Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-17 / 91. szám

2 Péntek, 1987. április 17. Brüsszelen, Genfen át — meddig? Shultz a belga fővárosban ifi Brüsszel (MTI) Rendkívüli ülést tartott csütörtökön Brüsszelben a NATO miniszteri tanácsa, amelynek keretében George Shultz amerikai külügyminiszter beszámolt a szovjet veze­tőkkel folytatott tárgyalásairól, valamint a legújabb szov­jet leszerelési javaslatokról. Az ülést követően kiadott nyi­latkozat rámutat: „előrelépés történt a fegyverzet-ellenőr­zés jelentős területein", és „kilátások vannak egy megál­lapodás megkötésére". Az amerikai diplomácia vezetője a NATO-ülést köve­tő sajtóértekezletén egészében pozitívan értékelte moszk­vai megbeszéléseit. Shultz szavai szerint a szövetségesek tudatában vannak, milyen felelősség hárul rájuk azzal kapcsolatban, hogy a helyes döntést hozzák meg. Nem született konkrét határidejét illetően is egyet­megállapodás, elmaradt az értés mutatkozott. A felszá­áttörés a közepes hatótávol- molás alapját a „reykjavíki ságú rakétákra vonatkozó formula" képezné, vagyis szerződés kidolgozásában, mindkét ország 100 robbanó­mindazonáltal hasznos és töltetet tarthatna meg, nz termékeny megbeszéléseket Egyesült Államokban, illetve folytattak a szovjet főváros- a Szovjetunió ázsiai terüle­ban. Bizonyos előrehaladást tén. A hadászati támadó­értek el a biztonság, a fegy- fegyverek felszámolását il­verzetkorlátozás és leszerelés egyes kulcskérdéseiben, de korántsem mindegyikben. Így összegezhető George Shultz amerikai külügymi­niszter moszkvai tárgyalásai­nak mérlege. Shultz elhozta és átadta letően is megmaradtak a reykjavíki számok. Az ötven­százalékos csökkentést köve­tően 6000 robbanótöltet és 1600 indítóberendezés ma­radhatna meg mindkét ol­dalon. Washington a jövő­kérdésében továbbra is a ko­rábbi amerikai álláspontot ismételte Shultz. A szovjet fél hangsúlyoz­ta, hogy a jelenlegi felelős­ségteljes időszakban határo­zott lépésekre van szükség, s a tárgyalások során mind­végig kezdeményezően lépett fel annak érdekében, hogy kihasználják a konkrét meg­állapodások előkészítésével kapcsolatban — éppen a szovjet külpolitikai kezde­ményezések eredményeként — megnyílt lehetőségeket. Ezek a lehetőségek tovább­ra is csak lehetőségek ma­radnak, s legalábbis Brüsszel majd a későbbiekben Genf dönti el a további sorsukat. A főtitkár és az amerikai külügyminiszter találkozóján elvi megállapodás született, hogy közösen folytatják a munkát a közepes hatótávol­ságú rakétákra vonatkozó reykjavíki egyetértés megva­lósítása érdekében. Hasznosnak bizonyult a vi­lágpolitika és a szovjet­amerikai kapcsolatok más kérdéseinek megvitatása. Szembetűnő volt, hogy a lá­togatást megelőző „lehallga­Tanácskozik a Komszomol kongresszusa Mihail Gorbacsov beszéde Gorbacsov főtitkárnak Rea- ben Is ragaszkodik az egyes tási ügy" (az Egyesült Alla­tff And!plom^'yTevémtoek ^gyverfajták „alszintjeinek" mok moszkvai nagykövetsé­ezúttal is sérthetetlen volt, meghatározásához, s ez aka- ge) csak nagyon vlsszafogot­azonban — elsősorban ame- dályozza az előrelépést. Az tan szerepelt az amerikai rikai forrásokból — annyit ötvenszázalékos csökkentés felvetések között, s ugyan­tudni lehet, hogy a levél meghívást is tartalmazott Mihail Gorbacsov számára. Az esetleges csúcstalálkozó­ról Shultz annyit mondott sajtóértekezletén, hogy an­nak nagy jelentőségű ese­ményhez kell kapcsolódnia, és alaposan elő kell készíte­ni. A szovjet sajtóban a tár­gyalásokról megjelent beszá­moló ennél jóval