Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-23 / 95. szám

1 \J y\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 95. szám 1987. április 23., csütörtök Á MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Csehák Judit látogatása Szegeden Eszmecsere a megyei pártbizottságon Enyedl Zoltán fölvétele Szegedre látogatott tegnap, szerdán Csehák Judit a Minisztertanács elnökhelyettese. A megyei pártbizottságon Szabó Sándor, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Petrik István, a megyei tanácselnök általános helyettese, Koncz János, a megyei pártbizottság titkára és Szabó G. László, megyei tanácselnökhelyettes fogadta a vendéget. Jelen volt Rácz Albert, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője is. A kötetlen beszélgetésen Csongrád megye időszerű. egészségügyi, szociálpolitikai kérdéseiről esett szó. Egyebek között, tárgyallak a szegedi kórház bővítésének lehetőségeiről, • a megyei kórházi feladatok ellátásának szükségességéről. Fölvetődött a helyi, kisszériás gyógyszergyártás terve, az, hogy az egyetemi, főiskolás diákok tömegsportját szolgálhatná a volt Déléppálya megvásárlása. A vezetők tájékoztatták Csehák Juditot a megyében élő, mintegy 100 ezer kisnyugdíjas ember életkörülményeiről is. A Minisztertanács elnökhelyettese válaszában az egészségügyi intézményrendszer megújulásának fontosságát hangsúlyozta, azt, hogy elkerülhetetlen az intézmények nagyobb önállósága, ésszerűbb szervezőtevékenysége, javuló szakmai és gazdasági munkája is. Az idöskorúakról szólva elmondta: a róluk való gondoskodás közüggyé kell, hogy váljék. A Minisztertanács elnökhelyettese ezután a megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság szociálpolitikai tanácskozásán vett részt, ahol jelen volt Ágoston József, az szmt vezető titkára is. Nagy Máté, az igazgatóság vezetője megnyitójában hangsúlyozta: megyénkben különösen indokolt, hogy a szociálpolitika a figyelem homlokterében áll, hiszen az országosnál nagyobb itt az átlagnál alacsonyabb nyugdíjból élők aránya. Az érdeklődést fokozza az a tény is, hogy a személyi jövedelemadó bevezetésén és a nyugdíjrendszer korszerűsítésén is dolgoznak a szakemberek. A Minisztertanács elnökhelyettese a külföldi társadalombiztosítási tapasztalatokat ismertette, s vázolta a társadalombiztosítás hazai történetét, kiemelve a jellegzetesen szocialista elemeket. Példaként említette a dán álláspontot, amely szerint olcsóbb fönntartani — megelőzésként — a jóléti rendszert, mint aztán a belbiztonságra költeni a pénzt. A kérdés tehát az, hogy a többletjövedelemből mennyit fordíthat egy ország jóléti kiadásokra. Hazánkban a nemzeti jövedelem 25 százalékát költjük szociálpolitikára. Ebbö! kell úgy gazdálkodnunk, hogy eddigi szocialista vívmányainkat megtartva, a társadalmi igazságosságot szolgálva, változó eszközrendszerrel érjük el a szociálpolitikán belüli átrendeződést. A jelenlegi társadalompolitika. a szociálpolitika erőforrásai tehát: a megelőző intézkedések, a megyék önálló, szükségletekhez igazodó döntései a társadalmi* nyilvánosság, a megfelelő információáramlás, a családra orientált ügyintézés, a közös felelősségtudat, azaz újfajta társadalmi szemlélet. — mondotta Csehák Judit a megye párt és állami vezetői, a szakszervezetek-és tömegszervezetek szociálpolitikusai részére szervezett munkaértekezleten. Délután az egyetem központi épületében Csákány Béla, a József Attila Tudományegyetem és Szilárd János, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora fogadta a Minisztertanács elnökhelyettesét, aki részt vett a megye felsőfokú oktatási intézményei vezetőinek konzultációs megbeszélésén. A vendéget elkísérte Koncz János és Székely Sándor, á szegedi városi pártbizottság első titkára, akik szintén jelen voltak a tanácskozáson. A JATE, a SZOTE, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a szegedi élelmiszeripari főiskolai kar, a