Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-13 / 61. szám

Péntek, 1987. március 13. ff Hegnövekedett feladatok előtt állattenyésztők tanácskozása Tegnap, csütörtökön Hódmezővásárhelyen, a Debrecc- szövetkezetben újabb férő­ni Agrártudományi Egyetem állattenyésztési főiskolai ka- helyek kialakítását terve­rán megyénk nagyüzemi mezőgazdasági szakemberei tekin- zik. Az eddigiekben elsősor­tcttck át az ágazat helyzetét, s a megoldandó feladatokat. Füleki László, a Csongrád nyúlt jövedelmezőnek, a Megyei Tanács mezőgazda- korábbi fejlődési ütem meg­ságí és élelmezésügyi osztá- torpant. lyának vezetőhelyettese rész­letesen elemezte a mezőgaz­daság 1986-os eredményeit. Fontos és reményt keltő ban a broilercsirke-tartás volt az elsődleges. Napja­inkban időszerűvé vált a teljes vertikum kiépítése, a szaporítóanyagtól a feldol­léka származik innen. En- sag nek felismerése késztette a A nagyüzemi sertesek faj_ költségvetést a közgazdasá- teösszetétele javulti a minő. g, feltetelek javítására. A ség. termelés jobbára a ta­pozíciók csak akkor javul- ^rmányokon és a szakem_ hatnak, ha mielőbb meg- befek szemléletén múlik. A szűnnek az üzemi hiányos- termelök és a December végén 620 ezer számláltak, ez 1,7 gozásig. százalékkal több ugyan az A mezőgazdasági terme­megállapítás, hogy szűkebb 'lésnek a tervek szerint 3­környezetünkben az orszá- az 1983.as csúCsnál. A vágó- 3-5 százalékkal kell az idén gosnál jobb horamokat ér- sertes-termelés a kisüze- növekedni A gabona és az ^Ll./c^A ctmLn'n^rpHV bekben csökkent, az ok ültetvények jelenlegi állapo­lattenyesztes szinten maradt sokrétű Szerepet játszott a npm * ,Jr ISVZ m'S ?•„, "«^"ytermesztes 6 többször módosított átvéteLi * nem 'ee/' ,gy az szazalekkal nott. A 842 ezer rendszer a minősítés az allattenyesztesben dolgozok­tonnás gabonaterméssel a átvételi 'árak es a ¿kar_ ra még nagyobb terhek ra­masodik legjobb evet zar- mányárak közötti szűkülő kódnak. Felértékelődik a rés. A takarmányellátás szaktudás jelentősége, az ál­A nyereség 42 százalékkal színvonalara az aszaly tette ,„()0„„A„fAcKQ„ haladta meg az 1985-öst és rá bélyegét, s a devizaszűke lattenyesztesben dolgozok­1 milliárd 415 millió forint- az importfehérjékkel való nak adható berkiegeszités ra alakult. A nagyüzemek- takarékosságban js megmu- hatására remélhetően javul­ben* 17 iLantevékenvsée 44 átkozott. A háztáji tápso- ni fog a munkaerő-ellátás. az ataptevekenyseg 44 rok nem kielégitő minősége százalékát produkálja az ál- miatt elnyúlt a hizlalási A továbbiakban Szabó lattenyésztés, ugyanakkor a idő> s kialakult egy nehezen éTS Tiyeresegnek csak 33 száza- megszüntethető bizalmatlan- miszer-ellenőrző Állomás igazgatója az állat-egészség­ügyi követelmények és az exportlehetőségek közötti összefüggésekről szólt. Cso­mós Zoltán, az Állattenyész­tési és Takarmányozási Mi­nősítő Intézet főigazgatója a . tenyésztés önköltségcsökken­sáeok Hoev vannak mée "" - feldolgozo tésének üzemi tartalékait sagok Hogy vannak meg együttes érdekének megva- elemezte. Barócsay György, ilyenek, arra bizonyíték a lósítására az idén várhatóan az ATMI főigazgató-helyet­kozel hasonló feltételek kő- megalakul a szegedi Hús- tese a takarmánygyártásban zott