Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-07 / 56. szám

Szombat, 19-87. március 7. 11 Új technológiával Szegeden négy helyen működik fogtechnikai laboratórium, leginkább a városi rendelőintézeteknek, fogklinikának és a megye határain kívülre is készítenek fogpótlásokat, porcc­lánfogakat. Az Oskola utcai laboratórium új technológiá­val készíti ezeket az igényes munkákat Magyar-szovjet megállapodások Pénteken befejeződött az a tanácskozássorozat, amelyet a magyar—szovjet vegyes vállalatok létrehozásáról tar­tottak Budapesten a két or­szág ipari szakemberei. A szovjet delegációt — amely­ben 33 nagyvállalat vezetői is részt vettek — Jurij Ko­nisev, a Szovjetunió Állami Gépipari Bizottságának el­nökhelyettese vezette. A tár­gyalások befejeztével 12 vál­lalatközi megállapodást ír­tak alá közös műszaki-tudo­mányos kollektívák, újabb közvetlen termelési koope­rációk, közös tervezőirodák és -csoportok, valamint ve­gyes vállalatok létesítéséről. A közös vállalkozások fel­ölelik az atomerőmüvi be­rendezések, fényforrásgyár tó gépek, építőipari berende­zések, mezőgazdasági gép­rendszerek. könnyűipari és vegyipari technológiák, illet­ve feldolgozóipari termékek fejlesztését és gyártását. Az egyezmények aláírásánál je­len volt Kapolyi László ipa­ri miniszter és Borisz Sztu­kalin, a Szovjetunió magyar­országi nagykövete is. Az ország állatállománya A Központi Statisztikai vább csökkent az elmúlt egv évvel korábban. A lo­Hivatal összesítette a ja- esztendőben. » vak kétharmadát a kister­nuár első napjaiban végzett . <i7an.-,m..í.ha.állománv me'.ők tartják, s ők általá­országos állatszámlálás ada- CCvmilhó 725 eze. rz e"v b;in kelték állományukat, tait. Az ország 1200 mező- • n„ Az országos állatszamlálás­gazdasági üzemének az al- ^^ezerrél kevesUb A s^I "<>r összeírtak ezerfkivül 2.2 latállományát mérték tel. TeTek sz^ millió házinyulat, 110 bl­Ezenkiyül a KSH több mint ™ m valyt, 25 600 kecskét. 4600 10 ezer számlálóbiztosa jár- ^"bban MiíTd «^marat és 347 öszvért. «L^SíSSny6 mind a kistér- Az összeírás adatainak szá­legfontosabb adatait, a ha- mei°k.^bb tartanak ™to«epes feldolgozása so­szonállatok kor és ivar sze- a Korabbiaknal ors,f.S ran Kiválasztottak 65 ezer rinti megoszlását. A számla- b^Tf'al'°ma?ya b7 Tr í°' °lyan .báztartó-s,t' am,elv<?t, a ebből 62,5 millió a tyukfele, számlálóbiztosok a kovetke­Ióbiztosok egymillió 820 ezer háztartást kerestek felezek miUl° ,a,1,ba;,.2 milll°, a zo fe|Jes korú felmeres.g közül egymillió 330 ezerben kacsÍ es 1'34I1m,1,.l° a puly- minden negyedevben felke­tartottak valamilyen állatot. ka' Az. osíf''°manvL íkz fgy ''esnek, összeírják állataikat, ' evvel korábbihoz kepest 9 , . ., A számlálás adatai szerint százalékkal növekedett. A s ennek alaP.'án kovetkeztet­az ország állatállománya — juhállomány 2 millió 337 oek az ország állatállomá­a sertés és a baromfi kivé- ezer, 128 ezerrel kevesebb, nyának alakulására. Ezeket telével — az 1985. évinél ki- a lovak száma 95 ezer, há- az állattartókat rövidesen ér­sebb ütemben ugyan, de to- romezerrel kevesebb, mint tesiti a KSH. (MTI) Összehangolt ifjúságvédelem Pontosan eme felismerés késztette egy esztendővel ez­előtt a megye művelődési és ifjúságpolitikai bizottságát, hogy égisze alatt megalakít­sa a gyermek- és ifjúságvé­delmi albizottságát. Célja az volt, hogy egybegyűjtse és — a részt vevő szervek képviselői útján — koordi­nálja munkáját mindazok­nak, akik a gyermekvéde­lemmel valamilyen kapcso­latban állnak. Így kapott meghívást az albizottságba: a rendőrség, az ügyészség, a gyermekvédő intézet, a ne­velési tanácsadó, az ifjú­sági ideggondozó, a gyám­ügy képviselője, hogy