Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-12 / 60. szám

2 HMBMMSIMHW Csütörtök, 1987. március 12. A két ország jó viszonya a lakosság között spontán alakult ki Frani Vranitzky nyilatkozata a magyar—osztrák kapcsolatokról Becs (MTI) 90-es évek első felében. Immár általánosan ismert, milyen kitűnő az osztrák— „ilyen, a határokon átnyúmagyar viszony, s ez nemzetközi például szolgálhat, hi- ló, egyszerre kereskedelmi s/.en hozzájárul az egész térség kiegyensúlyozott viszo- és kulturális jellegű váln.vaíhoz. Ezt hangsúlyozta az MTI bécsi tudósítójának lalkozás olyan távlat, amely adott nyilatkozatában Franz vranitzkjy osztrák kancellár, az együttműködés új forA kormányfő méltatta a tényt, hogy e kiváló kapcsolatok, amelyek további kibontakozása közös cél, a két nép óhajával is találkozva, spontán fejlődnek, s az államhatárokon messze túlmutató együttműködést tesznek lehetővé. „A két ország kapcsolatai g.yalni a leszerelésről, afegyoiyan szintet értek el, hogy 'verzetkorlátozásról. Ebben azr külön méltatni már te- Európának szerepe van, lesleges" mondotta a 49 éves, Európa pedig nem ér véget lalkozót, Franz \ ranitzky ramutatott: a munka jó máihoz vezethet, hosszú évekre előre. Mi abból indulunk ki, hogy reális lehetőség van a terv megvalósítására" mondotta. A kérdésre, hogyan látja a Bécsben folyó európai taszjcialista párti politikus, a burgenlandi határnál. Ügy aki tavaly került a kancel- hiszem, hogy további lehelari posztra és a novemberi tőségeink vannak, a gazváiasztások óta pártja és a daság területén csakúgy, néppárt koalíciójának élén mint a kultúrában", áll. A kérdésre, hogy (akölJószomszédi kapcsola- csönös jó szándék ellenére) a tunk kiegyensúlyozott körül- magyar—osztrák kereskedelményeket teremtett, szellemben, lendületesen folyik, s ez jó jel. A tény, hogy a tervezett európai leszerelési tárgyalásokkal kapcsolatban vitatják annak helyét, kereteit, véleménye szerint másodrangú kérdés: ivek között együttműködé- vissza tavaly érzékenyen, a nviben _ béc,: találkozó nősünk jól fejlődhetett < kancellár - aki tekintélyes Zv eredmlnye^Tlí 11ugyanakkor az osztrák— pénzügyi szakember, korábbi t _ amit nagyon remélek magyar viszonyt példaként bankigazgató — rámutatott—, akkor ez megadja majd a hangot a további, a biztonsággal foglalkozó tárgyalásokhoz is, ez pedig nem Az osztrák kormányfő végül még egyszer méltatta a két ország, még inkább a két nép jelenlegi viszonyának jelentőségét. „A magyar—osztrák kaphasználhatjuk a más szom- a nemzetközi gazdasági kapszédaínkkai való kapcsola- csolatok általában visszalök alakításához: arra gon- estek, a fellendülés gyengült, dolok, hogy mi. a magunk Az ipar új termelesi és ¿7ha'nyagol ható "tényező" részéről törekedhetünk erre piaci lehetőségeket keres, a hangoztatta csakúgy, mint ahogy egyik világkereskedelem nem túl vagy másik ország felfigyel gyorsan fejlődik s ezt fierre a példára, és bizonyos gyelembe kell venni orszátckír.tetben követni kívánja, gaink kapcsolataiban is; Itt vannak például a ma- soron következő tárgyar és az osztrák kor- gyalásokon arra fogunk tömányfő határtalálkozói: ezt rekedni, hogy előre halada kezdeményezést most egyik hassunk" — hangoztatta az csolatokban azt tartom küszomszédunk, Jugoszlávia osztrák kormányfő. Véle- lönösen jónak, hogy azok felkarolta, hasonló keretek- ménye szerint meg kell vizs- termeszetesen, szervesen ben ott is megvalósítottuk