gazdálkodók közötti, tprmplö Társulás -felhasználásban megle­számszerűen kimutatható, d U vő ellentmondásokra hívta w,i*„v, ¿a Az országos tendenciával fel a figyelmet. Elmondta, szamouevo KuionDseg. megegyezően tovább csök- hogy bár javult a tápok Megyénk szarvasmarha- kent a juhállomány. A ba- minősége, de így sem lehe­állománya 1986 végén más- romfitenyésztés viszont a tünk elégedettek, mert az fél százalékkal volt kevesebb legdinamikusabb fejlődést ipari abrakkeverék 46,7 szá­a korábbinál, a csökkenés érte el. Gazdaságaink ki- zaléka valamilyen okból zöme a kisgazdaságokban használták a gáz- és ter- még mindig kifogásolható, jelentkezett. A tejtermelés málenergia felhasználásé- Ezt követően a főiskola el­ennek ellenére nem csök- nak költségcsökkentő hatá- méleti szakemberei további kent, javult a fajlagos ho- sát. A 12 százalékos növe- szakterületek aktuális kér­zam, meghaladta a 4' ezer kedés után az idén további déseivel ismertették meg a 600 litert tehenenként. A 22 százaléknyi felfutást tar- hallgatóságot, húsmarhatartás nem bizo- talmaznak a tervek. Sok T. Sz. I. Településpolitika la A tegnapi szmt-ülésen, mely Szegeden a szakszerve­zeti székházban zajlott le, többek között szóba kerül­tek településpolitikai kérdé­sek is. Sebők János titkár elmondta, hogy a lakóhelyi érdekképviselet a szakszer­vezetek egyik fontos műkö­dési területe. Nem mindegy ugyanis, milyen az infra­struktúra, az óvodai, iskolai ellátottság, a közlekedés ab­ban a körzetben, ahol élünk. A lakosságot csak úgy lehet eredményesen bevonni a társadalmi munkaakciókba, ha érdekeltek a helyi felada- sal tervezik a Sancer-tavak Megyénkben 1985-höz képest 163 millió forint­tal nőtt a társadalmi munka értéke. Szegeden egy főre 670 forintnyi lakossági hozzájárulás jut. Ez az összeg a me­gye többi városában lé­nyegesen nagyobb. Ma­kón például 4 ezer 378 forint. Mi, szegediek, miért teszünk sokkal kevesebbet lakóhelyün­kért? mozgalmi jelleg és megnő a bizottságok önállósága. A fiatalokkal, a nyugdíjasok­kal kiemelten foglalkoznak majd. Ezután Fábján Sándor szólt a szentesi szakmaközi bizottság 1981. óta végzett munkájáról. Dobóczky Ká­rolyné titkár pedig a két ülés között lezajlott esemé nyékről tájékoztatta a testü­letet. B.E. Mienk a két pont? Pécsi újságíró kollégám ájuldozott nemrégiben afölötti meglepetésében, hogy Szegeden milyen könnyen odatalált a sajtóháztól a tévéstúdióhoz. (Nem ezért vagy azért, de az útba igazítás is értelmes volt: két lámpás kereszteződé­sen menj a Dóm térig, ott jobbra, újabb két lámpa, s fi­gyeld a bal oldalt, amikor keresztezed a középpályáról ol­dalpályára „vonult" villamossínt.) A stúdióban is egyszerű felvilágosítást kapott, hogy juthat ki a legrövidebben a vásárhelyi útra. „Te" — mondta —, „ez a város áttekint­hető! És lehet haladni, meg szélesek az utak, jók a zöld­hullámotok is." Szóval, irigykedett. Pesten élő rokonomnak is jelzik, hogy nem-egy meg­föltűntek négy-hat sávos határozott pillanat tény­útjaink, ám ő meg épp azt fényképeit vetik majd össze, tette szóvá, hogy a körül- hanem az illető településen ményekhez képest tötyögő- közlekedés biztonságáért sen vezetnek a szegedi auto­sok. A lámpák zöld jelzé- :c,t intezkedesek folyamata