Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-21 / 68. szám

S/oinbat, 1987. március 21. 3 Ülésezett az Országgyűlés Antalffy György Kiszélesedik a bírói jogkör A beszámolókból kitűnik a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség, de a bírói és ügyészi szervezet egésze is eleget tett alapvető kötelezettségének a törvényesség és a jogbiztonság érvényesítésének. A bíróságoknak és ügyészségeknek ezt az alapvető feladatot úgy kell teljesíteniük, hogy közben figyelemmel legyenek a társadalmi és gazdasági fejlődés követelményeire. A gyors társadalmi változások közepette az életviszonyok gyorsabban változnak, mint ahogyan azokhoz a jogalkotás alkalmazkodni tud. Bármilyen rugalmas is a jogalkotás. A jogszabályok folyamatos hozzáigazítását az élet változó körülményeihez a jogalkalmazásnak kell elvégeznie, hozzáteszem, hogy a törvényesség sérelme nélkül. Megelégedéssel lehet megállapítani, hogy az ítélkezési gyakorlat a Legfelsőbb Bíróság elvi irányító tevékenységének köszönhetően a beszámolási időszakban is megfelelt e kettős követelménynek, a törvényesség biztosításának, s a realitásokkal számoló életszerűségnek. Ezt néhány példával is illusztrálhatom: A munkaidőalap jobb kihasználását szolgáló kormányzati határozatok nyomán igen rövid idővel megjelent a Legfelsőbb Bíróság 18-as számú irányelve. Erre volt is utalás a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolójában. Ügy vélem, hogy az említett irányelv kissé bővebb méltatást is érdemel nem utolsósorban azért, mert többek között vázolja az előttünk álló gazdasági struktúraváltoztatások lecsapódásait a felmondási jog területén. így figyelmet érdemelhet például az irányelvben kimondott az az értelmező jogelv, amely szerint olyan felmondás esetén, amelynek indokolása — a munkáltatónál folyó vagy megtörtént átszervezés miatt — a dolgozó munkakörének megszűnésére hivatkozik, a munkaügyi vitában nem lehet vizsgálni, hogy a megtörtént átszervezés célszerű volt-e. A Legfelsőbb Bíróság időben felismerte a nálunk is terjedő kábítószer-élvezés problémáját, és a felmerült vitás kérdéseket elvi döntésben rendezte, ami megfelelően orientálja az alsófokú bíróságokat az ítélkezési gyakorlatban. Az elmúlt években nagy számú kisszervezet alakult a kiegészítő gazdaság körében, és a szerződéses üzemeltetés intézménye is sok jogi problémát vetett fel a büntetőjog, a polgári jog. a munkaügyi és a gazdasági ítélkezés területén. A Legfelsőbb Bíróság ezekre megfelelően reagált, és ezzel ezen a területen is. megteremtette az ítélkezés kívánatos egységét és összhangját. A gazdasági ítélkezési gyakorlat a kormányzati célkitűzésekkel összhangban segíti a szerződések gazdaságszervező szerepének növelését, és törekszik a gazdaságilag gyengébb pozícióban levő megrendelők érdekeinek hathatós védelmére. A gazdasági irányítási rendszer továbbfejlesztése növeli a gazdasági ítélkezési gyakorlat jelentőségét, a bírói jogkör kiszélesedik. Megnőtt a cégügyek szerepe és jelentősége, új bírói szerepkör alakult ki a gazdálkodó szervezetek felszámolása és a versenyjog területén. Fel kell figyelnünk arra az ellentmondásra, amire ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója utalt, tudniillik, hogy a piaci viszonyok fejletlensége, a szállítók erőfölénye akadályozza azoknak az új és helyes jogszabályoknak az érvényesülését, amelyeket éppen az erőfölény, az ebből eredő tisztességtelen gazdasági tevékenységgel szemben hoztak. A teljes foglalkoztatás társadalmilag változatlan alapelve mellett változik ennek érvényesítési módja. A munkához való jog nem jelent az adott munkahelyhez való jogot, a teljes foglalkoztatás kormányzati és nem vállalati feladat. Ezt a jogalkalmazásnak is figyelembe kell vennie, a 18-as számú irányelv e tény felismerését tükrözi. Az ügyészi szervezetnek pedig e téren a törvényesség alakulását kell fokozottan figyelemmel