Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-12 / 60. szám

2 HMBMMSIMHW Csütörtök, 1987. március 12. A két ország jó viszonya a lakosság között spontán alakult ki Frani Vranitzky nyilatkozata a magyar—osztrák kapcsolatokról Becs (MTI) 90-es évek első felében. Immár általánosan ismert, milyen kitűnő az osztrák— „ilyen, a határokon átnyú­magyar viszony, s ez nemzetközi például szolgálhat, hi- ló, egyszerre kereskedelmi s/.en hozzájárul az egész térség kiegyensúlyozott viszo- és kulturális jellegű vál­n.vaíhoz. Ezt hangsúlyozta az MTI bécsi tudósítójának lalkozás olyan távlat, amely adott nyilatkozatában Franz vranitzkjy osztrák kancellár, az együttműködés új for­A kormányfő méltatta a tényt, hogy e kiváló kapcso­latok, amelyek további kibontakozása közös cél, a két nép óhajával is találkozva, spontán fejlődnek, s az államhatá­rokon messze túlmutató együttműködést tesznek lehetővé. „A két ország kapcsolatai g.yalni a leszerelésről, afegy­oiyan szintet értek el, hogy 'verzetkorlátozásról. Ebben azr külön méltatni már te- Európának szerepe van, lesleges" mondotta a 49 éves, Európa pedig nem ér véget lalkozót, Franz \ ranitzky ramutatott: a munka jó máihoz vezethet, hosszú évekre előre. Mi abból in­dulunk ki, hogy reális le­hetőség van a terv meg­valósítására" mondotta. A kérdésre, hogyan látja a Bécsben folyó európai ta­szjcialista párti politikus, a burgenlandi határnál. Ügy aki tavaly került a kancel- hiszem, hogy további lehe­lari posztra és a novemberi tőségeink vannak, a gaz­váiasztások óta pártja és a daság területén csakúgy, néppárt koalíciójának élén mint a kultúrában", áll. A kérdésre, hogy (aköl­Jószomszédi kapcsola- csönös jó szándék ellenére) a tunk kiegyensúlyozott körül- magyar—osztrák kereskedel­ményeket teremtett, szellemben, lendületesen fo­lyik, s ez jó jel. A tény, hogy a tervezett európai le­szerelési tárgyalásokkal kap­csolatban vitatják annak he­lyét, kereteit, véleménye szerint másodrangú kérdés: ivek között együttműködé- vissza tavaly érzékenyen, a nviben _ béc,: találkozó nő­sünk jól fejlődhetett < kancellár - aki tekintélyes Zv eredmlnye^Tlí 11­ugyanakkor az osztrák— pénzügyi szakember, korábbi t _ amit nagyon remélek magyar viszonyt példaként bankigazgató — rámutatott­—, akkor ez megadja majd a hangot a további, a biz­tonsággal foglalkozó tárgya­lásokhoz is, ez pedig nem Az osztrák kormányfő vé­gül még egyszer méltatta a két ország, még inkább a két nép jelenlegi viszonyá­nak jelentőségét. „A magyar—osztrák kap­használhatjuk a más szom- a nemzetközi gazdasági kap­szédaínkkai való kapcsola- csolatok általában vissza­lök alakításához: arra gon- estek, a fellendülés gyengült, dolok, hogy mi. a magunk Az ipar új termelesi és ¿7ha'nyagol ható "tényező" részéről törekedhetünk erre piaci lehetőségeket keres, a hangoztatta csakúgy, mint ahogy egyik világkereskedelem nem túl vagy másik ország felfigyel gyorsan fejlődik s ezt fi­erre a példára, és bizonyos gyelembe kell venni orszá­tckír.tetben követni kívánja, gaink kapcsolataiban is; Itt vannak például a ma- soron következő tár­gyar és az osztrák kor- gyalásokon arra fogunk tö­mányfő határtalálkozói: ezt rekedni, hogy előre halad­a kezdeményezést most egyik hassunk" — hangoztatta az csolatokban azt tartom kü­szomszédunk, Jugoszlávia osztrák kormányfő. Véle- lönösen jónak, hogy azok felkarolta, hasonló keretek- ménye szerint meg kell vizs- termeszetesen, szervesen ben ott is megvalósítottuk gálni a