Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-12 / 60. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DEIMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 60. szám 1987. március 12., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Nem sxócséplés Vigyázzunk iiSmyezetünkre Sajnos, sokan még mindig csak üres szócséplésnek tartják, ha a környezetvédelemről esik szó. Ismétlem: sajnos! Kézlegyintéssel nem intézhető el ez a rendkívül fontos és mindinkább aktuális feladat. Hisszük — tévesen —, hogy az elégetett olajos rongy vagy műanyag zsák meg­semmisül, s mintegy eleget tettünk a környezetvédelem­nek. Így ez nem igaz, mert bizonyos esetekben olyan anya­gok szabadulnak fel, amelyek mérgezők. Ilyen és még sokkal súlyo­sabb esetekről is szóltak teg­nap, szerdán azon az érte­kezleten, amelyet a megyei tanács vb-termében tartott a Csongrád megyei környezet­védelmi bizottság. Tájékozta­tó hangzott el a veszélyes hulladékok keletkezéséről, kezeléséről és ártalmatlaní­tásáról. Az ipari és a mezőgazdasá­gi termelés során szükségsze­rűen keletkeznek mellékter­mékek, hulladékok. Ezek egy része közvetve vagy közvet­lenül veszélyeztetik a talajt, a levegőt vagy a vizet. A Mi­nisztertanács hozott rende­letet a környezet védelmének érdekében. Ez 1982. január elsejétől lépett életbe. A jog­alkotó alapgondolata: a ve­szélyes hulladék azé, aki azt megtermelte, s kötelessége azt szakszerűen kezelni. A veszélyes hulladékot ti­los keverni kommunális ma­radványokkal. Gondoskodni kell a szakszerű előkészítés­ről, ártalmatlanításról vagy a biztonságos átmeneti tárolás­ról. Az előírások betartásá­nak folyamatos ellenőrzésé­ből adódnak a környezetvé­delmi hatóság feladatai. A cél természetesen a megelő­zés, de a bekövetkezett szennyezés esetén — figye­lemmel annak súlyosságára — következhet akár tízmilli­ós bírság is. Az így beszedett összeg a központi környezet­védelmi alapba kerül, amely­ből pályázat útján támogat­ják az új beruházásokat, azokat, amelyeknél hulla­dékgyűjtő vagy -megsemmi­sítő berendezéseket is építe­nek. Jó példaként említették a Szentesi Baromfifeldolgozó flz élelmiszerszabványok korszerűsítéséről A fontosabb élelmiszerek­re vonatkozó szabványok korszerűsítését vitatta meg a Fogyasztók Országos Ta­nácsának élelmiszer-szakér­tö bizottsága szerdai, a HNF OT székházában tar­tott ülésen. A tanácskozáson egyebek közt elmondották: a jelentő­sebb élelmiszerek szabvá­nyai országosak, tervezésük­nél, kidolgozásuknál, illető­leg módosításuknál a Ma­gyar Szabványügyi Hivatal­nak a fogyasztói érdekeket is szem előtt kell tartania. Minden szabvány esetén a termékek címkéjén, vagy csomagolóanyagján látható megjelölés a fogyasztók tá­jékoztatását szolgálja, s egyben arra is alkalmas, hogy az ellenőrző intézetek a megváltozott előírások érvényesülését vizsgálni tud­ják. Utaltak arra: a téma napirendre tűzését az indo­kolja, hogy fokozódott a vá­sárlók minőségi igénye. Rá­mutattak arra az ellentmon­dásra, miszerint a vállala­tok — gazdasági megfonto­lások miatt — a szabvány­ban előirt minőségi kö­vetelmények alsó ha­tárát célozzák meg, a fogyasztók viszont olyan árukat szeretnének, ame­lyek a leginkább megfelel­nek az elképzeléseiknek. A szabványok azonban nem követték a változó igénye­ket. Ez a húskészítmények­nél is jól érzékelhető. A fe­hérjetartalom pontosabb megállapítására lenne szük­ség a felvágottaknál azért is, hogy az árak jobban differenciálhatók legyenek. A fogyasztók azt szeretnék — hangsúlyozták az ülésen —, ha objektív, mérhető tu­lajdonságokat rögzítenének, s egységesek lennének az új termékszabványok, s ily módon egyértelműen tájé­koztatást kaphatnának egy­egy áru értékéről. Fontosnak tartják példá­ul, hogy a minőségmegőr­zés tartalmát úgy állapítsák meg, hogy az élelmiszer a megjelölt időszakban még rendelkezzék jó tulajdonsá­gaival, s ugyanakkor az ér­vényben levő élelmezés­egészségügyi követelménye­ket is elégilse ki. A Szab­ványügyi Hivatalban évente 140-150, élelmiszerekkel kap­csolatos szabványt alkotnak. Mások mellett idén dolgoz­zák ki a diétás élelmisze­rekkel, valamint a rostos gyümölcslevekkel foglalkozó szabványokat. A tanácskozáson utaltak arra, hogy a szakemberek ezekben a hetekben dolgoz­nak az élelmiszertörvény fe­lülvizsgálásán, s javasolták: az új — a fogyasztók érde­keit középpontba állító — szabványok megalkotásakor vegyék figyelembe a bizott­ság észrevételeit (MTI) Vállalat energiahasznosítás­ra alkalmas speciális toll­égető berendezését, de a sza­lámigyárnál is korszerűsítet­ték a hulladékkezelést. A Pankotai Állami Gazdaság­nál kidolgoztak egy olyan eljárást, amellyel az elhul­lott állatokból és a vágóhídi maradványokból a bomlási folyamatok gyors megállítá­sa után magas fehérjeértékű takarmányt készítenek. Ezek mellett szükséges építeni Csongrád megyében