Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-31 / 76. szám

31 Csütörtök, 1987. március 26. Moszkvában Szovjet-brit tárgyalások Moszkva (MTI. TASZSZ) t\ szovjet vezetes megro­vására hivatalos moszkvai látogatáson tartózkodó Mar­garet Thatcher brit minisz­terelnök hétfőn megkezdte tárgyalásait a szovjet fővá­rosban. A hétföj szovjet lapok részletesen beszámolnak ar­ról. hogy a brit kormányfő vasárnap Zagorszkban, a műemlékéiről hires Moszk­va környéki városban járt, ahol meglátogatta a Szent­háromság kolostort, s isten­tiszteleten vett részt. Va­sárnap délután Margaret Thatcher Moszkva egyik új lakótelepén, Krilatszkojéban tett látogatást. Itt megte­kintett több sportlétesit­ményt, felkeresett egy ABC­á ruházat, s elbeszélgetett a városnegyed lakóival. A szovjet vezetés hétfőn Moszkvában, a Nagy Kreml­palotában vacsorát adott Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök tiszteletére. A vacsorán részt vettek a kor­mányfő kíséretében levő brit állami személyisegek is. Szovjet részről Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főlitkára és felesége, Nyiko­laj Rizskov miniszterelnök, Eduárd Sevardnadze kül­ügyminiszter és más hivata­los személyiségek voltak je­len. Mihail Gorbacsov és Mar­garet Thatcher pohárkö­szöntőt mondott. — A szovjet—brit párbe­széd a jelenkori európai és világpolitika szerves es fon­tos része — mondotta po­hárköszöntőjében Mihail Gorbacsov. — Két nagyha­talomról van szó, amelyek közül mindegyik nagymér­tékben hozzájárult a világ­történelem formálásához. A főtitkár hangsúlyozta, hogy országa kesz a békés vetélkedésre és versengésre. Aggodalmat kelt azonban, hogy Nyugaton továbbra is azt állítják: a háború meg­akadályozásának egyetlen lehetséges módja a nukleá­ris elrettentés. Mihail Gorbacsov emlé­keztetett arra, hogy először is ez az eszköz sem tökéle­tes; minél messzebbre jut a fegyverkezés, annál inkább megnövekszik egy nem szándékos nukleáris konf­liktus kirobbanásának a ve­szélye. Másodszor: az elret­tentés politikája a zsarolás és a fenyegetés politikája, vagyis a fegyverkezési haj­szának és a feszültség szitá­sának állandó forrása. Harmadszor: az elrettentés logikája, vagyis a fegyver­zet növelése és tökéletesíté­se azt jelenti, hogy a politi­kát a militarizmus igényei­nek rendeljük alá, a nép jó­létét és a demokrácia fejlő­dését sújtó minden követ­kezménnyel együtt. A régi gondolkodásmód a katonai erőt a politikai cé­lok elérése eszközének tekin­ti. s más népeket „az ellen­ség szerepében'' mutat be. Ez a gondolkodásmód két világégést eredményezett. Az új gondolkodásmód megnyilvánulása vol — foly­tatta a főtitkár — a Szov­jetunió által egyoldalúan vállalt nukleáris moratóri­um, a nukleáris fegyverektől mentes világ létrehozására 1986. január 15-én meghir­detett program, a reykjavíki találkozó kezdeményezése, a moszkvai békefórum meg­rendezése, valamint az a ja­vaslat, hogy az Európában telepitett közepes hatótávol­ságú rakéták kérdését kezel­jék külön. Az SZKP KB főtitkára ki­jelentette: a Szovjetunió kész bármely hónap bár­mely napján visszatérni a moratóriumhoz, ha az Egye­sült Államok bejelenti nuk­leáris kísérleteinek beszünte­tését. Ebben az Európa számára döntő pillanatban a Szovjet­unió elsősorban a földrész nukleáris hatalmaihoz, Nagy-Britanniához és Fran­ciaországhoz fordul — mon­dotta Gorbacsov. Türelmesen várjuk a vá­laszt a Varsói Szerződés tag­országainak a hagyományos fegyverzettel és a haderőkkel kapcsolatos kezdeményezé­seire. Kölcsönösségre, egymás érdekeinek megértésére van szükség — hangsúlyozta Mi­hail Gorbacsov. „Egyre gyakrabban merül­nek fel olyan problémák, •amelyeket csak közösen le­het megoldani" — jelentette ki Margaret Thatcher brit miniszterelnök, a tiszteleté­re adott vacsorán. Napjaink egyik legfontosabb kérdése, hogyan lehet nagyobb köl­csönös bizalmat kelteni a Nyugat és Kelet országai­ban. „Ez létfontosságú az olyan megegyezések elérésé­hez, amelyek könnyítenének a fegyverkezés terhein, és lehetőséget adnának arra, hogy minél több eszközt for­dítsunk az emberek életkö­rülményeinek javítására." A nukleáris szembenállás problémakörével foglalkozva Thatcher azt az ismert néze­tet hangoztatta, miszerint a nukleáris fegyverek léte­zése kész tény, és nem lehet arra kényszeríteni senkit, hogy gyártásuk titkát elfe­lejtse. A Kelet és Nyugat kö­zötti, a jelenleginél nagyobb bizalom nélkül a nukleáris fegyverektől mentes világ sokkal labilisabb és sokkal veszélyesebb lenne — mond­ta a brit miniszterelnök. NMO-VSZ véleménycsere Ci Bécs (MTI) A NATO és a Varsói Szer­ződés országai hétfőn hato­dik tanácskozásukat tartot­ták Bécsben a hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentéséről folytatandó tárgyalások előkészítésére. A norvég elnöklettel folyt meg­beszélést ezúttal is tárgysze­rű légkör, érdemi eszmecse­re jellemezte, amelyben egy­úttal az álláspontok eltérései is megnyilvánultak. Hír sze­rint a NATO részéről az európai haderők aránytalan­ságának kérdését állítják elő­térbe, míg a VSZ tagállamai a létszámviták helyett a jö­vendő haderőcsökkentésre kivannak összpontosítani. A fekete-tengeri hajókatasztrófa ügyében ítélet 0 Moszkva (MTI) Hanyagság, a szolgálati kötelmek teljesítése közben elkövetett, sok személy ha­lálát okozó gondatlanság vétkében találta bűnösnek a szovjet legfelsőbb bíróság büntetőjogi kollégiuma Viktor Tkacsenkót, a „Pjotr Vaszjov" teherhajó volt ka­pitányát és Vagyim Maka­rovot, az „Admiral Nahi­mov" személyszállító hajó volt kapitányát: mindkettő­jüket 15 évi szabadságvesz­tésre ítélték, mellékbünte­tésként pedig 40-40 ezer ru­bel kártérítésre kötelezték őket. Az ítéletet hétfőn hirdették ki Odesszában. A két hajó 1986. augusz­tus 31-én ütközött össze a fekete-tengeri Novorosszijszk (közelében, s 398 személy vesztette életét. Hárman egy hajóban A bizalmatlanság gyökerei láthatóan mélyen erednek. Alighogy elhangzott Moszk­vában — február 28-án — az új szovjet leszerelési in­dítvány, amely egyebek kö­zött az eurorakéták kivoná­sáról rendelkezne. Nyugaton megindult a kérdés szenve­délyes vitája. Elutasítani ugyan senki sem merte, de az ellenőrzés módozatai kö­rül olyan heves indulatok csaptak össze, hogy egyes sajtókommentárok némi iróniával így fogalmaztak: atomfegyverek nélkül már talán nem is éreznénk ma­gunkat biztonságban. Akkor is, ma is a franci­ák voltak a leginkább ború­látóak az eurorakéták lesze­relését illetően, s