szegedi egészségügyi főiskolai kar, a vásárhelyi állattenyésztési főiskolai kar és a Zenemür vészeti Főiskola szegedi karának vezetői tájékoztatták Csehák Juditot intézményük életéről, gondjaikról, eredményeikről. A Minisztertanács elnökhelyettese hozzászólásában hangsúlyozta a stabil alapképzés fontosságát, amely feltétele lehet a későbbi, rugalmas specializálódásnak. A felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatáról szólva kiemelte: az általános intézkedéseken kivül el kell érni, hogy a szakembergárda többletteljesítményét fizessük meg jobban a jövőben. Csehák Judit szegedi látogatásának utolsó állomásaként megtekintette a Tolbuhin sugárúti idősek otthonát, a szociális otthont és a gondozóházat is. Az intézményeket Papp Gyula városi tanácselnök és Csergő Tibor városi főorvos mutatta be a vendégnek. A Minisztertanács elnökhelyettese a délutáni órákban visszautazott Budapestre. Ch. A. Kádár János sajtótájékoztatója Stockholmban Találkozás üzletemberekkel Díszebéd a királyi palotában A külügyminisztérium sajtótermében megrendezett nemzetközi sajtóértekezlettel kezdődött Kádár János szerdai stockholmi programja. Karvalics Lászlónak, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesének megnyitó szavai után a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára röviden ősszel gezte hivatalos svédországi látogatásának tapasztalatait, kiemelve vendéglátójával. Ingvar Carlssonnal, a Svéd Királyság miniszterelnökével folytatott megbeszélésének eredményeit, majd válaszolt a svéd és a nemzetközi sajtó jelen levő tudósítóinak kérdéseire. Kádár János bevezetőben emlékeztetett arra, hogy Budapesten volt alkalma tárgyalni a néhai Olof Palme miniszterelnökkel, és akkor megállapodtak a párbeszéd folytatásában. Most szívesen tett eleget Carlsson miniszterelnök meghívásának, hogy mélyíthessék, erősíthessék a magyar—svéd kapcsolatokat, és hozzájáruljanak a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének bővítéséhez. A magyar közvélemény Svédországot vívmányai és a békét, az enyhülést szolgáló külpolitikája alapján tiszteli, nagyra értékeli — mondotta Kádár János. — Itt is szeretném tiszteletünket és jókívánságainkat kifejezni Svédország népének és vezetőinek. Sikereket kívánunk, hogy munkájuk gyümölcseit békében élvezhessék. Magyarországról szólva hangsúlyozta: a Varsói Szerződés és a KGST tagállamaként járja a szocialista társadalom építésének útját. Az országunk iránti nem-, zetközi érdeklődésnek valószínűleg az az oka — mondotta —, hogy saját ügyeink rendezése során reformokat kezdeményeztünk, amelyekkel a realitásokhoz akarjuk igazítani tevékenységünket. Adottságainknál fogva és szándékaink szerint bizonyos értelemben nyitott ország vagyunk. Mindez tartós irányzat Magyarországon. Ezek a körülmények jó feltételeket biztosítanak a mostani politikai eszmecseréhez — állapította meg Kádár János, majd hangsúlyozta: — A megbeszélések nagyon jó, mondhatni baráti légkörben folynak. A lehetőségekből és a két ország érdekeiből kiindulva mindkét részről közös a törekvés a kapcsolatok további bővítésére. Egyetértés van abban is, hogy mindkét fél lehetőség szerint mindent megtesz az enyhültebb világ, a nagyobb biztonság és a szilárdabb béke érdekében. A tárgyalások eddigi alakulásával igen elégedett vagyok — mondotta végezetül, majd válaszolt az újságírók kérdéseire. Ennek során több bel- és külpolitikai kérdést érintett. Magyarország és Svédország egyaránt támogatja azokat a törekvéseket, hogy Európát mentesítsék a nukleáris fegyverektől — emelte ki a TASZSZ tudósítójának érdeklődésére. — Aho~ gyan tárgyalásainkon tapasztaltam, svéd partnereink is értékelik az e célt szolgáló szovjet kezdeményezéseket, amelyek közeli lehetőséget nyújtanak bizonyos megegyezések elérésére. A reykjavíki találkozó eredményei, Mihail Gorbacsov javaslatai nyomán és az amerikai külügyminiszter moszkvai látogatása után