Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-12 / 60. szám

Csütörtök, 1987. március 12. 57 Összehangolt munkával a betegekért Egyetemi és tanácsi feladatok az egészségügyben Somogyi Károlyné felvétele Jelenleg is folyik a kórház Kossuth Lajos sugárúti épületeinek fölújitása Ha valaki megbetegszik, az, hogy további fejlesztésegyetlen gondolat foglalkoz- sel megszerezze ezt a státatja; az, hogy mihamarabb tust a Tolbuhin sugárúti meggyógyuljon. Hogy miféle diagnosztikai műszerekkel állapítják meg a baját, milyen gyártmányú műtőasztalra fektetik, s minderre miféle csatornákon át csörgedezett a pénz, raz őt intézmény. A gyógyító intézetek arányos „teherviselését" gátolja az a tény js, hogy megyénkben — ezen belül Szegeden is — a legmagasabb az országban az átlagéletkor, így a rehabilialigha izgatja. Miként az tációs kötelezettségek külön sem: az egyetem vagy a ta- nehezítik a gyógyítómunkát, nács a gazdája annak az in- Ezen az állapoton igyekszik tézménynek, amelyben visz- egyhíteni az agyérbetegekj szaadják az egészségét. Csak rehabilitációjára hivatott új adják vissza! részleg a kórház Kossuth A beteg érdeke megegye- Lajos sugárúti épületében. profilambulanciák működtetését, és hogy átveszi a városi kórház olyan betegeit, akiknek kezelése sajátos szakismeretet vagy fölszereltséget igényel. A tanács egészségügyi intézményei ugyanakkor részt vállalnak az egyetemi hallgatók elméleti és gyakorlati oktatásában, a tudományos munkában, szakorvos-jelölteket fogadnak, anyagilag támogatják az egyetemen működő speciális ambulanciákat. Indokoltnak tartják a város belgyógyászati osztályai kögozók szándékával is: az or- egyebek! között közös felvos; akár a város finanszí- adatául tűzte ki, hogy fejrozta kórházban, akár egye- lesztési terveiket — a felestemi klinikán; legjobb tu- leges párhuzamosságok eldása szerint gyógyítani akar. kerülésére, a szakmai szlnKár lenne tagadni azonban: vonal emelése érdekében — zik az egészségügyben dol- A SZOTE és a tanács zötti területi fölosztás módosítását is. A tanács vállalja az együttműködést a végzős hallgatók elhelyezésének tekintetében, és lehetőségeihez mérten, támogatja a pá___ J| lyakezdő oktatók, szakdola gazdaság "betegségeinek egyeztetik, kölcsönösen tá- Sozók lakásigényének megelőrehaladtával munkájuk jékozódnak egymás, egészföltételei, a körülmények mi- ségügyet érintő munkájáról, nősége már korántsem azo- alternatívát dolgoznak ki a nos ezekbea az intézmé- város egészségügyi fejlesztényekben. A gyógyítótevé- sének módozataira. Megkenység sikerét egyre in- egyeztek abban, hogy bizokább meghatározza a gazda nyos speciális vizsgálatokat pénztárcája, a szervezéssel közös anyagi fedezettel vémódosítható betegforgalom, geznek el, s a megyével A közös cél: az egységes, összefogva megteremtik egy megbízható, a lehetőség sze- megyei számítógépes betegrint legkorszerűbb igénye- forgalmi és -nyilvántartási ket kielégítő betegellátás, a rendszer feltételeit. Céljuk nik, enyhíteni igyekszik a színvonalas szakember- az intézmények közötti tu- város betegellátásának régi, utánpótlás érdekében mirr- dományos tevékenység fej- fájdalmas szindrómáit, amedenképpen indokolt hát, lesztése, a szakdolgozói létt- !yek: a megyei kórház státuhogy a városhatárokon be- számgondok enyhítése. Az sának megszerzésével talül működő egészségügyi in- egyetem tanácsadó, oktató, Ián egyszer majd meg is tézmények összehangolják továbbképző tevékenységét szűnnek. S akkor mindegyik tevékenységüket. Hogy mi- ajánlja föl, azt, hogy meg- intézmény anyagi, szellemi határozott mértékben részt tökéjét főként arra fordítvesz a városi betegek ellá- hatja, amire igazán hivatott, tásában. Vállalja speciális Chikán Ágnes oldását. Mindemellett természetesen erőfeszítéseket tesz a