Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-21 / 68. szám

2 S/oinbat, 1987. március 21. 2 Befejezte munkáját az Országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) szigorú volt az ítélkezés azokban az ügyekben, amelyeknek elszaporodottsága ezt szükségessé tette, így a munkakerülő, az erőszakos, valamint a korrupciós bűncselekmények elkövetőivel, továbbá a visszaesőkkel és azokkal szemben, akik a bűncselekményt csoportosan vagy szervezetten követték eL A gazdálkodó szervezetek közötti jogvitákat eldöntő gazdasági bíráskodásról szólva a Legfelsőbb Bíróság elnöke elmondta, hogy az ítélkezési gyakorlat — a jogszabályok törvényes alkalmazása során — következetesen érvényesít bizonyos alapvető gazdaságpolitikai és jogpolitikai célokat. Igy megkönnyíti a szerződéskötést a gazdálkodó szervezetek számára, ezzel erősíti a szerződések gazdaságszervező szerepét; a szerződésszegés — külön is a minőségi követelmények megsértése — esetén szigorúan alkalmazza a jogkövetkezményeket; különös figyelmet fordít a fogyasztók, felhasználók, a megrendelők védelmére. A gazdasági perek száma az elmúlt években bizonyos emelkedést mutat — a korábbihoz képest 20 százalékkal — és évi 16 ezer körül mozog. Külön kitért az elnök arra, hogy legnagyobb arányban az úgynevezett lakásszavatossági perek száma emelkedett. Ez — mint mondotta — nem pozitív jelenség. Arra is utal. hogy a lakások árának emelkedésével nem tartott lépést azok minősége. Jelzi azonban azt is; a lakásépítéseket végző vállalatok — különösen Budapesten — nem tesznek eleget annak a kötelezettségüknek, hogy időben kijavítsák a hibákat, ha hibásan teljesítettek. Elmondta, hogy tisztességtelen gazdasági tevékenység miatt, a törvényi rendelkezések szerint, az erre feljogosított szervek indítványára gazdasági bírság is kiszabható. Az ilyen ögyek száma 1986-ban a Legfelsőbb Bíróság előtt 28 volt. Egyes ügyekben több millió forint bírságot szabtak ki. — A munkaügyi ítélkezés elvi irányítása körében — folytatta Szilbereky Jenő — következetes törekvésünk volt a hatékony munka biztosítása. Ezt a célt segíti elő a Legfelsőbb Bíróság által a munkafegyelemmel összefüggő ítélkezési feladatokról az elmúlt év őszén hozott irányelv is. A munkaidő jobb kihasználását, a fegyelmezett munkavégzést, végső soron a hatékonyságot szolgálja a bírósági gyakorlatnak utat mutató irányelv, amelynek központi gondolata az, hogy a munkafegyelem megtartásának követelménye a dolgozókra és a munkáltatókra is felelősségteljes feladatokat hárít. Ezután a bírói munkához kapcsolódó néhány személyi és szervezeti jellegű kérdésről tájékoztatta az Országgyűlést a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Végezetül a szónok hangsúlyozta : — A Legfelsőbb Bíróság működésének és az igazságszolgáltatásnak a társadalmi hatása, a jogi eszközök alkalmazása társadalmi viszonyainkra igen jelentós, a szocializmustól idegen jelenségek kiküszöbölésében, a pozitív folyamatok erősítésében. Ehhez és az egészséges közgondolkozás és közmorál alakításához az igazságszolgáltatáson kívül azonban továbbra is szükséges más állami és társadalmi, gazdasági szervek együttes fellépése. Minderre biztosíték jogpolitikánk, az a szilárd követelmény, hogy tör- hogy beszámolóját az Örvényességünk a társadalom szággyűlés fogadja el. Ezés egyén érdekét egyaránt után Szíjártó Károly legszolgálja. főbb ügyész tartotta meg Szilbereky Jenő kérte, beszámolóját. Előtérben az ellenőrzés — Az ügyészi szervezet tevékenységéről, az ügyészség tapasztalatairól, a törvényesség érvényesüléséről, arról, hogy az ügyészek miként működtek közre az alkotmányos elvek megvalósításában, a közrend és közbiztonság fenntartásában, a Tisztelt Országgyűlésnek legutóbb 1983-ban számoltam be — kezdte beszédét Szíjártó Károly, majd elmondta: — Azóta az ügyészi munkát is