kereskedelmi és a alakultak. Nem arról van és reméljük, beválik." pénzügyi kapcsolatok, a kö- tehát szo, hogy az egyik „Az osztrák—magyar vi- zös vonatkozások helyzetét. vagy a másik részrőh itt szonyt másrészt fontosnak Ebben az évben a szakér- vaSF odaát .szervezték' vol­ta rtom az európai kapcso- tőknek ismét 'találkozniuk mindezt, hanem a lakos­latok keretében'; — fejtette kell, hogy az együttműkö- sag* az emberek közötti jo ki a kancellár. „Sokat be- dés új formáit keressék, hi- ™zony spontán alakult ki szélnek Ausztria szerepéről szen „mindenható receptek . s ez nagJ'0'! f°ntos a jó­, . , , , ,, ifn C7amn/,nliaKrtl ,p" a ket politikai rendszer ha- itt nincsenek . tárán. Nos. a mi két orszá- A kancellár érdeklődéssel gunk együtt léphet a fejlő- szdit a lehetőségekről, hogy dés következő szakaszába: a p, Rudaoest közös vi­két nagyhatalom _ várha- BecS BudapeSt iíozos V1 tóan — továbbra is elkö- lágkiállitást rendezzen — telezetten fog beszélni, tár- az elgondolások szerint a vő szempontjából is' mondotta Vranitzky kancel­lár. Márciustól márciusig Egyre nőtt a feszültség. A Múzeum körúton, a jár­dán, a kertben, de még a patinás épület történelmi ne­vezetességű lépcsősorán is hullámzott a tömeg. Időn­Múzeumnál történt. Az izga- kesztői státusznak felel meg lom — közhelyesen szólva — nagyjából-egészéből — lett. kent kiáltások hasítottak be- már tetőfokára hágott. Mint visszaemlékezéséből ki­^m™?6^, r^o És ekkor megjelent a ma- derül, ő tudósított a március Most Feja Géza kovetke- gasban _ a helyen_ 15.j ünnepsegről. S közölte a ahol egykor Petőfi Sándor laP a tizenkét pontot is. elszavalta a „Talpra ma- Tehát­gyar"-t, — egy szálfatermetű „Követeljük fiatalember. j Az ország demokratikus — Ma új március 15-re átalakítását. 2. A gondolat-, van szükség — zengett „A szólás-, sajtó- és szervezke­néma forradalom" írójának, dési szabadságot. 3. Az álta­Kovács Imrének a hangja, lános, egyenlő és titkos, zett a szónokok sorában, — A márciusi ünnepségek 67 óta úgy folytak le, hogy Petőfi nevében és árnyéká­ban hazudtak. Mi a mai ün­nepségünkön már nem va­gyunk hajlandók hazudni. Igazán hatásos bevezető. Alkalmas volt arra, hogy to­vább fokozza az eevbeevűlt —• az első marcius szellemé- minden korrektívum nélküli tómee izeafmát ff3^ _ ben kell cselekednünk. Az választójogot. 4. Az ország­hadd tegyük gyorsan hozzá utolsó évek if^úsági kisérle" ^lési ^pvisclők osszefer­—: lelkesedését tezései mindig kudarcba hetetlensegenek legteljesebb betartását: vállalta a feudalizmus és kapitalizmus cenzúrája ... Aztán jött a mindennél hatásosabb befejezés: — Ezennel meghívom a harci szellemeket hárommtl­- A magyar népsors 1848 fulladtak. Valakik mindig ¡^^lT ne ^áltólhSon óta jóformán semmit sem elárulták az ifjúságot. Nem igazgatósági, érdekképvise­változott, s a földnélküli akarok ünneprontó lenni, de leti stb, tagságot. 5. Az 500 fSShrl * meg kell mondanom, hogy kat. holdon felüli birtokok ra, mint 1848-ban volt. A " kiepiátítácát fi A bankok szellemi élet ma is rab, az- ™gcsalt « lejáratott nem- monopóliumok zal a különbséggel, hogy az zedék vagyunk... magyarságsorvasztó urai­osztrák cenzor szerepét föl- De: — Az első március el- mának megszüntetését. 7. A sikkasztott szellemi öröksé- progresszív adórendszer be­eét úira felemeliük és kö- vezetését. 