csak a legfontosabbakat említ­sük. A megalakulás óta alig több mint egy esztendő telt el. E meglehetősen rövid idő munkájáról, az ered­ményekről számoltak be a minap. Az albizottság egyik leg­fontosabb feladatának te­kintette a helyszíni tapasz­Számtalan ok — ki­vált a családi elet prob­lémái — folytán sza­porodik a csonka csa­ládban felnövő, alkoho­lizáló, narkomán, ve­szélyeztetett gyerekek száma. Ezzel együtt so­kasodik a fiatalok vé­delmére hivatalból (is) megbízottak tennivaló­ja. S mivel áttekinthe­tetlenül szövevényes a ma ifjúságának prob­lémahalmaza, amelyben szinte minden minden­nel összefügg, ezért a védelemnek munkája összehangolására van szüksége. minden iskolájába eljuttat­ják a tanszéken készült Al­koholizmusról tanároknak, tanárjelölteknek című ok­tatási segédanyagot. A gyermek- és ifjúságvé­delmi albizottság éves mun« kaját értékelő tanácskozáson kiegészítő javaslatként hang­zott el: a bizottság kapcso­latait bővítendő a jövőben látogassa és kísérje figye­lemmel — az egyre több ve­szélyeztetett és lelkileg sé­rült gyerekeknek „otthont" adó — általános iskolai di­ákotthonokat. K. K. Ki ellen ? M ostanában egyre többet töprengek azon, nem lesz-e egy kicsit sok nálunk az ellendrukkerségból. Amerre lépek, nézek, hallgatózok minden­felé, olybá' tűnik, hogy egyre szaporod­nak azok, akik azért szurKolnak, hogy környezetükben valakinek valami ne sike­rüljön. Már az iskolás gyerekek azon ka­jánkodnak, hogy a fizika- vagy a kémia­órán ne sikerüljön a kísérlet, süljön fol vele a tanár. Az egyetemekre, főiskolák­ra bekerülni igyekvők balul végződő pró­bálkozásai után társaik közül sokan szin­te elégedetten dörzsölgetik a kezüket, hogy „lám, lám, nem vették fel". Később meg azért drukkolnak egyesek, hogv mások ne kapjanak olyan jó állást, munkalehetősé­get, fizetést, mint ők. Munkatársak mes­terkednek azon, hogv kollegájuk úgy­mond „ne haladjon előre". Kimondva, ki­mondatlanul, egyre többen azért szurkod­nak, hogy a másik vállalkozása, próbálko­zása kudarccal végződjék, ne jöjjön be a számítása a gmk-ban. ne sikerüljön az újítása, ne értsék meg az arra illetékesek a törekvéseit stb. Gazdasagunkat előbbre lendítő összefogások, együttműködések he­lyett vállalatok, intézmények hasznossága vész el egymás elleni manőverezéseken, sőt (mondjuk ki bátran) „betartásokon". Mert hát nem örülünk a sikernek. Pon­tosabban: a más sikerének. Még ponto­sabban: nemigen bírjuk elviselni a más sikerét. Hogy. miért? Bonyolultan is ma­gyarázgathatnánk — összehordva változó korunktól, gyorsuló világunktól kezdve ér­tékválságainkon át személyiségzavarain­kig, mindenfélét indokolásként —, de jobb talán, ha finomítgatás nélkül ki­mondjuk: nemigen szívleljük a más si­kerét. irigységből, hatalom- és pozíció­féltésből, saját kisebbrendűségi érzésünk­ből és hasonló okokból, no meg azért, mert mára ott tartunk, hogy ez már szin­te sikk. Az járja, az a „menő", ha negatív attitűddel, kritikusan, hibát keresve, ta­lálva, felnagyítva, eltúlozva állunk a dol­gokhoz. Az a „korszerű", a divatos, hogy eleve kételkedjünk abban, aki tenni sze­retne és tudna valamit, mejt „miért pont az lenne jó, amit ő akar". Még akkor is így állunk hozzá a változtatni, jobbítani, eredményeket elérni vágyó és azért tenni is képes emberek törekvéseihez, ha azok korábban mái- bizonyították, hogy képe­sek sikerek elérésére. (Sőt akkor még ta­lán hatványozódik is az ellendrukkerség!) Még a sikerszériákban is az apróbb hibá­kat és kisiklásokat sikk észrevenni, szá­mon tartani. Mi több, örülni nekik, hiszen a sikertelenség árt valakinek, „fúrja" a korábban szerzett érdemeket is, „betart" az újabb eredmények