Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-21 / 68. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77. évfolyam, 68. szám 1987. március 21., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Üzenet Ma 68 évvel ezfelőtt született meg a Magyar Tanácsköztársaság. egy olyan márciusi napon, mely a természet megújulását is jelenti. Megújult és megtisztult a társadalom is, reményt adva az elkövetkezendőkhöz. Nemzeti történetünkben a tavasz nemcsak a természetnek, de a politikának, a társadalmi mozgásoknak, változásoknak is kedvező időpont. 1919. március 21-edike a magyarországi szocialista forradalom győzelmének napja. A polgári rend csődbe jutott, felbomlott, és Magyarország proletáriátusa meghódította a politikai hatalmat. A kommunista és a szociáldemokrata párt egyesült, azon elvek alapján, amelyeket Kun Béla március 11-ei levele tartalmazott: „Létrejött a munkásosztály forradalmi egysége, s az egyesült párt a proletariátus nevében átvette az ország kormányzását." A Tanácsköztársaság alatt vettek először részt a magyar munkásság és parasztság nagy tömegei szabad választásokon, ekkor kerültek képviselőik a különféle szintű állami szervezetekbe. A gazdasági irányításban kiemelkedő szerepe volt a szakszervezeteknek, amelyek jelentős történelmi tradíciókkal rendelkeztek. Fontos feladatokat vállaltak az üzemek társadalmi tulajdonba vételében, a munkaügyi-szociálpolitikai intézkedésekben. A kulturális életet irányító direktórium sem tétlenkedett. A művészetek legkülönbözőbb ágaiban a legjobb szakemberek szerveződtek, gondoljunk csak Bartók Bélára, Kodály Zoltánra, Móricz Zsigmondra vagy Babits Mihályra. A magvar kommün létének 133 napja történelmi missziót töltött be, bizonyítva az októberi forradalom nemzetközi érvényességét, a szocialista forradalom időszerűségét, a forradalmi hangulatban szerveződött és edződött Vörös Hadsereg ismert és ismeretlen hőseinek küzdelmeivel. A közel hét évtizednyi távlatú események célkitűzései, akkori eredményei, sajátos történelmi programjának a mára való vetítése, párhuzamok keresése és azok megtalálása egyáltalán nem erőltetett. Akarvaakaratlanul összecsengenek számos pontban. Ma is megfogalmazható kérdések, hogy képesek vagyunk-e űj lendületet venni, hogy ne várjunk másra és másokra. Saját sorsunkért ugyanúgy felelünk, mint eleink akkor. A küzdelmet most sem vívhatja meg helyettüi.': más, érdekünk és lételemünk ma is a társadalmi, gazdasági, politikai reformok továbbfejlesztése. Kötelességünk fellépni a fejlődést akadályozó tényezőkkel szemben, mindezt minél demokratikusabban és minél nagyobb nyilvánosság előtt, mert történelmünk ismefete, példái, erényei és hiányosságai múltunk s egyben jövőnk is! Ezen a történelmi évfordulón is büszkén gondolhatunk arra, hogy hazánk az emberi haladás legelejére küzdötte fel magát 1919-ben, és súlyos véráldozatokkal védelmezte népünk a maga forradalmát a rázúduló túlerővel szemben. Ha akkor nem is tudta megvédeni hatalmát, 1919 emléke segítette át a legnehezebb 25 esztendő politikai küzdelmein, és tapasztalatokat adott új forradalmához, amely 1945 tavaszán vette kezdetét Ady Endre a Tűz márciusa című versének utolsó szakaszában így üzen nekünk szellemi ereje utolsó szikráival: „Eletet és hitet üzen egy halott / Nektek, fiatal, elhagyott testvérek / Az olvasztó Tüzet küldi, a hamut / S láng-óhaját, hogy ne csüggedjetek el: / Március van, s határtalan az Élet." Czakó János Befejezte munkáját az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Pénteken a földről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatódott az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Bejelentette, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság reggel ülést tartott. Erről Bölcsey György, a bizottság titkára adott tájékoztatást az Országgyűlésnek. Mint mondotta, az ülésszak első napi vitájában hét konkrét javaslat hangzott el a földről szóló törvényjavaslat módosításával kapcsolatban. A javaslatokat sokoldalúan megvitatták és egyeztették a szakminisztériumokkal. A péntek reggeli bizottsági ülésen — amelyen részt vettek a javaslattevők is — ismételten megvizsgálták a módosító indítványokat. A törvény további módosítását azonban nem tartották indokoltnak, s ezért nem fogadták el a javaslatokat. Ezzel a javaslattevők is egyetértettek. Több felvetést azonban a törvény végrehajtási utasításának kidolgozásakor figyelembe vesznek. Ezután Markója Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra, hogy összefoglalja a törvényjavaslat vitájában elhangzottakat. A Minisztertanács nevében köszönetet mondott a képviselők felelősségteljes közreműködéséért a törvény megalkotásában. Kiemelte, hogy a képviselők zöme maradéktalanul támogatta a törvényjavaslat elfogadását, s jónak ítélte az ezzel kapcsolatos előkészítő munkát. A továbbiakban utalt arra, hogy a vitában számos olyan javaslat hangzott el, amelyet agrárpolitikánk gyakorlati végrehajtása során kell hasznosítani. A szakminiszter megbízásából közölte, hogy ezeket a javaslatokat a tárca tanulmányozni és hasznosítani fogja, s tájékoztatja erről az érdekelteket. A felszólalók közül sokan a törvény végrehajtására vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban tettek észrevételeket. Ezeket a Minisztertanács gondosan tanulmányozni és hasznosítani fogja. Utalva egy képviselő felszólalására, megjegyezte, hogy a miniszteri szintű jogszabályok megalkotásakor határozottan fellépnek minden túlszabályozási törekvéssel szemben. Markója Imre több olyan észrevételre is válaszolt, amelyet más jogszabályok előkészítése során hasznosítanak majd. Ezután határozathozatal következett. A képviselők a földről szóló törvényjavaslatot — két ellenszavazattal és tizenkét tartózkodással — elfogadták. Ezt követően Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke számolt be az Országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság tevékenységéről. Elfogadták a földről szóló törvényjavaslatot Beszámolt a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész Az igazságszolgáltatásban egységesen érvényesül a törvényesség Bevezetőben Szilbereky Jenő felidézte, hogy legutóbb 1983-ban tájékoztatta az Országgyűlést a Legfelsőbb Bíróság működéséről. Ezúttal — mint mondotta — arról számol be, hogy a Legfelsőbb Bíróság miként látta el feladatait 1985-ben és 1986-ban. — A Legfelsőbb Bíróságnak — hangsúlyozta — a széles körű ítélkezési tapasztalatok mellett kitekintése van társadalmi viszonyainkra és az ítélkezésen kívüli jogalkalmazásra, beleértve az államigazgatási eljárások egy részét is. Ezekre alapozottan — az észlelt káros jelenségek mellett is — megállapítható, hogy nálunk az állampolgárok nagy többsége törvénytisztelő, betartja a jogszabályok előírásait, és elítéli a különféle káros jelenségeket. A jogsértések kiküszöbölése mellett az igazságszolgáltatásunknak a társadalom és a gazdasági jogi eszközökkel való fejlesztését, a jogsértések megelőzését 4s kell szolgálnia. — A szocialista törvényesség ma belpolitikánk alapvető és nélkülözhetetlen eleme. A törvényesség megvalósulása kedvezően befolyásolja az emberek jogtudatát, a közgondolkodást. Még hatékonyabban kell tehát biztosítani, . hogy törvényeinket mindenki betartsa — hangsúlyozta a szónok. A Legfelsőbb Bíróság