egy át­meneti tárolót. Az ülésen általában a nagyüzemekről esett szó, ami nem jelenti azt, hogy az egyének, a családok kevésbé felelősek mindannyiunk kör­nyezetének szennyezéséért. A megyei környezet- és természetvédelmi bizottság az idén tíz mezőgazdasági üzemben tart ellenőrzést, vizsgálják Szentes köztiszta­ságát, és néhány ipari válla­latnál a veszélyes hulla­dékok ártalmatlanításának helyzetét. A. S. Fűnyírók ­gyorsabban A Szegedi Vas- és Fém­ipari Szövetkezetben ebben az évben tizenöt dobozcím­kéző automata gépsort gyár­tanak szovjet megrendelés­re. A hagyományos festést most egy újabb technológiá­val váltották fel, ezután szórással viszik fel a kész darabokra a külső védőréte­get. Így gyorsabban és fo­lyamatosan tudják végezni a munkát, most kétszáz fű­nyíró gép külső „házát" 8 óra alatt formálják késszé. Schmidt Andrea felvitelei Magyar—NDK tárgyalások Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszter meghívásá­ra március 9-től 11-ig lá­togatást tett Budapesten Gerhard Brik6a, az NDK kereskedelmi és ellátásügyi minisztere. A tárgyalásokon megvitatták a két ország áruellátásának aktuális kér­déseit, és véleménycserét folytattak a négymilliárd forint értékű belkereskedel­mi választékcsere fejleszté­sének lehetőségeiről. (MTI) • Kádár János fogadta Nyikolaj Szilcsenkót és Fedof Krivdát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára, Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének társaságában szer­dán a Központi Bizottság székházában fogadta Nyikolaj Szilcsenko vezérezredest, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának távozó ma­gyarországi képviselőjét, és a helyébe érkezett Fedőt Krivda hadseregtábornokot. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Nyikolaj Szilcsenko vezérezredesnek, a Varsói Szerződés egyesitett Fegyveres erői főparancsnoka magyarországi képviselőjé­nek hazánkban kifejtett kiemelkedő tevékenysége elisme­réseként a Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést az Országházban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. Földek, települések A földtörvény tervezetét szerdai munkaülésén meg­vitatta az Országgyűlés te­lepülésfejlesztési és környe­zetvédelmi bizottsága, azt követően, hogy az előző na­pokban más parlamenti szakbizottságokban is véle­ményt nyilvánítottak a kép­viselők a tavaszi ülésszakon napirendre kerülő törvény­javaslati témáról. Ezúttal Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­helyettes előterjesztésében tájékozódott a bizottság a formálódó törvénynek a ter­mészet védelmével, a tele­pülések fejlesztésével, a kör­.nyezet megóvásával kapcso­latos rendelkezéseiről. A vitában felszólaló kép­viselők egyetértésüket. fe­jezték ki azzal, hogy a maj­dani új törvénnyel az eddi­ginél biztonságosabbá kell tenni a termőföld védelmét, a földtulajdonosok és föld­használók termelési körül­ményeit, gazdasági önálló­ságát. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a föld alapvető környezeti elem, ilyenformán az új törvénynek biztosítania kell a földek minőségének foko­zott védelmét. Meg kell te­remteni — hangsúlyozták — a napjainkban olyannyira fontossá vált természetvéde­lem érdekeinek és a föld­törvény céljainak összhang­ját. Utaltak arra, hogy ilyen vélemények sokasága hang­zott el a formálódó tör­vényjavaslat előkészítő vi­tái során is. Tekintettel arra, hogy a felszólaló képviselők több­sége a „tartós földhaszná­lattal" kapcsolatban aggá­lyát fejezte ki, s többen kezdeményezték e jogintéz­mény kihagyását az új tör­vényből — a bizottság elnö­ke nyílt szavazást rendelt el, amelynek eredménye­képpen a bízottság, két kép­viselő kivételével, egyértel­műen úgy foglalt állást, hogy az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságánál kezdeményez­ni fogja ennek a fogalom­nak a kiiktatását a jogsza­bály tervezetéből. n cukoripar szerződései Befejeződtek a szerződés­kötések a cukoriparban. A mezőgazdasági nagyüzemek a tavalyinál mintegy nyolc­tíz százalékkal nagyobb te­rületre szerződtek a gyá­rakkal, így várható, hogy a tavasszal csaknem 105 ezer hektáron vetik el a magot. A termelői kedvet fokozta, hogy a növényt tavaly is gazdaságosan termesztették. A gazdaságokban csak a kitavaszodásra várnak. A magvak keléséhez és a nö­vény kezdeti fejlődéséhez elegendő csapadék van a talajban. A Cukoripari Szol­gáltató Közös Vállalatnál elmondották: van megfelelő mennyiségű vetőmag. Tizen­egy államilag elismert fajta szaporítóanyaga van raktá­ron, köztük a kiváló mi­nőségű Ibis, amelyet az idén először vetnek el na­gyobb területeken. Ebből a fajtából máris 10-12 ezer hektárra elegendő magot juttatnak a termelőkhöz. Az idén egyébként az összes ve­tésterület több mint 90 szá­zalékára jut a hazánkban szaporított külföldi fajták­ból. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents