Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-12 / 36. szám

4 Csütörtök, 1987. február 12. Nem esik messze... Szegedtől Zákányszékig, Sándorfalvától Szegedig tá­volsági autóbuszok járnak. Megtett útjuk pedig nem is igazán távolság. Időben is röviddel mérhető — különösen ha naponta a falu és a város között ingázó fiatalok társa­ságában utazgat az ember. (A kereső falusi fiatalok 60-70 százaléka bejáró, ingázó Csongrád megyében.) Megtöltik mindennapjaikkal akár a leghosszabb csuklós buszt is; ha rajta vagy köztük vagy, akarva-akaratlanul megtudsz ezt-azt róluk. S ha nemcsak köztük, de velük is akarsz lenni, ha szeretned közelebbről hallani azokat a minden­napokat, tapasztalni valamit az életmódjukból; lehet — ha van közülük való ajánlód, nem zárkóznak el előled. Az i^yen, „leginkább a kályha mellett jó" télidőn pedig több szabadidejük lévén, igencsak bclevihetők hosszabb, komolyabb témákat rágogató beszélgetésekbe is. Amikkel csak az a baj. hogy vcgcztükkel, a környerő falvakba ve­zető ingajáratok után, annyi „anyagot" szed össze tőlük a magamfajta, faluról elszármazott kíváncsiskodó, hogy nemigen győz mindent megírni. Tehát csak rövid jellem­zésre vállalkozhatok. zalékuk — költenék ifjabb korukban utazgatásra, kül­földi nyaralásokra vagy ki­fejezetten kulturális célra, illetve sokba kerülő szóra­kozgatásra. Mozi, tévé, rádió Milyen is manapság a fal­vakban, a kisebb települé­sen a fiatalok életmódja? Ha nagyon röviden akarjuk jellemezni, azt kell monda­nunk, hogy jövedelemszer­zésre, családra, önállóság te­remtésére orientált. És szá­mos tényező befolyásolja. Például az a társadalmi ré­teg és normái, amelyhez tar­toznak, a lakóhelyi és a munkahelyi környezet, az életkor, az anyagi és kultu­rális viszonyok, az egyéni kívánalmak, lehetőségek, ér­tékítéletek. Család, jövedelem A 14 és 24. éve közötti korosztály családi kötődése igen erős: körülbelül 75-80 százalékuk a szülőkkel kö­zös háztartásban él. (Amire viszont kinőnek ebből az ifjúkorból, mintegy 40 szá­zalékuknak lesz már külön otthona.) A családok többsé­gében még a kereső gyere­kektől is elvárják, hogy munkájukkal (a fiúk jó ré­sze pénzzel is) járuljanak hozzá a háztartás, a ház­táji teendők végzéséhez. A családmcghatározó keresők­nél. tanulóknál, eltartottak­nál (otthon levőknél) egy­aránt. Akiknek életmódja egyébként eltér egymástól. A kereső, de még pályakezdő fiatalok életmódjára a csa­ládi tényezők mellett ter­mészetesen hat a munkájuk jellege, az iskolai végzettsé­gük, a szakképzettségük a munkahelyi példák, az in­gázás, koruk, s a munkahe­lyen, lakóhelyen számukra adott körülmények, embe­ri kapcsolatok. Említendő, hogy a falun élö fiúk köré­ben a városi munkavállalás jövedelemnagyság kérdése, a lányoknál pedig a mun­kaalkalomé. Ezek az ifjak egyébként jobban hangoz­tatják a magasabb kereset, jövedelem iránti igényüket, mint a városiak. De a több pénzért természetesebb mó­don hajlandók többet vál­lalni, dolgozni. Ház és más értékek Beszélgetőpartnereim szin­te kivétel nélkül azt fejte­gették, hogy nekik a minél több jövedelem azért kell, mert házat, lakást szeretné­nek. A jól felszerelt önálló családi otthon teremtésének vágya — mint jövedelem­centrikus értékorientáció — a többségükre jellemző. Gyűjtik ehhez a pénzt (per­sze, nemtől, kortól, foglal­kozástól, családi körülmé­nyeiktől, szüleik anyagi helyzetétől függően külön­böző módon és mértékben.) A lakásépítés, a megtakarí­tott pénz után a falusi fia­taloknak mintegy 20-25 szá­zalékánál számitható jelen­tős értéknek, igénynek a „jó cucc", a ruházkodás. S szin­te mindegyikük