártásba vé­telét kell eredményeznie. A bizottság előzetesen jó­váhagyta a soron következő, Moszkvában megtartandó 37. ülésszak napirendjét. * Alekszej Antonovot fogad­ta Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke és Ha­vasi Ferenc, az MSZMP KB titkára. A szovjet miniszterelnök­helyettes budapesti tartóz­kodása során ellátogatott a BHG Híradástechnikai Vál­lalathoz. (MTI) Hazánkba érkezeit legor Ligacsov Jegor Ligacsov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Magyar Szocialista Munkáspárt központi Bi­zottságának meghívására szerdán este hazánkba ér­kezett. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Né­meth Károly, az MSZMP fő­titkárhelyettese, Petrovszki István, a KB párt- és tö­megszervezetek osztályának vezetője és Öszi István, a KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője. Jelen volt Borisz Sztuka­lin, a Szovjetunió magyarur­szági nagykövete. (MTI) KÜLÜGYI MEGBESZÉLÉSEK Szerdán látogatást tett Budapesten Tom Símons, az Amerikai Egyesült Álla­mok külügyminisztériumá­nak csoportfőnöke. A ven­déget fogadta Kótai Géza, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a KB külügyi osztályának vezető­je Az amerikai diplomatá­val Horn Gyula külügymi-' nisztériumi államtitkár és Kovács László külügymi­niszter-helyettes folytatott tárgyalásokat; véleménycse­rére került sor a nemzetkö­zi helyzet — különösen a fegyverzetkorlátozás és a kelet—nyugati viszony — időszerű kérdéseiről, és át­tekintették a magyar—ame­rikai kapcsolatokat. SZÖKÉSI KÍSÉRLET Az olaszországi Rebibbía börtön ismét a bűnügyi krónikák középpontjába ke­rült. Alig néhány hónappal a látványos helikopteres szöktetés után most újabb börtönlakók próbáltak meg titokban elmenekülni kény­szerű „lakhelyükről". A Vö­rös Brigádok elnevezésű ter­rorszervezet öt elítélt tagja — köztük a Moro-gyilkos­ság két főszereplője — föld alatti folyosót fúrt cellája alatt, de a börtonőrök még idejében felfedezték azt.

Next

/
Thumbnails
Contents