egyértel­műbben fogalmaz. A lehetsé­ges találkozó tárgyaként a közepes hatótávolságú esz­közökre vonatkozó szerződés aláírását, továbbá a hadá­szati támadófegyverekre vo­natkozó tárgyalások, a raké­taelhárító rendszerekről és a nukleáris fegyverkísérletek­ről szóló szerződések intéz­kedésrendszere „kulcsfontos­ságú kiindulópontjainak" ki­jelölését határozza meg. Ez utóbbiak alapot képeznének a további konkrét szovjet— amerikai szerződések előké­szítéséhez. Shultz moszkvai sajtóérte­kezletét követően az újság­irók többsége borúlátóan fo­galmazott. Ugy vélték, távo­labbra került a megállapo­dás, s ez egyben azt jelenti, hogy a Reagan-kormányzat hivatali ideje már „holt idő" a jelentős leszerelési lépések kidolgozása szempontjából. Shultz ugyanis, valahány­szor „jelentős előrehaladás­ról" számolt be, lényegében ismertette az amerikai állás­pontot, amelyről a szovjet fél határozottan kijelentette, hogy elfogadhatatlan. Nem volt felkészült az amerikai fél arra, hogy a kö­zepes hatótávolságú rakéták kérdésével éppen általa ösz­szekapcsolt probléma — a kisebb hatótávolságú rakéták problémája — megoldása ér­dekében elfogadja az ezekre is vonatkozó nullameguldást. Mihail Gorbacsov ugyanis azt javasolta: mindkét fél ilyen rakétáinak legyen azo­nos a száma, ez a szám azon­ban a nulla legyen. Shultz szerint most a NATO-beli szövetségesekkel kell részle­tekbe menő eszmecserét foly­tatni, majd Genfben, az áp­rilis 23-án kezdődő követke­ző fordulón folytatódhatnak a tárgyalások. Itt az új ame­rikai ellenőrzési javaslatok­ra is választ vár. E tárgyalá­sok mögött talán már kibon­takoznak a megállapodás távlatai — mondta Shultz. A szovjet televízlónak adott interjúban Shultz úgy vélekedett, hogy még a Rea­gan-kormányzat hátralevő idejében legalább egy fontos biztonsági kérdésben szerző­dés köthető. Eredménynek mondta a sajtóértekezleten, hogy a kö­zepes hatótávolságú rakéták felszámolásának 4—5 éves határideje — legalábbis kiin- csak így kezelték az „emberi dulóalapként — hét évre jogok" kérdéseit, módosult. Az űrfegyverek M. Lengyel László Létszámcsökkentés a LEMP KB-ban Varsó (MTI) Egyharmadával csökkentik a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságában dolgozók létszámát és mint­egy 10 százalékkal a terü­leti pártapparátus adminiszt­ratív és műszaki személyze­tét. Ezzel a pártapparátus fenntartásának költségeit kí­vánják mérsékelni. A párt Politikai Bizottsá­gának legutóbbi ülésén ho­zott határozat szerint ezzel egy időben növelik az appa­rátus dolgozóinak szakmai, politikai képzettségét. A párt irányító munkájának össztársadalmi jellegét azzal is erősítik, hogy a korábbi­nál nagyobb mértékben von­nák be a feladatok megol­dásába a külső szakértőket. Ez megkönnyíti majd, hogy a pártvezetés a legfontosabb stratégiai kérdésekre össz­pontosítson. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Politikai Bizottsága kedden arról is határozott, hogy — figyelembe véve a társadalom felfokozott vára­kozását egy átfogó, radikális reformprogram iránt —, meggyorsítják a gazdasági reform második szakaszának előkészítő munkálatait és még a héten nyilvánosságra hozzák a reformbizottság tervezetét, aminek össztár­sadalmi vitáját 2-3 hónapon belül be kell fejezni. Együttműködés lézereszközök kifejlesztésére Csütörtökön Alexandr Pro- dására kívánják alkalmazni, horov Nobel-díjas fizikus, a elsősorban az anyagmeg­Szovjetunió Tudományos munkálás területén és azor­Akadémiája Altalános Fizi- vosi gyakorlatban, a szemé­kai Intézetének