vonakodá­suk mit sem változott azóta. Politikai konzultációk, szak­értői tanácskozások sora próbálta tisztázni a helyze­tet, s éppen ebbe a folya­matba illeszkedik Mitter­rand elnök és Kohl nyugat­német kancellár hétvégi ta­nácskozása is. A két politi­kus szombaton a párizsi Chambord-kastélyban átte­kintette a kelet—nyugati kapcsolatokat, de a megbe­szélések java részét a Gor­bacsov-javaslat megvitatá­sának szentelte. Ezzel kap­csolatban figyelemre méltó­nak minősitik a sajtóelemzé­sek a francia elnök fogal­mazását, aki így vélekedett: európai központi politikai hatalom nélkül nincs euró­pai védelem. Kohl egyetér­teni látszott ezzel a véle­ménnyel, sőt hozzátette, hogy ez az álláspontja Nagy­Britanniának is. Utóbbinak különös akusztikája van most, amikor Thatcher brit miniszterelnök éppen moszkvai tárgyalásain pró­bálja képviselni Nyugat-Eu­rópa közös érdekeit. Bár hárman egy hajóban eveznek, azért árnyalatnyi különbségek vannak az at­lanti szövetségesek állás­pontjában. Legkeményebb­nek az önálló francia atom­ütőerő stratégiájához mindig is ragaszkodó Párizs mutat­kozik, de még a francia vé­lemény is akként változik, ki fogalmazza meg: Mitterrand államfő hajlékonyabbnak, Chirac miniszterelnök hajt­hatatlannak tűnik. Utóbbi most éppen Washingtonban tartózkodik, ahol az ameri­kai politika reprezentánsai­val próbálja megértetni, hogy a nyugat-európai szö­vetségesek rosszallnák, ha Amerika fejük fölött pró­bálna megegyezni a Szovjet­unióval. Chiracnak egyéb­ként módjábJh áll majd a másik féllel is megismertet­ni álláspontját, minthogy a francia miniszterelnök vár­hatóan május végén Moszk­vába utazik. Politikai elemzők ráirá­nyítják a figyelmet Chirac washingtoni látogatásának időzítésére. Úgy vélik, a franciák kedvezőnek ítélik az alkalmat, hogy kapcso­lódva a leszerelés amerikai ellenzőinek táborához, ki­fejtsék Párizs aggodalmait, gondjait és konkrét javasla­tait a szovjet és az amerikai atomrakéták Európából való kivonásának indítványával szemben. Ezzel kapcsolatban nem érdektelen figyelembe venni azt a szovjet reagá­lást, amely „teljesen tör­vényszerűnek" tartják, hogy a közép-hatótávolságú raké­ták megsemmisítéséről fo­lyó szovjet—amerikai tár­gyalások, illetve az egyez­mény lehetősége Nyugat-Eu­rópát a kül- és védelmi po­litika irányainak áttekinté­sére késztetik. Seres Attila Jovanka Broz pereskedése Jovanka Broz a perben azt követelte, hogy az ő tulajdonába menjen át Jo­szip Broz Tito számos olyan ingatlana és ingósága, amely volt férje halála után társa­dalmi tulajdonba került. Kö­vetelése 77 tételből áll. Ezek között szerepel brioni szige­tén az úgynevezett Fehér Villa, a belgrádi Uzsicska utca 15. szám alatti reziden­cia, öt olyan személygépko­csi, amelyeket az elhunyt államfő ajándékba kapott, valamint értékes szőnyegek, étkező-, teás- és kávézókész­letek, briliánsokkal díszített aranyékszer gyűjtemény, va­dászfegyverek, festmények, szobrok, óragyújtemény stb. Mindezek olyan államférfi­ak, politikusok és vállalati kollektívák ajándékai, akik­kel Tito elnök életében, Jo­vanka Broz társaságában, látogatásai, utazásai során, bel- és külföldön találko­zott. Jovanka Broz követeli, hogy neki adják át Joszip Broz Tito