Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-14 / 38. szám
3 Szombat, 1987. február 14. Programvezérlésű gépsor Kinőtte régi műhelyeit a Fémtex Ipari Szövetkezet galvánüzeme, időszerű lett a Rákóczi utcai részlég bővítése, korszerűsítése. Eddigi működésük — különféle fémalkatrészek és berendezések felületkezelése — hamarosan bővül, mert kialakítás alatt áll egy programvezérlésű, duplex nikkelezősor. E technológia előnye, hogy az ily Somogyi Kdrolyné fölvételei módon kezelt fémtárgyak fokozottan korrózióállók és esztétikusabbak. A régi horganyzósor már részben fölújítva működik — ezt is programvezérlésűre alakítják —, de a fokozottabb környezetvédelemre is gondolnak: korszerűsítik a meglevő szennyvízkezelő berendezést is. Felvételeink a galvánüzemben készültek. Nehéz volt, de sikeres Az Egyetértés Szakszövetkezet több mint negyedszázados történelme során a második legjobb eredménnyel, közel 20 milliós nyereséggel zárta az 1986-os évet. A tegnap, pénteken délelőtt megtartott zárszámadó és tervtárgyaló küldöttgyűlésen Boroás István elnök beszámolója előtt köszöntötte a megnívott vendégeket, köztük Gyárfás Andort, az MSZMP KB politikai munkatársát. A más szövetkezetekben is tapasztalható szárazság és a fagykárok mellett itt még a nyári jégverés is sok pénzt kivett a tagság zsebéből. Az üzemi almásban és környékén igen nagy pusztítást veszett, így csak olcsóbb léalmaném tudtak a termést értékesíteni. A fűszerpaprika árnövekedése jól jött ugyan, de a szárazság miatt nagyon gyengék voltait a hozamok. Az őszibarack viszont rekord bevételt hozott. Az állattenyésztésben nélkülözhetetlen lucerna jó termést adott. A most bevezetett nedves tárolásról kedvező a felhasználók véleménye. A volt fóliatelepen a gyökeres szőlővesszö-előállitas jó üzletnek bizonyult. Érdekes ellentmondás, most, hogy az almatermés nem sikerült, és zsírtárolásra bérbe adtak a hűtőtárolót, ebből a tevékenységből a szokásosnál nagyobb nyereség származott. A zöldség-gyümölcs termelés a saját felvásárlás és keZárszámadás Zákányszéken reskedelem nélkül nehezen elképzelhető. A 23,6 milliós bevétel a korábbinál nagyobb árutömeget takar. A burgonya átvételi árban nem mentek 4 forint alá, holott alig tudták akkoriban enynyiért továbbadni. A nyereséget leginkább a bérszállítás kikapcsolásával tudták növelni. A minőségi árut maga a vevő keresi meg. A szakszövetkezet eredményes működéséhez nagyban hozzájárult a 108 millió forintos tagi értékesítés. Azonoan zavarólag hatott a roszszabb termés mellett a felvásárlásban tapasztalható anarchikus verseny. Az állattenyésztés jövedelmezőségére tett központi intézkedéseket nem szabad befejezettnek tekinteni, az itteni tapasztalatok a hús- és a tejtermelésben további gondokat vetnek fel. A sertésfelvásárlás 9 százalékkal csökkent. Az elöregedett géppark cseréjére 6,5 milliót tudtak forditani, s a keresetek 9 százalék körüli növelésére is sort kerítettek. öröklött adottság, hogy alacsonyról s.tartoltak a bérezésben, s a felzárkózás nem könnyű. A rendkívül aktív hozzászólások érintették a szakszövetkezeti formával, a kistermeléssel összefüggő kérdéseket. Majd Gyárfás Andor a magyar gazdaságban tapasztalható általános tendenciákról, valamint a mezőgazdasági termékek külpiaci versenyhelyzetéről szólt. Hangsúlyozta, hogy a termelésben igen nagy fejlesztési lehetőség a tagság pénze, olyan közös érdekeltséget kellene megvalósítani, amelyek aktivizálnák ezeket a forrásokat. A szerkezetváltást, a fokozott minőségi követelmények kielégítését, a vertikális termelői szemléletet és gyakorlatot kell előtérbe helyeznünk. A mezőgazdaság csak így