meghatározó gazdasági, társadalmi viszonyainkban jelentős változások következtek be. Előrehaladást értünk el a gazdaságirányítás továbbfejlesztése, gazdaságunk szerkezetének átalakítása terén, bár még sok a tennivalónk. Növekedett a vállalatok önállósága. Oj tartalmat kapott a gazdálkodó szervek felügyelete. Az elmúlt években a tanácsrendszer is módosult. A pozitív irányú gazdasági, társadalmi változások, a demokratizmus kiteljesedése mellett azonban — az utóbbi egy-két évben — szaporodtak a társadalomtól idegen vonások is. A negatív tendenciák és a nemkívánatos jelenségek felszámolásának alapvető feltétele az azokat létrehozó okok megszüntetése. Erre tudatosan törekedni — társadalmi előrehaladásunk érdekében — minden szervnek és minden becsületes állampolgárnak kötelessége. Ügyészi munkánk során különös jelentősége volt annak, hogy a társadalmi viszonyok gyors változása következtében az élet szinte minden területén gyakran változtak a jogszabályok. A jogszabályváltozások leginkább a gazdaságpolitikai célok megvalósítását szolgálták. Ebben a helyzetben az ügyészi tevékenység súlypontjába is a gazdálkodás törvényességének fokozottabb segítése került. Közreműködésünk célja az volt, hogy erősödjenek a szerződéses kapcsolatok, érvényesüljenek a tisztességes gazdálkodás elvei, szilárduljon a munkafegyelem, megfelelően védjék és gyarapítsák a társadalmi tulajdont, és ne szenvedjenek sérelmet a dolgozóknak a munkaviszonnyal kapcsolatos jogai, ugyanakkor a munkáltató is követelje meg a fegyelem megtartását. Mindezekkel összhangban — jelentette Szíjártó Károly — szabályoztam a gazdálkodás törvényességét segítő ügyészi feladatok teljesítését. Nagyobb szerepet kapott az ellenőrző szervek felelősségének foko sása, az ügyészi vizsgálat és vizsgálatkezdeményezés. Előtérbe helyeztük, hogy az irányítást, a felügyeletet ellátó szervek tegyenek eleget ellenőrzési kötelezettségüknek. Ezután arról beszélt Szíjártó Károly, hogy népgazdaságunk fejlődésében ma egyik alapkérdés a munkavégzés hatékonyságának javítása. Fontos érdek fűződik tehát ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezetek vezetői az erkölcsi és anyagi ösztönzés mellett, szükség esetén a jogszabályokban meghatározott adminisztratív eszközök differenciált alkalmazásával — a fegyelmi és kártérítési felelősség érvényesítésével — :s mozdítsák elő a magasabb követelményeknek megfelelő munkaerkölcs biztosítását. Következő témaként a közélet tisztességének követelményéről beszélt a legfőbb ügyész, hangsúlyozva, hogy ha az erkölcsi követelményekben, a munkavégzés és az emberi magatartás fegyelmezettségében lazulás következik be, akkor szaporodnak a törvénysértő esetek. Államunk és állampolgáraink rendkívüli módon érzékenyek a negatív jelenségekre. Mindenki előtt világos, hogy az állam csak akkor töltheti be szerepét, ha alkalmazottai a törvények betartását saját magukra nézve is kötelezőnek tartják. — Hazánkban — folytatja — a közélet tisztasága egészében megfelelő, noha a korrupciós bűncselekmények száma lassan növekszik. 1986-ban már több mint ezer vált ismertté. KözölwmM,, ? Ltm tük előfordult hivatali viszszaélés, csalás, okirat-hamisítás is. Ellenük szigorúan léptünk fel. Állampolgáraink nagy többsége megtartja törvényeinket, erkölcsi normáink szerint él és dolgozik. Ugyanakkor sajnos szaporodnak a jogsértések, a társadalomtól idegen jelenségek, a szocialista erkölcscsel össze nem egyeztethető olyan felfogások és magatartásformák is, amelyek olykor már életvitelként értékelhetők. Az elmúlt években többször vizsgáltuk a munkakerülő életmód megelőzését szolgáló jogszabályok érvényesülését, a közveszélyes munkakerülőkkel szemben alkalmazott intézkedések hatékonyságát. A közveszélyes munkakerüléssel is összefügg az alkoholizmus, melynek visszaszorítása csak széles társadalmi