seire lustán indulnak el, s a folyamat eredménye mé­emiatt négy-öt kocsi ha be- ,etik meg 1988 decemberé­fér a zöldbe, a többi kény- pek vé én telen-kelletlen alapjaraton (hidegben némi túráztatás- Ügy hallom, Szeged is sal, büdös füstöléssel) „to- benyújtotta pályázatát. Ha porog" további 2-3 percig. u lennék a birálóbizott. „Te" — mondta — „ez a város lusta! Hiába szélesek ^gban, biztosan meltanyol­az utak, itt egyszerűen nem nám a város „útépítési fe­lehet haladni! Minek nek- időseinek" azt a törekvését, tek zöld hullám, ha nem is h a rendelkezésükre álló csak T-betus tanulóvezetők , csoszognak a belső sáv- ~ e^re kevesebb - penz­ban?..." Szóval ránkpirí- bel olyan feladatokat old­tott. janak meg, amelyeknek nem Melyiküknek van igaza? csupán egy párszáz méte­Biziosan mind a kettőjük- res útszakasz egyenetlen6é­nek, csak azt kell számítás- geinek eltüntetése a hozama, ba venni, mihez képest , ... . .. , .. mérlegelnek különbségeket. hanem az elöregedett koz­Ha a keskeny, girbe-gurba művek cseréje, a forgalom­pécsi utcákhoz, akkor a szabályozási, kérdések tisz­mienk a két pont. Ha a telí­tettség ellenére — vagy épp azért — tempósra vett bu­dapesti forgalomhoz hason­lítják a miénket, akkor per­sze jön a helycsere. Az az igazság, hogy igazán tár­gyilagos, minden szempon­tot figyelembe vevő mérő­száma nincs is annak, me­lyik városunkban érezheti tóba tétele, annak a bizo­nyos útnak a távlati funk­ci ^meghatározása is. Hadd említsek csak egy példát A város egyik leg­fontosabb gyalogos iránya az, amely a Marx tér és a Széchenyi tér, illetve a Ti­sza-part között teremt kap­csolatot. Történetesen a Bartók Béla tér mentén ha­magát biztonságosabb hely- ladva el, ahol tetemes zetben, oltalmazottabb kö- autóbusz- és troliforgalom rülmények között a közle- jf terheli az utcákat. Olyan burkolaton, amely cserere kedő ember. A szakma is ¿rctt Sejthető ennyiből: a küszködik, ha időnként Mikszáth Kálmán utca sor­összehasonlít. Méri az ezer sa számottevően befolyásol­lakosra jutó, vagy az ezer £ s Belváros terheltségét, járművenként ,,..., . összefüggésben bekovetkezo van a tö­megközlekedéssel, az áru­balesetek számát, viszonyít- szállítással, az ottlakók par­ja az úthálózatok hosszát, kolási igényeivel, a gyalo­a kiépítettség! százalékokat, Scsok veszélyeztetettségével. .... Leegyszerűsítve a kérdést: C'szt-.szoroz, de egyertelmuen Rörű felújítósnak csak nem dönthet: ez vagy funkcióváltoztatással, forga­nz a település biztonságo- lomszabályozási módosítá­sabb emennél vagy aman- sokkal kell párosulnia. Te­.. kintve, hogy az átépítés • idei feladat, nem csupán a Ezek után legalábbis meg- tervező és kivitelező válla­lepő. hogy az Országos Köz- latokat, de a tömegközleke­lekedésbiztonsági 'Tanács dés felelőseit, az áruszállítás tavaly pályázatot írt ki an- szervezőit is „be kellett nak eldöntésére, hogy me- programozni". És lélekben lyik város vagy község a kéczülniük kell már a ma­legbiztonságosabb az adott gán-gépjárművezetőknek is, kategóriában. A szempon- hiszen a terelések óhatatla­tok. és a mérlegeléskor szá- nul változtatnak majd a mításba jövő adatok persze megszokásokon, le kell majd tok megoldásában. Az észre­környékének rendezését, de