Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-17 / 91. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 91. szám 1987. április 17., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Tűrhető gabonák, elfagyott ültetvények Növénytermesztés — kérdőjelekkel Nehezen tér magához a természet. A hűvös idő mi­att lassan élednek a fák, bokrok. A mezőgazdasági munkák is 2-3 héttel el­csúsztak a szokásos időpont­tól. A kötött talajokon a ki­adós esőzések szorították ki a gépeket ideig-óráig. Itt a legnagyobb most a hajrá, el­sősorban a vetésekkel. Sok helyen kétséges, hogy ahol eddig nem kerülhetett a földbe a borsó és a tavaszi árpa egyáltalán érdemes-e próbálkozni. A Röszkei Kossuh Tsz-ben mindkét talajtípus előfordul, s itt is összesűrűsödtek a ten­nivalók. Ha egy újabb eső nem jön közbe húsvétra si­kerül befejezni a legsürge­tőbb munkákat. Az idén több mint száz hektáron vetnek paprikát, ebben kö­zös és háztáji egyaránt akad. A 35 hektárnyi vöröshagyma, magját is sikerült a földbe juttatni. A háromhetes ké­sés ellenére bizakodnak, hogy nem lesz baj a termés­sel. A napraforgó jó részét a homokos területekre szán­ták. az idén 30 hektáron vegyszerezés nélküli, úgyne­vezett bionapraforgót is ter­melnek, exportra. A 4 ezer négyzetméteres palántane­velő melegházban szépen fejlődik a paprika. A mun­kacsúcsok széthúzása miatt foglalkoznak egyszerre a magról vetett és palán Iázott paprikával. A másik ok, hogy vetőmagtermesztéssel is pró­bálkoznak. A szakcsoportjuk 34 hek­táros kajszibarackosában egy virágot sem látni, elfa­gyott az egész. Azt, hogy a fák maradandó sérülés nél­kül úszták-e meg a telet ne­héz lenne megmondani. A szántóföldön már az első év­ben vizsgáztak'a drének. A tavaly meliorált 228 hektá­ros Tiszához közel eső ré­szekre más években ekkora csapadék után nem lehetett volna még rámenni, most itt is lehet a paprikát vetni. Kisteleken a Magyal — Szovjet Barátság Tsz-ben si­került befejezni az árpave­tést. A burgonyát már elül­tették volna, ha mindenhon­nan időben érkezik a szapo­rítóanyag. Az idén egy kis területen kipróbálják a Meriklón GT Domaszéken szaporított vírusmentes krumpliját. Ha kedvezőek lesznek a tapasztalatok jövő­re többet kérnek tőlük. A fűszerpaprika magja itt is a földben várja már a mele­gebb napokat. Jövő héten következhet a napraforgó, majd a silókukorica vetése. Szemre szép a zsengezöld gabona, de ha közelebbről megnézzük láthatóak ritkás foltok, vagyis a töállomány a szokásosnál gyengébb. A szőlő metszésének nem sok hasznát látják, termés alig ha lesz az idén. A meggyes­ben még nem lehet látni a fagykár mértékét, remény­kednek, hogy legalább ez a gyümölcs megmarad. A cse­resznyefákon viszont már látszik a zord tél nyoma. A Szatymazi Finn—Magyar Barátság Tsz tavaly a leg­jobb évet zárta. 