Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-15 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! EIMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 89. szám 1987. április 15., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: .43 forint Ara: 1.80 forint Mire költik a település­fejlesztési hozzájárulást ? Tavaly februárban alkot­1a .meg rendeletét Szeged Megyei Város Tanácsa a te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lásról. A lakosság szavazása alapján a tanácsrendelet ki­mondta, hogy a több mint 50 százalékos igenlő válasz után a hozzájárulás fizetését vál­lalta az 5., 6., 9., 10., 11., 12. számú lakóterületi központ. Ezen túlmenően pedig a 8-as számú lakóterületi központ­ból a 65., a 13. számú lakóte­rületi központból pedig a 84­es és a 85-ös tanácstagi vá­lasztókerület. Ez Szegeden összesen 32 tanácstagi vá­lasztókerületet érint. A ta­nácsrendelet a szavazásnak megfelelően jóváhagyta a fejlesztési célokat is, ame­lyeknek egy része — ahol az előkészítés már korábban megtörtént — tavaly megva­lósult. A településfejlesztési hozzájárulásból támogatott Gyógyszertár, ABC.áruház, csatorna szertár. Még ebben az év­ben megkezdődik a kivitele­zés, és jövőre adják át a rég­óta hiányzó egészségügyi in­tézményt. A tehóból 600 ezer forint értékben tavaly asz­faltozták a Rengei és Tapol­csányi utcát. A móravárosiak — 6. szá­mú lakóterületi központ — a csatornahálózatot szeretnék bővíteni az önkéntes befize­tésből. A kózos kasszában ta­valy 758 ezer forint jött ösz­sze. Megalakult a csatorna­mű-társulat is, amely a ta­nácstól közel 30 millió forin­tos támogatást kap. Baktó­ban és Petőfitelepen, a 8. számú lakóterületi központ 65-ös választókerülete a nyílt célra az elmúlt esztendőben szelvényű csapadékviz-elve­több mint 8 millió forintot használtak fel. A Szeged Me­gyei Város Tanácsának vég­rehajtó bizottsága legutóbbi nlésén a fejlesztések- megva­lósításáról részletes tájékoz­tatót kapott, amelynek alap­ján ismertetjük az eredmé­nyeket. Az 5-ös számú lakóterüle­ti központ — melynek terüle­te Rókus és Béketelep — úgy határozott, hogy a fel­ajánlott pénzből ABC-áruhá­zat, gyógyszertárat épít és utat stabilizál. A befizeté­sek során 1 millió 98 ezer fo­rint jött össze. Ez nem ele­gendő az elképzelések meg­zető árokrendszer felújításá­ra áldoz pénzt. Ennek kivite­li terve elkészült, és a hely­beliek a saját telkük előtt a csatornát társadalmi mun­kában készítik el. A terv megvalósulásához a tanács szintén nyújt anyagi támo­gatást. Tápén — 9-es számú lakóterületi központ —, a Majakovszkij Téri Altalános Iskola tornatermét húzzák fel a tehóból. A munkához már hozzáláttak, és a követ­kező iskolaév kezdetére, te­hát még az idén, a gyerekek­nek átadják. A beruházás megközeliti az 5 millió forin­tot. Ezen a vidéken a tehóból az időskorúak napközi ottho­nát szeretnék kialakítani, valamint néhány utcát „jár­valósításához, ezért a tanács hatóvá- lenni. Az algyőtók ál­is támogatja anyagiakkal a helybeliek igyekezetét. A Francia utcában 400 négyzet­méteres alapterületű ABC­áruház épül. Az üzlet mellett helyet kap a megyei munka­védelmi felügyelőség is. amely társberuházóként vesz részt a vállalkozásban Ugyancsak közös pénzből ké­szül el a rókusi ABC mellet a 329 négyzetméternyi gyógy­ma; hogy művelődési ottho­nuk új ruhát kapjon. A la­kosság tavaly 325 ezer forin­tot fizetett be. A kultúrott­hon rekonstrukciójának sor­sa még nem dőlt el, szakér­tői vélemények alapján hatá­roznak, felújítsák, átépítsék, esetleg új készüljön. Kiskundorozsmán — 11-es számú lakóterületi központ Másodfokú árvízvédelmi készültség a Tiszán Keddre virradóan tovább áradt a Tisza, s ezért dél­előtt a Tiszafüred és Kis­köre közötti szakaszon el­rendelték a másodfokú ár­vízvédelmi készültséget. Ugyancsak a másodfokú ké­szültség erői vigyázzák a Krasznát is. Árvízvédelmi beavatkozásokra nem volt szükség, s rövidesen enyhíti a helyzetet, hogy már a