Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-31 / 76. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77. ¿víolyam, 76. szám 1987. március 31., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Versenyképesek az állami gazdaságok lé évet zárfcak Talán kissé hamisan cseng, ha a figyelemre méltó ered­mények megemlítése után mindjárt a mostoha időjá­rás nehézségeit hozzák szó­ba. De hát az aszály az ál­lami gazdaságok földjeit sem kímélte: 24 üzemben tetemes kár keletkezett. A kiesés mértéke meghaladja a 400 millió forintot. Természete­sen. a tényleges kár ennél tobb, hiszen a felmérés csak a szántóföldi növénytermesz­tést vette számításba. Az ül­tetvényes kultúrákat ért ki­eséssel már nem foglalko­zott. Főként a száraz időjárás­sal magyarázható, hogy há­rom' állami gazdaság — a bodrogközi, a hortobágyi és termelési költségek emelke­a veszprémi — összesen 85 dése megkérdőjelezik ex­millió forintos veszteséget porttermékeink gazdaságos­könyvelhet el. Az élenjáró ságát. Am a magyar népgaz­üzemek viszont most is tisz- daság jelenleg és a belát­tes nyereséghez jutottak. A bólyiak 360, a dalmadiak 252, a mezöhegyesiek 137, a hód­mezővásárhelyiek 130, a környeiek 279, a bábolnaiak pedig 878 millió forint tiszta eredményt értek el. Es mindez olyan évben, amikor tovább nyílt az ag­rárolló. Emiatt szűkültek a gazdaságok fejlesztési lehe­tőségei. S továbbra is jelen­tős akadály a hatékonyabb belső érdekeltségi formák kialakításában a keresetsza­bályozás merevsége. A sza­bályozók az elmúlt években egyre következetesebben közvetítették a külső gazda­sági környezet — a magyar népgazdaságra nézve előny­telen — hatásait, melyek fo­lyamatosan és erősödő mér­tékben sújtották az ágaza­tot. Az igazsághoz tartozik, hogy ez a kedvezőtlen ten­dencia — hosszú idő után — változott: 1986-ban a költ­ségvetési kapcsolatok egyen­lege nem romlott, hanem ja­vult. Így sikerült megállítani azt a folyamatot, amely a termelési színvonal vissza­eséséhez, néhány üzemben ságok önállóságát, különösen öntevékenységét. Sokkal ak­tívabb az adottságukhoz való alkalmazkodás, változtatás, s ez párosult a nyereség növe­lésével. Mindent egybevetve, az ál­lami gazdaságok termelése 5.8 százalékkal bővült 1986­ban. Elsősorban az aszályos időjárássál magyarázható, hogy az alaptevékenység ter­melési értéke az előző évi szinten maradt. Érdemi bő­vülés az élelmiszer-ipari és az ipari tevékenységek köré­ben következett be. Említést érdemel, hogy a termelés nö­vekedése hatékonyabb gaz­alatt kényszerültünk értéke- dálkodással párosult, síteni. Ez a tény, továbbá a Lényegében azonos üzemi területen, azonos eszközér­tékkel és — mintegy 4 ezer fővel kevesebb munkaerővel — érték el mindezt. Egy ál­lami gazdasági dolgozó már mintegy 650 ezer forint érté­kű terméket állított eV) 1986­ban, az egy főre jutó mérleg szerinti nyereség pedig meg­közelíti a 47 ezer forintot. Szép sikeri érlek el tavaly az állami gazda­ságok: bővítették ter­melésüket — és az előző évihez képest is —, nö­velték a vállalati ered­ményt. A 125 gazdaság­ban előállított termelési érték meghaladja a 86 milliárd forintot, a mér­leg szerinti eredmény pedig a 6,2 milliárdot. ható jövőben sem tudja nél­külözni még az ilyen áron kitermelt tőkés devizát sem. örvendetes, hogy ennyi nehézség ellenére az állami gazdaságok jól választották meg fejlesztési céljaikat. A „több lábon állás" koncep­ciója a gazdaságok többsé­gében megvalósult. Az egyes tevékenységek egymásra épülése a gyakorlatban is ki­teljesedöben van, egyre job­ban érvényesül a vertikális szemlélet. A gazdaságok már régen nem állnak meg a ha­gyományos mezőgazdasági termékek — árunövények, élőállatok — termelésénél és eladásánál. Fokozódó részt vállalnak a termékek mind magasabb fokú feldolgozá­sában. az élelmiszer-ipari termelésben, sőt az áru, a szolgáltatás közvetlen érté­kesítésében is. Meghatározó szerepe van az eredmény alakulásában az intenzív ágazatok viszonylag magas