60 milliós árbevétel mellett 16 millió forintos nyereséget mond­hatlak magukénak. Ügy­mond egyszerre minden be­jött. Az őszibarack jó áron kelt, a napraforgó rekord­termést adott, a pritamin­paprikából volt bőven s a helybeni feldolgozás tetemes nyereséget hozott. Az aszály ellenére a gabona is meg­emberelte magát. A szarvas­marha és juhtenyésztés csak tizede az össztevékenység­nek, de itt is tisztes eredmé­nyek születtek. Amit keve­sen mondhatnak el maguk­ról manapság, anyagi terhek nélkül kezdhették az idei szűkösnek induló esztendőt. A nyereségből 8 milliót egy későbbi nagyobb beruházás­ra tettek félre. Bíznak ben-' ne, hogy nem kell idő előtt hozzányúlniuk. A pritaminpaprikában bíz­hatnak már csak igazán, mert ott még nincs veszve semmi. A gabonától sok jót nem lehet várni. Az árpát újra kellett vetni, dupla költség. A búza szemre szép, de nagyon aránytalan, sok benne a ritkás rész. S ami a barackossal történt az már önmagában tragédia. Ba­rackvirágzás sem lesz, nem hogy termés. A közel fél év­százados hagyományú ter­mesztés során ilyenre még nem volt példa. Az ültet­vényfelújítással épp tavaly végeztek, gondolták 7-8 évig erre nem lesz gondjuk. Ügy tervezték, hogy növelik a te­rületet, az idén megveszik a magot, jövőre a szemzés kö­vetkezik, s 1989-ben 30 hek­tárt „ragasztanak a mostani 85 hektár mellé. Az érzékenyebb fajtákon már a két évvel ezelőtti fagy is nyomot hagyott, a mosta­ni végzett velük. Egyreszü­ket .biztosan ki kell vágni, hogy mennyit az pár neten belül kiderül. A mostani 24 hektár sző­lőterület csak fele a koráb­binak, s most ez is elég rosszul fest. A pótlásra nem áldoznak, mert igen költsé­ges lenne, s a szőlő-bor ága­zat jövőjét bizonytalannak Ítélik. A gyümölcstermelés gond­ja tovább gyűrűzik. A szál­lítójárművek, az értékesítési rendszer is kihasználatlan marad. Bérfuvart sem köny­nyű a szögről leakasztani. A téli fagykárra nem vállalja a biztosító a kockázatot, így pénzt onnan sem várhatnak. Az még szerencse, hogy kor­rekt volt a partner és haj­landó volt felbontani a no­vemberben megkötött szer­ződést, legalább ez az egy­milliós díjtétel a szövetkezet kasszájában maradhat. A csüggedés természetes, de csak átmeneti. A nyeresé­ges gazdálkodás lehetősé­géről még mindig nem mondtak le, hosszú még az év, s jöhetnek még kedvező körülmények is. Az utolsó adu a pritaminpaprika. * Tegnap, csütörtökön a MÉM-ben Magyar Gábor miniszterhelyettes tájékozta­tót tartott a mezőgazdasági munkák helyzetéről. El­mondta, hogy a március vé­gén készített összesítés sze­rint az ősszel elvetett kalá­szosok fejlettsége gyengébb volt, mint az elmúlt években bármikor, az Alföldön sokfe­lé hiányosan kelt ki a búza. összesen 230 ezer hektárnyi kalászost igen rossznak mi­nősítettek. Az őszi árpából várhatóan 30 ezer hektárt kell kiszántani. Az áprilisi csapadék gyorsította a búza bokrosodását, s mivel több ezer hektáron csák a fa­gyok múltával kelt ki a ga­bona jó szolgálatot tett az eső és a viszonylag hűvösebb időjárás. / Gondot okozott a belvíz is. amely 50-60 ezer hektárt érintett, ebből 20-25 ezer hektár a vetés és a felszán­tott terület, a többi gyep és legelő. A fagyokat a szőlőültetvé­nyek és a gyümölcsösök kö­zül a barackosok sínylették meg leginkább. Úgy tűnik az alma jól ellenállt a szeszé­lyes időjárásnak. A tavalyi kései tavaszhoz képest is hátrányban van­nak a mezőgazdasági mun­kák. Március derekáig a szükséges talaj-előkészítés­inek csak negyedével készül­tek el. Nem mindenütt si­került elvetni a magborsót és a tavaszi árpával is ké­sésben vannak. Ügy számol­nak, hogy 40-50 ezer hektá­ron más .növényt kell vetni, mert kifutottak az időből. A pótlásra a kukorica jön