összefogással oldható meg. A társadalmunkban észlelt negatív jelenségeket elemezve Szíjártó Károly szóvá tette, hogy az utóbbi időben — főleg a fiatalok között — terjed a kábítószer és az azt pótló anyagok élvezete. A társadalomra és az egyénre egyaránt káros, súlyos következményeit már több tudományos kutatás feltárta. Ügy tűnik azonban, hogy az eddig tett intézkedések visszatartó ereje nem elégséges. Részben ennek tudható be, hogy a fiatalkorúak, sőt a gyermekkorúak körében is szaporodnak a deviáns magatartások. Már közel 10 éve fokozatos emelkedését mutatják a bűnözési adatok. Ezután arról beszélt, hogy a társadalmi tulajdon védelmét, a károk megtéríttetését az ügyészség az elmúlt években is fontos feladatának tekintette. A kár megtérítését az ügyészek többnyire már a büntetőeljárás során indítványozták. A tapasztalatok szerint a gazdálkodó szervek nem törődnek megfelelően a kár megtéríttetésével, még a jelentős kárt okozó magatartások esetén sem. A társadalmi tulajdonban kárt okozó bűncselekmények intenzivebb megelőzésére kell törekedni. Ebben a búnüldöző szerveknek a korábbinál is nagyobb szerepet kell vállalniuk. Elsősorban azonban az ágazati és felügyeleti ellenőrzés erősítése szükséges. Ismertette a legfőbb ügyész azt a tapasztalatot is, hogy az új gazdálkodási formák (gazdasági munkaközösségek, kisvállalatok, kisszövetkezetek) kedvező gazdasági eredményei mellett — működésük szabályozottságának hiányosságai miatt — olykor bűnelkövetésre is nyílik lehetőség, főleg ott, ahol a felügyeleti és belső ellenőrzés is elmarad, vagy az nem megfelelő. Korrupciós összefonódások is előfordulnak az érintett szervek vagyonkezeléssel megbízott dolgozói között. Ez súlyos bűncselekmények elkövetésére ad lehetőséget. A parlamenti szünetben legtöbben azt vitatják, amit éppen az ülésteremben hallottak. A Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint a legfőbb ügyész beszámolója hangzott el, igy még a szokásosnál is nagyobb a zsongás. A bűnözésről, a jogalkalmazásról, a közbiztonságról mindenkinek van véleménye, tapasztalata. Mindenki tud mesélni egy „rémtörténetet" vagy éppen erkölcsi tanulság levonására alkalmas esetet Szabó Sándor vásárhelyi képviselő makói képviselőtársával beszélget, megkérdezem, mi a véleménye a hallottakról? — Azt hiszem, Csongrád megyében viszonylag kedvezőbb a kép az országosnál. Bár nálunk is szaporodik a bűnügyek száma, ezért — főként a fiatalok által elkövetett és a gazdasági bűncselekmények növekedése miatt — nagyobb teher hárul a bíróságokra. Volt néhány olyan eset, ami fölkeltette a közvélemény érdeklődését is, ez azonban nem befolyásolja a kedvezőbb megyei képet. Elhhez csak annyit: mindenkinek egyformán kell a törvény előtt felelnie, ha bűncselekményt követ el. Parlamenti beszélgetés — Országosan jellemző: túlzott teher hárul az igazságszolgáltatásban dolgozókra. Nyílik-e lehetőség arra, hogy ezen a téren szűkebb pátriánkban javulás legyen? — Sajnos, nincs. Pedig a létszámbővítés és a bérek emelése egyformán indokolt lenne. így kénytelenek vagyunk továbbra is a hivatástudatra, a szakmai presztízsre hagyatkozni. — ön miben látja a bűncselekmények számának meredek ívű emelkedését? — Ahogy az a beszámolókban is elhangzott, elsősorban a nehezebb gazdasági körülményekben kereshető az ok. De befolyásolja az emberek vagyonosa dása is (több, amit el lehet lopni, ki lehet rabolni), az alkoholizmus terjedése, a munkamorál lazulása, a kábítószer terjedése. Meggyőződésem, hogy ezekkel a jelenségekkel szemben csupán a bűnüldöző szervek munkája kevés, a változáshoz össztársadalmi cselekvés szükséges. Juratovics Aladárral is összefutok a folyosón. — Miképpen értékeli az új földtörvényt? — Helyes, hogy a földtörvény ezután jobban szolgálja a föld védelmét, a mi olajipari munkánkat azonban ez minden bizonnyal