gálni a kereskedelmi és a alakultak. Nem arról van és reméljük, beválik." pénzügyi kapcsolatok, a kö- tehát szo, hogy az egyik „Az osztrák—magyar vi- zös vonatkozások helyzetét. vagy a másik részrőh itt szonyt másrészt fontosnak Ebben az évben a szakér- vaSF odaát .szervezték' volta rtom az európai kapcso- tőknek ismét 'találkozniuk mindezt, hanem a lakoslatok keretében'; — fejtette kell, hogy az együttműkö- sag* az emberek közötti jo ki a kancellár. „Sokat be- dés új formáit keressék, hi- ™zony spontán alakult ki szélnek Ausztria szerepéről szen „mindenható receptek . s ez nagJ'0'! f°ntos a jó, . , , , ,, ifn C7amn/,nliaKrtl ,p" a ket politikai rendszer ha- itt nincsenek . tárán. Nos. a mi két orszá- A kancellár érdeklődéssel gunk együtt léphet a fejlő- szdit a lehetőségekről, hogy dés következő szakaszába: a p, Rudaoest közös vikét nagyhatalom _ várha- BecS BudapeSt iíozos V1 tóan — továbbra is elkö- lágkiállitást rendezzen — telezetten fog beszélni, tár- az elgondolások szerint a vő szempontjából is' mondotta Vranitzky kancellár. Márciustól márciusig Egyre nőtt a feszültség. A Múzeum körúton, a járdán, a kertben, de még a patinás épület történelmi nevezetességű lépcsősorán is hullámzott a tömeg. IdőnMúzeumnál történt. Az izga- kesztői státusznak felel meg lom — közhelyesen szólva — nagyjából-egészéből — lett. kent kiáltások hasítottak be- már tetőfokára hágott. Mint visszaemlékezéséből ki^m™?6^, r^o És ekkor megjelent a ma- derül, ő tudósított a március Most Feja Géza kovetke- gasban _ a helyen_ 15.j ünnepsegről. S közölte a ahol egykor Petőfi Sándor laP a tizenkét pontot is. elszavalta a „Talpra ma- Tehátgyar"-t, — egy szálfatermetű „Követeljük fiatalember. j Az ország demokratikus — Ma új március 15-re átalakítását. 2. A gondolat-, van szükség — zengett „A szólás-, sajtó- és szervezkenéma forradalom" írójának, dési szabadságot. 3. Az áltaKovács Imrének a hangja, lános, egyenlő és titkos, zett a szónokok sorában, — A márciusi ünnepségek 67 óta úgy folytak le, hogy Petőfi nevében és árnyékában hazudtak. Mi a mai ünnepségünkön már nem vagyunk hajlandók hazudni. Igazán hatásos bevezető. Alkalmas volt arra, hogy tovább fokozza az eevbeevűlt —• az első marcius szellemé- minden korrektívum nélküli tómee izeafmát ff3^ _ ben kell cselekednünk. Az választójogot. 4. Az országhadd tegyük gyorsan hozzá utolsó évek if^úsági kisérle" ^lési ^pvisclők osszefer—: lelkesedését tezései mindig kudarcba hetetlensegenek legteljesebb betartását: vállalta a feudalizmus és kapitalizmus cenzúrája ... Aztán jött a mindennél hatásosabb befejezés: — Ezennel meghívom a harci szellemeket hárommtl- A magyar népsors 1848 fulladtak. Valakik mindig ¡^^lT ne ^áltólhSon óta jóformán semmit sem elárulták az ifjúságot. Nem igazgatósági, érdekképviseváltozott, s a földnélküli akarok ünneprontó lenni, de leti stb, tagságot. 5. Az 500 fSShrl * meg kell mondanom, hogy kat. holdon felüli birtokok ra, mint 1848-ban volt. A " kiepiátítácát fi A bankok szellemi élet ma is rab, az- ™gcsalt « lejáratott nem- monopóliumok zal a különbséggel, hogy az zedék vagyunk... magyarságsorvasztó uraiosztrák cenzor szerepét föl- De: — Az első március el- mának megszüntetését. 7. A sikkasztott szellemi öröksé- progresszív adórendszer beeét úira felemeliük és kö- vezetését. 