száznál több, ha­zai és külföldi kitüntetését, amelyek közül néhány kivé­teles művészi és anyagi ér­tékű, és jelenleg a belgrádi emlékközpont múzeumában található. (A szakértők csu­pán a Szovjetuniótól kapott, gyémántokkal díszített ér­demrendet, amelyet Sztálin adott át, legkevesebb 1 mil­lió dollár értékűre becsülik.) A perben az alperest, a jugoszláv államelnökséget, a szövetségi jogvédő hivatal képviseli. Mivel Joszip Broz Tito végrendelet nélkül hunyt el, két koronatanúja van: Nikola Ljubicsics, a jugoszláv államelnökség je­lenlegi tagja és Branko Mi­kulics, a szövetségi kormány mostani elnöke. Nikola Ljubicsicsnak a néhai elnök egy beszélgetés során azt mondta, hogy ha­A belgrádi 4. kerületi bíróság a közelmúltban pontot tett egy három éve megindított per vé­gére: elutasította Joszip Broz Tito özvegye, Jo­vanka Broz, valamint a néhai jugoszláv köztár­sasági elnök előző há­zasságaiból született két fia, Zsarko és Miso rész­ben együttesen, részben külön-külön benyújtott keresetét bizonyos in­gatlan és ingó vagyon­tárgyak, továbbá szerzői honoráriumok ügyében. Jovanka Broz a kerületi bíróság íteletét a szerb köztársasági bíróságon nyomban megfellebbez­te... » lála után ne szülőfalujában, Kumrovecben, ne a szutjesz­kai csatatéren, ahol a hit­leristák elleni legendás üt­közetet vezette, hanem Belgrádban, és pedig az Uzsicska utca 15. szám alat­ti magánlakása mellett épült úgynevezett Virágházban te­messék el. Branko Mikulics­nak pedig 1979 novemberé­ben kijelentette, hogy min­den ingatlan és ingó vagyo­na a JKSZ Központi Bizott­ságát illeti. E meghagyás alapján dön­tött úgy az államelnökség, hogy az elnök halála után özvegyének az Uzsicska ut­cai villa helyett más lakó­helyet ajánl fel. Miután Belgrádban egyetlen olyan villa sem akadt, amelyet Jovanka Broz véglegesen el­fogadott volna, 100 millió dináros költséggel az Uzsics­ka utca szomszédságában egy új, ízlésének megfelelő lakóházat építettek számára. Ez a per ideje alatt elké­szült, de Jovanka Broz nem hajlandó átvenni. Röviddel a per kezdete után a jugoszláv parlament gyorsított eljárással rövid, 239 szavas törvényt alkotott „a Joszip Broz Tito életével és munkájával kapcsolatos hagyaték társadalmi tulaj­donba vételéről". A belgrádi 4. kerületi bíróság a tárgya­lás során ehhez tartotta ma­gát. Jovanka Broz közben meg­kapott számos használati tárgyat, egy nagy értékű nyakék gyűjteményt, arany fülbevalókat, gyűrűket, bri­liánskövekkel díszített arany ékszereket, drágaköveket, amelyek nagyobb részét ak­kor kapta ajándékba, ami­kor Titóval bel- és külföldi utakon járt. A legmagasabb párt- és állami tisztségvise­lőkével azonos nyugdíjat ál­lapítottak meg és folyósíta­nak részére. Jovanka Broz védőügyvéd­jei most elvitatják a Tito hagyatékának államosításá­ról hozott törvény alkotmá­nyosságát. A szerb köztár­sasági bírósághoz benyújtott fellebbezésükben hangoztat­ják, hogy a belgrádi, Uzsics­ka utca 15. szám alatti villa a néhai elnök magántulaj­dona volt, s azt állítják, hogy a Titónak adott aján­dékokat nem lehet társadal­mi tulajdonba venni. Jovan­ka Broz a kerületi bírósági per idején „nyílt levelet" intézett az ország számos vezető személyiségéhez és testületéhez, s