Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-11 / 35. szám

2 Szerda, 1987. február 11. Export-, importmérleg Veress Péter külkereske­delmi miniszter kedden saj­tótájékoztatón ismertette nemzetközi kereskedelmi kapcsolataink alakulásának elmúlt évi tapasztalatait, és az idei feladatokat. Elmon­dotta, hogy a külkereskede­lem célkitűzéseit 1986-ban csak részben sikerült telje­síteni. A rubelelszámolású forgalom kiegyensúlyozott volt, egyenlege a tervezett­nek megfelelően alakult. Kedvezően hatott a hazai el­látásra, hogy a szocialista országokból több energiahor­dozó és tartós fogyasztási cikk érkezett, mint egy év­vel ezelőtt. A Szovjetunióval kötött export- és import­szerződéseket mindkét fél az előző évinél magasabb szín­vonalon teljesítette. Behozatali többlet A konvertibilis elszámolá­sú forgalomban azonban a tervezett aktívum helyett je­lentős, mintegy 400 millió dollár behozatali többlet ke­letkezett. Az export értéke az előző évhez viszonyítva nem változott, miközben az import számottevően, 15 szá­zalékkal emelkedett. A ked­vezőtlen tendenciák okait el­sősorban belfcő gazdálkodá­sunk gyengeségeiben kell keresni — mutatott rá a mi­niszter. Az exportálható áru­alapokat csökkentette a ter­vezettnél nagyobb hazai fo­gyasztás, s kivitelünkben változatlanul jelentős arányt képviselnek a külpiacokon kevésbé jó áron értékesíthe­tő, anyagigényes, alacsony feldolgozottságú termékek. A kőolaj világpiaci árának esése, valamint az általunk nagy mennyiségben expor­tált élelmiszer-ipari és me­zőgazdasági termékek árá­nak további csökkenése mel­lett ez is hozzájárult ah­hoz, hogy a cserearányok számunkra kedvezőtlenül változtak. Külkereskedelmünk szer­kezetében tavaly kisebb-na­gyobb átrendeződések vol­tak tapasztalhatók. Vala­melyest nőtt a szocialista or­szágok részesedése külke­reskedelmi forgalmunkban, összes kivitelünknek 58 szá­zaléka a szocialista orszá­gokban talált gazdára, s be­hozatalunk 55 százaléka on­nan származott. A tőkés szállítások exportunkban 1986-ban egy százalékkal na­gyobb hányadot képviseltek, mint 1985-ben. Számottevő visszaesés következett bevi­szont a fejlődő országokkal folytatott kereskedelmünk­ben. A világnak ebben a régiójában több, korábbi je­lentős vásárlónk fizetési ne­hézségek miatt 20-40 száza­lékkal is csökkentette vá­sárlásait. A miniszter kiemelten foglalkozott a gép- és al­katrészforgalom alakulásá­val. Elmondotta, hogy ará­nyaiban változatlanul jóval több gépipari berendezést vásárolunk a tőkés orszá­gokból, mint amennyit oda exportálunk. Rámutatott arra a tenden­ciára is, hogy miközben az importberendezések nagyobb hányada a szocialista or­szágokból érkezik, a javítá­sukhoz, felújításukhoz szük­séges alkatrészeket inkább a tőkés országokból vásárolják meg a vállalatok. Ennek okaként a hazai alkatrész­gyártás és a belső kooperá­ció elégtelenségét is említet­te, hozzáfűzve, hogy a szo­cialista országokból is néha csak késve jutnak hozzá a szükséges alkatrészekhez a vállalatok. Ezen a gyakorla­ton változtatni szükséges, mert a tőkés országokból behozott alkatrészekért csak­nem annyi konvertibilis va­lutát adunk ki, mint ameny­nyi a gépipar összes kon­vertibilis exportja. /avítani az egyenleget A tennivalókról szólva Ve­ress Péter kiemelte: a ma­gyar gazdaság legfontosabb feladata az 1985—86-ban tar­tósan jelentkező kedvezőtlen tendenciák megállítása. El­engedhetetlenül szükséges, hogy javuljon konvertibilis elszámolású külkereskedel­münk egyenlege, az idén összességében többet ad­junk el külföldön, mint amennyiért vásárolunk. Ezt nem lesz könnyű megvaló­sítani, mert az idén sem szá­míthatunk a külpiaci körül­mények jelentős javulásá­val. A kivitel fokozása mel­lett kiemelkedő fontosságú a konvertibilis importtal való fokozottabb takarékoskodás, e termékek célirányosabb felhasználása. A forint múlt év végi leértékelése az idén várhatóan jobban érezteti majd a hatását a vállalatok exportérdekeltségének foko­zásában, az importtal való ésszerűbb gazdálkodásban. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét is, hogy az ed­dig árucserében értékesített termékek közül hogyan le­hetne minél többet önálló exportként eladni. A nem rubelelszámolású behozatal­nak elsősorban a műszaki fejlődés meggyorsítását kell szolgálnia. Ugyanakkor job­ban kell építenünk a szo­cialista országokkal kiala­kított együttműködés elő­nyeinek a kihasználására. Külkereskedelmünknek iga­zodnia kell azokhoz a nagy jelentőségű változásokhoz, amelyek a szovjet gazdaság­ban tapasztalhatók. Hazánk minden olyan javaslatot tá­mogat, amelynek célja a KGST-n belüli együttműkö­dés korszerűsítése, gazdasá­gi kapcsolatainkban az áru­és pénzviszonyok fejlesztése. A külkereskedelem irányí­tása több eszközzel is segí­ti céljaink elérését. A Köz­ponti Bizottság múlt évi no­vemberi határozata alapján megkezdődött az 1990-ig, il­letve az ezredfordulóig kö­vetendő külgazdasági, kül­kereskedelmi stratégiánk ki­dolgozása — mondotta a mi­niszter. Céljaink tükrében meghatározzuk külkereske­delmünk fejlesztésének fő irányait, felmérjük a kivi­tel bővítéséhez szükséges árualapokat, keressük az új források bevonásának lehe­tőségét, és kijelöljük a piaci helyzetünk javításához szük­séges tennivalókat. Külpiaci pozícióink javítá­sát szolgálják azok a tár­gyalások is, amelyeket a Közös Piaccal folytatunk a bennünket sújtó mennyiségi korlátozások és hátrányos vámelőírások felszámolásá­ról. — Idei céljaink a koráb­biaknál magasabb színvona­lú. fegyelmezettebb megfe­szített munkával teljesíthe­tők — hangsúlyozta a mi­niszter. — A korszerű ter­mékek arányának növelése érdekében a pályázati rend­szer keretében változatlanul támogatjuk a konvertibilis piacokon is jól értékesíthető árucikkek gyártásának fej­lesztését. A pályázatok el­bírálása az elmúlt időszak­ban felgyorsult, s intézke­déseket tettünk az ezzel kapcsolatos ügyintézés egy­szerűsítésére is. Támogatjuk és erősítjük a kis tételben eladható termékek export­ját is. A külgazdasági egyensúly javítása érdekében a kor­mányzat változatlanul szor­galmazza és ösztönzi kül­földi tőke bevonását vegyes vállalati formában a hazai termelés fejlesztésébe. A ko­rábbi ösztönző intézkedések hatására megélénkült a kül­földi cégek érdeklődése a magyarországi befektetések iránt. A kormányzat továb­bi intézkedésekkel azt is se­gíti, hogy a magyar válla­latok a Világbank által fi­nanszírozott beruházásokra kiírt versenytárgyalásokon eredményesen vegyenek részt. Az eddigi tapasztala­tok kedvezőek; a Világbank­hoz történt csatlakozásunk óta 1986 közepéig vállalata­ink összesen 47 millió dol­lár értékű megrendelést nyertek el a külföldi világ­banki versenytárgyalásokon. A miniszter végezetül el­mondta: tovább korszerűsí­tik a külkereskedelem szer­vezetét, érdekeltségi rend­szerét. Fejlesztik a vállala­tok tájékoztatásának rend­szerét is, hogy a termelők minden olyan információhoz hozzájussanak, amely segít­heti eredményes részvételü­ket a nemzetközi kereske­delemben. (MTI) flz állami terrorizmus veszélyeiről Mihail Gorbacsov megbeszélése Ali Szalem al-Bieddel