8. Munkát minden get újra felemeljük, es Ko do]goznj akaró magyar szá. veteljuk ... /mára. 40 órás munkahét be­Most következett az a bi- vezetését a szellemi és fizi­zonyos tizenkét pont. ka> munkában egyaránt, az De itt álljunk meg egy álláshalmozás és a mamut­lió koldus és elnyomott kis- piilanatra. A beszédekről hi- jövedelmek megszüntetését, paraszt élére. Két út vár a teles - és teljes szöveg nem !5 gg magyar ifjusagra: beerheti a maradt fenn. Legreszleteseb- létminimum felett. 10. A magyar feudalizmus és kapi- ben a Magyar Üt neveze- dolgozók gazdasági vonatko­talizmus morzsáival, de esi- tű orgánum rögzítette és zású szervezkedésének sza­nálhat történelmet is. Mi ta- mentette meg az utókor szá- badsagáf; n- Az alsóbb nép­,. ,, . b , . osztályok erdekeben a kó­lán hamarosan elhullunk, de mara a tortenteket es az el- Zgp_ ¿s főiskolákon a prog­jöj jenek százak és ezrek a he- hangzottakat. A Magyar Üt resszív tandíjrendszer és a lyünkre, a magyar nép élére, a református ifjúsági szerve- minőségi szelekció bevezeté­akkor majd ismét lesz ma- zet, a Soli Deo Glória sző- 12-magyar revíziót: a ' .... . Duna-völgyi nepek szamára gyar marcius. Ti pedig, fia- vetseg foiskolai-egyetemi or- a hovatartozandóság kérdé­tal magyarság, új honalapí- gánuma volt. Akkoriban sében az önrendelkezési jog tők lesztek. Papp Béla szerkesztette. Ká- tiszteletben tartását. A pán­Egy színházi rendező és rász József már korábban fz'áv fs Pángermán imperia­. . ,. , „ , . , , lista torekvesekkel szemben egy verbeli dramaturg se for- irogatott a lapba, melynek a Duna-völgyi öncélúság és málhatta volna hatásosabbra 1937. elején rövid néhány konföderáció gondolatainak az események menetét, mint hónapra segédszerkesztője — megvalósítását". ahogy az 1937-ben a Nemzeti a beosztás a mai olvasószer­REAGAN VÁDOL Változatlanul „szerződés­szegéssel" vádolja a Szov­jetuniót az a jelentés, ame­lyet Reagan elnök most terjesztett a törvényhozás elé a leszerelési szerződések végrehajtásáról — de a ko­rábbi vádakhoz képest a mostani jelentés hangja va­lamivel visszafogottabb. Egyebek között azért is, mi­vel az Egyesült Államok időközben nyíltan megszeg­te a hadászati támadófegy­verekről megkötött SALT— II. szerződés korlátozó elő­írásait, és érvénytelennek minősítette a szerződést, így nem vádolhatta meg a Szov­jetuniót annak megszegésé­vel. HELMUT KOHL ÜJRA KANCELLÁR A nyugatnémet szövetségi gyűlés (Bundestag) szerda déli ülésén titkos szavazás­sal újra Helmuth Kohlt, a kereszténydemokrata unió (CDUj elnökét választotta meg kormányfőnek. Kohlra, akivel szemben nem volt ellenjelölt, 253 képviselő szavazott, 225-en ellene fog­laltak állást. VERESS PÉTER AZ NSZK-BA UTAZOTT Veress Péter külkereske­delmi miniszter, a magyar— NSZK gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyes bizottság társelnöke a bizottság 9. ülésére szerdán az NSZK-ba utazott. MITTERRAND MADRIDBAN Frahcois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök szer­dán Madridba érkezett, ahol fogadta őt I. János Károly spanyol uralkodó. A két szomszédos NATO-tagállam vezetői között ez az első al­kalom, hogy az átfogó meg­beszélésekre azóta, hogy Spanyolország tavaly janu­árban tagja lett a Közös Piacnak. SEVARDNADZE VIETNAMBAN Eduárd Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminiszte­re szerdán délkelet-ázsiai körútjának újabb állomásá­ra, Vietnamba érkezett. A vendéget Do Muoi és Ngu­yen Co Thach, a VKP KB PB tagjai, miniszterelnök­helyettesek fogadták. A szovjet külügyminiszter el­ső ízben tesz látogatást Vi­etnamban. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építéséről A Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központban szerdán a bős—nagymarosi magyar—csehszlovák vízlép­csőrendszer építéséről tájé­koztatta az újságírókat Vla­dimír Lokvenc, az építkezés csehszlovák kormánymegha­talmazottja. A sajtótájékoz­tatón részt vett Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, és Havas Péter a vízlépcső­rendszer építésének magyar kormánymeghatalmazottja. Jelen volt Óndrej Durej, Csehszlovákia budapesti nagykövete is. Vladimir Lokvenc hangsú­lyozta, hogy sok éves nagyon körültekintő tudományos és műszaki előkészítő munka előzte meg a vízlépcsőrend­szer építését. A két fél tudó­sai és szakemberei — kon­zultálva külföldi szakértők­kel is — mintegy 100 válto­zatból választották ki azokat a megoldásokat, amelyek a Sajtótájékoztató legcélszerűbb műszaki haté­konyság mellett a környezet­védelemben is a legelőnyö­sebb módozatokat nyújtják. Több műszaki megoldás és a vízlépcsőrendszer környezeti hatástanulmányának kidol­gozása világviszonylatban is kiemelkedő munka volt. A vízlépcsőrendszer térségében vastag kavicsrészbe ágyazott mederben folyik a Duna, ezért a létesítményeket is kavicsra kell alapozni, amelynek megoldása kima­gasló műszaki teljesítmény. A csehszlovák területen a bősi erőműhöz vezető úgy­nevezett üzemviteli csatorna pedig szélesebb, mint a Szu­ezi- vagy a Panama-csator­na. A két vízlépcső, a bősi és a nagymarosi egymással szoros összhangban működik majd, s ez a harmonikus 0 Szent Jupát hajósainak küzdelme az Atlanti-óceánan Szerdára virradó hajnalra az MHSZ székesfehérvári Videoton Rádióklubjának si­került felvenni a hosszabb idő óta megszakadt kapcso­latot a magyar tengerjáró vitorlás, a Szent Jupát hajó­saival. A rádiósok megtudták — s erről tájékoztatták az MTI-t —, hogy a kis magyar vitor­lás az Atlanti-óceánon, ezer kilométerre az argentin par­toktól nagy viharba kevere­dett. Az óránként 130 kilo­méteres sebességet elérő szél, valamint a 15 méterre felcsa­pó hullámok nagy megpró­báltatásoknak tették ki a hajósokat. A tőkesúlyos Szent Jupát háromszor is ol­dalára dőlt. A harmadik bo­rulás bizonyult a legveszé­lyesebbnek, ekkor ugyanis a hajó árboca is a víz alá ke­rült, s Fa Nándor, aki a kormányállásban teljesített éppen ügyeleti szolgálatot, a vitorlásról a vízbe zuhant, s csak a biztonsági övön tu­dott nagy erőfeszítéssel fel­kapaszkodni a hajóra, amely a borulás után visszaállt ere­deti helyzetébe. A két hajós azóta, hogy Üj-Zélandból elindult — több mint 60 nappal ezelőtt —, egyfolytában a vízen van, s fizikai állapotuk meglehe­tősen legyengült. Ehhez hoz­zájárult az is, hogy ez idő alatt kerülték meg a Horn­fokot, ami útjuk legnehe­zebb szakaszának ígérkezett. A vihar viszonylag nagy károkat okozott a hajóban, az árboc ledőlt, a vitorlák le­szakadtak, az árbocmerevítő' acélkötelek elpattantak, el­törött az automata szélkor­mány. Víz került a hajóba, minden felszerelésük elázott. Ugyancsak tönkremént az egyik rádiókészülék. Szeren­csére a másik működőképes maradt, ezzel tudtak kapcso­latot teremteni a székesfe­hérváriakkal. Az MHSZ rádióállomásai azonnal mozgósították az ar­gentin, az uruguayi és a bra­zil rádióamatőröket, akik az­óta igyekeznek folyamatos kapcsolatot tartani a bajba jutott hajósokkal. Fa Nándor és Gál József üzentek az éteren át. El­mondták, hogy bár a hajó nehezen manőverezhető, megpróbálják minél hama­rabb elérni legközelebbi céljukat, a Buenos Aires-i kikötőt. (Ide egyébként az eredeti tervek szerint