szá­mításba, melyhez elegendő a szaporítóanyag. Fokozzák a szója termesztését is, felka­rolására központi intézkedé­seket hoznak. A műtrágya- és növény­védőszer-ellátásban kisebb zökkenők tapasztalhatók. Késtek a rendelések, a for­galmazók készletezési gon­dokkal küszködtek, az azon­nali gyártáshoz viszont idő­re nem érkeztek meg a kül­földi alapanyagok. Főleg a nitrogén műtrágyákból kel­lene most több. T. Sz. I. Képviselők megbeszélése Az Országgyűlés honvé­delmi bizottsága Gyuricza László elnökletével kihelye­zett ülést tartott csütörtökön a Belügyminisztériumban. A tanácskozáson részt vett Cservenka Ferencné, az Or­szággyűlés alelnöke is. A képviselőket Ladvánszky Károly rendőr altábornagy, belügyminiszter-helyettes köszöntötte, majd Siklói György rendőr vezérőrnagy, az országos rendőrfőkapitány bűnügyi első helyettese adott tájékoztatót a bűnüldözés helyzetéről és az ezzel ösz­szefüggő időszerű feladatok­ról. Mint elmondta: az 1980­as években jelentősen növe­kedett a rendőrség tudomá­sára jutott bűncselekmények száma; tavaly 182 ezer ese­tet rögzítettek. Ezek többsé­ge — csaknem kétharmada — úgynevezett vagyon ellen elkövetett bűncselekmény volt. Kedvezőtlen jelenség, hogy az ide tartozó bűntettek körében fokozódó szervezett­ség tapasztalható, s ennek megfelelően mind teteme­sebb — az összesítések sze­rint évente mintegy 2 milli­árd forint — a társadalmi, illetve a személyi tulajdon­ban okozott kár. Hazai szén az erőműveknek Az elmúlt évek gyakorla­tától eltérően az idén már összhangban van a Magyar Villamosművek Tröszt szük­séglete és a hazai szénbá­nyászat kínálata — állapí­tották meg csütörtökön Veszprémben, a villamosipar es a szénbányászat vezető szakembereinek feladat­egyeztető tanácskozásán. A szénbányászat nemcsak a mennyiségi igényeket elégíti ki. hanem egyre jobb minő­ségi szenet ad az erőművek­nek. Most léptek be ugyanis azok a beruházások, dúsítók, osztályozók, amelyek ered­ményeként lényegesen keve­sebb meddő kerül a szén kczé és nő annak fűtőértéke Borsod megyei nap Budapesten Borsod megyei napot ren­deztek csütörtökön Budapes­ten, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a szövetség Borsod megyei csoportja szervezésében a Magyar Sajtó Házában. A házigazdák nevében Megyeri Károly, a MUOSZ főtitkára köszöntötte a vendégeket, Borsod megye és Miskolc párt- és állami vezetőit, az észak-magyarországi megye ipari és mezőgazdasági nagyüzemeinek irányítóit, egyetemi és művészeti éle­tének képviselőit. Környezetünk védelme létké A fővárosi és a megyei ianácsok ipari osztályveze­tői és környezetvédelmi tit­kárai csütörtökön az ipari környezetvédelem feladatai­íól tanácskoztak az Ipari Mm'sztériumban. Bakonyi Árpád, a minisz­térium főosztályvezető-he­lyettese emlékeztetett arra, hogy az iparirányítás 2—3 éve egyre erőteljesebben keresi a megoldásokat a környezeti ártalmak , meg­szüntetésére. A minisztérium a vállalatok ezzel kapcsola­tos tevékenységének egyez­tetésére nemrég megalakí­totta a környezetvédelmi koordinációs irodát. A VII. ötéves tervidőszak­ra külön ipari programot készítettek a környezetvé­Jelmi feladatok megoldásá­ra, ennek során 300 vállalat ÜCO-riál is több kutatás-fej­lesztési témajavaslatát rend­szerezték. Most országos