Ti­sza és a Kraszna felső sza­kaszán is megkezdődött a lassú apadás. A Tisza kö­zépső szakaszán Csongrádig első fokú árvízvédelmi ké­szültséget tartanak, s ugyan­csak ebben az árvédelmi fo­kozatban őriznek a vízjigyi igazgatóságok további • hét mellékfolyót, amelyen még árad a víz. A Dunán levonuló mér­sékelt áradás miatt nem volt szükség készültség el­rendelésére. Budapestnél kedden, a vártnál valamivel alacsonyabban, 585 centi­méter körüli vízszinttel megkezdődött az árhullám tetőzése, de ez már nem fenyegeti elöntéssel az alsó rakpartot. Az ország légterét elhagyó esőzónából az utóbbi 24 órá­ban még helyenként 10-30 milliméter csapadék hullott, s ezért a belvíz tovább ter­jeszkedett. Jelenleg 39 400 hektárt bprít a víz, s eb­ből 9500 hektár a vetés, 8800 hektár a szántóterület, a többi pedig rét és legelő. A Szolnoki Vízügyi Igaz­gatóság területén került a legtöbb föld — több mint 15 ezer hektár — víz alá, s nagyjából egyenlő arányú az elöntés a Hajdúságban, a Nyírségben és Észak-Du­nántúlon. A vízügyi igazga­tóságok újabb szivattyúk üzembe helyezésével fokoz­ták a víztelenítés ütemét, így most már 113 szivattyú­teleppel és további 42 szál­lítható szivattyúval másod­percenként 213 köbméter belvizet távolítanak el a föl­dekről. (MTI) — gázfogadó állomás építé­sére szavaztak. Annak elle­nére, hogy tavaly csupán 958 ezer forint jött össze, a gáz­fogadót december 20-án üzembe helyezték. Ennek a létesítménynek a várható teljes beruházási összege 6,5 millió forint. Ságváritelepen, Hattyastelepen, Mihálytele­ken, Gyálaréten — ez a vidék 12-es számú lakóterületi köz­pontot jelenti — eddig a la­kossági hozzájárulásból 625 ezer forint jött össze. A kö­zös pénzből bővítik a szennyvízcsatornát, az álta­lános iskolát, felújítják a csapadékviz-elvezető árkot. Újszegeden, a 84. és 85-ös számú tanácstagi választóke­rületben szavazták meg a te­hót. Ebből eddig kijavították a Verseny utca útburkola­tát, majd elkezdik a Gyer­gyói utca útjának kohósala­kozását. A településfejlesztési hoz­zájárulás részleges bevezeté­se óta egy esztendő telt el. A tapasztalat szerint a beve­zetés ellen szavazó állampol­gárok mentesítést kértek, vagy fizetési kötelezettségük­nek késve, vonakodva tesz­nek eleget. Így a teho, mint érdekeltségi bevétel, mini­mális nagyságú a városi ta­nács pénzgazdálkodásában. Feszültségeket okoz, hogy a területenként megszavazott fejlesztési célok kivitelezési költsége többszöröse a vár­ható befizetésnek. Igy példá­ul az idei településfejlesztési hozzájárulással megvalósuló beruházás pénzügyi előirány­zata 16,2 millió forint, de a lakossági befizetés várható­an csak 6 millió forint körül alakul. Lázár György fogadta Józei Koziolt Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta Józej Koziol miniszterelnök-he­lyettest, á magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság lengyel tagozatának elnökét. A szívélyes, bará­ti légkörű megöeszélésen részt vett Marjai József mi­niszterelnök-helyettes, a bi­zottság magyar társelnöke. Jelen volt Biczó György, hazánk varsói, valamint Ta­deusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Tanácskozás a leszerelésről A Magyar ENSZ Társaság Intéző Bizottságának lesze­vetően az európai katonai erőviszonyok alakulásáról, a relési rsoDortia kedden ülést szemben álló katonai csopor­csoportja kedden ulest tasulAsok doktrjnáirói hang­tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának szék­házában. A testület áttekintette az ENSZ-közgyűlés 41. üléssza­zott el előadás. Végezetül a Varsói szerződésnek és a NATO-nak az európai ha­gyományos fegyveres erők csökkentéséről folytatandó kán szereplő leszerelési kér- konzultációit előkészítő tár­déseket. Ezen belül tájékoz- gyalások fontosabb eredmé­tatót hallgattak meg a genfi nyeiről, az eszmecseréken • leszerelési értekezlet tavaszi felmerülő fő kérdésekről ülésszakának tevékenységé- hallhattak elemzést a bizott­ről, illetve a multilaterális