Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-13 / 61. szám

V/ VILÁG PROLETÁRJÁI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 61. szám 1987. március 13., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint 36 teljesítmény, reális tervek Tegnap, csütörtökön Sze­geden feladategyeztető tár­gyalást tartották a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium képviselői, vala­mint Csongrád megyei párt­és tanácsi vezetők. A tanács­kozást Petrik István, a me­gyei tanács elnökének általá­nos helyettese nyitotta meg. Ezután Szabó Jánosné, a me­gyei tanács elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést az írásbeli beszámolóhoz. Elmondta, hogy a tavalyi év zárszámadásai az évközi­nél és a vártnál lényegesen kedvezőbb eredményeket hoztak a megyében. A főága­zatokon kívül dinamikusan fejlődött a nem mezőgazda­sági tevékenység is a terme­lőszövetkezetekben. A költ­ségek lassabban nőttek, mint a termelési eredmények. A megyében az egy évvel ko­rábbi tizenegy helyett csak hét veszteséges szövetkezet van. Három téeszben folya­matban van, illetve befejező­dött a szanálás. Az idei évet jó pozícióból indíthatta a megye mező­gazdasága. A tervek bizton­ságosan teljesíthetők. Há­romszázalékos termelésnöve­kedés várható 1987-ben. Vál­tozik a mezőgazdasági ter­melés összetétele. Körülbelül ugyanakkora területen vetet­tek gabonát a megye gazdál­kodó egységei, mint tavaly, növekszik az ipari növények termőterülete, a takarmány, területe pedig csökken. Ez utóbbit a hozamok növelésé­vel kívánják ellensúlyozni.' Az egy évvel korábbinál ki­sebb területen ültetnek zöld-v ségeket, de ezen belül növek­szik a hagyma, a petrezse­lyem területe, zöld-,és prita­minpaprikából túlkínálat le­hetséges. Várhatóan nő a megyében tartott állatok száma az idén. Ez a telepek rekonstrukció­jából és a kisüzemi tartás növekedéséből adódik. Gond a takarmányellátás. Tavaly év végén a minisztérium kör­levélben kérte az állattartó­kat, hogy a fehérjék között minél több napraforgódarát etessenek. S most úgy tűnik, ebből a fehérjeféléből is a hiány fenyeget. A megye márciusra 410 tonnát igé­nyelt, de csak 200 tonnára jött visszaigazolás. Nő a ser­téstartás a téeszekben, s ta­lán az idén megállítható a juhállomány csökkenése is. Várhatóan 17—18 százalékkal több vágóbaromfit tenyészte­nek az idén. A feldolgozás — kapacitás hiányában — fe­szültségekkel járhat. A Dél-alföldi Pincegazda­ság nem tudja felvásárolni valószínűleg a tervezett sző­lőmennyiséget. A szegedi szalámigyár is alapanyag­hiánnyal küzd. Ennek egyik oka, hogy 120 ezer sertést a megyén kívül értékesítenek a tenyésztők. Több pénz kelle­ne a meliorációra, és az ön­Egyezte tő­tárgyalás tözés fejlesztésére. A megye vezetői úgy érzik, az öntö­zésre rendelkezésre bocsátott pénz nem a megyében eddig végzett munkát tükrözi. Az eltelt két hónapról Sza­bó Jánosné elmondotta, hogy az őszi gabonák elfogadható állapotban vészelték át az időjárás viszontagságait, a homoki területeken várha­tók nagyobb^ gondok, a ter­melőszövetkeáfetek felkészül­tek a kipusztult területek pótlására. Súlyos a fagykár a szőlőkben és a gyümölcsösök­ben, fajtánként eltérően 60— 100 százalékos. Súlyosan ká­rosodtak az őszi- és kajsziba­rack-ültetvények, kedvező időjárás esetén is legfeljebb közepes termés várható. A megye terveivel kapcso­latosan Szabó Jánosné ki­emelte, hogy nagy az érdek­lődés a biotechnológiai kuta­tások iránt. Folyamatban van egy biotechnológiai gt. szervezése is. Kérte a mi­nisztérium képviselőit, közöl­jék miiyen támogatásban tudnák részesíteni ezt a tevé­kenységet. A homokkutatási kísérleteket érdemes lenne országos programmá tenni. A tájékoztatást követő be­szélgetésben Bartha László, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának titkára többek között a közös vezetésű ter­melőszövetkezetek problémá­ját is felvetette. A MEM kép­viselőinek véleménye az volt, hogy tartós megoldás nem lehet a patrónusi rend­szer, de jövőre sem