Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-13 / 37. szám

to Péntek, 1987. február 6. Szlukalin tájékoztatója A Szovjetunió orezágépító munkájának feladatairól, a társadalom mélyreható átalakításának folyamatairól tájékoztatta csütörtökön a magyar sajtó munkatársait a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Borisz Sztukalfn, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az SZKP Központi Bizottsága januári ülésének tükrében szólt a tennivalókról. Aliként elmondta, a testület tanácskozásán felmérték az SZKP XXVII. kongresszujsán elhatározott gyorsítás programjának eredményeit, mélyrehatóan elemezték a kibontakozást gátló tényezőket, s konkrét feladatokban fogalmazták meg a fejlődés irányait. A Központi Bizottság önkrtikusan, elvi megközelítésben értékelte a folyamatokat, 6 a vélemények ütközésének is teret engedő élénk vitákban alakította ki a helyzet megítélését és a fejlődés irányait rögzítő határozatát. A testület állást foglalt amellett, hogy tovább kell folytatni a gazdaság és a társadalom átalakításának programját, s ennek legfontosabb eszközeként a nyilvánosság erősítését, a szocialista demokrácia átfogó kibontakoztatását, a kádermunka színvonalának emelését jelölte meg. A demokrácia kiteljesedésének folyamatába illeszkedve több olyan új törvénytervezetet dolgoztak ki, illetve készítenek elő, amely széles körű társadalmi vita ;után emelkedik törvényerőre — mondotta Borisz Sztukalin, s végezetül megköszönte a magyar sajtó munkáját, amellyel figyelemmel kíséri az SZKP politikáját, és támogatja a szovjet belés külpolitikai törekvéseket. Magyar fölszólalás Bécsben £3 Genf (MTI) Szinte általános az egyetértés a leszerelési bizottságban, hogy az elsőrendű cél az atomfegyver-kísérletek, illetve a vegyi fegyverek eltiltása, valamint az űrhadviselés megelőzése. Erről beszélt a testület csütörtöki ülésén Meiszter Dávid magyar nagykövet, rámutatva: a fegyverkezési versenyt szító atomfegyver-kísérletek eltiltása nélkül meddő minden erőfeszítés a nukleáris leszerelésre. A Szovjetunió immár másfél éves egyoldalú moratóriuma jó alapot teremtett a megállapodáshoz — annál sajnálatosabb, hogy az Egyesült Államok éppen a leszerelési ülésszak megnyitásának napján válaszolt újabb kísérlettel. Ljuberek provokációja Moszkvában Geraszimov sajtótájékoztatója 0 Moszkva (MTI) Kihívónak minősítette az újabb, a moszkvai békefó,rum megnyitásának küszöbén végrehajtott amerikai atomrobbantást Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium főosztályának vezetője csütörtöki moszkvai tájékoztatóján. Egyidejűleg emlékeztetett arra, hogy Genfben megszakadt a nukleáris kísérleti robbantások beszüntetéséről és betiltásáról folytatott szovjet—amerikai tárgyalások negyedik fordulója. Ezután Geraszimov szóvivő közölte, hogy kínai kereskedelmi kormányküldöttség tartózkodik a szovjet fővárosban. Feladata, hogy részt vegyen az 1987. évre szóló szovjet—kínai árucsere-forgalom tervének kidolgozásában. Elmondta: szovjet részről felfigyeltek arra, hogy a Kínai Népköztársaság aláírta a Csendes-óceán atomfegyver-mentességéről szóló, úgynevezett raratongai szerződéshez füzöttl 2. és 3. számú jegyzőkönyvet. Emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió a múlt év decemberében írta alá ezeket az okmányokat. Gennacvij Geraszimov a továbbiakban aggodalmának adott hangot a libanoni palesztin táborok körül kialakult helyzet miatt. Mint mondotta, meg kell szüntetni