fel­mérést készítenek, amelyben kimutatják, hogy hol és milyen mértékben lépik túl a vállalatok a szennyezés határértékeit. Az iparválla­latok és szövetkezetek ezzel összefüggő információs ada­tait feldolgozzák és az érté­kelést továbbítják az Orszá­gos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatalhoz, ahol annak alapján megfelelő döntéseket készítenek elő. Az Ipari Minisztérium vé­leménye szerint mind ez idáig a vállalatok nem fordítottak kellő figyelmet a hulladékok lerakása, illetve égetése elótti úgynevezett fizikai­kémiai előkezelésre. Ez a hulladékok megsemmisíté­sénél számottevően növelte a költségeket Elmondta, hogy a kidol­gozott program megvalósu­lása esetén a veszélyes hul­ladékok 90—05 százalékának elpusztítása megoldódik a következő néhány év alatt. A dorogi égetőmű beruhá­zása előreláthatóan a terv­időszak végére befejeződik, akárcsak az aszódi .lerakó­telep építése. A második •hulladékégető művet felte­hetően a következő évtized elejére építik fel Rudabánya környékén. Több ilyen nagy teljesítményű égetőművi be­ruházásra nincs szükség. A minisztérium szorgalmazza, hogy az üzemek minél több speciális célberendezést al­kalmazzanak, illetve a meg­lévő hagyományos módsze­reket korszerűsítve ártalmat­lanítsák a veszélyes hulladé­kot. Folyamatban van több átmeneti hulladéktároló hely kialakítása' is az országban legalábbis addig, amíg a végleges tárolóhálózatot nem telepítik, összesen 19 ilyen regionális ideiglenes tárolóhelyet jelöltek ki. Egyébként a hulladékok hasznosításáról szóló rende­let 30 évvel ezelőtt született, korszerűsítésre szorul, össz­hangban műszaki-gazdasági lehetőségeinkkel, reálisan végrehajtható rendeletet kí­vánnak alkotni. * A környezet- és termé­szetvédelem mezőgazdasági helyzetéről tanácskoztak csü­törtökön a Termelőszövet­kc zetek Országos Tanácsá­ban is. Nagyvárosok első titkárainak tanácskozása Szegeden A megyei városok pártbi­zottságainak első titkárai évről évre rendszeresen és hagyományosan megtartják tapasztalatcsere jellegű ta­nácskozásukat. Legutóbb Pécs várospolitikai, társa­dalmi és gazdasági helyzeté­vel ismerkedtek, most pedig Szeged a házigazda. Székely Sándornak, az MSZMP vá­rosi bizottsága első titkárá­nak meghívására tegnap Szegedre érkezett Debrecen­ből Postás Sándor, Győrből Elek Sándor, Miskolcról Dudla József, Pécsről Szent­irányi József első titkár, hogy két teljes napon ke­resztül tanulmányozzák a közös érdeklődésre számot tartó kérdéseket. Az öt megyei városi első titkár eszmecserét folytat az ideológiai munkáról és több szegedi intézményt, üzemet is fölkeresnek: pénteken az MTA Biológiai Központját, a Szalámigyárat, a SZOTE Központi Izotópdiagnosztikai Laboratóriumát, majd meg­tekintik az algyői olajmezöt és az újjáépített Szegedi Nemzeti Színházat;- szomba­ton pedig a Somogyi Könyv­tárba és Levéltárba látogat­nak el, s városnézéssel fe­jezik be programjukat. Tegnap délután Szabó Sándor, az MSZMP Csong­rád Megyei Bizottságának első titkára fogadta a nagy­városi első titkárokat. Tá­jékoztatta őket megyénk gazdasági, társadalmi és po­litikai életének időszerű kérdéseiről és általános jel­lemzőiről, majd a vendégek megkezdték program sze­rinti tanácskozásukat.

Next

/
Thumbnails
Contents