Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-12 / 36. szám

Csütörtök, 1987. február 12. 3 Búzanemesítők tanácskozása Tegnap, szerdán a Gabo- külföldiek. Ennek ellenére na termesztési Kutatóintézet- az elvetett mag 30 százaléka import, elsősorban jugoszláv. ben kétnapos szakmai össze­jövetelen találkozhattak a szegedi és a martonvásári búzanemesitök, kutatók és agrotechnikusok. Hazánkban szokatlan, hogy azonos terü­Jelen dolgozó, konkurens Barahás Zoltán akadémi­kus. a rendezvény házigaz­dája az ezredfordulóig meg­valósítható kutatási irányo­kat vázolta. Az elmúlt 25 . , , ... évben kettőről 5 tonnányira cegek szoros kapcsolatot eme]kedeM tartanak fenn. Már egy év- K tizede, váltva a két hely­szint, minden esztendőben személyesen is találkoznak a munkatársak. Az idők során így tudatosodhatott, hogy azonos célokért mun­kálkodnak, s ebben jó se­gítség az együttműködés. A nyitóelőadáson Balla László, a marton vásári inté­zet igazgatóhelyettese, a tu­domány doktora így sum­mázta a jelenlegi helyzetet: a magyar nemesitök búza­fajtái minden éréscsoport­ban hozamban és egyéb tu­lajdonságban is jobbak, mint a köztermesztésben levő menyek kicserélésére is. a hektáronkénti termésátlag. Ha hasonló ugrást akarunk, ki kell je­lölni a fő területeket. Ezek a szabadalmaztatás, fajtavé­delem, a termelésstabilitás biztosítása, a minőség, vala­mint a felhasználók igénye szerinti speciális fajták. A módszerek felölelhetik a hagyományos keresztezést, a sejtszövettenyésztést, és a hibridek előállítását. A többi előadás erre a vázra épülve szakterületen­ként végigvizsgálja a teen­dőket. Eközben lehetőség nyílik az új kutatási ered­Fontos feladat D Vöröskereszt a cigány­lakosságért A Vöröskereszt városi ve­zetőségének tegnap, szerdán * megtartott ülésén Pásztiné Mészáros Éva titkár javas­latot tett a városi vezetőség munkatervére, ülés- és ren­dezvénytervére, valamint megtárgyalta a résztvevők­kel a kongresszusi fölkészü­léssel kapcsolatos teendőket. Fontos feladata a humanitá­rius szervezetnek a cigány lakosság körében végzett munka. Eddigi tevékenysé­gükről, sikereikről és nehéz­ségeikről is beszámolt a ve­zetőségnek a titkár a tegna­pi ülésen. Á csukott dosszié 1983. július 14. és 1986. december 18. között sokféle án K.Gy.-nek ad igazat. Az fordulatot vett K. Gy. sorsa. Volt életveszélyben és mun- ítélet indokolásában ez áll: kaügyi döntőbizottsági tárgyaláson, kapott bércsökkentö „A lefolytatott bizonyítási fegyelmi határozatot és kártérítést. Volt alkalmatlan a eljárás során a bíróság meg­rakodógcp-kezelésre és volt alkalmas. Nem adta föl: űzte állapította, hogy... a foglal­az igazságérzete. Most? „A pert megnyertem, de valahogy kozástörténeti adatlapon mégsem vagyok elégedett. Sok munkatársam nem merte, nem bírta így végigcsinálni, felmondtak, elmentek." K. Gy. története cseppet sem tipikus. Ügy értem, ritka az olyan ember, aki nem dobja be a törülközőt az ötödik kudarc után sem, aki negyven, hosszú hónapon át képes magá­ban, s a családjában tartani a lelket, elhitetni velük: egy­szer vége lesz. Szakmailag gyakorlatlan, vizsgával nem rendelkező kötözővel küldték .volna, da­ruzni 1983. július 14-én K. Gy.