vágyik arra, hogy jövendő életét, mun­káját, szórakozási, mozgási lehetőségeit modern háztar­tási gépek, színes televízió, jó rádió, magnó, motorke­rékpár vagy gépkocsi szol­gálja. Jövedelmükkel, a csa­lád segítségével a lakás, a ház után elsősorban ezeket akarják megszerezni. A pén­züket csak kevesen — kí­váncsiskodásom tanulsága szerint körülbelül 5-10 szá­Ez utóbbiban bizonnyal szerepet játszik az is, hogy mostani életvitelükben sem meghatározó jelentőségűek a fent említettek. A községek­ben élő fiatalok — persze kor, nem és foglalkozás sze­rint is differenciálódott igénnyel — szabadidejükben leginkább moziba járnak, te­levíziót néznek, rádióznak, olvasnak. A mozi közked­velt szórakozás (elsősorban a fiúk körében). A televí­ziót a falusi fiatalok több­sége rendszeresen nézi (a lányok többet, mint a fiúk). A műsorválasztást az érdek­lődési kör, az iskolázottság — részben még a családi te­levíziózási szokások is — befolyásolják. Leginkább a filmeket (a fiúk a sportköz­vetítéseket) nézik, de ked­veltek a szórakoztató zenei adások, a magazinműsorok is. A politikai műsorokat a fiataloknak körülbelül 20-25 százaléka nézi — s elsősor­ban ősztől tavaszik. (Ebben az időszakban többet néz­nek tévét, mint a mezőgaz­dasági, háztáji munkák so­kasodásakor tavasszal és nyáron.) A rádiót sűrűbben kapcsolják be, mint a tele­víziót; kedvelt az úgyneve­zett háttérrádiózás (házi munka, kerti tevékenység stb. közben hallgatják). Ar­ra a kérdésre, hogy mit hall­gat szívesen a rádióban a kérdezett fiúk és lányok döntő többsége, a következő értéksorrendet állította: ze­ne, kabaré, sport, rádiójá­ték, hírek, időjárás-jelentés. (Legnépszerűbb körükben a tánczene.) Az olvasási szo­kások képe elég tarkabarka, életkor nem, iskolázottság és szabadidönagyság szerint be­folyásolt. A falusi fiatalok­nak körülbelül felére jellem­ző az újságolvasás, a helyi napilapot és képes hetilapo­kat (Szabad Föld, Nők Lap­ja, Képes Újság, Magyar Ifjúság, Rakéta) olvasnak leginkább, a fiúk többet, mint a lányok. A könyvek közül — amiket főként té­len olvasnak — a lányok körében a romantikus, szen­timentális regények, a fi­úknál a krimik állnak a kedveltségi lista élén. A ta­nuló fiatalok elsősorban az iskolai kötelező olvasmányo­kat forgatják. (A megkérde­zetteknek körülbelül fele mondta, hogy könyvtári tag.) A színházlátogatási igény jószerével csak a ta­nulók, illetve a lányok kö­rében merül fel. A falu művelődési házától inkábba szórakoztatást, mint a kul­túra közvetítését várják el. A Szeged nyújtotta kulturá­lódási, ^szórakozási lehető­ségekkel még a bejáró mun­kás- és tanulóifjak is ke­vésbé élnek, mint hinnénk. Még akkor is, ha Szeged közel van, ha nem is igazi távolság az, amit a buszok megtesznek. A környékbeli községekben élő fiatalok életvitele, értékmotívációi ha nem is távolesők, de sok vonatkozásban különbözők a nagyvárosi ifjúság élet- és gondolkodásmódjától, az utóbbi években tapasztalha­tó közelítések ellenére is. Szabó Magdolna Az év legjobb magyar filmje A nézők szavazatai alap­ján a Macskafogó, Ternovsz­ky Béla rajzfilmje nyerte el a Főmo „Az év legjobb ma­gyar filmje" című, tavaly meghirdetett pályázatát. A magyar—kanadai—NSZK koprodukcióban készült me­sefilmnek — amelyet tavaly október 2-án mutattak be — négy hónap alatt több mint 350 ezer nézője volt. A produkció alkotói február 15-én, a Szikra moziban ren­dezendő ünnepségen veszik át a Főmo közönségdíját, s ekkor sorsolják ki az e filmre szavazók között az ajándékokat. A nyerteseket a Főmo postán értesíti. N egyven-ötvenen jöhettünk össze a délután háromra meghirdetett