Az exportbővítést szolgáló pályázati rendszer tapasztalatai A konvertibilis export bővítését szolgáló pályáza­tok eddigi tapasztalatairól, valamint az idei lehetősé­gekről kedden sajtótájékoz­tatót tartottak az Ipari Mi­nisztériumban. Győri Ferenc osztályveze­tő mindenekelőtt arról szólt, hogy tavaly az export bő­vítése érdekében számos kormányzati intézkedést hoztak. Ezek sorába tarto­zott az öt évre szóló pályá­zati rendszer meghirdetése. Az iparvállalatok kezdetben idegenkedtek jelentős ex­porttöblet vállalásától, pe­dig csérébe számos kedvez­ményt helyeztek kilátásba, így például rendkívül ala­csony kamatú hitelt, ked­vező gépkölcsönbérleti le­hetőséget, beruházás esetén pedig a felhalmozási adó el­engedését. Később azonban megélénkült a vállalkozói kedv, s az év végéig mint­egy 180 iparvállalattal és szövetkezettel jutottak konkrét megállapodásra. A pályázók már az első évre több mint 164 millió dollár többletexport elérésére tet­tek javaslatot. Az előzetes mérlegadatok alapján az üzemek háromnegyede tel­jesítette vállalását, egyne­gyede viszont elmaradt at­tól. mert egyes fejlődő or­szágok fizetési nehézségei miatt az üzletek egy része meghiúsult. Különösen ered­ményesnek bizonyult a Gör­dülőcsapágy Művek, a Szer­számgépipari Művek, a Bu­dafLax, a Tisza Cipőgyár és a Szatmár Bútorgyár ex­portteljesítése. Az év közben újabb ex­portösztönző intézkedések születtek, miután külpiaci veszteségeink tovább növe­kedtek, részben a világpia­ci kőolajár csökkenése mi­att. Az Ipari Minisztérium 70 vállalattal kötött olyan megállapodást, amely csak egy évre, tehát 1986-ra szólt. A szerződésekben rög­zítették a teljesítéshez nyúj­tott állami garanciákat. A pályázók összesen 150 mil­lió dollárnyi többletexport­ra vállalkoztak, s ezt általá­ban teljesítették is. Egy másik ösztönző lépés volt a szabadnapi-pihenőnapi ter­meléssel létrehozott export­többlet segítése kedvezmé­nyekkel, például béradó­visszatérítéssel. Ily módon 25-30 millió dollár értékű exporttöbblet keletkezett 40 vállalatnál. Az idén változatlan alap­elvek és feltételek mellett pályázhatnak a vállalatok, tehát a többletexport-válla­lásért ugyanazokra a támo­gatásokra számíthatnak, mint eddig. U°vanakkor a bankrendszer változásával, a kereskedelmi bankok megjelenésével már egy­fajta verseny is kialakulhat — a második félévtől van erre lehetőség —, hiszen a vállalati elképzelések közül a megkeresett bankok sze­lektálni fognak aszerint, hogy melyik fejlesztés biz­tosítja a leggyorsabb meg­térülést. igi Moszkva (MTI) Az amerikai állami terro­rizmus veszélyeire figyel­meztetett Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára a jelen­legi közel-keleti helyzettel kapcsolatban. A szovjet ve­zető 'kedden a moszkvai Kremlben megbeszélést folytatott Ali Szalem al­Bieddel, a Jemeni Szocia­lista Pért KB főtitkárával. Ali Szalem al-Bied az SZKP KB és a szovjet kormány meghívására tartózkodik párt- és kormányküldöttség élén hivatalos baráti láto­gatáson a szovjet főváros­ban. Az SZKP KB és a szov­jet kormány által kedden, a jemeni küldöttség tisztele­tére adott ebéden mondott beszédében Mihail Gorba­csov hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniót és a Jemeni iNépl Demokratikus Köz­társaságot összekapcsolja a világot hosszú évek óta nyugtalanító közel-keleti és más regionális konfliktusok azonos megítélése. Rámuta­tott, hogy az arab Keleten egyfajta normává vált az erő alkalmazása, a katonai akciókhoz való folyamodás: ezek révén akarnak egyesek — mások otthonában — imperialista „rendet" terem­teni. Mindenki jól emlék­szik a Líbia elleni durva agresszióra, a Szíriával szem­beni zsarolásra. Ezekben a napokban folyik az ameri­kai haditengerészeti erők tömeges összevonása a Föld­közi-tenger keleti részében és a Perzsa-öböl térségében. S nyílt fenyegetések hallat­szanak, hogy ezeket az erő­ket be is vetik azzal a cél­lal, hogy népet és államot „büntessenek meg" néhány szélsőséges bűnös és meg­gondolatlan cselekedeteiért. — A terrorizmus korunk­ban valóban szörnyű csa­pás. Am ha az állami terro­rizmus eszközeivel próbál­ják megsemmisíteni, az még nagyobb bűncselekmény, mivel még több ember, az államok szuverenitása és a nemzetközijog, sőt az elemi erkölcs és az igazságosság esik áldozatul. Mindennek eredményeként az erőszak és a vérontás önmagába visszatérő köre alakul ki — mondotta a szovjet vezető. Mihail Gorbacsov értel­metlennek és kegyetlennek nevezte az Irak és Irán közötti háborút. Növekszik annak a veszélye, hogy más országok és erők is beavat­koznak a konfliktusba — mondotta, majd rámutatott, hogy a háború mindkét fél számára pusztító, ugyanak­kor nem eredményezte és nem eredményezheti a vi­tás kérdések megoldását. A háborúnak a politikai tár­gyalóasztalnál kell mielőbb véget vetni, más megoldás nincs. Véleményét osztotta dél-jemeni vendége is. ( Rádiótelex KEGYELEM A Szovjetunióban február 2"án és 9-én összesen 140, szovjetellenes tevékenysé­gért elítélt személyt bocsá­tottak szabadon — jelentette be keddi sajtóértekezletén Moszkában Gennagyij Gera­szimov szovjet külügyi szó­vivő. KlNA IS ALÁIRTA Kína képviselője kedden Suvában, a Fidzsi-szigetek fővárosában aláírta a dél­csendes-óceáni atomfegyver­mentes övezet létrehozásáról szóló szerződés két kiegészítő jegyzőkönyvét. A jegyző­könyveket már decemberben aláírta a Szovjetunió képvi­selője. McFarlane öngyilkossági kísérlete m Washington (MTI) Öngyilkosságot kísérelt meg Róbert McFarlane, Rea­gan elnök volt nemzetbizton­sági tanácsadója, aki az egyik főszereplője volt az Iránnak teljesített titkos fegyverszállítások politikai botrányának. McFarlane hétfőre virradóan mintegy 20 —30 Valium tablettát, erőtel­jes hatású nyugtatószert vett be. Hétfőn reggel a Washing­ton mellett levő Bethesda haditengerészeti kórházba szállították, állapotáról egy­előre nem adtak ki jelen­tést. McFarlane egyik kezdemé­nyezője és gyakorlati végre­hajtója volt a titkos kapcso­latfelvételnek, a fegyver­szállításoknak, maga is járt titokban Teheránban, de ot­tani tárgyalásai nem vezet­tek el a Libanonban fogva tartott amerikai túszok ki­szabadulásához. Az ügy fő­szereplői közül egyedül a volt nemzetbiztonsági ta­nácsadó volt hajlandó a nyil­vános tanúvallomásra a kü­lönböző kongresszusi bizott­ságok előtt, s egyik vallomá­sában elismerte azt, amit a Fehér Ház apparátusa kö­römszakadtig tagad: az első — még Izrael által lebonyo­lított — fegyverszállításokat személyesen Reagan elnök előre engedélyezte. — Egyes — meg nem erő­sített — értesülések szerint McFarlane nincs életveszély­ben. A volt tanácsadónak kedden egy újabb kihallga­táson kellett volna tanúskod­nia. Bíróság előtt a vizsgatételekkel visszaélők Kedden kezdte tárgyalni a Pesti Központi Kerületi Bí­róság az egyetemi és főisko­lai felvételi vizsgatételekkel visszaélők bűnügyét, amely­ben a Legfőbb Ügyészség nyújtotta be a vádiratot, ösz­szesen 22 személy ellen. A büntetőjogi felelősséggel — nemkülönben lelkiisme­reti számadással — tartozók között vannak hivatalos sze­mélynek minősült miniszté­riumi emberek, hivatalno­kok