maradhat a népgazdaság stabilizáló ágazata. Ezután az 1987-es tervek megtárgyalása következett. A tervezett nyereség az idejhez hasonló, fejlesztésre 2l",8 millió forintot szánnak. A gépbeszerzések mellett az ültetvénytelepítésre és -ápolásra fordítanak jelentős összegeket, emellett állami támogatást igénybe véve hozzálátnak egy fejőház megépítéséhez, illetve a tehenészeti telep férőhelybővitő rekonstrukciójához. Az utóbbi napok fagyai azonban még beleszólhatnak e szép elképzelésekbe. A szőlőben, gyümölcsösben a fagykárokat most mérik fel, s ennek megfelelően már látszik, hogy tervkorrekciókat kell alkalmazniuk. T. Sz.' I. Kinek keze, kinek lába... ... elterjedt a hír a városban: mostanában megmegállítják az áruházi vásárlókat, az éttermekben ebédelőket, az ügyeiket intézőket, s megkérdik tőlük, véletlenül nincsenek-e épp munkaidőben munkahelyüktől távol. A híresztelésben legmesszebb az az illető ment, aki feleségének elmesélte: egyszercsak lezárták a nagyposta ajtaját. a bentlevőket csak igazoltatás után engedték ki, s aki „lógott", azt megbüntették, valamint a munkaadóját is értesítették. Még mielőtt bárki is elhinné, hogy efféle megtörténhet. gyorsan világgá kürtölöm: nem zártak le semmiféle ajtót, nem zaklatták a pénzfeladásra várakozókat, nem fizettettek az 1. számú postahivatalHallom, hogy... ban senkivel semmiféle kétszáz forintokat. (Ezt a hivatal vezetőjétől tudom, aki maga is kapta a telefonhívásokat. Olyanoktól is többek között, akiknek ez idő szerint épp a munkaidőalap védelme okozza a legtöbb gondot, de az ellenőrzésnek ezzel a híresztelt módjával semmiképp sem értenek egyet.) Már most adódik a kérdés: mi történhetett? Azt hiszem, megtaláltam a választ. Férjnek elege lett abból, hogy hónap elején számla- és csekkbefizetésekkel töltse az idejét, s a „nemszeretem-feladatot" ily találékonyan rázta le magáról egyszer s mindenkorra: „anyukám, nekem nincs havonta kétszáz forint kidobni való zsebpénzem! Többet engem ne is kérj, hogy a postára (OTP. be, takarékszövetkezetbe, díjbeszedőkhöz stb.) menjek! Inkább nyissunk átutalási betétszámlát". Ugye értik mér? Ez a hí. resztelés a legügyesebb üzleti fogás, amit pénzintézet valaha kitalált. Egy fityinget sem költve reklámhadjáratra — a pletyka ma még ingyenes —, ügyfeleinek száma egy csapásra megduplázódik. Am ha mégsem övék lenne a kezdeményezés, az ötletdíjat nagyvonalúan nem kéri: P. K. S ebészi bravúrnak is mondhatnánk az idegsebészeti klinika traumatológiainak őszi operációsorozatát, ha egyáltalán vágynának ilyen jelzőkre. Megírtuk annak idején, hogy cirokvágó gép szelte le egy kislány lábát,, és egy orvoscsoport visszavarrta. Csontokat, ereket, inakat, idegeket és szöveteket vágott el a gép, a korábbi gyakorlat szerint a legnagyobb igyekezet mellett is csak csonkja maradhatott volna meg a lábának. Később említettük azt is, egy másik írásban, hogy a rá következő héten egymás után négy beteget hoztak be a mentők úgy, hogy kezük alkatrészeit külön zacskóban jegelték. Sok órás műtétek árán ezeket is sikerült visszavarrniuk. Mindenki gondolhatja, itt nem a varrás tényén van a hangsúly, hanem, azon, hogy vissza is nőttek régi helyükre, és mozgatni is tudják őkeS. Figyelemmel kisértük gyógyulásukat, rendszeresen akartunk tudósítani állapotukról, de mindig kértek bennünket az orvosok, várjunk még. Számukra a sikert a teljes gyógyuláis jelenti, az pedig hosszadalmas ilyen súlyos esetekben. Most. azonban ismét megkértük dr. Simonka János Aurél adjunktust, a csoport egyik tagját, tájékoztasson bennünket. A beteget is, a betegséget is titoktartás kötelezettsége övezi, teljes nevet tehát most