-t. Tiltakozott, nem akart belemenni a szabálytalan­ságba — végűi mégiscsak munkához láttak, munkahe­lyi vezetőjük kifejezett uta­sítására. „A kötöző nem irá­nyított, gyakorlatlansága és tapasztalatlansága elvonta szakmunkás. Makacs é-s ön­az alperes antiszociális maga­tartására, pszichés állapotá­ra vonatkozó és a meghall­gatott tanúk vallomása sze­rint a valóságnak nem meg­felelő megállapítások... — az orvosszakéítő véleményé­re is figyelemmel —< az al­tek ott róla egy úgynevezett peresnél olyan fokú és foglalkozástörténeti adatla- hosszú ideig tartó neuroti­pot is. Ebből i4ézüt}k: „Csak kus állapotot iejéztek elő, a jogait ismerő, de a leote- amelyek kövélkeZteben áz lességét kevésbé ismerő alperes nem vált alkalmas­egyéniség. A szabályokat sá qrqsJeti rakodógép-ke^e­félremagyarázza, csak az önös érdekét tartja szem előtt. Ebből következtetve, nehezen irányítható. Szak­mailag, mint darukezelő, jó a figyelmemet, majd egy nagy szikrázás, és sistergést hallottam..." A húsz kilo­voltos távvezetéknek a har­madik óra letelte után ment Társadalmi neki K. Gy. „Kiabáltam, legritkább hogy a daru közelébe ne jöjjön senki. Nem ijedtem meg, és azonnal eldöntöttem, hogy továbbmegyek, hisz tudatomban, volt, hogy a daru drótbetétes gumiabron­csokkal van ellátva, ami ző természete miatt a kül­lői munkakörére . . . amely­ből eredően az alperesnek a tényállásban rögzített kára keletkezelt..." Még egy forduló, volt hát­ra. A Csongrád Megyei Bí­róság 1986. december 18-án lektívába nem lud beillesz- helyben hagyta az első re­kedni, munkatársaival nincs kollegiális kapcsolatban. munkában csak esetben vesz részt." A döntés: nem felel kú bíróság ítéletét. A kará­csony előtti „ítélet ellen fel­lebbezésnek nincs hplye". Boldog vég — fel lehetne sóhajtani. K. Gy.-vel néhány múlva az üzemorvos ezt írja K. Gy. vizsgálata után: „Rendben. Alkalmas." A harmadik vizsgálat helyszí­ne a közúti pályaalkalmas­ilyen esetben pillanatok alatt sági intézet, ahová K. Gy. leég. . . Az erőszakos előre­haladás következtében egy szál vezeték elszakadt... a daruban sem kelelkezelt rendszám nélküli munkagé­kár. csak a vezetékben." K. Gy.-l az első fegyelmi határozat előtt senki sem tegállományba kerül (már hallgatja ki. Ezt utóbb visz- másodszor) neurotikus tüne­meg. (Augusztus 2.) Egy hét napja beszéltem utoljára. „Elvinném magától az ira­taimat, fel kell mennem Pestre, hogy visszakapjam a pályaalkalmassági intézetben azt a kategóriát is, amire még most nincs pecsétem. De amire volt. mielőtt el­kezdődött ennek a narancs­sárga irattartónak a vasta­godása." Ráér Pestre utaz­gatni? „Szabadságra küld,-* tek." Es becsukta a dossziét. Vajon végleg? foglal kozástörténeti adatlap­ját is elküldi a vállalat. Ott is lejjebb fokozzák, így pet ajánlanak föl fogadná, de négy neki. El­hétre be­sza is kérik, újat, szigorúb­bat kap helyette, akkor már jegyzőkönyvi meghallgatás után. A jegyzőkönyvből „ké­résemre sem adtak egy pél­dányt ..." Megromlik a viszony K. tekkei. Közben „fut" a fellebbe­zése az alkalmasság megál­lapításáért. A Közlekedési Minisztérium tárcaközi bi­zottsága döntése érteimében 1985. február 5-étöl az ere­Pálfy Katalin Gy. és munkahelyi vezetői deti rakodógép-kezelői mun­között. „Csak azért voltak kakörbe helyezik, vissza. Ez viták, mert a rám kénysze- az első sikere. Az őt ért er­rített szabálytalanságokat köicsi kár kezd megtérülni. nem akartajn végrehajtani." Ezt rpár egy év múlva, 1984. Az anyagi kár kérdése (17 ezer 182 forint) a munka­augusztus 22-én mondja ügyi döntőbizottság elé