az a benyomásunk, hogy reális lehetőség van az Európába telepitett közép-hatótávolságú rakéták és a taktikai atomfegyverek felszámolására. Ehhez a mostani szovjet javaslatok jó feltételeket teremtenek. — Ügy tűnik, mintha az Egyesült Államok és a NATO bizonyos tagországai önmagukkal kerülnének ellentétbe: korábban ők szorgalmazták az úgynevezett nullamegoldást, s most, amikor az ott fekszik a tárgyalóasztalon, megtorpanni látszanak — jegyezte meg Kádár János, majd hozzátette: mostani tárgyalásainkon úgy értékeltük, hogy lehetséges és kívánatos is a megegyezés ebben, az egész Európa számára oly fontos kérdésben. A Magyar Nép(Folytatás a 2. oldalon.) Napirenden: a külkereskedelem Parlamenti bizottságok ülése A magyar külkereskedelem stratégiájáról, az ágazat szervezeti rendszeréről, a kereskedőházak szerepéről, valamint a Közös Piaccal folytatott tárgyalások helyzetéről hallgatott meg tájékoztatót az Országgyűlés keLenin születésének 117. évfordulóján Koszorúzási ünnepség Szegeden Lenin születésének 117. évfordulója alkalmából tegnap, szerdán délután koszorúzási ünnepséget rendeztek a Rákóczi téri Lenin-szobornál. Az emlékmű talapzatánál elhelyezték a megemlékezés virágait a Csongrád megyei és a szegedi városi pártbizottság, a megyei és a város1 tanács, a Hazafias Népfront, a KISZ lis a szakszervezetek városi bizottságának képviselői. Koszorúztak Lenin szobránál a fegyveres erők és testületek, a Szegeden állomásozó szovjet katonai alakulatok delegáltjai, valamint a konzervgyár, a MÁV Nevelőintézet és a lóábelgyár MSZBT-tagcsoportjainak küldöttei is. reskedelmi, illetve külügyi bizottsága szerdán a Parlamentben — Nyers Rezső és Szűrös Mátyás elnökletével — tartott együttes ülésen. A Külkereskedelmi Minisztérium — a képviselőkhöz előzetesen eljuttatott — írásos beszámolója megállapítja: a külkereskedelmi szervezetnek a gazdaságirányítási követelmények, a piaci igények sokrétűségének megfelelően tovább kell differenciálódnia. Bővíteni szükséges a külkereskedelmi jogosultságokat, elsősorban a termelőtevékenységet folytató gazdálkodók körében. Szóbeli kiegészítőjében Veress Péter külkereskedelmi miniszter egyebek között elmondotta: a külkereskedelmünk stratégiájával, illetve szervezeti rendszerének korszerűsítésével kapcsolatos elképzelések kimunkálására az MSZMP KB tavaly novemberi határozata nyomán szakértői bizottságok alakultak. Az eddigi és a ma is folytatódó munkálatok során olyan, három évre szóló stratégiát kívánnak kidolgozni, amelynek segítségével az ország fizetési mérlege egyensúlyi helyzetbe kerülhet. A Közös Piachoz fűződő kapcsolatainkról szóló tájékoztató szerint Magyarországnak jelentős kereskedelmi partnere az Európai Gazdasági Közösség. A VI. ötéves tervidőszakban exportcikkeink 16-18 százaléka az EGK piacain talált gazdára, és innen származott behozatalunk 22-24 százaléka. A teljes konvertibilis árucsere-forgalmunk egyharmada, ezen belül a fejlett tőkés országokkal folytatott kereskedelmünk kétharmada a közös piaci országokkal valósul meg. Ehhez a miniszter hozzáfűzte: az Európai Gazdasági Közösséggel -több éve folytatunk tárgyalásokat, ezeken a magyar magatartást az elvszerüség, a kereskedelempolitikai jogokhoz való ragaszkodas jellemezte. Hazánk pozitív politikai és gazdasági megítélésének köszönhetően a jövőben olyan döntés várható, amely lehetőséget ad a további megbeszélésekre. A napirenddel kapcsolatos vita megnyitása előtt a képviselők — a hagyományoknak megfelelően — kérdéseket intéztek a téma előadójához. Ezekre válaszolva Veress Péter elmondotta: az ország gazdasági fejlődése, a külgazdaság egyensúlyi helyzete, a gazdasági szabályozó rendszer nem az elképzeléseknek megfelelően alakult. Ezért új cselekvési javaslatokat kell kidolgozni, s radikálisan csökkenteni szükséges a konvertibilis hitelfelvételt, mert az adósság törlesztése jelentős részt hasít ki a nemzeti jövedelemből. <