Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-13 / 61. szám

2 i Péntek, 1987. március 13. VSZ-szakértői tanácskozás 0 Szófia (MTI) Március 11-ón Szófiában megtartotta soros ülését az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentésével foglalkozó VSZ-munkacsoport. A szakértők megvizsgálták a budapesti felhívás előrevitelének helyzetét, tekintettel arra, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok képviselői között a bécsi találkozón nem hivatalos konzultációk kezdődtek a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzetek európai méretű csökkentéséről folytatott tárgyalások mandátumáról és fórumáról. Szovjet atomrobbantás 0 Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunióban nukleáris robbantást hajtottak végre csütörtökön, moszkvai idő szerint 5 óra 00 perckor, a Szemlpalatyinszk körzetében levő kísérleti telepen — jelentette a TASZSZ hírügynökség. A föld alatti kísérleti robbantást — amelynek ereje alatta maradt a 20 kilotonnának — a haditechnika korszerűsítése céljából hajtották végre. „Amink van, azt nem őrizzük, ami elvész, azért sírunk" Raszputyln szenvedélyes hangú cikke a Pravdában A Szovjetunió természeti Nemrégiben alkalma volt a kincsei, elsősorban a Baj- fa- és papíripari miniszterkál-tó védelmének fontossá- rel beszélgetni az üzem sorsáról, az ezzel kapcsolatos sáról. Akkor győződött meg szemléletmódokról írt szen- arról, hogy a közvélemény Kormányszóvivői tájékoztató Bányász Rezső, a Minisz- nek időszerű kérdéseivel tertanács ülését követő kor- foglalkozó, közelmúltban mányszóvivői értekezleten megtartott elméleti konfea közleményben szereplő té- rencla kormányzati munkámák közül elsőként a szol- ra gyakorolt hatásáról (a gáltatások időpontjának (Népszava kérdésére) szólva pontos megjelöléséről, ezek Bányász Rezső kiemelte: a betarthatóságáról szólt, tanácskozáson az elméleti és ugyancsak beszélt a napi- a gyakorlati szakemberek a renden szereplő környezet- szocializmus fejlődésének favédelmi programról. nulságait és tapasztalatait Az .MiTI kérdésére vála- elemezték. Többek között szólva Bányász Rezső rövi- egyetértésre jutottak abban den ismertette a Tudomány- is, hogy a most élő nemzepolitikai Bizottságnak a dékek csak akkor tudnak Bős—Nagymaros vízlépcső- megfelelni a jövő századba is rendszerrel kapcsolatos ku- átvezető történelmi feladatatási programját. Ezután a taiknak, ha a jelen kihfvákormányszóvivő az idei vár- saira korszerű, alkotó válaható lakossági áruellátással szokat adnak. Történelmi foglalkozott. A továbbiakban távlatokban gondolkodva ma Bányász Rezső az egységes ez bátor kezdeményezést, a vállalati, és a személyi jö- felelős útkeresést, az elkötevedelemadó-rendszer beve- lezett, alkotó cselekvést jezetéséről érdeklődő kérdés- lenti. Ez legfőbb záloga értére (Magyar Hírlap) elmond- keink gyarapításának, mata: gyarságunk megőrzésének. — Gazdasági reformunk Ez lehet alapja a jogos nemtovábbfejlesztésének folya- zeti önbecsülésnek, s ezzel matában a közgazdászok vívhatjuk ki mások elismemérlegelik egy egységes vál- rését is. A szegedi tanácskolalati adó és egy személyi zás is megerősítette, hogy Jövedelemadó-rendszer be- politikánk a szocialista cévezetését. Vagyis azt, hogy lókon alapuló nemzeti öszegy Ilyen adórendszer meny- szefogást szolgálja, nyiben ösztönözhetné a ha- A szóvivő a magyar nyelv tékonyabb termelést, a gaz- ápolása érdekében meghirdaságban rejlő tartalékok detett mozgalomra vonatkofokozottabb feltárását és zó kérdésre (Magyar Nemhasznosítását, a