kísérni. hogy a dolgozók jogvédelme ne szenvedjen csorbát. A beszámolónak a polgári és a családjogi ítélkezésre vonatkozó része bemutatja az ítélkezég társadalmi kihatásait, ugyanakkor rámutat az ítélkezés alapjául szolgáló jogi szabályozás esetenkénti keretjellegére. Ezzel jól érzékelteti azt a felelősséget, ami a Legfelsőbb Bíróságra hárul az ítélkezés elvi irányítása, a jogértelmező, jogfejlesztő feladatok megoldása terén. Rámutat a beszámoló a hagyományos érdek-összeütközési területeken — mint a tulajdon, birtokvédelem, öröklés — a társadalmi viszonyok változásaival együttjáró új jelenségekre, de érinti az új, korszerű jogintézmények bevezetéséVei felvetett intézkedési problémákat, és a megoldásukra irányuló jogalkalmazás-politikai elképzeléseket is. A beszámolókban foglaltak alapján el lehet mondani, hogy a bírót és ügyészi szervezet az elmúlt években áldozatkész munkával szolgálta társadalompolitikai célkitűzéseinket, ügyelt a szocialista jogrend maradéktalan érvényesítésére. Munkájuk annál Is inkább elismerést érdemel, mert a bérük az elmúlt évben történt bérrendezés ellenére sem megnyugtató. Az értelmiség egyéb rétegeitől eltérően jövedelmüket munkaviszonyon kívüli tevékenységgel sem növelhetik, mert ez összeférhetetlen beosztásukkal. Mindent meg kell tennünk azért, hogy az előbbiek következménye, az elvándorlás e pályákról megszű.V jön, és a bírói és ügyészi tevékenységet továbbra is nemcsak jól képzett, de megfelelő élettapasztalattal rendelkező szakemberek végezzék — fejezte be felszólalását Antalffy György. Király Zoltán interpellációja Szeged város lakói, az egész magyar közvélemény körében — de a határainkon túl is — igen nagy visszhangra lelt az elmúlt évben zajlott hipofízis-per. A bírósági eljárás során fény derült arra is, hogy a Gödöllői Humán Oltóanyag Termelő és Kutató Intézet is szállított külföldre hipofíziseket. Állami engedéllyel, az Egészségügyi Minisztérium jóváhagyásával, devizáért értékesített agyalapi mirigyeket. Az emberi holttestből történő szerv (szövet) kivételéről az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 65. paragrafusa rendelkezik. A (4) bekezdés szerint: „holttestből bármely célra kivett szervért (szövetért) ellenértéket adni, illetőleg elfogadni nem szabad." Az Országgyűlés Ügyrendjének 50. paragrafusa (l) bekezdése szerint: „A képviselők az interpellációval akkor éljenek, ha valamely intézkedés nem a törvényes előírások szerint történik ..." Ügy gondolom, ebben az esetben erről van szó. A hipofízis-ügy kapcsán más is kiderült, nevezetesen az, hogy az állampolgároknak — bár a törvény " erre módot ad — gyakorlatilag kevés lehetőségük van arra, hogy megakadályozzák — önnön vagy hozzátartozójuk halála esetén — a holttestből bármely szerv vagy szövet kivételét. A mostani gyakorlat tehát sértheti a személyiségi jogokat. A fentiek alapján kérdezem a miniszter elvtársat: miként ítéli meg az állami hipofízis-értékesítéseket? Milyen jogszabály alapján engedélyezte a minisztérium a Humán Oltóanyag Termelő és Kutató Intézetnek a hipofízisek forgalmazását? Mit tett vagy kíván tenni a minisztérium annak érdekében, hogy a jelenlegi szerv-, illetve szövetkivételi gyakorlat ne sértse a személyiségi jogokat? A miniszter válasza — Egészségügyi törvényünk lehetővé teszi meghalt személy kórboncolását, továbbá holttestből nyert szerv, szövet gyógykezelés érdekében történő átültetését, kivéve, ha ez elien valaki még életében tiltakozott. A törvény kimondja azt is, hogy holttestből bármely célra kivett szervért, szövetért ellenértéket adni, illetőleg elfogadni nem lehet. A szerv- és a szövetkivétel részleteit törvényi felhatalmazás alapján miniszteri rendelet szabályozza. Ennek megfelelően a Humán Oltóanyag Termelő és Kutató Intézet jogszerűen kapott felhatalmazást arra, hogy a már említett fontos orvosságok biztosítása érdekében csereszerződést kössön