arányának is. A nagy­üzemi ültetvényfelület (sző­lő- és gyümölcsültetvények) Az eredményességgel pár­huzamosan — a nyereség termelésének megfelelően — 1986-ban 6—6,5 százalékkal emelkedett az állami gazda­ságban dolgozók bérszínvo­nala, s az egy főre jutó ke­reset meghaladja a 70 ezer forintot. Így az állami gaz­daságoknak sikerült verseny­képességüket megtartani, sót — térségenként változó mér­tékben — javítani. Mindez más szavakkal annyit jelent, hogy az átlagos állami gaz­daság ma is fejlettebb az át­lagos tsz-nél. Cs. J. Lázár György fogadta Kim Boh Szint Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Kim Bok Szint, a Koreai NDK Minisztertanácsának elnök­helyettesét, a magyar—ko­reai gazdasági és tudomá­nyos-müszaki konzultatív kormányközi bizottság ko­reai társelnökét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélé­sen részt vett Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar tagozatá­nak elnöke. Jelen volt Ju Jong Gol, a KNDK buda­pesti nagykövete. Magyar-csehszlovák vízügyi tárgyalások Magyar—csehszlovák víz­ügyi tárgyalások kezdődtek hétfőn Győrött. Az egy hé­tig tartó megbeszélések so­rán a két ország vízügyi szakemberei megvizsgálják a Rajka—Szob közötti 142 kilométeres közös Durta-sza­kasz szabályozásával, hajó­zásával kapcsolatos közös feladatokat, értékelik az el­múlt évben végzett munká­kat, s véglegesítik azok el­számolását. Az elmúlt évben a közös folyószakaszon a két ország lak ki a gázlókból, és 28 ezer köbmeter követ építet­tek be a folyamszabályozási müvekbe. Az együttműkö­dést 1987-ben mindkét te­rületen tovább folytatják. A két ország vízügyi szolgála­ta a következőkben is közö­sen biztosítja e Duna-szaka­szon a hajózás feltételeit. Folytatják a mindkét ország építőipara számára fontos kavicskotrást. A szabályozá­si célokat is szolgáló ka­vicskotrás helyét is a győri vízügyi szervei 122 ezer tárgyalásokon jelölik ki. köbméter hordalékot kotor- (MTI) Á felszabadulás ünnepére készül az ország A hagyományokhoz hiven, felszabadulásunk ünnepére Szeged Városj Bizottsága, készülődve, zászlódiszbe öltöznek hazánk települései. Az Szeged Megyei Város Taná­évforduló alkalmából országszerte koszorúzást ünnepsége­ken, ifjúsági nagygyűléseken, baráti találkozókon emlé­keznek meg a hősökről, akik életüket áldozták a Magyar­ország felszabadításáért vívott csatákban. Budapesten április 3-án, pénteken ünnepélyes külső­ségek között, katonai tiszte­letadással felvonják az ál­lami zászlót az Országház előtt, illetve a magyar nem­zeti lobogót és a "nemzetkö­zi munkásmozgalom vörös zászlaját a Gellert-hegyi felszabadulási emlékműnél. Az állami zászlónál április 4-én délben zenés őrség­váltás lesz, a Szabadság té­«J szovjet hősi emlékműnél, szag különböző pontjain a bolgár, a jugoszláv, a ro­mán katonai sírkertekben, s elviszik a kegyelet koszorúit a budaörsi é's a solymári katonai temetőben amerikai, angol, ausztráliai, francia, kanadai, lengyel és új-zélandi katonák emlék­műveihez. Április 4-én az Országházban Kiváló és Érdemes Művész címeket adnak át, s itt nyújtják át az Elnöki Tanács kitünteté­valamint a Hösök terén le- seit az áliamj és a gazdasá­vő magyar hösök emlékmű­vénél koszorúzási ünnepsé­geket rendeznek. Megemlé­kezéseket tartanak az cr­gi élet különböző területein kiváló munkát végzőknek. csa, a Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottsága és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság szegedi tagcsoport­jai — meghívták az ünnep­ségre a megyei, városi vá­roskörnyéki községek párt-, állami es társadalmi szer­vezeteinek vezetőit, a mun­kában élenjáró dolgozók, a nyugvó tud()mány a kultúra, a munkásmozgalom veterán­jainak, a fiatalok és a szov­jet katonai alakulat képvi­selőit. Ünnepi beszédet mond Sz. Simon István, az MSZMP Szeged Városi Bizottságának tagja. Ezt követően a szín­ház művészei adnak gála­műsort. Az ünnep napján, április Szegeden a felszabadulás 4-én koszorúzásokra kerül ünnepe