lakosságai- zet) válaszolva kijelentette: kotókedvének, egyéni kezde- a szép magyar beszéd nem ményezőkészségének ki- csupán kulturális életünk bontakozását. egyik területének kérdése. A A közgazdasági számítá- magyar nyelv tisztaságának sok, elképzelések rendszeres megőrzése és fejlesztése ma mérlegelésre és ellenőrzésre is nemzeti ügy. Politikánk, várnak. Az elkövetkező idő- tetteink világosak és tiszták, szakban bizonyára még sok ehhez írásban és szóban szó esik erről a kérdésről. csakis a világos és tiszta A szocializmus fejlődésé- nyelv a méltó. Anyanyelvünk szerepe, jelentősége túlmutat az országhatárokon is. Összekötő kapocs közöttünk és a másutt élő magyarok között. Ugyanakkor fontos feltétele és eszköze szocialista reformjainknak, része annak a küzdelemnek, amely világszerte egyszerre folyik a saját kultúra gyarapításáért és mások kultúrájának tiszteletben tartásáért. vedelyes hangú cikket a Pravda szerdal számában Vatentyln Raszputyln, a világhírű szibériai iró. Raszputyln emlékeztet az északi folyók délre térítésével kapcsolatos huzavonára, az elhamarkodott, nem eléggé körültekintő döntésmind alaposabb tájékoztatása ellenére a főhatósági gépezetek továbbra is kétféle információt ismernek: az eredményekről a széles körűt. a kudarcokról a titkosat. Az író elmondja, hogy még 1974-ben beszélt az egyik bajkáli felmérés kére, amely sokmillió rubelbe szítőjével, ki elmondta, hogy került. „Az ősöktől ránk maradt föld" védelmének fontosságát hangsúlyozza, rámutatva, hogy vannak dolgok, amelyeket minden körülmények között, minden nézeteltérés ellenére meg kell őrizni. „Az unokák Oroszországában nem bocsátják meg a Bajkált és a Volgát, Belorussziában a Poleszját, Örményországban a Szevan-tavat, Ukrajnában a Dnyepert és Csernobilt" — írja. Nem bocsátják meg a „tárcaexpanzionizmusból" fakadó elhamarkodott cselekedeteket. Az iró felhívja a figyelmet arra, hogy az AltáJ vidékén az energetikai minisztérium már a terv jóváhagyása előtt hozzálátott a vízi erőmű építéséhez a Katunyl folyón. A Bajkál pedig továbbra is kárt szenved. Irkutszkban mondta Nyikolaj Talizin első miniszterelnök-helyettes, az állami tervblzottság elnöke, hogy „ma a vak is tudja: nem szabadott volna itt cellulózkombinátot építeni". Ott ült a teremben az az akadémikus, aki ezt az építkezést és a szelengal cellulózés papírkombinát létrehozását jóváhagyta, ö szakértői véleményével továbbra is védi a létesítményeket — mutat rá az író. Raszputyln hangsúlyozza, hogy húsz éve még az „imperializmus kiszolgálóinak" tartották a terv ellenzőit. a minisztériumnak elküldött jelentésben már csak egytizedét vallották be a káros anyagok mért koncentrációjának. A minisztérium pedig ezekre az adatokra hivatkozva bizonyította, hogy micsoda eredményeket ért el. A Bajkál környezete ez évtől kezdve tisztább lehet. Kormányprogram született a víz és a levegő tisztaságának megőrzéséről. A minisztérium azonban ragaszkodik a kombináthoz. A megszüntetés Időpontját a következő ötéves tervidőszakra, majd még távolabbra tolják ki. Megszületett az „ideiglenes megoldás" — a szennyvizet az Irkut folyóba vezetik. Ez nem oldja meg a problémát, a légszennyezés továbbra is folytatódik, a szakértők szerint lényegében megszüntethetetlenül. Az „ideiglenes megoldás" csak növeli annak a veszélyét, hogy végül is „végső megoldásnak" tekintik. „Amink van, azt nem őrizzük, ami elvész, azért sírunk" — idézi az orosz népi bölcsességet az író. Hangsúlyozza: a Bajkál nem „természeti környezet", szent kincs minden orosz ember