városi tanács, hogy a kórház-rendelőintézet képessé váljék Szeged magas szintű fekvő- és járóbetegellátására, ugyanakkor alkalmas legyen a megyei feladatok elvégzésére is. A városi tanács és a SZOTE legutóbbi együttműködési megállapodása, úgy tűként, arról Takáts István, a SZOTE főtitkár? tájékoztatott A Szegedi Orvostudományi Egyetem és a városi tanács egészségügyi intézményei korábban is együttműködtek, s hogy eredményes munkakapcsolat jött létre köztük, annak köszönhető: az egyetem regionális és megyei feladatai mellett részt vett a város lakóinak egészségügyi ellátásában is. A legújabb — 1986—1990-re szóló — együttműködési megállapodás azonban, amelyet Szilárd János, a SZOTE rektora és Papp Gyula, a városi tanács elnöke írt alá. leszögezi: figyelembe kell venni, hogy az egyetem feladatait elsősorban az oktatás, a tudományos kutatás, valamint a betegellátás terén a regionális és speciális szakterületek magas szintű biztosítása jelentik." Erre az alapelvre épül az a szándék, amely meghatározza a következő években Szeged egészségügyének fejlődési irányát, nevezetesen azt, hogy a klinikák a jövőben kevesebb városi, megyei beteget fogadnak majd, az intézmények közötti reális szakmai egyensúly kialakítása érdekében. Hogy az itt élő betegek elsősorban hol találnak majd „menedéket"? Természetesen a főként erre hivatott városi kórházban, amely a korábbi évek rekonstrukciójával, korszerű berendezéseivel egyre inkább kielégíti a megyei kórházzal szemben támasztott igényeket. A cél tehát Csomiép ahogy tudunk Amíg nincs diagnózis, hatásos recept, mitől várhatnánk gyógyulást? S bizony a közhangulatból sem a biztatás érződik. Hosszabb távon létrejött irány tévesztéseket kérünk számon vállalatoktól. Egyrészt joggal: nem a mi dolgunk, hogy az idők során létrejött kényszerpályák okát kutassuk. Az építtető csak egyet lát, évről évre drágább a lakás, már jóformán megfizethetetlen. A szervezetlenség, fegyelmezetlen munka a szemünk előtt játszódik — s így természetesen irritál bennünket. Mindehhez saját szakállamra csak annyit fűzhetek hozzá: az építőipar is csak olyan, mint maga a népgazdaság egésze — sem jobb, sem rosszabb. Csak most a rosszabb oldal ütközik ki. Nincs megrendelő, a lakosságnak, vállalatnak és intézménynek kevés a pénze nem építkezik a korábbi ütemben. Az építőanyagok ára állandóan emelkedik. Aki építkezik, takarékoskodni szeretne, mással nem tud, hát magával az építéssel. Nem véletlen a magánerős, magánkivitelezéses mód térhódítása. Nem biztos, hogy össztársadalmi méretekben ez a legolcsóbb, de az építtető számára csak ez hoz megtakarítást. Ha a munkahelyén végzett munkájával — amihez (elvileg) jobban ért — megkereshetné a rávalót, dehogy vesződne efféle idegölő, s fizikailag is megterhelő tevékenységgel. De hát akkor a megszorított építők miért nem versenyeznek a megmaradt munkáért? Lehet, hogy nem tudnak? Ez is lehet az igazságnak egy része. Domjáp. András, a Csomiép műszaki igazgatóhelyettese. vállalata dilemmáit osztotta meg velem. Lássuk, ők hogyan „versenyeznek" az adott lehetőségekkel! — Az 1986-os év nagyon rosszul sikerült. Az ipari tevékenységgel együtt félmilliárdos árbevételt produkáló vállalat kitűzött nyereségterve 30 millió volt, s ennek csak a fele valósult meg. De úgy is mondhatnám, hogy jó évet zártunk: elkerültük az alaphiányt. Az építőipar válsága egyre nyíltabban kiütközik. Az évek óta halmozódó problémák elérték a kritikus határt. A veszprémi csőd csak a jéghegy csúcsa, a csőd szélén állók tábora enné! népesebb. Vannak vállalatok, melyek igen közel állnak hozzá, s van, ahol — ha nem változik a jelenlegi tendencia — hosszabb, rövidebb idő múlva érnek el addig. Törvényszerűen. Cikkünk visszhangja Gázos ügyek A Délmagyarországban, február 13-án „Dégázos