ke­jegyzőkönyvbe K. Gy., ami­kor panaszt tesz a forgalmi­termelési osztályvezetőnél. Július 25-én ugyanis mun­kalélektani és ergonómiai vizsgálatra küldték. Felvet­rül, '85 nyarán: a kérelem­nek — a vállalat ellenében — helyt adnak. Am most a másik fél fellebbez a Szege­di Munkaügyi Bíróságnál, amely tavaly szeptember 3­Gazdaságpolitikai klub alakul A KISZ Csongrád Megyei Bizottsága gazdaságpolitikai klubot alakit politikai kép­zési központjában (Szeged, Fürj utca 92,B ). A klub nyitó rendezvényére febru­ár 21-én, szombaton reggel 8.30-kor kerül sor. A fog­lalkozásra előadóként meg­hívták Petschnig Máriát, a Közgazdasági Szemle fele­lős szerkesztőjét, valamint Kéri László szociológust, a Társadalomtudományi In­tézet munkatársát. A ven­dégek aktuális gazdaságpo­litikai kérdésekről, illetve ezek ifjúságpolitikai vetü­letéről tartanak előadást. Szól-hassunk olnaptól ifjúsági rovatot indít útjára Ennek — valamint a korábbi (országos a lap. Jóval többről van szó, mint és helyi) párt- és KISZ-határozatok — a Délmagyarország és a KISZ Sze- szellemében végezzük tehát munkánkat ged Városi Bizottsága közötti együttműkö- Szegeden. Teendőink megvilágítására a dés bővítéséről. Mi — az ifjúsági szerve- KISZ 1986 áprilisi szegedi küldöttgyűlésé­zet szegedi képviselői — felelősséggel aka- nek négy pontból álló határozatát — az runk szólni, a sajtó útján is, fiatalokhoz ifjúsági szövetség funkcióinak egyidejű H és idősebbekhez. A betű segítségével lé­pünk a nagyóbb nyilvánosság elé, nem titkoltan azt (is) remélve ettől, hogy szö­vetségünkről teljesebb képet alkothassa­nak az olvasók. Nemcsak arról az igényről van szó, hogy elveinkről, elképzeléseinkről szól­hassunk, hanem arról is, hogy miként hassunk, a feladatok végrehajtása ér­dekében. Ifjúsági szervezetünk a társadalom örök érvényű törvényszerűsé­gét — a megújulást — akarja magáénak tudni: ez az a biztatás és reménység, ami az emberi nem és a felfelé törő gon­dolat folyamatosságát biztosítja. Időszerű az öneszmélés tehát — emberi és társa­dalmi léptékkel mérve egyaránt —, hiszen az emberiség eddigi történelme is azt bi­zonyítja, hogy a fejlődést, az egyén és kö­zösség haladását, kiteljesedését az önmeg­meghatározásával — hívhatjuk segítségül: 1. A KISZ politikai jellegét — a párt ifjúsági szervezeteként — elsősorban az MSZMP-hez való viszony határozza meg. „Ismerjük meg, vállaljuk és hirdessük a párt politikáját, ennek elősegítése érdeké­ben szükséges, hogy közelebb kerüljünk a párthoz, és a párt is kerüljön közelebb hozzánk. A KISZ ugyanakkor tömegszervezet is, de a tagsággal szemben támasztott köve­természet és telmények előírásával és betartásával el­érhetjük, hogy a cél és á program legyen a meghatározó, utána a taglétszám. 2. A KISZ ifjúsági szervezet. Szegeden most legfontosabb korosztálynak a tizen­éveseket, a középiskolás korúakat tekint­jük. 3. A KISZ rétegszervezet is. A külön­böző rétegekben egységes politikai kon­cepció szerint, de eltérő tartalommal, módszerekkel végezzük a munkát. Ezért valósításért folytatott ösztönös és tudatos öt testületet hoztunk létre — jogosítvá­küzdelem jelenti. Természetes, hogy amikor a KISZ részt kér és vállal a társadalmi és gazdasági folyamatok alakításából, közismert (de sajnos gyakorlatában többször csorbát szenvedő) elveket kíván alapul venni. Mert: nincsenek jogok kötelezettségek nyokkal ruháztuk fel ezeket és pénzt biz­tosítunk számukra. Ma már a középisko­lai, ipari, értelmiségi, élelmiszer-gazdasági, valamint egyetemi-főiskolai rétegtanács (ez utóbbit a KISZ Csongrád Megyei Bi­zottságával közösen irányítjuk) végez egy­re eredményesebb munkát. 