Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-10 / 34. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 77. évfolyam, 34. szám 1087. február 10., kedd Gazdasági körkép '86 Szeged gazdasági életének bizonyítvány magyarázatát előző körképünkön ott fejeztük be, hogy a dinamizálás mérhető jeleivel csak itt-ott sikerült találkozni, összességében azonban a mutatók nem úgy alakultak, ahogyan az (el)várható lett volna. Ha most vetünk egy pillantást az egy főre jutó átlagkereset alakulását bemutató ábránkra, az ellentmondás aligha lehet kétséges. Az országos tendenciákkal párhuzamosan városunk iparára is jellemző volt az elmúlt esztendőben a teljesítményekkel nem fedezett nagymértékű bérkiáramlás. Ez alól csak néhány vállalatnak sikerült kivonnia magát. Igaz, reálbérnövekedésnek csak az 5,3 százalékos inflációrátát meghaladó keresetnövekedést tekinthetjük. Ugyanakkor az is igaz, hogy a kiugró teljesítményeket aligha lehetett arányosan honorálni, hiszen a szabályzók ma még jobban kedveznek annak, ha két közepes képességű és szorgalmú munkaerőt foglalkoztat valaki, mintha egy élenjárót. Éppen ezért a legtöbb helyen igyekeznek vigyázni a létszámra: feleslegesen is ott tartva embereket. hiszen nem tudni, mit hoz a jövő? Ma még nem terjedt eL az a gazdálkodói gondolkodásmód, hogy kisebb létszámmal lebet és kell többel termelni. Igaz, ehhez a legtöbb helyen jelentős műszaki fejlesztésre, megújulásra is szükség lenne, de miből? „Hatvanasok" klubja A feltérképezett harminc vállalat, szövetkezet közel fele a „hatvanasok" klubjába sorolt be tavaly. Azaz a dolgozók átlagkeresete hatvanegynéhány ezer forint körül alakult. így a jók és a rosszak közötti különbség a bérekben aligha tükröződik. A differenciálásban tehát nem sikerült lényegesen előre lépnünk. Ezen az sem változtat, hogy- néhány „hetvenes" is Színesíti a képet, összességében azonban a „középmezőny" uralja a távot, valójában ez a teljesítményekre is igaz. Hasonló anomáliákkal egy-egy vállalaton belül is birkóznak: a jól dolgozók, a túlterheltek borítékjában nem tükröződik látványosan a többletmunka, ugyanakkor a csellengők, a sétálgatok bére sem csökkent „teljesítményük" szerint. A keresetek abszolút csökkenése volt jellemző a két olajipari vállalatnál. A bérfeszültség érzését az sem oldja, hogy kényszerűségből kellett az idén kevesebbet nyújtaniuk. Igaz, változatlanul ők vezetnek a szegedi bérranglistán. Egy-két kivételtől eltekintve, az élelmiszeripari vállalatok termelésének növekedési üteme inkább megtorpanást, mint lassú növekedést mutat. Az árbevétel és a termelés csökkenése ellenére mégis jó néhány helyen sikerült emelni a béreket. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, a Pincegazdaság. a Szalámigyár a növekedés elmaradása ellenére is 4,5—8,2 százalékkal növelte a kereseteket. A Taurus Gumiipari Vállalat a megelőlegezett bizalomnak köszönheti a 10 százalék fölötti bérnövekedést. Dupla lecke számukra az idei év: ha nem sikerül teljesítménnyel alátámasztani a — Mennyire és milyen zavaró hatásokkal érvényesül a bérek ösztönző ereje gazdaságunkban? Sípos Miklós docens: — A bérek és a keresetek egyik legfontosabb, általános funkciója a munkateljesítmények növelésére, a munka minőségének javítására való ösztönzés. Ennek ellenére napjainkban is azt tapasztaljuk, hogy a vállalatoknál és intézményeknél (eltérően a kistermelői-kisvállalkozói szférától) lényegesen jobb és több munkával sem lehet számottevően többet keresni, mint a gyenge vagy átlagos teljesítménnyel. Milyen ellentmondások, fontosabb akadályozó tényezők eredményezik ezt? A teljesítményelv következetes alkalmazását, a teljesítmények számon kérését sok helyen akadályozza a felvehető munkaerő hiánya. A bér akkor képes ösztönző funkcióját betölteni, ha a dolgozó hatást gyakorolhat a saját teljesítményére és az elkülöníthető, mérhető. Az időbérben dolgozóknál (a foglalkoztatottak több mint 40 százaléka van ebben a csoportban) viszont szinte általános a munkaidő rossz kihasználása, a teljesítmény és a bér közötti laza kapcsolat. A vállalati összteljesítményt nagymértékben befolyásoló vezetők és magas képzettségű szakemberek (piackutatók, fejlesztőmérnökök) bérezésének az volt a jellemző hibája — hosszú időn keresztül —, hogy a munkabérek nagysága elsősorban a vállalat méretétől, a vezetői rendszerben elfoglalt pozíciótól, és nem a tényleges produkciótól függött. A legutóbbi években e területen már tapasztalható előremozdulás. Helytelen a bérszínvonal-szabályozás átlagost favorizáló törekvése, valamint az a bérezési gyakorlat amelyben a teljesítményelv mellett szociális szempontokra is tekintettel van. bizalmat, akkor aligha kétséges a vállalati központ döntése. Hiszen az előlegért követelnek is. Látványos növekedést ért el két szegedi szövetkezet. A Medikémia, tavalyi telephely kialakítása után, fokozottan törekedett a nyereség növelésére, hogy a felvett hiteleket időben vissza tudja fizetni. Éppen ezért, a kevésbé jövedelmező tőkés piacokról az idén visszavonultak, a belföldi értékesítés felé fordultak. Ez az árbevétel növekedés a keresetek majdnem 10 százalékos emelkedésében is megmutatkozott. Igaz. a szövetkezet az egyik legnagyobb tőkés importanyag-fogyasztó, ezt viszont az értékesítésben is „illene" jobban szemelött tartani. A Neokorr Kisszövetkezet nein tervezett 11,4 százalékos keresetnövelést. A jó piaci munka, a saját • források gyorsabb megmozgatása, és nem utolsósorban a 26 százalékos termelésdinamizálás viszont fedezetet adott a keresetek gyorsabb növelésére. És ennek miért ne örülhetnénk? Alap, vagy mozgó? A legtöbb vállalatnál sajátos képet mutat, a bérek tervezése. Alapvetően ebből a mutatóból Indulnak ki. Ehhez tervezik a többit. A keresetszint szabályozás árnyoldala, hogy így a piaci viszonyok alapján vagy többre, vagy kevesebbre lenne hivatott egy-egy gazdálkodó, de a „visszafelé" tervezés során ez a lehetőség elmosódik. Legfontosabb szempont marad, hogy többletadó nélkül sikerüljön az évet megúszni. A szabályozók szigorodása, az április elsejéig meghirdetett „bérvisszatartás" eredményeként az idén a legtöbb vállalat a bérek jóval mérsékeltebb növelését tervezte, mint tavaly. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az év második felében erre nem fognak jónéhányan „ráfejelni". Ha ez a termelés bővülésével jár együtt, akkor semmi gond. A minőségi munka, a hatékonyabb termelés érdekében kívánatos lenne a teljesítményhez jobban kötődő mozgóbérek, prémiumok körének kiszélesítése. Az elmúlt években mégis ezzel ellentétes folyamatok játszódtak le. Az „élelmesebb" vállalatok igyekeztek a keresetek minéL nagyobb hányadát „alapbéresíteni", mert ez volt alapvető érdekük a munkaerő megtartása szempontjából. Ahol nem ezt az utat követték (például a Pennónia szegedi gyáregységében) elmaradtak a bérek versenyfutásában. Az épülethez alap is kell... A gazdasági szerkezet átalakításának, dinamizálásának fontos feltétele a munkaerő gyorsabb, rugalmasabb mozgása, mozgatása lenne. Sajnos, még ma is jellemző, hogy a munkahely-változtatások nagyrészét a dolgozók kezdeményezik. A vállalatok ahelyett, hogy a belső munkaerő-tartalékokat mozgatnák, zömében még mindig az utcáról pótolják a valós, vagy vélt hiányt. Szerencsére a jobban dolgozó, és így többet is fizető cégek az elmúlt évben „válogatósabbak" lettek. Az elvándorlás elsősorban a könnyűipari vállalatokat sújtotta. Igaz, a mozgásnak nem mindig a keresetek közötti különbség az oka. Vonzó lehet a béren kívüli juttatások magasabb színvonala, vagy a belvároshoz közelebb eső munkahely is. Nem utolsósorban a vgmk-s tevékenység széles köre, vagy hiánya is mozgatja a munkaerőt. Szeged egyik legnagyobb végéemeztetöje, a Hungarohemp. A társasági adó idei 5 százalékos emelése ellenél e is fenntartják ezeket a szervezeteket, mert a termelés zökkenőmentessége ezt megkívánja és a dolgozók számára is vonzó a többletkereset. Hosszú éveken át Szegeden is az építőipari vállalaton számítottak a legnagyobb munkaerő-felvevőnek. Most a helyzet megfordult. A SZÉSZ, és az SZMMV úgy tűnik az elmúlt évben rugalmasabb üzletpolitikával, jobb létszámgazdálkodással el tudott mozdulni a holtpontról. A 10 százalék körüli keresetnövekedés így nem tűnik soknak, az SZMMVnél elmaradás némi ledolgozását tudhatjuk mögötte. Nemúgy a Délépnél, ahol a viszonylag szerény keresetnövekedés is szembeötlő. A jelentős veszteségek ellenére növekvő bérek „bűvészmutatványa" itt aligha érthető. A jövőben a létszám jelentős racionalizálása, a termelés élénkítése, egyszóval a hatékonyabb munka lehet csak alapja az itteni keresetek növekedésének. Mint ahogy házat sem lehet úgy építeni, hogy a harmadik emeleten kezdik felhúzni a falat... Bőlc István, Rafai Gábor Tóth Szeles István Szegedi vállalatok egy főre jutó átlagkeresetének alakulása 1986-ban Változás Átlagkereset (1985 = 100%) (évi Ft) Kőolajkutató szegedi üzeme 99,3 124 281 NKFV szegedi üzeme 99.0 105 348 Konzervgyár 110,0 78 056 Malomipar 106,5 68 630 Paprikafeldolgozó 108,0 72 660 Pincegazdaság 104,5 65 830 Sütőipari v. (megyei) 105.0 70 623 Sütőipari v. (szegedi) 106.1 76 149 Szalámigyár 108.2 67 175 Tejipari vállalat 107,0 67 362 Budalakk 107.9 78 351 Taurus 110,3 90 367 Medikémia 109.9 102 755 Neokorr 114,5 107 200 Autófer 104.0 78 787 Ikarus 108,6 84 946 Kábelgyár 109,3 73 100 Kéziszerszámgyár 109,6 65 955 Öntöde 104,0 82 277 Hungarohemp 106,2 65 457 Mino 110,9 68 232 Pannónia 105,8 53 516 Ruhagyár 103,1 63 000 Textilművek 104,2 66 728 Dcfag 108,4 67 000 Gyufagyár 107,2 68 463 Nyomda 109,6 77 165 Délép 102,9 71 539 SZÉSZ 108,3 82 365 SZMMV 110,0 67 900 Parlamenti küldöttség utazott Szófiába A Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének meghívására hétfőn magyar parlamenti küldöttség utazott Szófiába. A delegációt Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja vezeti. Tagjai: Fodor László, Jakab Róbertné, László Béla és Szalai Géza képviselők. A küldöttség búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vanelin Kocev, Bulgária budapesti nagykövete. (MTI) Számítógépes hibaelhárítás a Démásznál Az áramellátás zavarainakgyors elhárítására számítógépekkel szerelték fel a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat négy üzemigazgatóságának irányítóközpontját és 24 transzformátorállomását. A hódmezővásárhelyi igazgatóságon kezdődött kísérletek sikere alapján a múlt év végén a szegedi és a nagykőrösi igazgatóságot látták el ilyen berendeléssel, a következő napokban pedig befejezik ezt -a munkát a békéscsabai igazgatóságon is. Az erre fordított 300 millió forint viszonylag gyorsan visszatérül azáltal, hogy gyorsabban megszüntetik az áramellátási hibákat, csökken az ipari és más termelési ágazatok ebből származó vesztesége. A gyors hibajavítás előnyeit természetesen a lakosság is élvezi. A rendszer lehetővé teszi, hogy a korábbi hosszadalmas folyamat — telefonálás, helyszíntájékozódás — helyett a diszpécser előtt levó képernyőn másodperceken belül megjelenjenek a hibaforrások. Az alállomás minikomputere ugyanis azonnal érzékeli a hibát, az erről leadott jelzés megjelenik az irányitóközpont 30 négyzetméteres információs ' tábláján, s ennek alapján képernyőre vehető a meghTJásodott állomás képe. Így a szerelök a hiba bekövetkezése után azonnal megkezdhetik a javítást. Az eseményeket mágnesszalagon is rögzüik. s így utólag tanulmányozhatják a hibaokokat, levonhatják a tanulságokat. A gyors hibaelhárítást szolgáló rendszert — amely az elmúlt hetek hóviharai által okozott áramellátási zavarok idején jól vizsgázott — az Erőmű- és Hálózattervező Vállalat, a Villamosenergia-ipari Kutató Intézet, a Központi Fizikai Kutatóintézet, a Mechanikai Művek és a Démász szakemberei dolgozták ki. Együttműködési megállapodás A Közalkalmazottak Szakszervezete és a Művelődési Minisztérium vezetői megbeszélést tartottak hétföA a szakszervezet székházában. A megbeszélést követően Köpeczi Béla művelődési miniszter és Szabó Endre, a szakszervezet főtitkára 1990ig szóló együttműködési megállapodást írt alá. A dokumentumban rögzítették azokat a közös teendőket, amelyek a közgyűjteményi és a közművelődési szakterületek szakmai feladatainak színvonalasabb ellátását, illetve az ott dolgozók életés munkakörülményeinek javítását szolgálják. (MTI) A Rába. Magyar Vagon- és Gépgyár győri telephelyén, az Észak-dunántúli Tervező Vállalat tervei alapján, egy új. 100 ezer négyzetméteres szerelőcsarnokot építenek. A munkálatok előtt a tervezők felkérésére az Építéstudományi Intézetben sorozatvizsgálatokat végeznek különböző modelleken. Az intézet munkatársai a laboratóriumban ellenőrzik a csarnok külső és belső téri légtechnikai jellemzőit, és megvizsgálják a tetőszerkezet hőtágulását a „mesterséges nap" segítségével