elkerül­hető, hogy egy-egy problé­ma időszaki megoldásaként ezt a módszert alkalmazzák. A közös vezetés egyben ga­rancia az állami pénzeszkö­zök ésszerű felhasználására is. Ez a rendszer jól működ­het egy-két évig. Nem egy helyen a közös vezetőktől a tagság azért fél, mert el akarja az egyesítést kerülni. Azonban jó néhány helyen megtalálták azt a megoldást, amikor ehhez a módszerhez nem kellett nyúlni. A fehérjeellátás kérdésé­re válaszolva Dénes Lajos miniszterhelyettes elmondot­ta, hogy alapvető gond a fe­hérjeimport, erre nem áll elegendő pénz rendelkezésre. A napraforgódarára vonatko­zó Csongrád megyei igényt továbbítják az illetékesek­hez, érdemleges változást azonban nem tudnak ígérni. Ebből a takarmányféleségből alacsonyak az ország készle­tei és a folyamatos kikötői kirakodást hetekig akadá­lyozta a hideg időjárás. A miniszterhelyettes szólt arról is, hogy a megye jelenlevő vezetői jogosan kifogásol­ták: megfelelő mennyiségű információ nem jut el hoz­zájuk és a termelőkhöz, a té­li időszak primőrimportjá­ról. Ez veszélyezteti a me­gyében fóliás termeléssel foglalkozók gazdasági biz­tonságát. Ugyanakkor a zöldség és a paprika import­ját a fogyasztók oldaláról is vizsgálni kell. Értelmesebb szervezéssel nem okozhatna ez olyan gondot, mint jelen­leg. Vagy a folyamatos ellá­tást kell garantálni, az elfo­gadható árakkal együtt, vagy az értelmetlen, spontán egy­szeri akciókat kell megszün­tetni. A miniszterhelyettes a tár­ca messzemenő támogatásá­ról biztosította azokat a Csongrád megyei kísérlete­ket, amelyek a brojler csirke tenyésztését a termálenergia bekapcsolásával próbálják lényegesen olcsóbbá tenni. Dénes Lajos ígéretet tett a szegedi malom rekonstruk­ciós lehetőségének vizsgála­tára, mert a jelenlegi álla­potban úgy tűnik, már az alapellátás is veszélybe ke­rült. A gyomirtószer-ellátás hiányaival kapcsolatos felve­tésre válaszul elmondottá, egészen bizonyos, hogy a kö­zeljövőben lényegesen javul a helyzet. A megye vezetői jelezték azt a gondot is, hogy a kormoránok tonnaszám pusztítják a halállományt. Erre válaszul a minisztéri­um képviselői elmondották, hogy olyan információk bir­tokában vannak, miszerint az OKTH ezeket a madara­kat kivonja a védett mada­rak közül. Az ezzel kapcsola­tos rendelet várhatóan ha­marosan megjelenik. Dénes Lajos a megye mezőgazda­ságának eredményeiért, erő­feszítéseiért, munkájáért a minisztérium vezetésének köszönetét tolmácsolta. B. I. Szerződés Húsz évre szóló villamos­energetikai szerződést kö­tött csütörtökön Pécsett a Magyar Villamos Művek Tröszt és jugoszláv part­nervállalatá, a Jugel. Az MVMT a megállapodás ér­telmében vállalja, hogy a magyar villamosenergia­hálózaton keresztül Jugo­szlávia részére harmadik or­szágból villamos energiát továbbít. A tranzit céljaira Szeged és Szabadka között négyszáz kilovoltos távveze­téket épít a Jugel szerveze­tébe tartozó Elektrovojvodi­na cég. Az erre vonatkozó megállapodást a tranzitszer­ződéssel egyidejűleg írták alá Pécsett. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájé­koztatást adta: A Minisztertanács kötelezte az illetékes állami szer­veket olyan ösztönzőrendszer kidolgozására és bevezetésé­re, amely érdekeltté teszi a szolgáltatókat tevékenységük több vagy nyújtott műszakban való folytatására, a szol­gáltatási tevékenység színvonalának javítására. A kor­mány egyúttal előírta, hogy a megrendelők lakásán vagy egyéb ingatlanán végzett munka esetén a megrendelő kí­vánságára 1987. szeptember l-jétől a vállalkozók — köt­bérfizetés terhe mellett — olyan időpontban kötelesek megkezdeni a szolgáltatást, hogy ügyfeleik várakozása ne haladja meg a kettő, de legfeljebb négy órát. A Minisz­tertanács megerősítette a' Gazdaságfelügyeleti Bizottságnak a fogyasztói érdekvédelem fokozását szolgáló határozatait. Ugyancsak megerősítette a Tudománypolitikai Bizott­ságnak a Bős—Nagymaros vízlépcsőrendszerhez kapcsoló­dó kutatási programra, valamint a környezetvédelmi ku­tatások programjára