elérésének. Kárára van annak, aki rászánj a magát a próbál­kozásra, a változtatásra, a vállalkozásra. Gátolja azt, aki olyan, hogy benne az át­lagosnál több fantázia, önbizalom, elszánt­ság, vállalkozókészség és hit, siker utáni vágy van. Mintha félnénk az ilyen vállalkozókedv­vel, hittel, elszántsággal bíró emberektől, hisz' ezek még arra is kepesek, hogy si­kerre vigyék azt, amibe belefogtak. No­sza, drukkolunk hát ellenük. Netán fúr­juk is őket, be is tartunk nekik. Még ak­kor is, ha az általuk elert eredmények, si­kerek a mi javunkat is szolgálják, nem­csak az ő hasznukra válnak. Nem látjuk vagv nem akarjuk látni az egye ni sikerek hozta közös hasznot. Ha másnak az ered­ményessége hozza, akkor már nincs is? Nem is a miénk? Bagatellizálható? Csak patikamérlegen, nagyító alatt, kritizálva és fenntartásokkal, kötözködve vizsgál­ható? Mikor vesszük már észre, hogy amikor ilyesféle ellcndrukkerséggel állunk szem­ben mindenféle emberekkel és dolgokkal, melyek sikerrel kecsegtetnek és közhasz­nú eredményeket produkálnak, akkor va­lójában saját magunk ellen szurkolunk?! Hiszen ha az örökös kételkedéssel, leki­csinyléssel, megbecsülő helyett gáncsosko­dó magatartásunkkal elvesszük a kedvet attól, hogy bárki sikerek elérésére vágy­jon, akkor közös sikereink, életünket könnyebbé, szebbé-jobbá tevő együttes eredményeink sem lehetnek. Ez ellen — saját magunk ellen — drukkolni pedig, ugye, értelmetlen? Nem hiszem, hogy bár­ki is megengedhetné magának, magunk­nak! Különösen mostanság, mikor sike­reket elérni, érdemeket szerezni egyre nehezebb, amikor a kicsit is jobban kel­lene becsülnünk ahhoz, hogy többre jut­hassunk. V alószínülég nem ártana felidézni az ellendrukkereknek a spanyol 'mo­rálfilozófus, Grácián intelmét, mi­szerint: „Tanuljuk meg... kihasználni a becsülés első zsengéit, és a siker iramá­ban kapjuk el mindazt, amire számot tart­hatunk .. ." Pélcjául az ellendrukkerség helyett valódi, mellé álló szurkolással buz­dított egyéni próbálkozásokból, támoga­tásra méltó kezdeményezésekből származó eredmények közösségi hasznát. Aminek „el nem kapása", a/uz a róla való le­mondás. igazából az ellendrukkerség — saját magunk elleni. Szabó Magdolna Kiskertek a „Pántlikán" Kibogozott gubanc Ha hidegebb napok jár­nak mostanában, akkor is a naptárra tekintve úgy szá­mítjuk, pár hét és itt a ta­vasz. Akinek kiskertje van, az még inkább várja már a szített, s ebben az időben szükséges változtatások lehe­jobb időt, hisz a „birtokon" rajzoltak térképet a külte-. tőségét. Tekintve, hogy ,a annyi a tennivaló. A „kis- rületen fejleszthető tanyás kiskerteken kivül a fejlcszt­kert nélkülieket" sem te- területekről is. Ekkor de- heto tanyás területeken te­kinthetjük ám egységes cso- rült ki — legalábbis a rajz hetnek hasonló gondok, jó portnak, hisz egy részük vá- alapján —, a majdani új volna tudni, hogv „útban" gyík rá, csak még nem jött autópálya csomópontja é**«n»í lesznek-e. Az Uvaterv már össze a rávaló. Szerencsére a terület egy részét. Ekkor dolgozik a helybiztosítási az utóbbi időben Szegeden már a száz kertből 38 ei- terven, mely várhatóan és a környező községekben Kelt, s három parcellán épit- 1988-ra készül el. Addig a kezni is kezdtek. tanácsok a körülményesebb Mostanra végre sikerült egyedi egyeztetésre kénysze­kibogozni a gubancot, s az rülnek. eredmény megnyugtató: el A kisteleki tanacs mégis fogja kerülni a/t a r(,s/t a/ út-és a csomópont, semmi is egyre több zártkertet osz­tanak. Szűnóben az évtize­des hiányhelyzet. korlátozó intézkedésre kény­szerült tavaly októbertől ez akadályai hogv ' aUinek ev februárjáig. A Pantlika nvomia a ««.hét n kiskert­úton akkor felfüggesztették 3 ™t a £2t ra történó éP»ésével a k'" levaio , UT e/a a ICIUILUI „„,,„»» „„„„ R.