előadásra. A többség kitette maga elé a jegyzet­füzetet, tollat. Pontos volt az elő­adó, fölment a pulpitusra, elővette papírjait, s elkezdte mondókáját, Beszélt a világpolitikáról, glóbu­szunk gazdasági helyzetéről, a ka­pitalizmus és a szocializmus har­cáról, aztán áttért hazánk kül- és belpolitikájára, gazdasági életünk eredményeire, gondjaira. Később teendőinkre terelte a szót, s fölol­vasott a XIII. kongresszus határo­zatából jó néhány megszívlelendő passzust, aztán fölhívta a figyel­münket a Központi Bizottság múlt évi novemberi határozatának je­lentőségére. Papírjairól fölolvasta még nekünk, hogy milyen fontos napjainkban a termelékenység nö­velése, a nagyobb hatékonyság, az innovatív készség, a jobb munka­szervezés, a dolgozók felelőssége és áldozatkészsége. Letette szemüvegét, mondván, hogy várja a kérdéseket. Egy isten­nek se akart indulni a párbeszéd, aztán végre valaki rászánta magát, magasba lendítette a kezét, hogy neki egy-két dolog tisztázatlan. S ennek ürügyén, kiselőadásba kez­dett, aminek nehezen kihámozható lényege az volt, hogy teljes mérték­ben egyetért az előadóval, most va­lóban nagy szükség van a hatéko­nyabb munkára, a nagyobb terme­lékenységre, valamint a jobb mun­kaszervezésre, a dolgozók becsüle­tes helytállására. Végre pontot tett fejtegetésére s leült. Ismét néma csend lett a terem­ben, s bepillantottam a jobbomon ülő jegyzetfüzetebe. Tehetséges raj­zoló lehet, ugyanis teljesen élethű­en leskiccelt egy álmos szemű Formabontás mackót, amint unottan ballag visz­sza a barlangjába. A balom felől ülő szomszéd ügyetlenebbnek bizo­nyult, ő kis apró köröcskéket fir­kálgatott a füzetébe. — Mik ezek? — kérdeztem tőle. — Nem látod? — súgta a fülembe: csigák! A nagyérdemű hallgatóság még elszenvedett néhány hozzászólást, majd a kimerítően hosszú válasz­adás után mindenki kászálódni kezdett. Sietett a publikum haza­felé, pillanatok alatt kiürült a te­rem. Hárman-négyen lassabban pa­kolásztunk, s valaki közülünk megszólította a már indulófélben levő előadót, hogy tulajdonképpen valós, igaz dolgokról beszélt, de egyrészt mindezek ismeretesek, másrészt pusztán általánosságokat sorolt, megkerülve a konkrétumo­kat, s így talán a lényeget is. Érdekes módon a „panaszkodó" nem dermesztette meg körülöttünk a levegőt, valamennyiünk nyelve megeredt, beleértve az előadóét is. Negyedóra sem telt el, visszakerül­tek a kabátok, kucsmák a fogasra, belekeveredtünk egy igazán jóízű beszélgetésbe. Különösebb rendje, persze nen(t volt a gondolatfűzések­nek, szóba kerültek végletes és el­lentmondásos dolgok a teliexitmé­nyek és jövedelmek aránytalansá­gáról, a sok esetben még mindig mackós észjárásunkról, a papírra vetett, okos szavak és a gyakorlat külön útjairól, a vezetők nehéz helyzetéről és a vezetettek talán még problematikusabb jelenéről, jö­vőjéről. És apropo, jövő: érdemes-e például a gimnazistát arra inspirál­ni, hogy jusson be az egyetemi pa­dokba, s legyen kis pénzű értelmi­ségi az örökkévalóságig? Nem tűnik jó ötletnek, bár nincs jobb helyzet­ben az aranykezű lakatos, hegesztő, marós sem. S a bányász talán túl van fizetve...? Milyen alapról in­dulva követelhet a főnök a dolgo­zójától nagyobb és jobb teljesít­ményt, ha nem tudja megfizetni? A gmk-zás, a maszekolás, a lángossü­tés, a butiknyitás lenne az egyedüli megoldás? Biztos, hogy nem. írás is van ró­la, világos, közérthető. Ehhez dolga­ink helyes menetének legjobb for­máját kell mindenütt megtalálni. Nem könnyű, de ha gyakrabban, s őszintén beszélünk róla, talán ha­marabb eredményre vezet — mond­tuk ki, jóval villanygyújtás után ott, a