8. Munkát minden get újra felemeljük, es Ko do]goznj akaró magyar szá. veteljuk ... /mára. 40 órás munkahét beMost következett az a bi- vezetését a szellemi és fizizonyos tizenkét pont. ka> munkában egyaránt, az De itt álljunk meg egy álláshalmozás és a mamutlió koldus és elnyomott kis- piilanatra. A beszédekről hi- jövedelmek megszüntetését, paraszt élére. Két út vár a teles - és teljes szöveg nem !5 gg magyar ifjusagra: beerheti a maradt fenn. Legreszleteseb- létminimum felett. 10. A magyar feudalizmus és kapi- ben a Magyar Üt neveze- dolgozók gazdasági vonatkotalizmus morzsáival, de esi- tű orgánum rögzítette és zású szervezkedésének szanálhat történelmet is. Mi ta- mentette meg az utókor szá- badsagáf; n- Az alsóbb nép,. ,, . b , . osztályok erdekeben a kólán hamarosan elhullunk, de mara a tortenteket es az el- Zgp_ ¿s főiskolákon a progjöj jenek százak és ezrek a he- hangzottakat. A Magyar Üt resszív tandíjrendszer és a lyünkre, a magyar nép élére, a református ifjúsági szerve- minőségi szelekció bevezetéakkor majd ismét lesz ma- zet, a Soli Deo Glória sző- 12-magyar revíziót: a ' .... . Duna-völgyi nepek szamára gyar marcius. Ti pedig, fia- vetseg foiskolai-egyetemi or- a hovatartozandóság kérdétal magyarság, új honalapí- gánuma volt. Akkoriban sében az önrendelkezési jog tők lesztek. Papp Béla szerkesztette. Ká- tiszteletben tartását. A pánEgy színházi rendező és rász József már korábban fz'áv fs Pángermán imperia. . ,. , „ , . , , lista torekvesekkel szemben egy verbeli dramaturg se for- irogatott a lapba, melynek a Duna-völgyi öncélúság és málhatta volna hatásosabbra 1937. elején rövid néhány konföderáció gondolatainak az események menetét, mint hónapra segédszerkesztője — megvalósítását". ahogy az 1937-ben a Nemzeti a beosztás a mai olvasószerREAGAN VÁDOL Változatlanul „szerződésszegéssel" vádolja a Szovjetuniót az a jelentés, amelyet Reagan elnök most terjesztett a törvényhozás elé a leszerelési szerződések végrehajtásáról — de a korábbi vádakhoz képest a mostani jelentés hangja valamivel visszafogottabb. Egyebek között azért is, mivel az Egyesült Államok időközben nyíltan megszegte a hadászati támadófegyverekről megkötött SALT— II. szerződés korlátozó előírásait, és érvénytelennek minősítette a szerződést, így nem vádolhatta meg a Szovjetuniót annak megszegésével. HELMUT KOHL ÜJRA KANCELLÁR A nyugatnémet szövetségi gyűlés (Bundestag) szerda déli ülésén titkos szavazással újra Helmuth Kohlt, a kereszténydemokrata unió (CDUj elnökét választotta meg kormányfőnek. Kohlra, akivel szemben nem volt ellenjelölt, 253 képviselő szavazott, 225-en ellene foglaltak állást. VERESS PÉTER AZ NSZK-BA UTAZOTT Veress Péter külkereskedelmi miniszter, a magyar— NSZK gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyes bizottság társelnöke a bizottság 9. ülésére szerdán az NSZK-ba utazott. MITTERRAND MADRIDBAN Frahcois Mitterrand francia köztársasági elnök szerdán Madridba érkezett, ahol fogadta őt I. János Károly spanyol uralkodó. A két szomszédos NATO-tagállam vezetői között ez az első alkalom, hogy az átfogó megbeszélésekre azóta, hogy Spanyolország tavaly januárban tagja lett a Közös Piacnak. SEVARDNADZE VIETNAMBAN Eduárd Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere szerdán délkelet-ázsiai körútjának újabb állomására, Vietnamba érkezett. A vendéget Do Muoi és Nguyen Co Thach, a VKP KB PB tagjai, miniszterelnökhelyettesek fogadták. A szovjet külügyminiszter első ízben tesz látogatást Vietnamban. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építéséről A Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központban szerdán a bős—nagymarosi magyar—csehszlovák vízlépcsőrendszer építéséről tájékoztatta az újságírókat Vladimír Lokvenc, az építkezés csehszlovák kormánymeghatalmazottja. A sajtótájékoztatón részt vett Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, és Havas Péter a vízlépcsőrendszer építésének magyar kormánymeghatalmazottja. Jelen volt Óndrej Durej, Csehszlovákia budapesti nagykövete is. Vladimir Lokvenc hangsúlyozta, hogy sok éves nagyon körültekintő tudományos és műszaki előkészítő munka előzte meg a vízlépcsőrendszer építését. A két fél tudósai és szakemberei — konzultálva külföldi szakértőkkel is — mintegy 100 változatból választották ki azokat a megoldásokat, amelyek a Sajtótájékoztató legcélszerűbb műszaki hatékonyság mellett a környezetvédelemben is a legelőnyösebb módozatokat nyújtják. Több műszaki megoldás és a vízlépcsőrendszer környezeti hatástanulmányának kidolgozása világviszonylatban is kiemelkedő munka volt. A vízlépcsőrendszer térségében vastag kavicsrészbe ágyazott mederben folyik a Duna, ezért a létesítményeket is kavicsra kell alapozni, amelynek megoldása kimagasló műszaki teljesítmény. A csehszlovák területen a bősi erőműhöz vezető úgynevezett üzemviteli csatorna pedig szélesebb, mint a Szuezi- vagy a Panama-csatorna. A két vízlépcső, a bősi és a nagymarosi egymással szoros összhangban működik majd, s ez a harmonikus 0 Szent Jupát hajósainak küzdelme az Atlanti-óceánan Szerdára virradó hajnalra az MHSZ székesfehérvári Videoton Rádióklubjának sikerült felvenni a hosszabb idő óta megszakadt kapcsolatot a magyar tengerjáró vitorlás, a Szent Jupát hajósaival. A rádiósok megtudták — s erről tájékoztatták az MTI-t —, hogy a kis magyar vitorlás az Atlanti-óceánon, ezer kilométerre az argentin partoktól nagy viharba keveredett. Az óránként 130 kilométeres sebességet elérő szél, valamint a 15 méterre felcsapó hullámok nagy megpróbáltatásoknak tették ki a hajósokat. A tőkesúlyos Szent Jupát háromszor is oldalára dőlt. A harmadik borulás bizonyult a legveszélyesebbnek, ekkor ugyanis a hajó árboca is a víz alá került, s Fa Nándor, aki a kormányállásban teljesített éppen ügyeleti szolgálatot, a vitorlásról a vízbe zuhant, s csak a biztonsági övön tudott nagy erőfeszítéssel felkapaszkodni a hajóra, amely a borulás után visszaállt eredeti helyzetébe. A két hajós azóta, hogy Üj-Zélandból elindult — több mint 60 nappal ezelőtt —, egyfolytában a vízen van, s fizikai állapotuk meglehetősen legyengült. Ehhez hozzájárult az is, hogy ez idő alatt kerülték meg a Hornfokot, ami útjuk legnehezebb szakaszának ígérkezett. A vihar viszonylag nagy károkat okozott a hajóban, az árboc ledőlt, a vitorlák leszakadtak, az árbocmerevítő' acélkötelek elpattantak, eltörött az automata szélkormány. Víz került a hajóba, minden felszerelésük elázott. Ugyancsak tönkremént az egyik rádiókészülék. Szerencsére a másik működőképes maradt, ezzel tudtak kapcsolatot teremteni a székesfehérváriakkal. Az MHSZ rádióállomásai azonnal mozgósították az argentin, az uruguayi és a brazil rádióamatőröket, akik azóta igyekeznek folyamatos kapcsolatot tartani a bajba jutott hajósokkal. Fa Nándor és Gál József üzentek az éteren át. Elmondták, hogy bár a hajó nehezen manőverezhető, megpróbálják minél hamarabb elérni legközelebbi céljukat, a Buenos