számára. Raszputyln ebből a gondolatból fakadóan harcol a tó és a környező erdők megmentéséért. Ehhez a harchoz kapta meg fórumként a vezető szovjet lap öt hasábját Márciustól márciusig A tizenötödikéi zászlóbontás nagy — még a,vártnál is nagyobb — sikert hozott a Márciusi Frontnak. A tizenkét pontot — tudósításához mellékelten — leközölte a Népszava, majd a Válasz, sőt — hogy egy vidéki orgánumot is említsünk — 5. „Telve volt szép lángolással"... hogy a magyar ifjúságot a haladás szolgálatába állítsa. Azok a bátor fiatalemberek, akik e mozgalomban részt vesznek, meleg rokonszenmég a Makón megjelenő Vá- vet és támogatást érdemelrospolitikai Szemle is. A haladó körökben a fogadtatás — néhány kivételtől eltekintve — szinte egyértelműen pozitív volt. A Márciusi Front szinte egyik napról a másikra komoly tényezővé lépett elő a hazai politikai életben — még akkor is, ha ez a hatás tevőlegesen elsősorban a haladó értelmiségi rétegekre és a diákfiatalság egy részére terjedt csupán ki. nek." Idézzünk a tárgykör kapcsán a KMP központi — illegális — orgánuma, a „Dolgozók Lapja" állásfoglalásából is. A Márciusi Frontról igén elismerőleg szólva megjegyzi: „Mindez még csak a kezdet. De ez a kezdet hivatott utat mutatni a magyar ifjúság eljövendő harcának. Ebben a harcban egymásra kell találniuk a munkás, paraszt és értelmiA legnagyobb elismeréssel ségi iíjúságpak". talán épp a kommunista „Gondolat" című folyóirat üdvözölte a zászlóbontást. „Azt a kezet, amely az ő 12 pontjukat tartja, őszinte kéz fogadhatja a magyar dolgozók minden rétegénél. Munkásság és szegényparasztság, diákság és polgárság ebben a szellemben találkozhatnak egymással. A történelemkönyvekből köztudott, hogy a debreceni diákfiatalok — köztük olyan illegális kommunisták, mint Zöld Sándor, Kállai Gyula — milyen látványos módon csatlakoztak ország-világ előtt a Márciusi Fronthoz, és mint jelentették meg annak a „Válasz" és a „Híd" mellett harössze kell fogni, hogy az madik, egyben legradikáli az átalakulás, amellyel a magyar dolgozó nép eljövendő sorsa áll vagy bukik, a Márciusi Front kiindulópontjai nyomán lehessen tárgyi valóság..." És alább: „A Márciusi Frontban megvannak azok a helyzeti energiák, hogy a magyar dolgozók szervezeteivel és tömegeivel együtt, megmunkálja ennek az átalakulásnak az útját." Bár a tizenötödiki ünnepségre — Zilahy iránti, még az Űj Szellemi Front zászlóbontásának időszakából (1935) származó fenntartásai miatt — ugyan nem ment el személyesen, de utóbb a „Szép Szó"-ban elismerőleg méltatta a kezdeményezést József Attila is. „Az Egyetemi Kör március 15-i gyűlésén elfogadott 12 pont a mi véleményünk szerint is alkalmas arra, sabb hangvételű orgánumát, a három számot megélt „Tovább"-ot. ' Arról már kevesebbet tud a közvélemény — amit a Márciusi Front történetének tudós krónikása, Salamon Konrád nyomozott ki aprólékos munkával —, hogy tudniillik Szegeden is történt kísérlet a Márciusi Front helyi szervezetének létrehozására. Nem sokkal a tizenötödikéi ünnepség után Pataki Ernő és Porga Lajos leutazott a Tisza-parti városba, hogy ott ifi. Tettamanti Bélával tárgyaljon a csoport létrehozásának lehetőségeiről. A helyi Bethlen Gábor Kört látták a csatlakozásra leginkább alkalmasnak. A körben utóbb előadást tartott Erdei Ferenc és Kovács Imre is. Előbbi a falukutatás és az országépítés kapcsolatáról, Crúz leteszi „keresztjét" Viharos gyorsasággal szétesett a nicaraguai ellenforradalmárok keservesen öszszehozott politikai egység- még azok is fintorognak az Somozistának