teremben maradva, a már közhelynek tűnő jó tanácsot, amikor valaki megkérdezte az előadót: nem mentünk volna-e előbbre, ha dél­után ezekről a kérdésekről beszél­getünk, mint most, nyitottan, őszin­tén? E gy pillanatig gondolkodott, az­tán rávágta: minden bizony­nyal hasznosabban töltöttük volna el az időt. De ... s kibuggyant belőle, hogy mivégre a sablonszö­veg. Mert a tisztelt hallgatóságból, ha csak egyetlen egy ember is el­mondja az ő főnökének tiszta jóin­dulatból, hogv milyen okos forma­bontást csinált, s az előadás helyett jóízű és jobbító szándékú beszélge­tés alakult ki, akkor másnap szá­mon kérnék tőle: mit is követett el? Az ilyesmi nem túlságosan jó pont... Milyen kár. Mert itt is hasznunk­ra válna a formabontás. Sőt. Csak az válik hasznunkra. Tarnai László 1987. FEBRUÁR 12., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: LÍVIA, LlDIA A Nap kel s óra 56 perekor, és nyugszik 17 óra 1 perckor. A Hold kel 15 óra 20 perckor, és nyugszik 6 óra 44 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 72 cm (áradó). HAROMSZAZÖTVEN ÉVE született Jan Swammerdam (1637 —1680) holland természettudós, a mikroszkópos vizsgálat egyik úttörője, első alkalmazója. Fő­ként a gerinctelen állatok, rova­rok anatómiájával, embrionális fejlődésével. rendszertanával foglalkozott. ÖTVEN ÉVE hunyt el Braun Róbert <1879— 1937) szociológus, lexikográfus, könyvtáros, a Huszadik Század szerkesztője, a magyar falukuta­tás egyik úttörője. ÖTVENÉVES Biri János (sz. 1937) állami díjas villamosmérnök, a Központi Fi­zikai Kutatóintézet osztályveze­tője. KISSZINHAZ Este 7 órakor: Leánykereske­dö (Vaszy Viktor 2. bérlet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Annié (színes, m. b. ameri­kai film. III. helyár!), fél 4 és fél 7 órakor: Mephisto. I—II. rész (színes magyar film). Szabadság: délután fél 4 óra­kor: Csillagok háborúja. I—II. rész (színes amerikai tudomá­nyos-fantasztikus film, 111. dup­la helyár!), háromnegyed 6 és 8 órakor: Szállodai szoba (színes, m. b. olasz filmvígjáték. II. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3, ne­gyed 6 és fél 8 órakor: Annié (színes, m. b. amerikai film. III. helyár!). Kiskőrössy halászcsárda: dél­után 4 és este 8 órakor: Modern Monté Cristo (szines, m. b. francia kalandfilm). Éva presszó: este 8 órakor: Agyaggalamb (szines angol kri­mi). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es.) Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI £S ÜROLOGIAI FELVETELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden az Idegsebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvé­teli ügyeletet a II. kórház (Tol­buhln sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosság részére: Sze­ged, Hunyadi János sgt. L szám alatt. Telefon; 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Le­nin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben törté­nik a sürgős esetek orvosi ellá­tása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGESZET! ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 órá'.g, szomba­tonként reggel 8 órától déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégé­szetl ügyelet az ÜJszegedl Gyer­mekkórházban van (Szeged. Odesszai krt. 37.). Telefon: 22-655. Egyéb napokon a Fül­Orr-Gége Klinika tart ügyeletet (Szeged, Lenin krt. 111.). Tele­fon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. BELGRÁD 1. 16.45: Magyar nyelvű tv-napló 17.10: Krónika 17.30: A gyermekkor utolsó nyara — sorozat gyerekeknek 18.00: Művelődési műsor 18.40: Vetélkedő 19.00: Tv-kalendárium 19.10: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Politikai magazin 20.55: Kiválasztott pillanat 21.05: Könnyűzenei műsor 22.15: Tv-napló 22.35: Költészet 23.05: Hírek BELGRÁD 2. 