csakúgy, mint olyanok, akik a felsőoktatásban dol­goztak, továbbá protekciót keresett szülők, s ez utóbbi­ak olyan gyermekei, akiknek sikerült — mint egyikük mondta — „irányítani a sze­rencsét" a hallgatóvá válás­hoz. Most 19-en álltak a bí­róság elé, mert ugyanez a büntető tanács megelőzőleg — az eljárási szabályokat al­kalmazva: tárgyalás mellő­zésével — három személy, 2 szülő és egy diák ügyében 20 és 30 ezer forint közötti pénzbírságot szabott ki, s ez a végzés jogerőre emelke­dett. '(Hiányzik a vádlottak padjáról az ügy egyik kulcs­figurájaként szerepelt egye­temi oktató is, aki a korrup­ciósorozatnak mondható bűncselekmény nyomozási időszakában meghalt.) A három fővádlott előzetes letartóztatásból érkezett a tárgyalásra, a többiek sza­badlábon védekezhetnek a várhatóan több hétig tartó bbúnperben, amelyre — fél­éves nyomozás és a 37 olda­las vádirati indítvány alap­ján — 56 tanú is idézést ka­pott. A bíróság — a zsúfolásig megtelt Markó utcai esküdt­széki tanácsteremben — a megidézettek számbavétele után az ügyésznek adott szót, hogy ismertesse a vádat. Eszerint hivatali vesztege­tés, valamint szolgálati ti­toksértés bűntettének és más bűncselekményeknek az el­követéséért kell felelniük Koós-Hutás Gergely, dr. Ha­jós Mihály és dr. Funtig Zol­tán (mindhárom budapesti lakos; életkoruk: 42, 55 és 41 év) első-, másod- és har­madrendű vádlottaknak, il­letve az ő visszaéléseikkel kapcsolatos egyéb bűncse­lekményekért a többieknek. Koós-Hutás Gergely, a Bu­dapesti Tanítóképző Főisko­la docense — aki másodál­lásban a Művelődési Minisz­térium felügyeletével és irá­nyításával működő Országos Felsőoktatási Felvételi Iro­dán időszakos megbízásra is dolgozott — munkaköri hely­zetével visszaélt, 1985-ben és 1986-ban jogellenes felhasz­nálás szándékával megsze­rezte, mint szolgálati titkot, a felvételi vizsgák írásbeli feladatait és javítási útmu­tatóit. Ezt megkönnyítette, hogy anyagi ellenszolgáltatásért 1986-ban dr. Hajós Mihály, a Művelődési Minisztérium egyetemi és főiskolai főosz­tályának főmunkatársa, az egyetemi és főiskolai felvé­teli rendszer ágazatirányí­tási felelőse segítséget nyúj-i. tott Koós-Hutásnak. A jogi kari történelem és magyar tantárgyi felvételi vizsgák írásbeli feladatait és javítá­si útmutatóit Koós-Hutás anyagi ellenszolgáltatásért mindkét évben kiadta dr. Funtig Zoltánnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Ka­ra adjunktusának. Dr. Fun­tig egyetemi munkája mel­lett — tilalom ellenére — rendszeresen foglalko­zott felvételi vizsgára va­ló felkészítéssel. A jogi karra jelentkező diákok egy részével a tételeket az írás­beli vizsga előtt megismer­tette. Koós-Hutás esetenként más felsőoktatási intéz­ményekbe pályázóknak is a felvételi vizsga írásbeli tételeit és javítási útmutatóit. Ezekért Koós­Hutás és dr. Funtig az esetek többségében anyagi ellen­szolgáltatást kért és fogadott el, amelynek összege 5 ezer és 50 ezer forint között vál­takozott. Az ügyész a fővádlottak esetében büntetési indít­ványát kiterjesztette a jog­talanul felvett összegek el­kobzására is. A másodrendű ¡vádlott kihallgatásával feje­.jződött be a keddi tárgyalás. Az ISZTI SZEGEDEN, február 27-én beindítja a FELSŐFOKÜ TERMELÉSIRÁNYÍTÓ és FELSŐFOKÚ ÜZEMSZERVEZŐ" tanfolyamait A jelentkezéseket kérjük a fenti Időpontig a GTE sze­gedi szervezete (Szeged, Kígyó utca 4. 6720) címére megküldeni. Kérjük a jelentkezők személyes megje­lenését a fenti napon, reggel 8 órakor, a Technika Házában (Szeged, Kígyó utca 4.),

Next

/
Thumbnails
Contents