lenni pedig kacssága, egyeduralmi szán« a lehető legrosszabb ajánló- déka miatt kénytelenek folylevél Nicaraguában, ahol tat ni a fegyveres harcot. .. ... ., - Washington nehéz helyszervezete. A dicsőbb sze- ilyen szövetsegesek láttán, Zetbe került- a törvényes repre szánt szervezet három akik a forradalmi kormány rnanaguai kormány elleni vezetője amúgy sem kedvel- megdöntéséért folytatott harchoz csak akkor számítharcban rákényszerülnek az hatott hazai támogatásra, ha te túlságosan egymást, amikor hogy az Iránnak szállított amerikai fegyverekért kapott pénz egy részét a kontráknak utalták át, leplezett személyes ellenté- határvidékén tevékenykedő tek őszinte gyanakvássá vál- Forradalmi Demokratikus Egyesüli Államok""védence-" toztak, és a sértődött kontra- Szövetség (ARDE) éppen az ¿t A kör négyszögesítésének h^tat FDN-nel kötendő szövetség megoldása az lett volna, ha miatt esett szét. Az ARDE a „demokratikusnak" feny derült arra, FDN-nel való barátságra. hátat fordit a tényleges erőt ' ' " A másik jelentős, még a képviselő ellenforradalmásandinista rendszer elleni roknak, de ha ezt megteszi, küzdelem^ kezdeten szerve- akk0r villámgyorsan kidezöd°tt ero, az ország deli rült volna, hogy a nicaraguai nép nem fogadja el az vezérek látványosan fordítottak egymásnak. még A Nicaraguai Ellenzéki igazi vezetője — Eden Pas- eladható"'"pö'ígárT"ellenzék Egység (UNO) elnevezésű tora — szembefordult ugyan vállalja hogy látszólag ő szervezet alig másfél éves egykori sandinista fegyver- irányítja az ellenforradalfennállása alatt mindent bi- társaival, de arra már nem márok mozgalmát, miközben zonyított, csak az egységet volt hajlandó, hogy azokkal a tényleges vezetés az ámenem. Ennek okai elég egy- üljön egy asztalhoz, akik rikai parancsnokság alatt szerűek voltak: az ellenfor- néhány évvel korábban haj- ¿HÓ feevveresek kezében radalmárok az elmúlt években tucatnyi csoportot is létrehoztak, de igazi erővel tóvadászatot indítottak ellene Nicaragua hegyeiben. Az Egyesült Államok szátalán csak egy rendelkezett mára kezdettől fogva boszközülük, s éppen az, amely- szántó körülmény volt a nilyel a többiek nem vállal- caraguai ellenforradalmárok tak szívesen közösséget. kiegyensúlyozatlan „érzelálló fegyveresek van. A szereposztással addig semmi gond nem volt, amíg nem derült ki, hogy a „gázsi" körül nincs minden rendben, vagyis egyedül az FDN-hez került a kontráknak illegálisan átutalt pénz. Arturo Crúz, a polgári elfostalkosott lenzék "vezéralakja" ígymár iogiaiKozou nem vállalta a látszatvezetést, és hosszas huzavona után lemondott tisztéről. A veres erőinek gerincét az el- darcok azonban „kontrapo- ^erikaf politikS «•»¿tvor* nom. íiutAiánoU» módosításéra nlvalalos amennai pomiaan A fenntartások igazán mi élete", de amíg úgy látérthetőek: a Nicaraguát szőtt, hogy katonai győzeészakról támadó Nicaraguai lem kivívására képesek leDemokratikus Erő (FDN) hetnek, nem kötődik a legtöbb szállal az különösebben ezzel a körül1979-ben túrához. megdöntött diktaA szervezet fegvménnyel. A sorozatos katonai kuűzött diktátor szétvert nem- litikájának' zeti gárdájának külföldre menekült tisztjei és katonái alkotják. Az FDN katonai ez persze semmit sem vélSPSÖS!S-ES« t0Ztat- A Reagan-kormányparancsnoka az az Enrique kéfdés lett az amerikai tör- d^árok további segéiyezéBermudez Valera ezredes, vónyhozasban. Emiatt a uo,,,,a'un- >u auul ' aki még a nemzeti gárda Reagan-kormány azt próhírhedt tisztjei közül is ki- bálta bebizonyítani, hogy a emelkedett kegyetlenségével, nicaraguai