„. A Közlekedési Minisztéri­um pecsétes papírját magam is láttam: „A csomópont­nak az út ellenkező oldalá­az értékesítést és az építke- vaiassza zések engedélyezését is. Az osztott kiskerteket nem fog­_ . , . , , iák érinteni az M5-ös meg­GOnbaLna.aZ,e^ber- ,h?8y valósítása során." Tehát a csengelei tanács össze­vont rendezési tervet ké­ságvédelmi feladatainak fel­térképezésénél. Az albizottság! ülés vi­táiban megfogalmazott ja­vaslatok közül az illetéke­sek többet elfogadtak. Így talatgyűjtést, így a megye Például bekerült az ifjú­legjelentősebb gyermek- és ságpolitikai^ feladattervbe^ az ifjúsági intézményeibe láto­gattak el. Tájékozódtak hi­vatásos pártfogóktól, neve­lőotthoni utógondozóktól és az indítvány, hogy a me­gyénkben lehetőséget kell biztosítani a gyermekvédel­mi szakemberek tervszerű tanároktól nevelőszülőktől továbbképzésére, a továbbta­Az így gyűjtött információk nulásra. — mondhatni életképek — Kezdeményezésükre a me­valójában csak egy-egy rész- gyei alkoholizmus elleni bi­területet fedhettek fel, de zottság és a' tanárképző fő­mindezek az „apróságok" Iskola pszichológiai tanszé­igen nagy jelentőséggel bír­nak az „itt es most" ifjú­ke együttműködési megál­lapodást kötött; a megye Forgalomkorlátozás A kedvezőtlen időjárás ben a 45. számú főúton a miatt a makói Maros-hídon 18—22 kilométerszelvény kö­a dilatációs szerkezet cseré- zött és a 4521 jelű úton, a je március 3-án nem kezdő- 23—24 kilométerszelvény kö­dött meg. Ha az időjárás le- zött. Hatvan kilométeres se­hetővé teszi, 9-én. hétfőn bességkorlátozás és 12 ton­délelőtt 10 órakor a kivite- na összsúlykorlátozás van lezö megkezdi a munkát. Ez érvényben a 4513 jelű út el­a hídon félszélességű útlezá- ső hat kilométerén. Negyven fással jár egy 20 méteres kilométeres sebességkorláto­szakaszon. A téli fagykárok zás van érvényben a 4525 je­okozla útburko'.atromlások lű út 8—9 és az 5423 jelű út továbbterjedésének, illetve 7—9 kilométerszelvénye kö­az utak hirtelen tönkreme- zött. Negyven kilométeres netelének elkerülésére egyes sebességkorlátozás és lOtnn­útszakaszokon forgalomkor- na összsúlykorlátozás van ér­.átozasokat ke,lett bevezetni, ^a 44?f ].5V!l'' S Hatvan kilométeres sebes- a 4423 k.)Ü út 0—5,2 kllomé­segkorlátozás van érvény- terszelvenye között ok - mellyel akkoriban la- hamarabb Is tisztázni lehe- nemcgak szétszedhetó fabó_ punk is foglalkozott -.hogy Jftt volna ezt a helyzetet.de d- kerülhet a parcelidkra. ha jobban belenezunk. nem ó bea„lával _ ter_ ,s Iol.yan. Konnyu am a ta- meszetesen csak engedélv. voh jovoben eligazodni. Saj- , , _ ke2dódhet J é |t. nos az útnak ez a szakasza Nyugodtan lehet csak a következő evezred , . , .-, , eleién készülhet esik el fat ulte,m — a/ utokornak eiejen Keszuihet csak el. _ majdani kisajátítás kis gazdasagunk penzugvi le­hetőségeit ismerve. Jelenleg i<Jóre felmerült réme immár csak tanulmányterv létezik, a múlté, amely magában hordozza a T. Sz. I. Római katolikus főpapok kinevezése II. János Pál pápa Paskai László kalocsai koadju­tor érseket esztergomi érsekké; Marosi Izidor váci segéd­püspököt váci megyéspüspökké; Dankó Lászlót, a ró­mai Pápai Magyar Egyházi Intézet rektorát címzetes pííse pökké, kalocsai apostoli kormányzóvá kinevezte. Nyugdíj­ba vonulása miatt Bánk Józsefet a váci megyéspüspo­ki és Belon Gellértet pécsi segédpüspöki tiszte alól lel­mentette. A kinevezesekhez, illetve felmentésekhez a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1957. évi 22. számú tvr. alapján az előzetes hozzájárulást megadta *

Next

/
Thumbnails
Contents