büntetőügyekből származó tapasztalatai szerint nemcsak a bűncselekmények ingadozó és az utóbbi időben emelkedő szama, hanem főként bizonyos kedvezőtlen tendenciák jelentenek gondot. Tapasztalható például az élet és a testi épség elleni bűncselekmények eldurvulása, a vagyon elleni bűnözés körében egyes veszélyes elkövetési módok, így a fegyveres rablás megjelenése, vagy a betöréses lopások és „mozgó" bűnözés terjedése. Gyakori a közvagyon könnyelmű, hanyag és hűtlen kezelése. A gazdasági kereteket, űj lehetőségeket egyesek visszaélésekre használják fel. A közélet tisztaságát sértő korrupciós jelenségek már nem. korlátozódnak a gazdasági élet területére. A beszámolási idő alatt — miként Szilbereky Jenő elmondta — a Legfelsőbb Bíróság, az igazságszolgáltatás a maga eszközeivel határozottan fellépett a bűnözés alakulásában és összetételében mutatkozó kedvezőtlen jelenségek ellen. Hangsúlyozta: a Legfelsőbb Bíróság a büntetőügyekben szigorúan megvalósítja azt a követelményt, hogy csak a törvényesen lefolytatott, a garanciákat messzemenően figyelembe vevő eljárás alapján lehet megalapozottan állást foglalni abban a kérdésben, vajon a vádlott elkövette-e a terhére rótt bűncselekményt. Ezután elhangzott a beszámolóban, hogy a Legfelsőbb Bíróság másodfokon évente 1000—1100 büntetőügyben ítélkezett, és 350 büntetőügyben benyújtott törvényességi óvást tárgyalt. Ezek kapcsán a beszámoló kiemelte, hogy az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény kiemelkedő társadalomra veszélyessége miatt is, bíróságaink a törvény szigorát alkalmazzák az ilyen cselekmények elkövetőivel szemben. Ennek a fellebbezések elbírálásakor vagy törvényességi óvások emelésével is érvényt kell szerezni. A Legfelsőbb Bíróság és az alsó fokú bíróságok figyelemmel vannak arra a törvényi parancsra, hogy halálbüntetést csak kivételesen és akkor lehet kiszabni, ha a bűncselekmény és az elkövető kiemelkedő társadalomra veszélyességére' a bűnösség magas fokára figyelemmel a társadalom védelme csak ennek a kivételes büntetésnek az alkalmazásával biztosítható. Ezt jelzi, hogy a halálbüntetésre emberölés bűncselekménye miatt került sor, 1985-ben kettő, 1986-han pedig egy esetben. Ide tartozik, hogy a Legfelsőbb Bíróság már az idén ¡s hozott egy halálos ítéletet. Tapasztalati tény, hogy az élet és a testi épség elleni bűncselekményeknél jelentős az alkoholtól befolyásoltság, és igen nagy az ittasságból eredő gátlástalanság szerepe, A Legfelsőbb Bíróság ezért testületi állásfoglalásban adott iránymutatást a bíróságoknak az alkoholisták kényszergyógyitásának elrendelésénél figyelembe veendő szempontokra. Hasonló területen a kábítószerrel viszszaélés büntetőjogi megítélésében mutatkozó bizonytalanságok eloszlatása végett hozott elvi- döntést A vagyon elleni bűncselekményeket gyakran a nem dolgozó, munkakerülő személyek követik el. Ezért került bevezetésre a szabadságkorlátozással járó szigorított javitó-nevelö munka büntetés. A közlekedési bűncselekmények viszonylag nagy számával füec össze az, hogy a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseivel segítette az ittas vezetés miatti cselekmények megítélését, és kollégiumi állásfoglalásban összefoglalta a járművezetéstói eltiltásra vonatkozó korábbi esetj állásfoglalásait. Miként korábban is, e beszámolási időszakban is igen csekély volt, és az összbűnözéshez képest százalékosan alig fejezhető ki az állam elleni bűncselekmények száma. Szilbereky Jenő kijelentette, hogy a bíróságok büntetéskiszabási gyakorlata a beszámolás időszakában törvényes, általában egységes és egyúttal egyéniesített is volt. Fokozottan (Folytatás a 2. oldalon.) k