hétköznapok: Jöttek, láttak, kaszíroztak" címmel megjelent egy cikk. A hivatkozott írásból az derült ki, hogy a Dégáz szakembere nem vének" díja maximált árformába tartozik. A gázfogyasztók által üzemeltetett vezetékek, szerelvények, gázfogyasztó lékek ellenőrzése: telephelyen 37 Ft, telephelyen kívül 46 Ft. A gázvezetékek és gázfokészülékek és berendezések gyasztó berendezések műszaműszaki állapotában üzemelés alatt bekövetkezhetnek gezte el a gázberendezések olyan változások, amelyek a időszakos műszaki-biztonsági ellenőrzését, „csak körülnéki biztonsági felülvizsgálata 5 évenként kötelező, és a Dégáz szakembereinek a tech zett" és számlázott. A Dégáz vagyonbiztonság megóvása illetékes osztályvezetőjének érdekében — szigorú jogszabiztonságos gázszolgáltatást nológiai utasítás valamennyi veszélyeztethetik. Az élet- és nyilatkozata szerint egységes a tarifa, ha készülék van a lakásban „nem bályi előírások alapján — a több gázszolgáltató vállalatok kötelesek ellátni emelkedik a vizit díja. De ő által üzemeltetett vezetékek, semmit sem tehet. Központilag határozzák meg a tétel árát." A Szeged Megyei Városi Tanács V. B. ipari osztálya — mint helyi árhatóság — fontosnak tartja a közvégázberendezések időszakos műszaki-biztonsági ellenőrzését. Az ellenőrzés — árhatóság által megállapított — dijai a fogyasztót terhelik, amelyek Szeged város terűlemény megfelelő tájékozta- Ig^tSk^^SU tását. földgáz- és városi gázüzemű Az Országos Anyag- és Ár- háztartási gázkészülékek el- igazolják az ellenőrzés meghivatal a helyi árhatóságot lenőrzése; vezetékes ellenőr- történtét. zési alapdíj esetén: 66 Ft; vezetékes ellenőrzési alapdíj munkafázisát kötelessége elvégezni, ennek szükséges időmennyisége 40—50 perc. Az ár az áralkalmazási feltételekkel együtt értendő! a fogyasztók Amennyiben a szakemberek a szükséges ellenőrzéseket nem végzik el, a Dégáz nem jogosult az árhatóság által jóváhagyott di.i(ak) felszámítására. A jóváhagyott díjtételek helyes érvényesítéséért elsősorban a szolgáltató a felelős. Ugyanakkor az állampolgárok egyéni érdeke, hogy munkavégzés nélkül ne jelölte ki a közművek által teljesített hatósági jellegű szolgáltatási díjak megálla- tömblakás esetén (lakásonként): 51 Ft; vezeték-ellenőrzési alapdíj egyéb épületben: 90 Ft/óra; háztartási készülékek és kazán 105 MJig: 15 Ft/készülék; PB gázüzemű háztartási gázkészüpítására. Az árformákról szóló rendelkezés alapján a „lakosság részére végzett gázvezetékek, földgáz- és városigáz-üzemű háztartási gázkészülékek ellenőrzéséA Dégáz Vállalat igazgatójának figyelmét írásban felhívtuk a cikkben is felvetett szabálytalan gyakorlat megszüntetésére. Csonka Miklós, a szegedi tanács osztályvezetője Mar az is siker, hogy nem vesztettük el vevőkörünket, s nincs elmarasztaló, rossz hírünk. Ezért annyit tudtunk adni cserébe, hogy ügyeltünk á megbízhatóságra, a határidőkre. — Az idén? — Még nem lehet tisztán látni. Egy biztos: kritikus a helyzet. Egyik oldalról nincs lekötve a kapacitásunk, másrészt a mostani munkákhoz nincs elég kőműves, vagyis építőmester. — Ez hogy lehetséges? — Mindenki téglából építtetne, s ez sziszifuszi munka. Ebből nem vállalhatunk erőnket meghaladó feladatokat. — Más út nincs? — Voltak korábban a panel- és téglás építés közötti átmenetet - jelentő különféle zsaluzásos, termelékeny módszereink. Ezek most is léteznek, de kevés rájuk az igény. — Ennek is oka lehet. — Drágább a téglásnál. A beruházó megnézi, mire, mennyit költ. Jelenleg az építtető az anyagra, vagyis a téglára kapja a dotációt. (Bármily drága, még mindig. T. Sz. I.) Talán jobb módszer lenne, ha ehelyett magát az építkezést, mint vállalkozást segítenék a költségvetés forintjai. A sablonparkunk már avulóban, így nem gazdaságos a felújításukra költeni. — Akkor mi a