a gyógyszert előállító külföldi vállalattal. — Az igazságügyi szervek megvizsgálták a szerződést és annak végrehajtását. Véleményük szerint az ügylet és lebonyolítása törvényeinknek megfelelő. Az állampolgárok személyiségvédelmének növelése érdekében azonban a közeljövőben, — az egészségügyi törvény korszerűsítése során — az igazságügy-miniszterrel együtt javaslatot kívánunk tenni olyan kiegészítésre, hogy a gyógyító célú szövetkivételt a szervátültetéshez hasonló módon törvényi szintű jogszabály szabályozza. Az interpelláló képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette az egészségügyi miniszter válaszát. Harminc éve bontott zászlót a KISZ Koszorúzás, nemzedéki találkozó Szegeden Március 21 -ót fölemlítve azonnal a Tanácsköztársaságra gondolunk. Harminc év óta azonban más jeles esemény is kötődik ehhez a dátumhoz — a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség születésnapja. 1957ben ugyanis ezen a napon bontott zászlót a KISZ, meghirdetve egy munkáshatalomhoz hű, kommunista elvek és célok alapján működő ifjúsági szervezetet, amely cselekvési lehetőséget biztosít minden tenni akaró magyar fiatal számára. A harminc év előtti eseményekre emlékeznek napjainkban országszerte. Szegeden a KISZ Csongrád Megyei Bizottsága nemzedéki találkozóra hívta meg a volt és jelenlegi KISZ KBtagokat, a megyei testület tagjait, a megyei KISZ-bizottság apparátusának egykori első titkárait és titkárait — vagyis azokat az ifjúságmozgalmi vezetőket, akik aktív részt vállaltak a Csongrád megyei KISZmozgalom irányításában. A tegnap délután megtartott nemzedéki találkozó koszorúzással kezdődött. A Komócsin Zoltán téri KISZszékház falán levő Komócsin Zoltán-emléktáblánál helyezték el a megemlékezés virágait az ifjúsági mozgalom egykori és mai vezetésének képviselői. Ezt követően az Ifjúsági Házban Komócsin Zoltán szobránál emlékeztek meg az ifjúsági szövetség első vezetőjéről, majd Germánné Vastag Györgyi mondott ünnepi .beszédet. A megyei KISZ-bizottság első titkára szólt arról, hogy a kommunista ifjúsági mozgalom különböző évfordulóin már hagyomány nemzedékek találkozóját megrendezni. Ez a legmegfelelőbb forma annak jelzésére, hogy elismerjük minden generáció ifjúsági vezetőinek küzdelmét, munkáját. Hiszen nehéz lenne megítélni, mi a nagyobb vállalkozás: a Hanságot lecsapolni, az „ifjúság a szocializmusért" akcióra mozgósítani, vagy épp a „Jövőnk a tét!" felhívást széles körben megértetni. „Nekem az a véleményem, hogy egy politikai szervezetet és annak vezetőit mindenkor csak egy szempont alaoján Koszorúzás Komócsin Zoltán emléktáblájánál lehet minősíteni: saját korában felismeri-e, mi a dolga, elszalasztja, vagy kihasználja lehetőségeit" — hangsúlyozta Germánné Vastag Györgyi. Ezt követően szólt arról, hogy a nemzedékek igazi találkozója az, amikor a KISZ-titkár, a szakszervezeti vezető és az igazgató nem csukja be egymás előtt az ajtót, amikor egymás kérésére nem a „hogy és miért nem tudjuk megtenni", hanem a „hogy is segíthetnék?" a válasz. A beszéd befejező részében a megyei első titkár azt a kötetet méltatta, amely Hegyi András szerkesztéseben „Válogatott dokumentumok Csongrád megye ifjúságmozgalmi történetéből" címmel jelent meg a harmincadik évforduló alkalmából, újabb bizonyítékaként annak, hogy megyénkben az ifjúságmozgalom történetének kutatása kiemelkedő eredményeket mutatott fel az elmúlt évtizedben. A beszédet követően átadták a meghívott vendégeknek a köteteket, majd" a nemzedéki találkozó fogadással folytatódott, ahol köszöntöt mondott Ágoston József, az szmt vezető titkára Ezt követően baráti beszélgetésre került sor, vetítettek filmeket az ifjúsági mozgalom életéről, majd az est nosztalgiadiszkóval fejeződött be. * A forradalmi ifjúsági napok és a KISZ zászlóbontásának harmincadik évfordulója aklamából több helyen került sor kitüntetések átadására. Budapesten a SZOT