ság tagjai, leszerelés eredményeiről és Az előadásokat vita kö­további feladatairól. Ezt kö- vette. Ültessünk fát! Hegyei fásítási ankét Tegnap, kedden délelőtt Hódmezővásárhelyen a vá­rosi tanács épületében a 'megyei rendezvényt Kiss Lajos, a ¡megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályának vezetője nyitotta meg. Elmondta, hogy napjainkban nemcsak ná­lunk nőtt meg az endő, a természet becsülete, hanem az egész világon. A felisme­rés után eljött a komoly tettek ideje, hisz környeze­tünk védelme az emberi kultúra megőrzésének fontos eleme. Az alföldi tájon ha­gyományosan kevesebb az erdő, mint a hegyvidéken, mivel ez a térség mezőgaz­dasági termelésre sokkal alkalmasabb. Az elmúlt év­tizedekben kedvező és ked­A természet, az erdő, a fák szereletét nem le­hel könyvből megtanul­ni. Bensőnkből kell jön­ni az igénynek, hogy tiszteljük környezetün­kéi, s magunk és má­sok örömére alakítsuk azt. A városi park, az árnyat adó liget, a szél­fogó út menti fasor mindannyiunk közös vagyona. Ilyenkor, ta­vasztájt szinte nosztal­gíaszerűen tör ki az emberekből a tenni aka­rás, nem véletlen, hogy az országos fásítási hó­nap idejét is mostanra időzítették. így a felszabadulás óta meg­vezőtlen változásoknak egy- kétszereződött a területük, aránt tanú, lehetünk. A leg- A nagyüzenü. termel«itór — sorok útban voltak, ezeket •kivágták. Az utóbbi aszályos, száraz időszakban különösen a homokon ismét nagy úr lett a szél. A korábban meg­kötött futóhomok újra lábra kelt. A szövetkezetek saját kárukon érzik, hogy az új nagy táblákat jó lenne vé­dősavakkal beszegni. Gigászi munka, de már sok helyen elkezdték. A meliorációs be­ruházásoknak is szerves ele­me lett a talajvédö erdősáv. Csontos Gyula, a MÉM Erdőrendezési Szogálatának főigazgatója az alföldi erdő­telepítés elismerésre méltó hagyományait elevenítette (föL Századokkal ezelőtt olyan kevés volt errefelé, a fa, hogy fűtésre jobbára szalmát és nádat használ­tok. Erdős pi i'.ztákból js sivárabb talajokon, gyenge hódítása azonban nehezen homokon állami támogatós- helyrehozható változásokkal sal új erdőket telepítettek, járt. A dűlőutakat övező fa­Rekonstrukció tervein dolgoznak Schmidt Andrea felvételei Évente 20 mllllió tégla hagyja cl a szegedi égetőkemencé­ket. Bár az építkezési láz az utóbbi időben némileg csök­kent, azért változatlanul keresik a falazóanyagokat. Ezért most a szegediek egy rekonstrukció tervein dolgoznak. Szeretnék a műszáritót és a csomagoló-, pántolóberendezé­seket kicserélni. Ha ez sikerül, 10 millió téglával több ke­rülne ki évente az üzemből. Újdonságnak számít a ké­pünkön is látható, HB 38-as kézi falazóblokk. A Szege­den kikísérletezett új tégla hő- és hangszigetelése jobb a korábban gyártott fajtáknál Később a füves puszták is romlásnak indultak a mér­téktelen legeltetéstől, s a futóhomok egyre inkább el­uralkodott a vidéken. Az 1800-as években több erdő­telepítési kezdeményezés Szegedről indult ki, iki ne hallott volna Vedres István vagy Kiss Ferenc korszakos kezdeményezéseiről. Az ő nyomdokaikon hala­dunk, ha a termelési körül­mények változásából adódó környezeti ártalmak ellen­szerét keressük. Megyénk­ben a VI. ötéves tervben 1800 hektáron telepitettek erdőt. Ezek már a termő­helyi adottságnak leginkább megfelelő fafajokból állnak Göbölös Antal, a kecske­méti erdőfelügyelőség igaz­gatója a fásításban élenjá­róknak elismerését fejezte ki, s kitüntetéseket adott át. A MÉM Erdészeti és Faipa­ri Hivatalának „Eredmé­nyes Fásításért" plakettjét a Rúzsai Népszabadság és a Balástyai Rákóczi Tsz kapta. Az Asotthalmi Alkot­mány Szakszövetkezet kol­lektívája, Bartók József a Csongrádi Petőfi Tsz-ből, Bencsik István a Csengelei Aranyhomok Tsz-ből, Kiss Imréné a Hódmezővásárhe­lyi Vörös Csillag Termelő­szövetkezetből, Komlósi Sándor a Szegedi Móra Fe­renc Tsz-ből és Muzsik András, a Teszöv főmunka­társa dicsérő oklevélben ré­szesült. T. Sz. I. t

Next

/
Thumbnails
Contents