vételek, ötletek, javaslatok sosem maradjanak visszhang számítanak a lakossag segit­nélkül. De az sem árt, ha a ségére a parkosításban, a szakmaközi bizottságok a csatorna- és gázhálózat-épí­kezdeményezések mellé áll- tésben is. nak. Még több társadalmi munkára csak lakosságcent­rikusan lehet ösztönözni. Az idén a szakszervezetek ki­emelten foglalkoznak a dol­gozók életkörülményeit be­A fenti tájékoztatóval kapcsolatban Jászai Sándor­né mondta el a véleményét. Tapasztalatai alapján a kommunista műszakokból befolyó összegek mind keve­folyásoló szociális, egészség- sgbb hányadát utalják át a ügyi, kereskedelmi, környe­zetvédelmi feladatok megva­munkahelyek a tanácsoknak. A dolgozók saját érdekeiket lósítáSával. Az alapszerveze- szem e,au tórtva használják tek feltétlenül véleményez- fel a bevételeket. A szak_ zék városuk VII. ötéves szo­ciálpolitikai tervét. A szak­maközi bizottságok, melyek a jövőben névváltozáson es­nek át — új elnevezésük: a szakszervezetek városi, nagyközségi bizottságai — erősítsék jelző szerepüket az szmt, a tanácsok és az alap­szervezetek felé. Egyébként Szegeden szervezetek semmiképpen nem vállalhatják fel a taná­csi pénzeszközök minden áron történő gyarapítását. A továbbiakban Horváth Károly titkár ismertette az szmt, a szakszervezetek vá­rosi. nagyközségi bizottsá­gainak szervezeti és műkö­dési szabályzatára vonatkozó az tervezetet. Ez alapján bővül­idén társadalmi összefogás- nek a jogkörök, erősödik a Tanácsülés Mórahalmon Kereskedelem és áruválaszték Mórahalom városi jogú lis és oktatási intézmények mékek is, amelyek — csak­nagyközség tanácsa tegnap, zavartalan működését. El- úgy mint az országban bár­csütörtökön tartotta idei mondták azt is, hogy az hol — hiányoztak. Akado­első ülését a művelődési 1987. évi költségvetés a ta- zott az ellátás többek kő­házban. A testület megvi- nács által elfogadott VII. zött margarinból, étolajból, tatta a végrehajtó bizottság ötéves terven alapul. A terv pörkölt kávéból. Tejből és két tanácsülés közötti tevé- végrehajtása során töreked- tejtermékekből volt bőven, kenységéről szóló beszámo- ni kell a tanácsnak a lakos- A zöldség- és gyümölcsfélék lót, s azt a tájékoztatót, ság életkörülményeinek ja- kínálata viszont nem volt amely a lejárt határidejű vitására, illetve a lehetősé- zökkenőmentes, határozatok végrehajtásáról gek szerinti növelésére. A vegyes iparcikkek vá­készült. Tárgyaltak az el- A kereskedelmi ellátás lasztékát jelentősen javítot­múlt évi költségvetési és helyzetét legutóbb 1982 vé- ta a Homokkultúra Szak­fejlesztési tervek végrehaj- g<in mérlegelték. Akkor fel- szövetkezet által nyitott tásáról, s javaslat hangzott hívták az áfész igazgatósá- gazdabolt. Nőtt a tartós fo­el az idei pénzügyi tervre, gának figyelmét a vendég- gyasztási cikkek forgalma. Megvitatták a nagyközség látó egységek folyamatban Különösen a színes tévé, a kereskedelmi ellátottságáról, levő rekonstrukciós munkái- képmagnó, a hűtők és fa­valamint a megyei tanács- nak mielőbbi befejezésére, gyasztók voltak kelendők. A tag munkájáról készült be- a kulturált vendéglátás biz- tavaly kezdődött gázprog­számolót is. A tanácsülés tosítására. Most megálLapí- ram szükségessé teszi a végén előterjesztések