a táborok blokádját, lehetővé kell tenni az élelmiszer- és gyógyszerszállítmányok bejutttatását, véget kell vetni a síiták és a palesztinok közötti testvérgyilkos összetűzéseknek. Szovjet vélemény szerint ebben nagy szerepet játszhat az Arab Liga szervezete. A külügyi szóvivő hivatalosan közölte, hogy a Szovjetunióban 21, szerzett imA Plért Kereskedelmi Villalat Dél-magyarországi Kirendeltsége, Szeged, Lenin krt. SS—17. FELVESZ: FOLYÖSZÁMLAVEZETÖT (könyvelöt) és lehetőleg 3—4 éves gyakorlattal rendelkező bérszámfejtőt. Jelentkezni: a fenti elmen. munelégtelenségi tünetegyüttesben (AIDS) szenvedő beteget tartanak nyilván, közülük 20 külföldi, a huszonegyedik egy fiatal lány, aki fertőzött injekcióstű használata következtében kapta meg a betegséget.. A szovjet orvosok kidolgozták és alkalmazzák a betegség diagnosztizálásának módszereit. Szovjet vélemény szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) májusi közgyűlésén ki lehet dolgozni a betegség leküzdésével kapcsolatos megfelelő nemzetközi ajánlásokat. Geraszimov szólt arról is, hogy folyik a Szovjetunióból kitelepülni kívánó állampolgárok kiutazási kérelmeinek elbírálása. Kilenc olyan raevet olvasott fel, akiknek esetében biztonsági okokból nem engedélyezték a kiutazást. Ez a kilenc személy a Szovjetunió biztonságát érintő állami és katonai titkok birtokában van — mondotta. Egy kérdésre válaszolva Geraszimov szóvivő megerősítette, hogy egyes személyek kiutiazási kérelmének megtagadása miatt egy kisebb csoport ismét tiltakozó felvonulást tartott csütörtökön reggel a moszkvai Arbaton. Ez a harmadik ilyen megmozdulás. Mivel a kis létszámú tüntetések helyszíne azonos, ezek provokatívnak tekinthetők. A szovjet hatóságok nem léptek fel a résztvevőkkel szemben, csakis arra törekedtek, hogy elejét vegyék a tüntetők és a járókelők összecsapásainak, a verekedések résztvevőit vették csak őrizetbe. Az incidenseket feltehetően az úgynevezett „ljuberek" provokálták. Ezek a fiatalok egy Moszkva környéki iparvárosról (Ljuberci) nevezték el magukat, innen jött első csoportjuk, s a maguk eszközeivel — sok(szor ököllel — próbálnak nekik tetsző rendet teremteni az utcákon. A tüntetők követelései nyilvánvalóan nem nyerték meg a „ljuberek" tetszését, mert összetűzések kezdődtek az Arbaton. Geraszimov kijelentette: a hatóságok nem támogatják a „ljuberek" fellépését. Lehetséges, mondta, hogy egyes nyugati újságírókat is ők bántalmaztak. A hatóságok semmi esetre sem akartak kárt okozni az újságíróknak, mondta Geraszimov azzal kapcsolatban, hogy egy nyugati tudósító kijelentette, bántalmazták a sétálóutcán. Kormányszóvivői értekezlet Bányász Rezső a kormányszóvivői értekezleten elsőként a közleményben szereplő témák közül a tavalyi népgazdasági terv teljesítésének tapasztalatairól szólt (a Magyar Hírlap kérdésére). Elmondotta: a Minisztertanács fő megállapításai lényegében azonosak voltak azzal az értékeléssel, amit az MSZMP KB adott tavaly novemberi ülésén. Ugyanakkor — tette hozzá — a Központi Statisztikai Hivatal beszámolója a tavalyi munkáról további gyengeségeket tárt fel, olyanokat, amelyeket az év vége előtt még nem lehetett látni. A kormány mindezek alapján számba vette, hogy az egyes tárcáknak milyen konkrét és haladéktalan feladatai vannak a gazdaságszervező munkában. Ezek a tennivalók nem térnek el a novemberi KB-határozatban megjelölt, az egységes cselekvés alapjául szolgáló feladatoktól. A tervezett