megnehezíti, megdrágítja. Ezután a kisajátításért nyilván többet kell fizetnünk, s hogy a használt területet termőképes állapotban kell viszszaadnuhk, az is komoly költséget jelent majd. — Meglepte a bűnözésről szóló beszámoló? — Tudomásul kell vennünk, hogy a társadalmi fejlődéssel a bűnözésnek is új oldalai bontakoznak ki. Ebből le kell vonni a tanulságot és megtalálni az új típusú bűnözéssel szemben a megfelelő eszközöket. Mindezzel együtt magánemberként a közbiztonságot jónak tartom — egy-két durva esettől eltekintve. Némileg hasonló véleményt sejtetett Antalffy György, amikor a közrendre-közbiztonságra vonatkozó kérdésre tömören így válaszolt: — Javulnia kell. Női mivoltához méltó módon nyilvánított véleményt a bűnözés helyzetéről, okairól Bödöné fíózsa Edit. — Ügy érzem — mondta — amíg a nagyobb lakóházak földszintjén jobban megéri italboltot, kocsmát nyitni, mint valami közös helyiséget, klubot a ház lakóinak, a fiataloknak, addig ne is csodálkozzunk azon, ha galerikbe verődve bűncselekményeket követnek el — szinte unalmukban. Az-a budapesti óvónő szivemből beszélt — folytatta Bödőné Rózsa Edit —, aki a közmorált is felelőssé tette mindezért: az irigységet, a bizalmatlanságot, az emberek gyűlölködését — mint olyan dolgot, ami közvetve a családok hangulatának befolyásolásával a bűnözésre is hat. De az is fontos, hogy az esetleg bűnbe esett, de javítható embereket, vagy alkoholistákat ne taszítsa ki magából a társadalom, hanem figyeljen oda rájuk, ptóbáljon segíteni nekik a visszatalálásba. Balogh Tamás A beszámoló következő része a bűnözés alakulásával foglalkozott, majd igy folytatta a szónok: — ügyészi munkánk minden területén arra törekedtünk, hogy az alkotmányban foglalt eivek és a jogszabályok törvényes végrehajtását segítsük, sajátos eszközeinkkei támogassuk a központi állami akarat és a társadalompolitikai célkitűzések megvalósítását. Feladatunknak tartottuk az állampolgárom törvényes jogainam és jogos érdekeinek a védelmét is. Tapasztalataink alapján azt is megállapíthatjuk, hogy hazánkban a törvényesség megfelelően érvényesül. A büntetőeljárások során a differenciált felelősségre vonás biztosítására kiemelt figyelmet fordítunk, arra törekszünk, hogy a kiszabott büntetések és intézkedések igazodjanak a cselekmény tárgyi súlyához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához. A jogalkalmazás egyéb területein az ügyészi közreműködést a legfontosabb kérdésekre összpontosítjuk. Változatlanul feladatunknak tartjuk az irányító, ellenőrző és felügyeleti szervek törvényességért való felelősségének fokozását. — Jelenthetem a Tisztelt Országgyűlésnek, hogy a nehéz körülmények ellenére is az ügyészek hivatástudatára építve a Magyar Népköztársaság ügyészi szervezete, lehetőségein belül a jövőben is eredényes munkavégzésre törekszik — mondotta végezetül Szíjártó Károly, és kérte az Országgyűlést, hogy a beszámolót fogadja el. Ezután vita következett. Elsőként Antalffy György (Csongrád m. 9. vk.) kért szót. (Beszédét lapunk 3. oldalán közöljük.) A vita után elsőként a Legfelsőbb Bíróság elnöke élhetett a válaszadás jogával, majd határozathozatal következett : az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. A legfőbb ügyész beszámolójával kapcsolatos észrevételekre Szíjártó Károly válaszolt, s az Országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját, s a képviselők kérdéseire adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután interpelláció következett. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere interpellációját, s a miniszter válaszát lapunk 3. oldalán közöljük. Ezután több képviselő kérdéseket tett fel a miniszterekhez. Válaszadások után az Országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen Sarlós István, Gservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött. (MTI)