vonatkozó határozatait is. (Folytatás a 2. oldalon.) II külföldi állampolgárok ingatlanhasználatáról Kölcsönös érdek A külföldi állampolgárok ingatlanhasználatával kap­csolatos lehetőségekről, a július l-jén hatályba lépő törvényerejű rendelet bizto­sította jogokról tájékoztatta az újságírókat csütörtökön a Pénzügyminisztériumban Draskovits Tibor, a törvény­előkészítő osztály vezetője. Elmondotta, hogy jelentős számban élnek a világ kü­lönböző országaiban olyan, magyar származású külföldi állampolgárok, akik nem akarnak letelepedni hazánk­ban, de rendszeresen Ma­gyarországra látogatnak. Közülük sokan hosszabb időt is eltöltenének, ha valami­lyen formában lakáshoz, üdülőhöz juthatnának. Köl­csönös érdek az idegenbe szakadt magyarokkal a kap­csolat^ ápolása, fejlesztése. Ezt nagymértékben elősegí­ti az új törvényerejű ren­delet, mely lehetővé teszi, hogy a külföldi állampolgá­rok Magyarországon lakásra, illetve üdülőre használati jogot szerezzenek. Lényegében tartós bérleti szerződés lehetőségéről van szó, amelynek sajátossága, hogy a használó nem válik tulajdonossá, de rendelkezik az ingatlan meghatározott tulajdonjogaival. Így például nemcsak a bérlő, hanem le­származottai is jogosultak a jogviszony folytatására, a szerződést csak annak sú­lyos megszegése esetén — bírósági úton — lehetséges felbontani. A bérleti jogvi­szony maximális időtartama 30 év. A használó jogának gyakorlását közeli hozzátar­tozójának átengedheti. Arra is lehetőség van, hogy a la­kást vagy az üdülőt magyar­országi idegenforgalmi szer­vezetnek fizető-vendéglátás­ra bérbe adja. Nincs aka­dálya annak sem, hogy a Magyarországra települő kül­földi állampolgár az általa bérelt ingatlant megvásárol­ja. Hazai vállalatok, szövet­kezetek — tehát csak jogi személyek — vállalkozhat­nak arra, hogy tulajdonuk­Bemutatkozó látogatás Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára bemutatkozó látogatáson fogadta Christiane Malit­chenkót, a Francia Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. (MTI) Epiil a laboratórium Somogyi Kúrolyní felvitele Újszegeden készül a Biotechnika Ht. nagy laboratóriuma, A generálkivitelező a Délép. A sokáig elhúzódó, télies Idő­járás ellenére ezen az építkezésen még tartják a határ­időt. A létesítmény elkészülte után a hazai biotechnológiai kutatások legfontosabb dél-alfüldi bázisa lesz ban levő ingatlant bérbead­ják. A jogszabály csupán az általános keretet határozza meg, a részletes feltételeket — többek között az ingat­lan használati díját, a fize­tés idejét — a felek a szer­ződésben rögzítik. A jogszabály alkotói arra számítanak, hogy a keret jellegű szabályozás eredmé­nyeként az ingatlan haszná­latba adásának különböző változatos és előnyös formái jönnek létre. így elképzel­hető lakótelepek kialakítása külföldiek számára — ilyen elgondolással már Szentend­rén foglalkoznak —, vagy le­romlott állapotú vidéki kú­riák, kastélyok felújítása ha­sonló célra. Lehetőség van arra is, hogy egy ingatlant többen közös használatra vegyenek bérbe. (MTI) Kötvény­kibocsátás A január óta működő ke­reskedelmi bankok közül el­sőnek a Budapest Bank Rt. bocsát ki kötvényt forrásai­nak bővítésére, 500 millió forint értékben. Az érték­papírok jegyzése megkezdő­dött. A Budapest Bank kötvé­nyét vállalatok, szövetkeze­tek és egyéb gazdálkodó szervek vásárolhatják. Az ei tékpapír változó kamato­zású, amely igazodik a Ma­gyar Nemzeti Bank által egy évnél hosszabb lejáratra nyújtott refinanszírozási hi­telek kamatához. A kötvény kamata mindig fél százalék­kal meghaladja az MNB által kereskedelmi bankok­nak nyújtott hitelek kama­tát, így a hétéves lejáratra kibocsátott értékpapír ka­mata az első esztendőben 11 százalék lesz. A bank az értékpapírok forgalomba hozásából szár­mazó pénzt beruházási hite­lekre használja fel, a ko­rábban már megkezdett fej­lesztések mellett, enélkül nem lenne számottevő lehe­tősége arra, hogy az idén újabbakra is hiúsít nyújtson i

Next

/
Thumbnails
Contents