alkalmából rende- sor. Delelőtt 10 órakor a pedig már a termelés alap- jelentős hányada az állami gazdaságokban van, és igen magas az állatsűrúség is. A száz hektárra jutó állatok száma kétszerese a termelő­szövetkezetben tartottnak. A nyereség kedvező ala­kulásában jelentős az is, hogy a tömegáru-termelés mellett egyre kiterjedtebb a biológiai alapanyagok, vető­magvak, szaporítóanyagok Ma mar termelése, az állatok nevelé­magasabb se az állami gazdaságokban. Ezek jövedelemtermelő ké­pessége pedig meghaladja a kommersz áruk értékét. Talán nem tűnik korainak a megállapítás: az önkor­zetési egyensúlyának megte- mányzati vállalatirányítás remtése miatt — sokszor ár érezhetően növelte a gazda­jainak feléléséhez vezetett. A külpiac kedvezőtlen változásai is jelentős hatás­sal voltak az állami gazda­ságok termelésére. A külpia­con — immár évek óta — a legjellemzőbb folyamat a cserearányromlás. Hazai ter­mékeinknek a szubvenciók versenyével, és az erősödő protekcionizmussal kell szembenézniük, minden piacon minőségi igényeket támasz­tanak. Mindez a mezőgazda­sági üzemek számára igen égető probléma. Ráadásul — az ország fi­Nemzetközi szerződések Markója Imre igazságügy-miniszter, Jean Gol belga miniszterelnök-helyettes, igazságügy-miniszter meghívásá­ra hétfőn delegáció élén a Belga Királyságba utazott. A látogatás célja, a Magyar Népköztársaság és a Belga Ki­rályság közötti nemzetközi szerződések áttekintése, vala­mint új szerződesek megkötésének, előkészítése Uborkaszezon Schmidt Andrea felvétele A Szegedi Felszabadulás Tsz üvegházába is beköszöntött a tavasz. A félhosszú Minibar uborkakülönlegességet már eg.v hektáron leszedték, s a Bács-Kiskun Megyei Zöldért pesti felvevőpiacára szállítják. Jó lenne, ha a szegedi há­ziasszonyok asztalára is jutna a holland uborkakülönleges­ségből. A szedés folyamatosan hetente síáz-százötvcn má­zsa, s ez egészen június derekáig tart zen dó városi ünnepségre áp­rilis 3-án, pénteken este 7 Dugonics és a Belvárosi te­metőben helyezik el a meg­órakor kerül sor a Szegedi emlékezés virágait, majd II Nemzeti Színházban. A ren­dező szervek — az MSZMP órakor a Széchényi téren lesz koszorúzás. Április l-jétől Fokozott közúti ellenőrzés A járműforgalom jelentős adatok figyelmeztetnek arra, növekedése ellenére ki­egyensúlyozottan alakult tavaly a közlekedésbizton­ság helyzete hazánkban: csökkent a személyi sérü­lést okozó balesetek száma, s az előző évhez viszonyítva 124-gyel kevesebben vesz­tették életüket közútjainkon — tájékoztatta a sajtó kép­viselőit Baracsi Antal rendőr ezredes, az Országos Kózle­hogy évről évre több gyer­meket ér baleset: tavaly 1322 gyereket gázoltak el az országban. A balesetek számának viszonylag kedvező alakulá­sában jelentős szerepe volt a közlekedésbiztonsági ta­nácsok megelőző. felvilá­gosító munkájának. A közlekedes biztonsága ­, , . . . . _ . nak további novelese meg­025?""TA U8y- követeli a fokozottabb rend­vezető elnöke hétfőn. A legtöbb balesetet to­vábbra is a sebesség hely­telen megválasztása, az cl­söbbségadás elmulasztása, a szabálytalan kanyarodás és Irányváltoztatás, illetve a szabálytalan előzés idézte elő; ugyanakkor sok tragé­dia okozója volt, hogy a gyalogosok gyakran kellő körültekintés nélkül, álló őri jelenlétet forgalmasabb közútjainkon, illetve a zsú­foltabb közlekedési csomó­pontokon. Végezetül elmondták, hogy április l-jén a hónap végéig tartó országos fokozott közúti ellenőrzés kezdődik. Ennek során a rendőrség személyi állományának és techikai eszközeinek kon­jármü mögül, esetleg a fék- centrálásával országszerte távolságon belül léptek az úttestre. Kedvező jelenség. hogy csaknem 10 százalékkal ke­vesebb baleset következett be ittasság miatt. Ugyan­40—50 akciót szerveznek, el­lenőrzik a járművek mű­szaki állapotát, a forgalmi okmányokat, s fokozott fi­gyelmet fordítanak az ittas vezetők és a durva szabály­ukkor elszomorító statisztikai szegők kiszűrésére is

Next

/
Thumbnails
Contents