sem írunk. Ibolya lába teljesen meggyógyult, terheléssel is jól jár. Ügy mondják, szépen átépült a csont, hétköznapi nyelvre fordítva, összeforrt Hajlik a bokája, bár többnyire a sarkára lép. A lábujjak mozgatását még gyakorolnia kell. Gipszben csak rövid ideig volt, le kellett venniük, mert föltörte a lábát Járókerettel járt — ezt meg járókának nevezte el a kórházakat is ismerő köznyelv! —, állandó orvosi fölügyelet mellett. Körülbelül három hete, hogy eszközök nélkül, szabadon közlekedik. Haza is mehetne, de egyrészt ő se akar hazamenni, másrészt! az orvosok is jobb megoldást keresnek. Anyja meghalt a télen, így a családi környezet még bizonytalanabbá vált. Olyan helyet keresnek neki, ahol dolgozni is tud, és nem lenne magára hagyatva se. Föltétlenül tanácsi segítségre van szükség, de nehezíti a dolgot, hogy Békés megyéből jött. Egy áttétellel több. Egyébként gyakran előfordul, hogy ilyen velejárója is van egy-egy műtétnek, de legtöbbször az öregebbekkel és a társadalom oeremén élőkkel. Mínusz húszfokos hidegben hová küldenék azt, aki magát kiszolgálni még nem tudja vagy otthona sincsen. Ne felejtsük el, nyomorult életek is koncentrálódnak a klinikákon. Nehezítik a helyzetet ag ital rabjaj. Akkor is mennének, ha nincsen hová. és ha tíz forintjuk van. azt is italra adnák. A keze sérült négy ember gyógyulásának leírása előtt hadd említsünk égv ötödiket is. Nyomdában dolgozott Imre. A szupermodern és agyonbiztosított papírvágó gép hirtelen megbolondult, és lemetszette a jobb keze fejét. Előbb Csabára vitték a mentők, és onnan küldték ide. Mindenáron Pécsre akarta vitetni magát, hiszen a tévében azt mondták, ott vissza tudják varrni. Nem vihették, mert ha későn érkezik, elkésik, másrészt Csabán azt is tudták, hogy nálunk is visszavarrják. Amikor találkoztam vele, mind a négy ujja mozgott már, csak a hüvelykujj végződött csonkban. Útközben, a nagy sietségben, elkallódott a toldaléka. Zongorajátékosi már nem lesz belőle, de a mükéznél milliószor többet ér így. A négyből csak egy van, akinél nem sikerült teljesen az operáció. Három viszszavarrt ujjából kettő működik, a harmadik azonban kicsit merevebb maradt. Olyan is volt, akinek gyűrű tépte ki az ujját — beakadt valamibe olyan erősen, hogy tőből szakadt ki —, mégis visszavarrták. Sokkal rosszabb a kitépett, mint a törött vagy a levágott, mert itt rongyosan szakad minden. A gyűrűsujjat vezérlő ín például majdnem a könyökhajlatból tépödött ki. Nemcsak megmaradt, de egyetlen perc kivételével mozgatni is tudja. Túlzottan anyagiasak vagyunk mostanában, amióta fogytán fogy a pénzünk, megkérdeztem tehát, mennyivel kerül többe a tízórás bíbelődés, mint az egyszerű nyisszentés. Nagyjából kibogoztuk, de nem írom le: drágább, öt év alatt körülbelül duplájára emelkedtek az árak, noha a költségvetés alig mozdult fölfelé, és közben legalább háromszor annyi a beteg. Erre már csak ráfejelés a nagyon finom munkák magas költsége. Megint előállt a szokásos kettősség: az élet egyre jobban követeli a nagyon elmélyült és aprólékos operációkat, a régi normák viszont egyre szorítanák vissza őket. Ráadásul itt a hivatástudat is: ami érdemes és értelmes, azt mag kell tenniük mindenáron. A szegénységünkből fakadó kötelező takarékosság elismerése mellett is arra vannak kényszerítve emberségük és szakmai hitelük révén orvosaink, hogy alkalmanként a sokkal nehezebb, ennélfogva költségesebb megoldást válasszák. N em tehetik meg, és soha nem is teszik, hogy elővegyék a fűrészt, csak azért, mert az az olcsóbb, ha van remény az alkalomhoz illő tökéletes gyógyításra. Egy visszavarrt végtag vagy akár annak egy része is értékesebb a beteg és a társadalom számára, mint egy aktuálisan „olcsó" csonkolás. Lépten-nyomon hangoztatjuk, minden embernek joga van az elérhető teljes gyógyulásra, akinek kezét vagy lábát érte baj, ha sok ezer forint megy is rá, akkor is segíteniük kell. Ismételjük: belső parancsra, és a társadalom igazi érdeke szerint is. Horváth Dezső Belföldre, külföldre n gyógyszeripar tervei A gyógyszeripar az idén is a népgazdasági átlagnál gyorsabban fejlődik. Termelését a tavalyihoz hasonló ütemben, körülbelül 7 százalékkal bővíti. Ebből a hazai intézményeknek 3 százalékkal több gyógyszert szállítanak, mint a múlt esztendőben. A tervek szerint az 1986. évinél mintegy 11 százalékkal több gyógyszert és növényvédő szert értékesítenek a gyógyszeripari vállalatok a szocialista országokban. A gyógyszeripari vállalatok konvertibilis kivitele az idén várhatóan 7 százalékkal lesz nagyobb, mint tavaly. Az előzetes vállalati tervek eredetileg csak 2,3 százalékos növekedést tartalmaztak, de három nagy gyógyszergyár — az Alkaloida, az Égis és a kőbányai — olyan jelentős többletvállalásokat tett, amelyek teljesítésével megvalósítható a tőkés exportnak ennél jóval nagyobb mértékű emelkedése. A gyógyszeripar tavaly is túlteljesítette konvertibilis kivitelének előirányzatát. A külpiaci viszonyok kedvezőek a hazai gyógyszeripar értékesítéseinek bővítéséhez; a medicinák világpiaca kiegyensúlyozott, a külföldi eégek egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a magyar készítmények, hatóanyagok iránt. Kedvező változás, hogy a gyógyszeripar konvertibilis exportjában az idén 1-2 százalékkal nő a kész, a hatóanyagoknál magasabb áron értékesíthető gyógyszerek aránya. Az 1987-re előirányzott tőkés szállítások több mint 40 százalékára már érvényes szerződéssel rendelkeznek a vállalatok. A gyógyszeripar vállalatai az idén várhatóan mintegy 400 millió forint bevételre tesznek szert a licenc- és know-how-eladásaik után kapott dijakból. Ez az összeg csaknem 130 millió forinttal haladja meg a múlt évben hasonló forrásokból származott eredményt. A gyógyszer-, növényvédőszer- és intermediergyártás központi gazdaságfejlesztési programjának megfelelően folytatódik a gyógyszergyártás korszerűsítése. A gyógyszeripar az idén is több százmillió forintot fordít újabb eredet) készítmények kutatására, külföldről vásárolt licencek honosítására. A korábbi kutatások eredményeként tavaly hét új hazai gyártású készítményt hoztak forgalomba. (MTI) Gyarapodó takarékszövetkezetek 1986-ban tovább gyarapodott a takarékszövetkezetek betétállománya, amely az év végén 40,8 milliárd forint volt, 18,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A taglétszám csaknem 100 ezerrel növekedett, s meghaladta az 1 millió 900 ezret. A Szövosz takarékszövetkezeti főosztályán az MTI munkatársának elmondták, hogy a 260 szövetkezeti bank 1986-ban 86 új kirendeltséget, illetve betétgyűjtő pénztárt nyitott, közöttük tizenötöt a fővárosban. Ezekben a kirendeltségekben — alig féléves működésük alatt — 160 millió forint betétet helyezett el a lakosság. A tagsági viszony erősödését, a szövetkezetek munkája iránt megnyilvánuló bizalmat jelzi, hogy egy év alatt két és félszeresére nőtt, s ma már megközelíti a 2,2 milliárd forintot a takarékszövetkezetek részjegyállománya. A takarékszövetkezetek 1986-ban 11 milliárd 18C millió forint kölcsönt folyósítottak, ez 53 százalékkal haladta meg az előző évit. A személyi és az áruvásárlási hitelek összege 4,9 milliárd forint volt. Az építési és a lakásvásárlási kölcsön összegét 1985-höz képest kétszeresére emelték, így az meghaladta a 4,4 milliárd forintot.