munkaerő-átcsoportosításokkal foglalkozva (a Népszava kérdésére) a szóvivő felidézte, hogy erről a témáról az utóbbi időben számos fórumon tárgyaltak, s a közvéleményt is foglalkoztatja. A kormány is nyomon követi ezeket a folyamatokat, és megteszi az előzetes intézkedéseket. Jelenleg még nem lehet pontos számot emliteni, megalapo-» zatlan lenne akár tíz-, akár százezrekről beszélni a munkaerőmozgással kapcsolatban. Az lenne kívánatos, hogy ha a gazdasági eszközök révén gyorsulna fel az átcsoportosítás, s a munkaerő abban az irányba mozdulna, ahol a leghatékonyabban, a leggazdaságosabban lehet foglalkoztatni — hangoztatta. Az MTI kérdésére Bányász Rezső beszámolt arról, hogy a népi ellenőrzés milyen következtetéseket vont le az újonnan átadott lakások minőségével és a szavatossági kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos vizsgálat nyomán. A népi ellenőrök megállapították, hogy nincs lényeges előrehaladás, javulás a lakások minőségét illetően. A lakásárak növekedtek, az igények fokozódtak, s úgy tűnik — mondotta —, hogy ezzel együtt a feltárt hibák is nagyobbakká váltak. A lakosság ezzel kapcsolatos elégedetlensége teljes mértékben indokolt. Sokan hosszú éveken keresztül szinte mindenről lemondanak azért, hogy megfelelő lakáshoz jussanak. Nem csodálható, hogy nem hagyják szó nélkül a rossz, a hanyag munkát. Sajnos, a várakozások ellenére nem nőtt, hanem csökkent a lakásépítő-kapacitás, s egyes vállalatoknál — hogy megtartsák a szakernbereket — még mindig elnézik a felelőtlen munkát. Emellett a szavatossági jogok jelenlegi bonyolult rendszere nem védi kellőképpen a lakásvásárlók, építők érdekeit. Nem jobb a helyzet a magánépítkezéseknél sem. Óvatos becslések szerint a lakásépítésben a rossz minőségű munka miatt keletkezett károk összege eléri az évi 2 milliárd forintot. A Minisztertanács a KNEB jelentésében foglaltak megvitatása után megszabta az építésügyi tárca és a tanácsok ezzel kapcsolatos feladatait. A bérlők, tulajdonosok érdekeinek védelmében (tette hozzá o Magyar Rádió érdeklődésére) egy olyan útmutató készül, amely áttekinthető tájékoztatást nyújt a lakáshasználók jogairól és kötelezettségeiről. Remélhetőleg minőségjavító hatása lesz annak a rendelkezésnek is, amelynek értelmében január l-jétől a kivitelező csak a hiánypótlásokat köMagyar-olasz kapcsolatok Express-bál MÁRCIUS 7-ÉN A HUNGÁRIA SZÁLLÓBAN. Asztalfoglalás: Express utazási iroda, Szeged, Kígyó utca 3. Telefon: 22-522, 11-310. Az érintkezések zavartalanságát nem veszélyezteti az sem, hogy* a két különböző társadalmi berendezkedésű ország más-más katonai tömb elkötelezett tagja. A történések azt mutatják, hogy mindkét ország töretlen diplomáciai aktivitással szolgálja a kelet—nyugati párbeszéd előmozdítását, bizonyítva ezzel is a kis és közepes nagyságú országok fontos szerepét a kedvező európai légkör megteremtésében. A magyar—olasz kapcsolatok a hetvenes évek elején kezdtek erőteljesebben bővülni. Kedvező feltételeket teremtettek ehhez a legfelső szintű találkozók, amelyek sorában kiemelkedő volt Lázár György 1975-ös, s Kádár János 1977-es olaszországi útja. Az élénkülésnek újabb lendületet adott Bettino Craxi olasz kormányfő 1984-es budapesti látogatása, s az együttműködés fejlesztésének további lehetőségét ígéri Lázár György miniszterelnök közelgő olaszországi utazása. Olaszország egyike legfontosabb kereskedelmi partnereinknek: a tőkés országokba irányuló kivitelünk, s az onnan származó behozatalunk tekintetében — az 1986-os adatok alapján — a harmadik helyet foglalja el. Gazdasági kapcsolatainkra ennek megfelelően az élénkülés jellemző. E területen kontaktusaink bővülése több okkal is magyarázható. A fejlődést elősegítette a két ország gazdaságának egymást kiegészítő jellege és a kedvező földrajzi fekvés. Ugyanakkor említést érdemel az is, hogy a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek elejéig különböző kedvezőtlen világgazdasági folyamatok és a Közös Piac korlátozó intézkedéseinek hatására a forgalom csökkent. Ezt a tendenA Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársaság közötti kapcsolatok rendezettek, alapvetően problémamentesek, a kétoldalú kontaktusok elmélyítését egyetlen területen sem hátráltatják megoldatlan kérdések. Mindez egy másfél évtizede tartó párbeszéd eredménye, amel>\ek során mindkét fél hitet tett az európai enyhülési folyamat, Helsinki szellemének megtartása mellett. ciát váltotta fel az utóbbi években, különösképpen tavaly a kereskedelem már említett fellendülése. Volt tehát tere a bővülésnek, s a kölcsönös előnyök alapján további lehetőségek is kínálkoznak. A múlt évi árucsere-forgalom értéke csaknem 550 millió dollár volt. Hazánk legnagyobbrészt mezőgazdasági, élelmiszer-ipari termékeket szállít a dél-európai országba, onnan pedig korszerű technikájú beruházási javak, fogyasztási cikkek érkeznek. Exportcikkeink közül kiemelést érdemel a vágójuh, a sertéshús, a nyúl, a baromfi, illetőleg a polipropilén és IUDD acéliermek. Keresettek a magyar izzólámpák, és nagyobb mennyiséget szállítunk elektromotorokból, valamint hutőgépkompresszorokból is. Fogyasztási cikkeink közül a herendi porcelán és a bőrruházati termékek érdemelnek említést. Importunk kétharmadát anyagok, félkésztermékek és pótalkatrészek adják. Behozatalunk jelentősebb tételei: a vegyipari alapanyagok, a cipőipari kellékek és a ruházati bőráruk. Gazdasági kapcsolataink továbbépítéséhez megvannak a lehetőségek, és a kö>* csönös szándék az akadályok felszámolására. Az előrelépéshez mindenekelőtt szükséges lenne oldani bizonyos adminisztratív kötöttségeken: a magyar vállalatokat ugyanis hátrányosan érintik azok a mennyiségi korlátozások, megkülönböztetések, amelyek nehezítik az Olaszországba irányuló exportot. Ugyanakkor nagyobb figyelmet érdemel, hogy közös igény mutatkozik a magyar és az olasz vállalatok közötti kooperációs kapcsolatok bővítésére. Jelenleg 26 termelési kooperációs megállapodás van érvényben. Tavaly megalakult az első magyar— olasz vegyes vállalat, az élelmiszer-ipari gépeket gyártó, pécsi székhelyű SOMÁK. De újabb kooperációs lehetőségek kínálkoznak a többi között az energiagazdálkodás, a csomagolástechnika, az elektronika, a közlekedési eszközök gyártása, a biotechnika, valamint a hulladék- és melléktermék-feldolgozás területén. Három olasz nagyvállalattal — ENI, FIAT, MONTEDISON — kereskedelmi együttműködési keretmegállapodás van érvényben. További, még kiaknázatlan lehetőséget rejtenek a harmadik országok piacaira irányuló közös szállítások is. Évszázados múltú hagyománya s eredményesen fejlődő jelene van a magyar— olasz kulturális, tudományos kapcsolatoknak. E területen kiemelésre kínálkozik a Római Magyar Akadémia tevékenysége, amely az utóbbi időben mind többet tesz hazánk történelmének ' olaszországi megismertetéséért. További javulásra van azonban szükség a magyar irodalom, film szélesebb körű itáliai terjesztésében. Ez