igazgatója— szetben, sebészetben, uroló­aki az MTA meghívására, giában, pulmonológiában. tudósdelegáció élén tartóz­kodik hazánkban —, és Sza­bó Ferenc, a KFKI főigaz­gatója a szovjet és magyar akadémia képviseletében Alexandr Prohorovot fo­gadta Kapolyi László ipari miniszter is. Megállapodtak abban, hogy az Ipari Minisz­térium és a Magyar Tudo­egyezményt írt alá az Alta- mányos Akadémia közötti lásos Fizikai Intézet és Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet közös, budapesti telephelyű tudományos-műszaki és ku­tató-fejlesztő kollektívájá­nak létrehozásáról. A két intézet már több éve eredményesen működik együtt a lézerkutatások te­rületén. A közös kutató kol­lektíva tudományos-kutatói és tervező-fejlesztő tevé­kenységet folytat a népgaz­dasági igényeknek megfele­lő, világszínvonalú lézeresz­közök kifejlesztése és meg­valósítása érdekében. A tu­dósok növelni kívánják a kutatások és fejlesztések ha­tékonyságát, s gyorsítják az elért eredmények népgazda­sági alkalmazását. A közö­sen kifejlesztendő lézereket különböző feladatok megol­együttműködési megállapo­dás alapján a Technova Ipari Fejlesztési Bank is csatlakozik a közös kutató koliektjva tevékenységéhez. (MTI) Az SZKP KB főtitkára egyebek között leszögezte: Pártunk, egész társadal­munk a legnagyobb mérték­ben érdekelt abban, hogy az önök kongresszusa valóban korszakos jelentőségű legyen, és új fejezetet nyisson az if­júsági mozgalom életében. A beszámoló és a felszólalások is azt bizonyítják, hogy a Komszomol tudatában van az ország, a nép előtti fele­lősségének, s az ifjúság még aktívabban kíván bekapcso­lódni a — társadalmunk éle­tének megújítását célzó — mélyreható változások fo­lyamatába. A párt átalakítási irány­vonalának lényege, röviden megfogalmazva: több szo­cializmust. Ez a válasz a legfontosabb kérdésre: tár­sadalmunk életképességének kérdésére — hangsúlyozta a főtitkár. Több szocializmust — az­az több dinamizmust és al­kotóerőt, szervezettséget és rendet, tudományosságot és kezdeményezést a gazdáJko­dásban, több hatékonyságot az irányításban. Több szocializmust — az­az több társadalmi igazsá­gosságot, a munka, a szocia­lista társadalom elsőrendű értéke tekintélyének emelé­sét. Több szocializmust — az az több demokratizmust, nyíltságot, kollektivizmust, több kultúrát, emberséget az emberek közötti kapcso­latokban, több méltóságot és önbecsülést az egyénnek. Immár két éve, hogy hoz­zákezdtünk társadalmunk élete valamennyi területé­nek átalakításához. Termé­szetes, hogy az emberek ér­tékelik a már látható és a még várható VáTKTzasokat, összehasonlítják azzal, ami korábban volt, észreveszik az átalakítás sikereit és ku­darcait. Történelmi mére­tekkel mérve rövid idő alatt nem kis utat tettünk meg. Ez az igazság útja, a való­ság kritikus átgondolásának útja volt, a társadalmi meg­újulás új eszméi, koncep­ciói kidolgozásának nehéz időszaka. Ebben a szakaszban elér­tük a leglényegesebbet: a megújulás, a forradalmi át­alakítások eszméi milliók tudatába hatoltak be, né­pünk túlnyomó többségét a maguk oldalára állították. Minden azt mutatja, hogy társadalmunk életének alap­hangját az átalakítás hívei adják meg. Még sok vita áll előttünk annak érdekében, hogy meg­világítsuk az átalakítás so­rán felvetődő mind újabb kérdéseket. A döntő most mégis — a tett. Nincs jo­gunk megfeledkezni a múlt Csütörtökön délelőtt, a Komszomol XX. kong­resszusán beszédet mon­dott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A kongresszuson csütör­tök délután felszólalt Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KISZ KB első titkára Is. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolóinak megvitatásán túl a több mint 4800 küldött dönt a 40 milliós ifjúsági szö­vetség új szervezeti sza­bályzatáról, és megvá­lasztja a szövetség ve­zető szerveit. tanulságairól. Korábban is sok jó döntés született ná­lunk, de ezek nem mindig vezettek a közösség által várt komoly változásokhoz. Elsősorban azért, mert nem támasztották alá őket tet­tekkel. Az átalakításnak nincs el­lenzéke. Vannak viszont ne­hézségei e forradalmi válto­zások kezdeti szakaszának. Ezek a nehézségek valami­lyen mértékben mindenkit érintenek. A kialakult féke­ző mechanizmusok nem ön­magukban létező dolgok: konkrét hordozói megvan­nak a KB és a kormány szintjén is, a minisztériu­mokban, a köztársaságokban és területi szinten; a mun­kahelyi kollektívákban, sőt még a Komszomolban is, jóllehet, önöket még aligha fertőzhette meg a konzerva­tív beállítottság. Üj módon kell gondolkodr nunk. dolgoznunk, új meg­közelítéseket kell alkalmaz­nunk az új problémák meg­oldásában. Ez adja az átala­kítás nehézségét és bonyo­lultságát. Vannak olyanok, akik hozzászoktak a régi életfelfogáshoz, nem akar­nak változtatni rajta. Nem mindenkinek tetszenek a magasabb követelmények, a megbízatások szigorú szá­monkérése. Nem mindenki elégedett azzal, hogy ki­mondtuk: mindenkinek az elvégzett munkája ellenérté­két kell megkapnia. Sokan hozzászoktak, hogy hosszú éveken át meg nem szolgált fizetést, „garantált" prémiumot kaptak. Az Ilyen szellem felszámolásához ko­moly gazdasági és nevelő­munkára van szükség. Magától értetődően, külön ki kell -emelnünk még egy problémát: a bürokratizmus elleni harc problémáját, amelynek fontosságát az önök felszólalásai is érintet­ték. Nem először ismétlem meg: a kritikának és a nyíltságnak társadalmunk politikai és erkölcsi egészsé­gét kell védelmeznie. Ami pedig a demokráciát illeti, Ideje lenne már mindenki­nek megértenie: szocializ­mus valódi demokrácia nél­kül egyszerűen nem létezhet. A múlt számos negatív je­lensége ahhoz kapcsolódott, hogy egész területek kiestek a kritika, a nép ellenőrzése, sőt még a párt, a Központi Bizottság ellenőrzése alól is, Nem engedhetjük meg, hogy ez megismétlődjön. A Központi Bizottság ál­láspontja szerint a jelenlegi időszakban a párt ifjúsági politikájának legfontosabb feladatai a következők: Először is meg kell terem­teni a feltételeket ahhoz, hogy az ifjúság tömegei be­kapcsolódhassanak a társa­dalom megújítására és de­mokratizálására irányuló fo­lyamatba, segíteni kell a fia­talokat, hogy a gyakorlatban sajátíthassák el a szocializ­mus politikai kultúráját. A szocialista demokrácia jövő­je összefügg a gazdasági, tu­dományos és szellemi élet­ben meghonosodó verseny­szellem fejlődésével, az ön­igazgatás elterjedésével min­den szinten, az egyéni kez­deményezés szerepének meg­erősödésével. A fiatalok valóban ott vannak a gazdasági épités legnehezebb területein, már ma vállalják a gazdasági fejlesztés felelősségének ha­talmas terhét. Rendkívül komoly elvi je­lentősége van annak, mi­lyennek akarjuk látni a Komszomolt ma és a jövő­ben. Az élet maga bizonyí­totta, hogy .pók Komszomol­bizóttság került a bürokra­tikus munkamódszerek fog­ságába. Időnként, ha a Komszomol-aktiva munkáját vizsgáljuk meg, olyan be­nyomás alakul ki, hogy a fiatalság az utca egyik ól­dalán, az aktivisták pedig a másikon haladnak, ráadásul ellentétes irányban. A Komszomolban azonban megjelent egy elitréteg, s ezt az ifjúság meglehetősen