követelésének mielőbbi teljesítését sürget­te. A per tehát folytatódik, és megosztja a közvéleményt. Mindenesetre azok vannak óriási többségben, akik saj­nálják, hogy Tito neve ilyen ügyben immár három esz­tendeje szerepel a nyilvá­nosság előtt. Márkus Gyula Közéleti napló LOSONCZI PAL EGÉSZSÉGÜGYI SZABADSÁGA Losonczi Pál, az Elnöki tói, hétfőtől egészségügyi Tanács elnöke március 30- szabadságon tartózkodik. BERECZ JÁNOS HAZAÉRKEZETT AUSZTRIÁBÓL Az Osztrák Kommunista OKP XXVI. kongresszusán. Párt Központi Bizottságának A küldöttség tagja volt Gróf meghívására Berecz János- munkatárea. nak, az MSZMP KB titká- ' , rának vezetésével MSZMP- A küldöttség hetfon haza­küldöttség vett részt az érkezett Ausztriából. MSZMP-KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT OLASZORSZÁGBA Az Olasz Szocialista Párt főn Olaszországba. A kül­meghívására, Romány Pállal, döttség az Olasz Szocialista „ Párt 44. kongresszusán vesz az MSZMP Kozponti Bízott- . . „„,„,„„, ,, reszt, amelyet március 31. ságának tagjával az élen és ¿pniis 5 között, Rimini­pártküldöttség utazott hét- ben tartanak meg. A MAGYAR—INDIAI KULTURÁLIS EGYEZMÉNY 25. ÉVFORDULÓJA A magyar—indiai kulturá­lis egyezmény aláírásának 25. évfordulójáról emlékez­tek meg hétfőn a budapesti indiai nagykövetségen. Az eseményen — amelynek dísz­vendége a magyar művelő­dési miniszter, Köpeczi Béla volt — jeles magyar indoló­gusok, illetve Indiával fog­lalkozó kutatók és írók vet­tek részt. Jelen voltak az MSZMP, a HNF, a Külügy­és a Művelődési Minisztéri­um képviselői, valamint az MTA, az ELTE, az MSZMP KB Politikai Főiskolája, a Párttörténeti Intézete és a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársai. Satinder Ku­mar Lambah nagykövet ez alkalomból átadta az indiai kormány ajándékát, több száz kötetből álló hindi nyelvű könyvkollekciót, a Körösi Csorna Társaság, il­letve az ELTE indo-európai tanszékének, majd méltatta a két ország közötti baráti kapcsolatokat. Szólt arról, hogy Magyarországon régóta nagy érdeklődés mutatkozik meg az indiai kultúra iránt. Ezt egyebek között Körösi Csorna kutatásai, valamint Baktay Ervin közelmúltbeli munkássága is bizonyítja. A két nép közötti baráti érzel­mek egyik kifejezője a No­bel-díjas hindu költő és fi­lozófus, Rabindranath Tago­re volt. PARTKÖZI ESZMECSERE zetőjével az élén részt vett a Sri Lanka-i Kommunista Párt XIII. kongresszusán. A küldöttséget fogadta Kot­MSZMP KB párt- és tömeg- torgne Pabhs Szilvai a Sri szervezetek osztályának ve- Lanka-i KP főtitkára. Hétfőn hazaérkezett a ma­gyar pártkúldöttség, amely Petrovszki Istvánnal, az POZSGAY IMRE LÁTOGATÁSA Pozsgay Imre, a Hazafias ban, hétfőn hazaérkezett. Népfront Országos Tanácsa- Fogadására a Ferihegyi re­nak főtitkára aki a japán ülötéren megjelent Ryozo kormány meghivasara mar­cius 16. és 28. között hiva- Mogi, Japán budapesti nagy­talos látogatást tett Japán- követe. Szegedhez közel, Szatymaz Szeged felől eső részén, a kövesút két oldalán, kiskerti művelésre alkalmas telkek eladók Villanyvezeték és buszjárat van. — Érdeklődni: MÓRA FERENC MGTSZ, SZEGED, BOCSKAI U. 3 B. Telefon: 13-533, vagy Szatymaz Községi Tanácsnál. Telefon: 73-311.

Next

/
Thumbnails
Contents