ellenforradalmáaz FDN vezetőjét pedig ro- rok olyan „szabadsághősök", törném«nHi/'rüüt ,,.6i„k- /,1.1.6b- „ r):b+.4_ „bib- „ lor"'n mmaig eljut koni szálak fűzték a diktá- akik a legszívesebben tártorhoz. Jó rokonhoz illően, gyalások útján rendeznék elfeltétlen híve volt Anasta- lentéteiket a sandinistákkal, sio Somozának de azok hajthatatlan masének elfogadtatása, de ép* pen az Irangate-botrány bizonyította, hogy valamilyen formában és valamilyen csaa pénz a tényleges amerikai politikát végrehajtó kontrákhoz Gózon István utóbbi pedig az ifjúság sorskérdéseiről — és a 12 pontról — beszélt. „A nehézkes szervezkedés ősztől kezdett el jobban haladni" írja a Márciusi Front történetét feldolgozó monográfiájában Salamon Konrád, „amiben az 1937 nyarán Párizsból hazatérő Baróti Dezsőnek volt jelentős szerepe, aki Erdei Ferenc tájékoztatása és rábeszélése után látott hozzá a feladathoz. Külön csoportot ő sem tudott létrehozni, de a Bethlen Gábor Kör égisze alatt... sikerült mintegy 40 főből álló csoportot a Márciusi Front eszméinek megnyerni, s nagyjából úgy működtek, mint a budapesti Egyetemi Kör." Am jóval kisebb hatékonysággal és nem is túl sokáig. „S bár Erdei rendszeresen sarkallta Barótit, hogy próbáljon a Márciusi Frontnak kialakítani egy szellemi hátteret, ez nem járt sikerrel, s a csoport 1938 szeptemberében már nem is kezdte újra működését". 1938. május elsején — lényegileg tehát akkor, amikor a mozgalom már hanyatlóban volt — alakították meg a Márciusi Front helyi sejtjét a Hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium diákjai — köztük KristóNagy István, Várhelyi Endre, Tárkány-Szücs Ernő, az Ormos és az Osváth fivérek. Munkásfiatalokkal rendeztek találkozókat, népi írókat hívtak körükbe előadásokat tartani. Űj Magyar Szellemiség címet viselő kiállításukra — melyben a népi mozgalom térhódítását dokumentálták — Németh László is felfigyelt. Ezúttal csak nagyon röviden tudunk szót ejteni arról, hogy a Márciusi Front egyik legjelesebb akciója is megyénkhez fűződik. Itt tartották meg ugyanis 1937. október 2—3-án a Front makói találkozóját. A tanácskozáson megválasztották — Erdei Ferenc, Féja Géza, Illyés Gyula, Kovács Imre és Veres Péter személyében — az MF országos vezetőségét, egyben újrafogalmazták (többnyire pozitív jellegű korrekciókkal) programjukat. (Ez utóbbi később Makói Kiáltvány névvel vonult be a hazai történelembe.) Amikor felocsúdott hivatalos rend hajszát indított az írók ellen, „bűntett és bűntevő" feldicsérése" címen a vádlottak padjára került Kárász József és Erdei Ferenc is. Mindkettejüket elítélték. Most, a mozgalom zászlóbontásának közelgő fél évszázados jubileumán akaratlanul is emlékezetünkbe ötlenek Kállai Gyula szavai: „A Márciusi Front választ próbált adni a korabeli Magyarország legégetőbb társadalmi-politikai kérdéseire. És nagyrészt adott is... A Márciusi Front 12 pontja nagyvonalú és széles horizontú program vplt: meghirdetése egymagában történelmi jelentőségű tett." Majd Féja Géza, az akkori megmozdulások egyik főszereplője emlékét — és szavait — idézzük: „1937 mindenképpen a Márciusi Front éve volt, mély emberi dolog, a tényleges nemzeti lelkiismeret megszólalása. Tele volt szép lángolással, gyötrelmes vitákkal és öntépő ellentmondásokkal. Most öregen már csak megilletődéssel tudok gondolni mindenkire, akikkel együtt küzdöttünk. Az új nemzedékeket pedig arra kérem, hogy ítéljenek felettünk igazságosan, gondoljanak reánk emberi megértéssel, és tanuljanak hibáinkból." Papp Zoltán (Vége.)