nem mondható el az olasz kultúra értékeiről, hiszen film- és tévémüvészetük, irodalmi alkotásaik folyamatosan jelén vannak a magyar kulturális életben. (MTI) vetően nyújthatja be a végszámlát. A kormány továbbá kötelezte az építésügyi minisztert, hogy a félév végéig állítson össze az építtetők és a vásárlók jogainak érvényesítését, illetve azok kibővítését szolgáló előterjesztést. A tankötelezettségi törvény végrehajtásának tapasztalatairól (a Magyar Nemzet kérdésére) a szóvivő elmondta: az alapvető gond az általános iskolai oktatásban van. Tantervüket jó néhány évvel ezelőtt modern pedagógiai koncepciók alapján állították össze, de úgy tűnik, nem számoltak kellőképpen a gyermekek fizikai, pszichikai adottságaival, teherbíró képességükkel. A Tiszatáj című folyóirat sorsáról — a Magyar Nemzet kérdése utalt arra, hogy ez az irodalmi és kulturális lap hónapok óta nem jelenik meg — Bányász Rezső a következőket mondotta: — Ismeretes, hogy a Tiszatáj című, Szegeden megjelenő megyei folyóirat fenntartója tavaly a kiadvány átszervezését határozta el. A lap ezért 1986 második félévében nem jelent meg. A múlt év vége felé az új sajtótörvény előírásainak megfelelően a lap gazdája, a Csongrád Megyei Tanács javaslatot tett a szerkesztőség új összetételére. Javaslatukkal egyetértve — a sajtótörvény, illetve annak végrehajtási rendelete értelmében — a Tiszatáj szerkesztőbizottságának elnökévé Tóth Béla József Attila-díjas írót, a szegedi Somogyi Könyvtár igazgatóját, főszerkesztőjévé Kaposi Márton egyetemi docenst, főszerkesztő-helyettesévé pedig Lengyel András irodalomtörténészt neveztem ki. Megkapták kinevezésüket a szerkesztőbizottság tagjai és a szerkesztőség más munkatársai is. Ezt követően rögtön megindult a műhelymunka, és úgy értesültem, hogy az 1987. január—februári szám március elején megjelenik. A múzeumokban őrzött értéktárgyak biztonságával foglalkozó kérdés kapcsán (Magyar Hirlap) a szóvivő egyebek között arról szólt, hogy a rendőri szervek mindenütt alaposan megvizsgálták a gyűjtemények biztonságának helyzetét. Megerősítették a polgári fegyveres őrséget, s jelentős technikai beruházásokat is végrehajtottak. Lépéseket tettek a 16 legjelentősebb gyűjtemény korszerű védelmére. További lényeges intézkedések is várhatók annak érdekében, hogy műkincseinket megóvják. Egy kérdésre reagálva (Vasárnapi Hirek) Bányász Rezső hangoztatta, hogy üdvözlik és igen nagy figyelemmel, okulásra készen követik a sajtóban kibontakozó közéleti vitákat. A vitázóktól a tévedés és olykor az indulatok jogosságát sem szabad elvitatni — mutatott rá. Az itt-ott fellelhető, túlzottan személyeskedő hang azonban feltehetően csökkenti a polémiák hatásosságát, a vélemények hitelét. Ez a vitamódszer időnként azt idézi elő, hogy a legjobb szándék is a visszájára fordul. A Tájékoztatási Hivatal elnöke beszámolt jugoszláv kollégájával, Szvetozar Durutovics szövetségi sajtótitkárral folytatott megbeszéléseiről : — A tárgyalások mindenben megfeleltek a két szomszédos baráti ország jó kapcsolatának, annak, hogy a kérdések túlnyomó többségében teljesen azonos, megegyező nézetet vallunk. Egyebek között beszéltünk arról, hogy bár a két ország közötti sajtócsere rendkívül kiterjedt, ezt talán még tovább lehetne növelni. Szóba kerültek bizonyos lehetőségek a televíziós műsorok jobb vételével kapcsolatban is. Ezt jugoszláv részről például egy reléállomás építésével segítik elő a magyarlakta területeken.