sérelmezi. Persze ezért sem csak a Komszomol a felelős. Ez következménye azoknak a jelenségeknek, amelyek az elmúlt évtizedekben társa­dalmunkat jellemezték, az ifjúság nevelésében bekövet­kezett mulasztásoknak, a Komszomol pártirányításá­ban kialakult formalizmus­nak. Végezetül a kommunisták nevében szeretném átadni az SZKP Központi Bizottsá­gának üdvözletét a kong­resszus küldötteinek és ven­dégeinek, a több millió Kom­szomol-tagnak, hazánk egész ifjúságának. Hámori Csaba fölszólalása A külvilág felé nyitott, a nemzetközi viszonyok ala­kulására érzékenyen reagáló ország vagyunk — mondotta Hámori Csaba. A tudomá­Tiyos-techni.kai forradalom felgyorsulása felszínre hozta gyengéinket: a társadalom teljesítőképességének nem kielégítő állapotát. Ma imár tisztán látjuk, hogy alapvető, társadalmunk fejlődését meghatározó kérdésekre kell választ adnunk: képesek va­gyunk-e olyan társadalmi környezetet kialakítani, Gáspár Sándor köszöntése Gáspár Sándort, a Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak elnökét 70. születésnapja alkalmából csütörtökön ün­nepi ebéden köszöntötte a SZOT elnöksége. Az elnökség nevében Gáspár Sándort Baranyai Tibor, a SZOT főtit­kára köszöntötte, és átadta az elnökség ajándékát. A nemzetközi munkásmozgalomban kifejtett több év­tizedes tevékenysége elismeréseként Gáspár Sándort a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa és az NDK Állam­tanácsa magas kitüntetésben részesítette. A SZOT elnökét bensőséges ünnepségen köszöntötték a Csehszlovák For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom vezetői és a Szakszer­vezeti Világszövetség titkárságá amely megfelel a korszerű­ség, hatékonyság követelmé­nyeinek. Pártunk a 30 év során sok olyan átalakítást hajtott végre, amelyekhez politikai bátorság kellett. Közéjük tartozik a gazdaságirányítási mechanizmus 1968-as re­iormja, a szocialista demok­rácia kiszélesítését jelentő választási rendszer, a meg­erősített tanácsi önigazga­tás, a kiszélesített vállalati c'.rkormányzat megteremtése. A KISZ tevékenységéi, politikai céljait az MSZMP ifjúságpolitikája határozza meg, amely bizonyítási le­hetőséget kínál a fiatalok­rak, és a társadalom min­den erejét az ifjúság neve­lésében való részvételre szó­lítja. Társadalmi munka­megosztás keretében tavaly létrejött az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, amely kor­mányzati szinten biztosítja az ifjúsági érdekek és szem­pontok beépülését a dönté­sekbe. Szakszervezeteink ifjúsági tagozatokat és ta­nácsokat hoztak létre. A KISZ az MSZMP ifjú­sági szervezete. A párt és a magyar társadalom, előtt álló feladatokból ki akarjuk ven­ni részünket. Kongresszusi céljaink és a párt program­jához való csatlakozás szel­lemében hirdettük meg po­litikai akciónkat, amelyet a . Jövőnk a tét" címmel meg­jelent felhívás indított el. Ebben elutasítottuk a tét­len várakozás szemléletét, a „kivonulást a közéletből". A magyar fiatalok nagy figyelemmel kísérik annak az új szemléletnek a térhó­dítását, amely a mai szov­jet társadalmat fokozatosan áthatja. Mi is érdekeltek vagyunk abban, hogy az SZKP-nak a társadalmi-gaz­dasági fejlődés meggyorsítá­sára irányuló programja az elet minden szférájában ér­vényre jusson. Korunk ki­hívásaira — úgy tűnik — azonos irányban, de nemzeti sajátosságainknak megfelelő eszközökkei keressük a vá­laszokat. Mi a jövőben is mindent megteszünk azért, hogy kapcsolatunk tovább erősödjék, új szalakkal gaz­dagodjék — mondotta töb­bek között Hámori Csaba.

Next

/
Thumbnails
Contents