Aires-i kikötőt. (Ide egyébként az eredeti tervek szerint vasárnap — március 15-én — szerettek volna eljutni.) rendszer lehetővé teszi, hogy mindkét erőmű nagyobb teljesítményt nyújtson, mintha külön dolgozna. Együttesen évi 3,6-4 milliárd kilowattóra villamosenergiát termelnek majd, mégpedig csúcsidőszakban, tehát akkor segítik az áramellátást, amikor mindkét országban legnagyobb a fogyasztás. A vízlépcsőrendszer további előnye, hogy a lehető legkisebbre mérsékli a térség legnagyobb veszedelmét, az árvízveszélyt. Ugyanakkor a korábbinál kedvezőbb feltételeket nyújt a mezőgazdaság vízgazdálkodásának fejlesztésére, s az adott térségben lényegesen javítja a nemzetközi hajózási viszonyokat is. A csehszlovák építők a rájuk háruló munkálatoknak több mint negyven százalékát már elvégezték, s az idén 1,3 milliárd korona értékű feladatot teljesítenek. A kemény tél a vízlépcsőhöz vezető üzemviteli csatorna és az erőmű építésénél is sok gondot okozott, késleltette a a csatorna aszfaltszigetelésének elhelyezését, s elmaradás keletkezett a betonozási munkálatoknál, a kavicsszállítás akadozása miatt pedig a töltések építésében. A kitavaszodással jelentősen növelik erőfeszítéseiket, hogy törlesszék a tartozást, s az ütemtervek szerint folytassák a munkát, hogy 1990. első felében üzembe helyezhessék a bősi erőmű első turbináját. Ezt a jelenlegi tervek szerint öt hónaponként követné további hét turbina beindítása, az utolsóval egy időben pedig magyar oldalon a nagymarosi vízlépcső hat turbinája közül az első üzembe helyezése. Most a magyar fél kérésére részletesen megvizsgálják, miként lehetne meggyorsítani a bősi turbinák átadásának ütemét. Erről várhatóan év közepéig adnak választ a magyar partnereknek. Aláírás: a „MÁRCIUSI FRONT" A hatás — a szemtanúk szerint — leírhatatlan volt. A tömeg szinte mámorosan tapsolt, éltette az előadókat és éljenezte a Márciusi Frontot. Majd — különösebb rendzavarás nem történt — szétoszlott. Elég egy pillantást vetni a tizenkét pontra, hogy megállapíthassuk: erényei, fogyatékosságai rögvest szembetűnők. összességében feltétlenül alkalmas volt arra, hogy kiindulópontja — nem végcélja! — lehessen egy népfrontos összefogásnak. Ugyanakkor az is tény, hogy a követeléspontok meglehetősen eklektikusán kerültek egymás mellé. A felvetett követelések nagyságrendileg is erősen különböznek egyinuistól. Az átfogó jellegű követeléseket — földreform! — apróbb-nagyobb részletproblémák fölvetése is követi. A korabeli hatások közül ma már mindenképpen negatívnak bélyegezhető!; is beszivárogtak a tizenkét pontba. így például a bankok, kartellek, monopóliumok uralmának megszüntetése kapcsán a „magyarságsorvasztó" jelző egy látens, ám jelenlévő antiszemitizmusra utal vissza. A „magyar revízió" követelése sem problémamentes. S ha a vitatott pontokat utólag — évtizedek múltán ;— az egykori résztvevők próbálták is magyarázni, e!ég elolvasnunk Féja Géza cikkét („Márciusi Front"), amely a Válasz 1937. évi 6. számában jelent meg, ahhoz, hogy kétségeink beigazolódjanak. A tizenkét pont azonban — problémáival ellentmondásosságával eklektikusságával egyetemben — e for|májában is fontos dokuímentuma a hazai haladó törekvéseknek. S nem csupán születési körülményeit, hanem indíttatását, szándékait, céljait törekvéseit tekintve is a magyar népfronlmozgalom egyik legfontosabb dokumentumának tekinthető. Papp Zoltán (A befejező rész következik.)