4. Végül a KISZ mozgalmi típusú szer­nélkül; nincs szabadság rend nélkül; egész vezet ameivnek létfeltetele az önszerve­emberi és társadalmi létünk az igen es zödés: a feladatokat minden szintű szer­a, nem aranyainak felismeresen nyűg- vezetnek magának kell meghatároznia — szik; a vágyak és a realitások bölcs meg- ez is hozzátartozik az önállósághoz. Fon­látása jelenti mind az egyéni és tarsadal- tos hoev az eivek menett rendelkezzen mi előrejutás valóságos orszagutjait vagy eszközökkel is — többek között ezért kén­ösvényeit. Mi akképp vélekedünk, hogy te, vállalta és végzi városi KlSZ-bizottsá­az emberi haladás egy olyan reális es gunk az jfjúsági ház közvetlen irányítását megállíthatatlan folyamat, amelynek alap- (az eltelt rovid idö ellenére talán több, ja az, hogy ami tegnap cel es ideál volt, mint kevesebb eredménnyel). Néhány ál­az megvalósulván mára, új feszultsegeket talános, de szükséges megállapítás még a hord, s ezek teloldasának reven uj eszme- KISZ jellegével, szerepével kapcsolatosan nyek kialakítására sarkall. — különösen most, a „Jövőnk a tét!" fel­Tudjuk, hogy a megújulás iránti igény hívás kapcsán, nem nemzedéki érdek csupán, hanem tár- A KISZ felelőssége, hogv betöltse a tár­sadalmi fontosságú kérdés. De szeretnénk sadalmi jelzőrendszer, segédfunkció, a po­la az ifjúság lelkesedésének — litikai szonda szerepét. Figyelmeztessen a mégis, ha az ifjúság , vagy ahogy Gorkij .fogalmazta jneg: „az igazságok iránti nagyobb érzékenységének" — komolyabb látszatja, foganatja lenne a mindennapok során is. Fel akarjuk ezt kelteni, éleszteni, hogy kezdeményezése­ink, munkálkodásunk révén katalizátora lehessünk ennek az ügynek! A KISZ ebben vállalt szerepét jól kör­vonalazza az ifjúsági szövetség Központi Bizottsága által közzétett felhívás, amely nem kevesebbet állit, mint: „Jövőnk a problémákra, ezeket adja közre, keressen megoldásokat, és vegyen részt azok végre­hajtásában, gyekézzünk ezeknek a követelmények­nek eleget tenni — minél kevesebb papírmunkával! —, személyes példa­mutatással, meggyőzéssel, az igazi értékek megismertetésével (mint például a jó munka, a jó tanulás), elfogadtatásával! Merjünk és tudjunk értelmesen beszél­ni és beszélgetni arról: mi a különbség a 1 tét!" A drámai hangú felszólítás (amely- szabadság és szabadosság között? Mi a nek teljes szövegét közzétették a január különbség a szájhősködés és a forradal­26-aj napilapok) mindenkihez szól, de kér- mi munkálkodás között? déseivel, útmutatásaival elsősorban a Cselekedeteinket előzze meg a párbe­KlSZ-tagokhoz, fiatalokhoz, a különböző széd — kezdeményezzük ezeket —; de ifjúsági rétegekhez fordul. Figyelmezteté- csak az olyan gondolatcseréket tarthatjuk sül álljon itt most ebből néhány tömör tisztességesnek, amelyek „belülről" nézik idézet: „ ... az igazi felelet a mindenna- a magyar valóságot, csak azt a hangütést pi cselekvésben születik." „Ne várjunk tartjuk igaznak, amely a jövő alakulásá;­másra!" „A küzdelmet más nem vivja nk építője tud lenni. meg helyettünk!" „Vegyünk részt az Igaz, talán nekünk is lenne okunk ke­MSZMP KB novemberi