túlélés esélye? — További árbevétel-növelés, s legalább 40-50 milliós eredmény. Enélkül nem tudunk bért fejleszteni. Tudjuk, ez szinte irreális, de nincs más út, nem kérdőjelezhetjük meg. A tétovaságból biztosan nem lehet megélni. A szakmunkát, vagyis az építőmesteri munkát kímélő, könnyűszerkezetes technológiával kívánunk az egész országban megjelenni. Az élelmiszeriparban, — Szegeden is — építettünk így raktárat, üzemcsarnokot, hűtőházat. Most ezek a mi piacszerzőink, a minták. Kalocsán most pályázunk egy hűtő építésére, Debrecenben már építjük a hűtőtárolót és raktárt. Mosonmagyaróváron egy borsófeldolgozót szeretnénk az idén befejezni. S az ország más településein is vannak hasonló munkáink. — Szegeden nincs már tennivaló? — Szerencsére egy-két vállalat anyagi helyzete megengedi a beruházást. A konzervgyárban több munkát is indítunk. A főzeléküzemben tetőt cserélünk, bővítjük az épületet, targoncajavítót és -töltőt, portát, utakat, csomagolót építünk. A paprikásoknál ezer négyzetméteres hűtőtárolóra szól a megbízatásunk. — Ez minden? — Folytatjuk a tűzoltólaktanya építését, és a Dégáznak is elkészítjük az üzemviteli épületet. Emellett az Attila, a Deák Ferenc utcában, a Kálvin téren lakóház-felújításokat végzünk, összes munkánknak több mint felét ez a város adja. — A megye nemcsak Szeged, ott mi várható? — Vásárhelyen két, egyenként 130 milliós fővállalkozáson dolgozunk, a szociális otthonon és a kórház diagnosztikai szárnyán. Kisteleken orvosi rendelőt adunk át a nyáron, Pitvaroson ifjúsági ház készül. — Tudtommal konténeres építéssel is foglalkoznak. — Vásárhelyen létezik egy, az Aluszerkezetek Gyárával közös irodánk, ök elkészítik a szendvicspaneleket, burkolatokat, konténereket, mi a helyszínen készre szereljük. Szegeden is készült így iskola, most a fővárosban a Hungarocamionnak emelünk egyemeletes konténer-üzemviteli épületet. — A saját ipari föüzemük mennyit segít? — Jelenleg eladásra 80 milliónyit termelnek, közel azonos mennyiséget mi építünk be. A könnyűszerkezetes „C" váz itt készül, s a meliorációnál használt előre gyártott vasbeton elemek is tőlük származnak. — A lakásépítésről nem esett még szó. Ez véletlen? — A múlttal kell a választ kezdenem. Nyolc-tíz éve hagytunk fel vele. Akkor téglablokkos épületeket készítettünk, munkánkban jelentős részarányt képviselt. A felügyeleti szervünk 1979ben azt az utasítást adta, hogy a célszerű munkamegosztás érdekében csökkentsük a lakásépítést, és vállaljuk a sziszifuszi felújítási munkákat. Az irányváltás nyomán egyből kevés lett a kőműves. Ez a lépés kísér bennünket a mai napon is. Azért nem térünk vissza újra, mert nincs kivel. — Miért nem vesznek fel szakmunkásokat? — Rosszak a bérpoziclóink. A mostani szabályok szerint a kisszövetkezetekkel, szakcsoportokkal nem tudjuk állni az összehasonlítást. Hát még a magánszektorral! Egyáltalán, hogyan tartsuk meg a minőségi munkaerőt, ha 5-6 ezret tudunk fizetni, egy hónapra, s ugyanez az ember egy hét végén, a magánépítkezésen 2 ezret is megkereshet. Igaz, a szakmunkásképzéssel is foglalkozunk, a három évfolyamon közel négyszáz fiatal tanulja a gyakorlatot nálunk. A végzősök fele ittmarad, azután elmegy katonának. s mire visszajönne „elcsábul". A természetes utánpótlás így foszlik semmivé. — Az évből már elment több mint két hónap. Mi várható a hátralevő időszakban? — Sajnos, a kitolódott tél nem kedvez nekünk. Hideg van, fáznak az emberek, nem minden munkát lehet ilyenkor csinálni. A pótlás sek könnyű, ha eljön a jó idő; a hórukkmunkához pluszpénz kellene, s ez bizony hiányzik. Az éves tervünket több alternatívában készítettük el. Az első félévet épületre lebontva pontosan tudjuk. A másodikra még most pályázzuk meg a munkákat. Kapaszkodunk, ahogy tudunk. Tóth Szeles István 4