központi ünnepségén Koczor Lajos, a szegedi 640. Számú Textilipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója a Szakszervezeti Munkáért kitüntetést vehette át. A művelődési miniszter n JATE dblgozói közül Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítette Czédli Gábor adjunktust és Fi6cher Ferenc tudományos segédmunkatársat. Miniszteri Dicséretet kaptak: Csűri Mihályné programozó matematikus, Kokas Károly könyvtáros, Kovács László tanársegéd, Körtvélyesi Tamás tudományos továbbképzési ösztöndíjas. Mezei Károlyné tanulmányi előadó és Pignitzky Beáta szakvezető tanár. A kitüntetéseket Csákány Béla, a JATE rektora nyújtotta át pénteken az egyetem párt és társadalmi szervei képviselőinek jelenlétében. Kitüntetések átadására került sor a Magyar Posta központjában is. Elnöki dicséretet kapott Andrncek Tibor és Korom Mihály. Elnöki elismerésben részesült Dovalovs/.ki Hajnalka. Szegeden igazgatói dicseretet adtak át Makó Ijászlónalc és Szabó Árpádnak. A gyógyszertári központ dolgozói közül Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott Domokosné Vágó Zsuzsanna. B.Z. A divatos és igényes választék A ruházati kereskedelemben az utóbbi években csínján kell bánni a tervezéssel. A háztartásokban a takarékosságot a meggondoltabb, úgy Is mondhatnánk, hogy spórolósabb ruházkodással kezdik. A három megyében működő Délröviköt Kereskedelmi Vállalat felkészült a kihívásra, hisz a nyereséges üzletmenet fenntartása létérdeke. Azt kell a vevőnek kínálni, amiért hajlandó pénzt adni. Ha nem veszi meg a pulóvert, el kell kápráztatni a fonalválasztékkal. ügyanis az utóbbi időkben a „csináld mag3d"-mozgalom az öltözködésben is tért hódit. Ha a vásárló ódzkodik attól, amit tucatjával lát az utcán, kisszériás termékekkel kell az üzletbe becsalogatni. Tegnap, pénteken délelőtt Vass Imre igazgató a vállalat központjában küldöttgyűlésen számolt be az 1986os eredményekről, 6 egyben vázolta a piacon maradás érdekében tett erőfeszítéseket is. Az árbevétel meghaladta ugyan a tervezettet, de nem érte el az 1985-ös szintet. S ebben bizony az előre kiszámított ker&sletcsökkenés mellett közrejátszott, hogy egyes importcikkeket nem tudtak beszerezni. Egyes árukból javult a kínálat, így tréningruhát jugoszláv határ menti csere keretében is vásároltak a hazai termeltetés mellett. A kisszériás ruházati cikkek termelésére ipari szövetkezetekkel társulást hoztak létre. Ennek köszönhető, hogy blúzokból, gyermeknadrágokból. női ruhákból a vásárlók igényének megfelelő áruösszetételt tudnak beszerezni. Zökkenők azért akadnak. Gyermekharisnyát és zoknit sokszor hiába keres a vásárló. A legnagyobb szállító, a Budapesti Harisnyagyár választéka nem felel meg a fogyasztási szerkezetnek. A csecsemőruházati cikkekből Is több kellene. Az import lehetősége viszont véges, a jugoszláv áruk pedig borsos áraik miatt nem mindenki számára elérhetőek. A 270 fővel dolgozó 1,6 milliárdos árbevételt produkáló vállalat eredménye az utóbbi három évben fokozatosan javult, az 1986-os nyereség 82 millió forint. A stagnáló mennyiség ellenére ez a kedvezőbb beszerzési forrásoknak, a piacképes importáruknak köszönhető. A jó gazdálkodási eredményt a dolgozók is érzékelhették, a tervezett 5 százalék helyett 8 százalékkal nőttek a keresetek. A munkakörülmények javítására is áldoztak. A szegedi raktárban korszerűsítették a fűtést. Kecskeméten a raktárház teljes felújításán dolgoztak, amely az idén készül el. A zömeben nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállalat saját boltokat is üzemeltet. Szegeden az Északi városrészben és Hódmezővásárhelyen. Még az idén Szentesen exkluzív boltot nyitnak, és a közeljövőben szeretnének egy belvárosi üzletet kialakítani Szegeden is. Ha e program sikerül, az elkövetkező évektől sem kell megijednünk. A butikok mellett úgy látszik még ma is létezik állami ruházati kereskedelem. T.JSz. I.