vasár­nap — március 15-én — sze­rettek volna eljutni.) rendszer lehetővé teszi, hogy mindkét erőmű nagyobb tel­jesítményt nyújtson, mintha külön dolgozna. Együttesen évi 3,6-4 milliárd kilowatt­óra villamosenergiát termel­nek majd, mégpedig csúcs­időszakban, tehát akkor se­gítik az áramellátást, amikor mindkét országban legna­gyobb a fogyasztás. A víz­lépcsőrendszer további elő­nye, hogy a lehető legki­sebbre mérsékli a térség legnagyobb veszedelmét, az árvízveszélyt. Ugyanakkor a korábbinál kedvezőbb felté­teleket nyújt a mezőgazda­ság vízgazdálkodásának fej­lesztésére, s az adott térség­ben lényegesen javítja a nemzetközi hajózási viszo­nyokat is. A csehszlovák építők a rá­juk háruló munkálatoknak több mint negyven százalé­kát már elvégezték, s az idén 1,3 milliárd korona ér­tékű feladatot teljesítenek. A kemény tél a vízlépcsőhöz vezető üzemviteli csatorna és az erőmű építésénél is sok gondot okozott, késleltette a a csatorna aszfaltszigetelé­sének elhelyezését, s elmara­dás keletkezett a betonozási munkálatoknál, a kavicsszál­lítás akadozása miatt pedig a töltések építésében. A kitavaszodással jelentő­sen növelik erőfeszítéseiket, hogy törlesszék a tartozást, s az ütemtervek szerint foly­tassák a munkát, hogy 1990. első felében üzembe helyez­hessék a bősi erőmű első turbináját. Ezt a jelenlegi tervek szerint öt hónapon­ként követné további hét turbina beindítása, az utol­sóval egy időben pedig ma­gyar oldalon a nagymarosi vízlépcső hat turbinája kö­zül az első üzembe helyezése. Most a magyar fél kérésére részletesen megvizsgálják, miként lehetne meggyorsíta­ni a bősi turbinák átadásá­nak ütemét. Erről várhatóan év közepéig adnak választ a magyar partnereknek. Aláírás: a „MÁRCIUSI FRONT" A hatás — a szemtanúk szerint — leírhatatlan volt. A tömeg szinte mámorosan tapsolt, éltette az előadókat és éljenezte a Márciusi Frontot. Majd — különösebb rendzavarás nem történt — szétoszlott. Elég egy pillantást vetni a tizenkét pontra, hogy meg­állapíthassuk: erényei, fo­gyatékosságai rögvest szem­betűnők. összességében fel­tétlenül alkalmas volt arra, hogy kiindulópontja — nem végcélja! — lehessen egy népfrontos összefogásnak. Ugyanakkor az is tény, hogy a követeléspontok meglehe­tősen eklektikusán kerültek egymás mellé. A felvetett követelések nagyságrendileg is erősen különböznek egy­inuistól. Az átfogó jellegű követeléseket — földreform! — apróbb-nagyobb részlet­problémák fölvetése is kö­veti. A korabeli hatások közül ma már mindenkép­pen negatívnak bélyegezhe­tő!; is beszivárogtak a ti­zenkét pontba. így például a bankok, kartellek, mono­póliumok uralmának meg­szüntetése kapcsán a „ma­gyarságsorvasztó" jelző egy látens, ám jelenlévő anti­szemitizmusra utal vissza. A „magyar revízió" köve­telése sem problémamentes. S ha a vitatott pontokat utólag — évtizedek múltán ;— az egykori résztvevők próbálták is magyarázni, e!ég elolvasnunk Féja Géza cikkét („Márciusi Front"), amely a Válasz 1937. évi 6. számában jelent meg, ahhoz, hogy kétségeink beigazo­lódjanak. A tizenkét pont azonban — problémáival ellentmon­dásosságával eklektikusságá­val egyetemben — e for­|májában is fontos doku­ímentuma a hazai haladó törekvéseknek. S nem csu­pán születési körülményeit, hanem indíttatását, szándé­kait, céljait törekvéseit te­kintve is a magyar nép­fronlmozgalom egyik leg­fontosabb dokumentumának tekinthető. Papp Zoltán (A befejező rész következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents