Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-15 / 89. szám

2 - I Szerda, 1987. április 15. Üdvözlő levél Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke levélben üdvözölte Kim Ír Szent, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságá­nak főtitkárát, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság elnökét 75. születésnapja alkalmá­ból. Mihail Gorbacsov fogadta az amerikai külügyminisztert C Moszkva (MTI) A szovjet fővárosban ked­den folytatódtak a hétfőn megkezdett szovjet—ameri­kai külügyminiszteri tárgya­lások; George Shultz Eduárd Sevardnadzéval folytatott megbeszélései. Nyikolaj Rizskor, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió miniszterelnöke ked­den a Kremlben megbeszé­lést tartott George Shultz amerikai külügyminiszterrel. A moszkvai Kremlben kedden Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára meg­beszélést folytatott George Shultz amerikai külügymi­niszterrel. * A Moszkvában folyó szov­jet—amerikai külügyminisz­teri tárgyalásokat az érint­kezési pontok tárgyszerű, Vidékre látogatott a dán miniszterelnök Poul Schlüter, a Dán Ki­rályság miniszterelnöke, aki Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének meghí­vására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban, ked­den Bács-Kiskun megyében járt. Kíséretében volt Hans Kiihne, Dánia budapesti és Király Andrásné, hazánk koppenhágai nagykövete. A dán kormányfőt a vidéki utazásra elkísérte felesége is. A program első állomása Kecskemét volt. A városhá­zán Romány Pál, a Bács­Kiskun megyei pártbizottság első titkára és Gajdócsi Ist­ván, a megyei tanács elnöke köszöntötte a vendégeket. A fogadtatás kedves színfoltja­ként dán énekek csendültek fel Skive város gimnazistái­nak előadásában. A dán fia­talok cserelátogatásra érkez­tek az alföldi városba. Az oldott hangulatban folytató­dó találkozón Poul Schlüter tájékoztatót hallgatott meg az országrész életéről, majd Kecskemét vezetői a Duna— Tisza köze igazgatási, gazda­sági és kulturális központjá­nak minden' al, törek­véseivel isi meg a magas ran et. A lá­togatás ei tanács dísztermének patinás ven­dégkönyvében bejegyzésé­vel örökítette meg Poul Schlüter. A városháza a homlokza­tán megkonduló harangok játékával köszönt el a láto­gatóktól, akik ezután rövid városnéző sétára indultak. Elsőként az 1973-ban alapí­tott Kodály Zoltán Zenepe­dagógiai Intézetet keresték fel, ahol a világ minden tá­járól érkező, gyakorló zene­tanárok, sajátíthatják el a nagy magyar zeneszerző, ze-' nepedagógus oktatási mód­szerét. A vendégek tisztele­tére összeállított rövid kon­certműsor után Poul Schlü­ter és kísérete a Magyar Né­pi Iparművészet Múzeumá­ban hazánk különböző táj­egységeinek gazdag forma­világát és motivumrendszé­rét őrző használati eszközök­kel, a paraszti élet minden­napi kellékeivel ismerkedett meg. A múzeum dolgozói, az ünnepek közeledtével, gaz­dagon díszített húsvéti to­jásokkal ajándékozták meg a dán kormányfőt. A program a délutáni órákban a csárdában elköl­tött magyaros ebédet követő­en — Bugacpusztán ért vé­get, a Lenin Termelőszövet­kezet méntelepének színes lovasbemutatójával. Poul Schlüter és felesége — Lázár György és felesége társaságában — megtekintet­te a KISZ Központi Művész­együttesének műsorát az együttes székházában. HORN GYULA MEGBESZÉLÉSEI Horn Gyula külügyminisz­tériumi államtitkár a jugo­szláv szövetségi külügymi­nisztérium meghívására áp­rilis 13-án és 14-én Belg­rádban megbeszéléseket íolytatott Budimir Loncsar­ral, a külügyminiszter első helyettesével, valamint a külügyminisztérium más ve­zető képviselőivel. Véle­ménycserét folytattak a ma­gyar—jugoszláv kapcsolatok további fejlesztésének le­hetőségeiről. LÁTOGATÁS MOSZKVÁBAN Kapolyi László ipari mi­niszter és Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke április 14­én Moszkvában részt vett a KGST komplex programja automatizálási és elektroni­zációs főirány nemzetközi tanácskozásán. TÁRSADALOM­BIZTOSÍTÁSI ÉRTEKEZLET A megyei társadalombiz­tosítási igazgatóságok veze­tői kedden Rácz Albertnek, a főigazgatóság vezetőjének elnökletével országos érte­kezletet tartottak, amelyen értékelték a tavalyi mun­kát, megvitatták az idősze­rű feladatokat. KOSZORÚZÁS A KISZ Központi Bizott­ságának delegációja, amely Hámori Csaba vezetésével hétfőn érkezett Moszkvába — a Lenini Komszomol kongresszusára meghívott más küldöttségekkel együtt — kedden koszorút helyezett el az ismeretlen katona sír­jánál, és a Lenin-mauzó­leumnál. kiegyensúlyozott, nyugodt keresése jellemzi — jelentet­te ki keddi sajtóértekezletén Gennagyij Geraszimnv, a szovjet külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának vezetője. Eduárd Sevardnadze és George Shultz munkacsopor­tok felállításáról állapodott meg, amelyek feladata konkrét kérdések megvita­tása és a felek álláspontjá­nak kidolgozása a következő találkozóra. A megvitatandó témák között szerepel a kö­zepes hatótávolságú rakéták, valamint a hadászati fegy­verek ügye is. A két külügyminiszter ed­dig a leghosszabb időt a biz­tonsággal összefüggő kérdé­sek megvitatására fordította a megbeszéléseken, de véle­ményt cseréltek humanitári­us és emberi jogi kérdések­ről, a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban levő amerikai, illetve szovjet diplomáciai képviseletek munkafeltételeiről. A kül­ügyminiszterek megállapítot­ták: néhány esetben az ál­láspontok közel állnak egy­máshoz, túlnyomórészt azon­ban az eltéréseik jellemzőek. A sajtóértekezleten Jurij Kaslev nagykövet, a bécsi utókonferenoián részt vevő szovjet küldöttség vezetője eLmondta: a tárgyalások ke­retében többórás eszmecse­rét folytattak az emberi jogokkal összefüggő kérdé­sekről. Az amerikai fél ada­tai szerint mindössze kevés­sel több mint 200 családról van szó. Geraszimov elmondta, hogy George Shultz kedden átadta Mihail Gorbacsovnak Ronald Reagan levelét. En nek tartalmát nem ismertet­te, de kifejtette, hogy a szovjet fél nem ellenzi az újabb csúcstalálkozót. Szov­jet megítélés szerint azonban ennek csak akkor van ér­telme, ha az erdeménnyel jár. A szóvivő nem bocsát­kozott további részletekbe a tárgyalásokat illetően. A Titanic „utolsó vacsorája" Az Egyesült Államok­ban rendezvények tu­catjaival emlékeznek meg a Titanic 75 évvel ezelőtt — 1912. április 15-én — bekövetkezett tragédiájáról. Nagy-Bri­tanniában, a másik leg­inkább érintett ország­ban, a zeebruggei komp­szerencsétlenség miatt eltekintenek az emlék­ünnepségektől. A „jéghegyrendörség" — az óriáshajó katasztrófája után a veszedelmes jéghe­gyek felkutatására létreho­zott jelzőszolgálat — egyik helikoptere szerdán, az év­forduló napján elrepül a Ti­tanic hullámsírja fölött és virágokat szór pontosan ar­ra a helyre, ahol a luxusha­jó annak idején elmerült az Atlanti-óceánba. Egyidejűleg a New York-i kikötőben felszedi a hor­gonyt egy sétahajó annál a mólónál, ahol annak idején a Carpathia nevű hajó part­ra tette a Titanic általa megmentett utasait. A hajó­ról is virágokat szórnak a Titanic jelképes sírjára. Az emlékünnepségek a hét végén a Titanic Törté­nelmi Társaság éves köz­gyűlésével vették kezdetüket. A wilmingtoni (Delaware állam) összejövetelen részt vettek néhányan a szeren­csétlenül járt hajó még életben lévó 25 túlélője kö­zül is. Az összejövetel részt­vevői ellenezték azt a brit —francia tervet, hogy expe­díciót indítsanak az 1985­ben megtalált hajóroncs he­lyére. Charles Haas, a tár­saság elnöke kijelentette, hogy a túlélőknek nem tet­szik a roncs „aranyláz ih­lette" megbolygatása, mert a tenger mélyén fekvő ha­jót odaveszett hozzátartozó­ik sírjának tekintik. E szellemben az amerikai parlament szeretné nemzet­közi tengerészeti emlékhely­lyé nyilváníttatni a hajó­roncsot és az elsüllyedés he­lyét. A külügyminisztérium ez irányú tapogatózásai más államoknál egyelőre nem jártak eredménnyel. A megemlékezések egyik érdekes színfoltja volt a szombaton este Wilmington­ban rekonstruált „utolsó va­csora". Ezen a hétszáz részt­vevő — köztük 9 túlélő — ugyanazt a vacsorát fogyasz­totta el, amelyet a Titanic utasainak szolgáltak fel a katasztrófa előtt. Még azo­kat a dallamokat is újra meghallgatták, amelyeket a hajó zenekara játszott az elmerülés előtti percekben. A szerencsétlenség 75. évfordulóján több amerikai tengerészeti múzeumban em­lékkonferenciát rendeznek. Sokan megnézik majd újra videofilmen azokat a fel­vételeket, amelyeket a ha­jóroncsról és a kísérteties belsejéről készített a hajót megtaláló Róbert Ballard oceanográfus expedíciója. Végső búcsú Győri Imrétől Gyászolók sokasága kísérte utolsó útjára kedden a Mező Imre úti temetőben a 63 eves korában elhunyt Győri Imrét, a munkásmozgalom régi harcosát, az MSZMP Központi Bizottságának volt titkárát, a Központi Ellenőrző Bizottság tagját. Koporsójánál — a munkásmozgalmi pan­teon díszravatalozójában — gyászőrséget álltak a politi­kai, a társadalmi, a kulturális élet vezetői képviselői, az elhunyt szűkebb hazájából, Csongrád megyéből érkezett pályatársak, közéteti vezetők. A gyászszertartáson Győri Imre hozzátartozóival együtt nagy számban részt vettek az elhunyt munkatársai, mindmáig barátai és tisztelői. A ravatalnál elsőként So­mogyi Imre, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának titkára mondott bú­csúszavakat a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a KEB nevében. Felidézte, hogy olyan koirban élt és dolgo­zott a most viszonylag fia­talon eltávozott politikus, amikor rövid idő alatt ha­talmasat lendült a történe­lem kereke, megszüntetve országunk, népünk évszáza­dos elmaradottságát, össze­fogással és munkával meg­teremtve a haza felemelke­dését. Győri Imre az új ha­zát és társadalmi rendet építő, embert formáló forra­dalmi sorsfordulók tüzében érlelődött elkötelezett kom­munista vezetővé. Élete és munkássága az eimberi lét alapvető tanulságát példáz­za : sohasem hiábavaló a fá­radozás embertársainkért és a társadalmi haladásért, ö is olyan ember volt, aki példásan teljesítette köte­lességeit, munkás napjai minden értelemben hasz­nos cselekvéssel teltek. Kommunista életútja példá­ja a népek javát szolgáló, az eszméhez hű, céljai meg­valósításáért fáradhatatlanul küzdő forradalmárénak, egy­ben bizonysága a társadal­mi haladásért és felemelke­désért végzett munka értel­mének. Életéből 45 eszten­dőt a párt, a szocializmus, a munkásmozgalom szolgálatá­ban töltött el. Egyike volt azoknak, akik tettekkel is bizonyították: a magyar nép legjobbjai minden Időben — vállalva bármely áldozatot — a haladás ügyét szolgál­ták. A család, a barátok, a harcostársak gyászát tolmá­csolta ezután Koncz János, az MSZMP Csongrád Me­gyei Bizottságának titkára. Emlékét — mondotta — szeretettel megőrzi a szülő­föld is, Csongrád megye, kö­zelebbről Hódmezővásárhely, ahová oly szívesen tért vissza akkor is, amikor hi­vatása máshová szólította. Soha nem fáradt el, amikor jó szóval, meggyőző erővel hirdette az új társadalom megteremtésének fontossá­gát, vagy szervezte az épí­tés napi feladatait. Akik együtt dolgozhattak vele, mindig tapasztalhatták elv­hűségét, nagy munkabírását és mély humánumát. Példa­adó volt az emberekkel va­ló törődése. A „mi újság nálatok?", a „hogy vagy­tok?" kérdése nála minden­kor őszinte érdeklődést ta­kart, hiszen soha nem feled­te mások örömeit és gond­jait. Egyszerű, szerény em­ber volt. nem tett különb­séget kis és nagy problé­mák között, ahol csak tudott — segített. Győri Imre koporsóját a munkásmozgalmi panteon, sírkertiében hantolták el. 3 nyughelyére koszorúk soka­sagát helyezték. A gyászszer­tartás az Internacionálé hangjaival zárult. Magyar-svéd kapcsolatok Magyarország és Svédor­szág kapcsolatai a különbö­ző társadalmi rendszerű ál­lamok közötti viszony jó példájaként problémamente­sek, az élet mind több terü­letére terjednek ki, és ala­kulásukat egyre inkább a mindkét részről kiinduló kezdeményezések határozzák meg. Rendszeressé és széles kö­rűvé vált a magyar—svéd politikai kapcsolattartás. Legutóbb — 1986 októberé­ben — Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára folytatott megbeszéléseket Svédország­ban; fogadta Ingvar Carls­son miniszterelnök is. el^traruUa Számítástechnikai üzlet SZAMWSIICWIKAIIÍAMWUALAT SZEGEDEN. A CSONGRÁDI SUGÄRÜT 106. SZAM ALATT! Kaphatók — floppy lemezek; —tisztító-, illetve beállí­tőlemezek; —Sirály másolópapírok. További ajánlatunk: IBM PC/XT Turbó kompatibilis személyi SZÁMÍTÓGÉP. Leasing, illetve eladás. — Kedvező árak! Telefon: 12-491. Telex: 82-612. Gyakoriak a miniszterel­nök-helyettesi és miniszteri szintű találkozók. 1980-ban Marjai József miniszterel­nök-helyettes, három év múlva pedig Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, az Országos Terv­hivatal elnöke tárgyalt partnerével Stockholmban. 1982 és 1985 között egy kül­ügyminiszteri és tíz szak­miniszteri találkozót tartot­tak Svédországban, illetve Magyarországon. 1985 júniusában magas rangú vendég, Olof Palme látogatott hazánkba — ez volt az első kormányfői szintű találkozó országaink között. 1986-ban Maróthy László miniszterelnök-he­lyettes, a Politikai Bizott­ság tagja részt vett a nagy nemzetközi tekintélynek ör­vendő, értelmetlenül meg­gyilkolt politikus temetésén. Folyamatosan bővülnek a két ország egyezményekben rögzített kapcsolatai. Magyarország és Svédor­szág gazdasági, kereskedel­mi kapcsolatai rendezettek. Hazánk 1985-ben 6 millió dollár értékű árut exportált Svédországba, és 84 millió A Szegedi Nemzeti Szfnház 5-ös számú körbélyegzője elveszett HASZNALATA 1987. március 27-étul ÉRVÉNYTELEN, dollár értékben vásárolt onnan különböző terméke­ket. Az áruforgalom továb­bi gyors bővülését egyelőre akadályozza a Magyaror­szágról érkező exportcikke­ket sújtó magas vám. Komoly szerepük van a gazdasági együttműködés fejlődésében a kooperációs kapcsolatoknak; Svédország tőkés partnereink közül je­lenleg az ötödik helyen áll. A különböző kooperációs formákban gyártott termé­kek ma már 25 százalékkal részesednek az országaink közötti kereskedelmi forga­lom értékéből, a Svédor­szágba irányuló magyar gép­ipari export értékének pe­dig 60 százalékát adják. Az intézményeink közötti, már érvényben levő, illetve tervezett közvetlen kapcso­latok révén is eredménye­sen fejlődnek országaink kulturális, oktatási és mű­szaki-tudományos kapcso­latai. Különösen hatékony­nak bizonyult az együttmű­ködés a nyelvoktatás terüle­tén. Svédországban mintegy 17 ezer magyar származású ember él, s bár 75 százalé­kuk már svéd állampolgár, nem veszítették el egykori hazájuk iránti érdeklődésü­ket. A svéd iskolákban je­lenleg 1800 diák tanul ma­gyarul, s oktatásukról 80 magyar nyelvtanár gondos­kodik. Emelkedő tendenciát mu­tat az idegenforgalom ala­kulása. 1985-ben 45 ezer svéd turista járt hazánkban, s 9 ezer magyar kereste fel a skandináv országot. A tu­rizmus élénkülését segíti elő, hogy 1986. január l-jé­től megszűnt az országaink közötti vízumkényszer.

Next

/
Thumbnails
Contents