hang- tották, hogv az áfész a fel- gázkészülékek választékának zottak el. adatot teljesítette bővítését. Az áfész a lehető­Megállapították, hogy Az alapvető élelmiszerek- ségekhez képest biztosítja 1986-ban is sikerült biztosi- bői'a kínálat folyamatos ezeket a berendezéseket, tani az egészségügyi, szociá- volt, bár akadtak olyan ter A. S. mondani „a legrövidebb út a leggyorsabb'' — beideg­ződéséről. Gyakoroljuk ezt már régóta. Szavahihető ismerő­söm meséli, hogy inkább kerül egyet, csak ne kell­jen ráhajtani a ¿fekvő rendőrre". Nehezen kapcsol­tam, hogy a lakó- és pihenő­övezetek sebességlassító kü­szöbjeire, sárgára festett burkolatdombjaira gondol. Emlékeznek még, mek­kora ellenállással vettük tudomásul, hogy egynéme­lyik túl magasra sikerült? (Azóta a legtöbb elviselhe­tcrc aszalódott, a többit tavasszal kissé legyalul­ják ...) De a tény ettől még tény: a lakótelepi bale­setek megfogyatkoztak, s bátrabban leengedjük a ..játszótérre" gyerekeinket. Vajha egyszer parkolóügy­ben is megnyugodhatnának a kedélyek! Mert nem sze­retnék ugyan tippeket adni az OK BT bírálóbizottságá­nak, de új városrészeink áldatlan parkolási állapo­tát a biztonságot veszélyez­tető tényezőnek tekinteném. Ellentételül legfeljebb mél­tányolnám, hogy előre vált­ható parkolójegyek kiadásán törik a fejüket a közleke­désszervezők, miáltal a bel­városi várakozóhelyeken gvakrabban cserélődnének a járművek, s nem szorul­nának ki az ott lakók autói sem. (De erről majd szó­lunk még bővebben, ha a tanács végrehajtó bizottsága elé kerül a javaslat.) S ha már a tanácsi mun­ka e területe szóba került, kikívánkozik belőtem: ugye nemcsak a tanácsi munka­társak kitalálta — koordi­nálta — szervezte megol­dások, lépések, tettek vé­tetnek figyelembe a telepü­lések megítélésekor? Hiszen hogy veszélyérzet nélkül lephessünk le a járdáról, r.e vakon hajtsunk be egy kereszteződésbe, utasként ne kelljen orraeséstől tarta­nunk, vagy kerékpárúttal szegélyezett úttesten ne kell­jen kerékpárost kerülget­nünk a forgalmi sávokban,' az legalább annyira függ az utak karban- és tisztántar­tóitól, a világosság felelő­seitől, a járművezetők és rpinden közlekedő ember kulturáltságától (és mo6t szándékosan nem közleke­dési kultúrát írtam), mint néhány főhivatású alkalma­zott gondolatgazdagságtól és hatásköri lehetőségétől. Mert tessék csak belegon­dolni : az ittas vezetők él­Imi szabálysértési feljelen­tések nem a poharak fele­lőtlenségére utalnak, s hogy tavaly minden napra 4—5 gyorsan hajtó bírságolása, vagy szabálysértési fejelen­tése jutott, az nem a gáz­pedálok önállósulását jelzi. Vagyis, hogy Szeged biz­tonságosnak ítéltetik vagy sem, az legfőképp rajtunk múlik. Pálfy Katalin A nevelési lehetőségekről A Magyar Üttörök Szövet­sége Csongrád Megyei El­nöksége tegnap, csütörtökön délelőtt kihelyezett testületi ülést tartott a szentesi Köz­társaság téri általános isko­lában. Egyik fontos napiren­di pontja volt az a jelentés, amely a Köztársaság téri általános iskola úttörőcsa­patában kialakult hagyomá­nyokról, az úttörőmozgalom szimbólumrendszerében rejlő nevelési lehetőségek alkal­mazásának helyzetéről szólt, melynek előadója az iskola úttörőcsapatának vezetője volt.

Next

/
Thumbnails
Contents