17.30: Északi si-vb 18.45: Zágrábi korkép 19.30: Tv-napló 20.00: Szórakoztató műsor 20.45: Hírek 20.50: Mozgóképek 23.05: Dok.-film ÚJVIDÉK 16.45: Híradó magyarul és szerb­horvátul 17.30: Gyerekeknek 18.00: Újvidéki képeslapok 18.30: Arcképcsarnok 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 2., magyarul 20.00: Tv-film 21.15: Művészeti műhely 22.15: Híradó 2.. szerb­horvátul Rádió 8.20 8.30 9.11 10.05 10.35 10.50 11.29 12.45 13.00 13.40 14.09 14.25 15.00 15.30 16.05 17.00 17.58 19.15 20.26 21.30 22.20 22.30 22.56 I© Tévé BUDAPEST 1. 9.00: Tv-torna 9.05: Teledoktor 9.15: Ami a képek mögött van 10.00: Santa Esperanza — szovjet film 11.30: Képújság 16.15: Hírek 16.20: Perpetuum mobile 16.50: Toronyóra — 10. 17.10: Tv-börze 17.20: Telesport 18.35: Képújság 18.50: Esti mese — Süsü, a sárkány kalandjai — 7. — (ism.) 19.30: Híradó 1. 20.05: Mentők — csehszlovák tv-filmsorozat — 5. 21.05: Hirháttér 21.50: A hét műtárgya 21.55: Külvárosi körzet — amerikai tv-film­sorozat 22.40: Híradó 3. BUDAPEST 2. 17.25: Képújság 17.30: Élö német népszokások 18.00: Pannon Krónika 19.00: Tv-torna 19.05: Civilizáció és fejlődés az Arab-übOl térségében — kuvaiti rövidfilm 19.30: F. Schubert: a-moll szonatina — angol film 20.00: Csoportkép — dok.­riportíilm 20.35: A bűvész titkai — szovjet film 21.05: Híradó 2. 21.25: Pezsgöária — (lsm.) 22.25: Képújság 0.10 0.14 4.20 8.05 8.20 8.50 9.05 12.10 12.25 12.30 12.46 13.05 14.00 15.10 15.45 16.00 17.08 17.30 18.30 19.05 20.00 21.05 22.22 22.58: 23.20 23.34 0.14 KOSSUTH Jegyzet Colé Porter zenés játékaiból Kamarazene Diákfélóra Labirintus Nótacsokor Cserebogár, sárga cserebogár ... — 3. Intermikrofon Réti József opera­felvételeiből Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót A magyar széppróza századai — (ism.) Zenei Tükör Olvasókör Kórusainknak ajánljuk Révkalauz világhírű énekesek Budapesten Verbunkos muzsika Darvas-est uJs.iqs.. Orosházáról Kthlcen Ferrier és Bruno Walter hangversenye Amerika — a csúcs? — 2. Tíz perc külpolitika Népdalok Nagy mesterek — világhírű előadó­művészek Himnusz Éjfél után ... PETŐFI Nóták A Szabó család — (ism.) Tíz perc külpolitika Napközben Trombita dallamok Néhány szó zene kózben „Énekeltem én: Lázár Mihályné' Citeramuzsika Nosztalgiahullám Szórakoztató antikvárium Operaslágerek Törvénykönyv — (ism.) Találkozás a stúdióban Muck Ferenc dzscssz­együttese játszik Tanakodó Slágerlista Operettkedvelőknek A Poptarisznya dalaiból Elvis Presley összes felvétele — 31. Rádiószínház — Az ismerkedés — Alckszandr Misarin hangjátéka Hanglemez Kuruc dalok tárogatón A mai dzsessz — a Weather Report lemezeiből 0.15: — 4.20: Éjfél után... 3. MŰSOR 8.12: Zenekari muzsika 9.00: Magyarán szólva — 9.15: Régi kórusmuzsika 9.40: Fúvószenekari hangverseny 10.09: A Csehszlovák Rádió szimfonikus Zenekarának hangversenye 12.03: Kamaramuzsika 13.05: Háttérbeszélgetés 13.35: Megtervezett véletlenek 13.57: Loránd István: Rondo 14.02: Barokk muzsika 15.00: Popzene sztereóban 16.00: Zenetörténeti értéktár 16.41: Operahármasok 17.00: Bevezetés a filozófiába 17.30: Könnyűzene Párizsból 18.00: Rádióhangversenyekről 18.30: In limba materna — a Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szolnokról 19.05: Új lemezeinkből 20.00: Cscnki Imre: Kalotaszegi daltik és táncok 20.11: PriOdrich Schiller és a muzsika — 6. 21.11: Kilátó 21.56: Schubert: Esz-dúr mise 22.48: Napjaink zenéje — elektronikus zene

Next

/
Thumbnails
Contents