határozatának seregni, mint Reviczky teszi a múlt szá­végrehajtásában!" „Lépjünk fel . .. az elv- zad vége felé, egyik versében: meg­telen megoldásokkal szemben! Ne tűrjük alkuvás iránya most a kornak, elveknél — a korrupciót!" „A jövőnk a termelésben egy kis zsíros állás többet ér..."; de még­dől el!" „Alkotó versenyre készüljünk... se ezt tegyük, hanem merjünk és tudjunk az iskolai élet... terén..." „Dolgozzunk fellépni az ilyen jelenségek ellen; a ki javaslatokat, programot: . . . milyen he- KISZ-ért, az ifjúságért, a társadalomért lyi és országos döntésekre van szüksé- szól-hassunk! j/iink!" Tóth Tamás Belvízveszély Nincs szerencsénk mosta­nában az időjárással. Éve­kig tartott a szikkasztó ká­nikula, most végre elegendő hó esett, de több bajt oko­zott ez is, mint gondolhat­tuk volna. Komisz hideg kí­sérte, ólmos eső is jöttí közben, balesetek százai történtek miatta. Most vi­szont egyszerre akar elol­vadni, és ebből megint ba­jok lehetnek. A vízügyi igazgatóság il­hatalmas területek jutnak igen. hamar víz alá, pusztít­va azt is, amit a kegyetlen tél meghagyott. Néhány községünk belterületén már­is látható a közeli veszede­lem, és legtöbbször itt is az árkukban lapuló hó a hi­bás. Azokat is tisztítani kellene, igen sürgősen. Lehet, hogy az elolvadt hó lefagy még, és ezzel ha­lasztáshoz juthatunk, de újabb veszedelmet jelent az újabb olvadás majd. Eső is letékese arra hívtEV föl fi- eshet, akkor viszont hatvá gyelmünket, hogy akár már ¡nyozódnak a gondok. A ve ma is pocsolyává változhat szélyhelyzet tehát már most megyénk. A főcsatornák is nagy, és a körülmények ugyan tiszták, képesek len- még változtathatnak rajta, nének a vizek elvezetésére, tehát azonnal cselekedniük de a kisebb csatornák hó- kell, akik egyáltalán tehet­val vannak tele. Mivel az nek valamit. A vízügy szi­árkok mélyén mindig to- vattyúi készenlétben állnak, vább marad meg a hó, föl- azonnal indulhatnak, ha vi­létlenül indulniuk kellene a zet kapnak. Lehet, hogy lapátos embereknek, hogy már ma el kell rendelniük utal engedjenek az olvadás- a belvízvédelmi készultsé­nak. Várható ugyanis, hogy get. Egyből kettő A város tizennégy lakó- tér. Vidra utca, Nagykörút, területi központjából a leg- Oldal utca, Tisza határol, nagyobb az l-es számú volt. Székhelye a Földvári utca (Két pártvezetőség — az I­es és a IV-es —, nyolc­nyolc pártalapszervezct és körzeti népfrontbizottság, s 16 tanácstagi választókerü­let tartozott) egybe.) A mű­ködési feltételek javítására a tanács végrehajtó bizott­sága inast a megosztásra tett javaslatot, s hozott ha­tározatot a következők sze­rint: I/A jelzéssel működik majd a Tisza, Nagykörút, Szappanos utca, Szent Ist­ván tér, Vidra utca, Kálvin tér, Lenin körút, Tisza ha­tárolta terület bizottsága, melynek vezetője Bánfalvi Géza. Székhelye a Victor Hugó utca 5. szám alatti pártház, I B jelzést kap a lakóte­rületi kozpont, amelyet) a Tisza, Lenin körűt, Kálvin 3. szám alatti pártház, zetöje Hofgesang Péter. ve­Magyar—svéd konferencia A Struktúra Szervezési Vállalat székházában szer­dán háromnapos iparszerve­zési konferencia kezdődött vállalatvezetők részvételé­vel. Svéd szakemberek tar­tanak előadásokat a vállala­ti decentralizáció tapaszta­latairól. az új vezetőképzé­si módszerekről, és bemu­tatnak több, nálunk is jól hasznosítható oktatási anya­got, kézikönyvet.

Next

/
Thumbnails
Contents