Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-24 / 46. szám

4 Szerda, 1987. február 25. Kutyavilág! — Kegyetlen világ jár a •kutyusokra — sírva nyitott be szerkesztőségi szobánkba tegnap Torin Jánosné, a szegedi l-es villamos vezetője. Könnyek között ömlött belőle a szó. — Több mint egy hete, január 30. óta a Kossuth Lajos sugárút 50. szám előtt az úttesten hever agyongázolva egy kutya. Nem hiszem, hogy muszáj elütni az elénk tévedt állatokat. Én nem egyszer behúztam a vészféket, hogy ki ne oltsam egy cica, kóbor kutyus életét. A sünikre is mindig vigyázok. Akkor pénteken reggel ugyancsak az l-est dirigáltam, Rókus felé haladva láttam a gazdátlan négylábút. Izgultam érte, nehogy baj érje. Mit ad isten, már visszafelé jövet az úton láttam kivasalva. Mérhetetlen düh fogott el. így irtja ki maga körül az ember az élővilágot. Meddig tartott volna a vezetőnek fékezni, lassítani?! Ne mondja azt nekem senki, jószándékú az ilyen autós! Nem fogom elfelejteni a mi kis Mázlistánkat. Cica volt. és a villamossínekre került valahogy. Kiszálltam érte, dobozba tettem, és gyorsan elvittem egy állatorvoshoz. Megjártam vele még a kecskeméti állatkórházat is. Sajnos nem tudtak rajta segíteni. Hazahoztam, mpst a rózsabokor alatt nyugszik. De. mi lesz ezzel a szerencsétlen ebbel? — Ügy látszik, illetékesek, kutyabarátok nem járnak a Kossuth Lajos sugárúton, ön vállalkozik még egy rózsabokros szertartásra? Én benne vagyok. Kutyavilág! B.E. Gondolkodni jó Ma olvasószerkesztőnek nevezik azt a munkakört, amelyet 1944. november 19töl 1945. június 1-jéig Erdei Sándor a Délmagyarország szerkesztőségében betöltött. Neve nem szerepelt sem a fejlécen, 6em az impreszszumban, csak bátyjáé, Erdei Ferencé, meg a szerkesztőbizottság másik két tagjáé, Balogh Istváné és Révai Józsefé, holott ők inkább csak nevüket s egykét vezércikküket adták a lapnak, a szerkesztést a gyakorlatban Erdei Sándor vegezte. Valahogy így volt egész életén át: ahogy nekrológjában Molnár Zoltán írta róla: „szerényen meghúzódott Ferenc bátyja hatalmas árnyékában", öt évvel volt fiatalabb bátyjánál, 1915ber. született, önéletrajzában többször is hivatkozik •bátyjának reá tett hatására: „Ezt jórészt a bátyám ösztönzésének köszönhetem, aki mindig törődött velem, és mindig ösztökélt, hogy használjam ki jól az iskolai időt, vegyek részt minden hasznos munkában." Szegedre is együtt jöttek a fővárosból a fronton át 1944 októberében; együtt kezdték Szervezni a paraszt pártott szülővárosukban, Makón, •majd a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot Szegeden. Erdei Sándor a Délmagyarország mellett a parasztpárt hetilapjának, a Szegedi Szabad Szónak is szerkesztője volt. Utána a parasztpárt országos központjában tevékenykedett; 1947-től 1950-ig a párt országos lapjának, a Szabad Szónak volt felelős szerkesztője. 1950-től a Népművelési Minisztériumban főosztályvezető, 1951-től miniszterhelyettes. 1953-tól 1954 márciusáig az Üj Hang szerkesztője, majd a Magyar írók Szövetségének főtitkára. A cikkcakkpolitika idején, amikor a dogmitizmus kerekedett fölül, 1955 októberében leváltották, de 1956 szeptemberében ismét őt választották meg. Az írószövetség föloszlatása után visszament szigetszentmiklósi tanyájukra, és kertészkedett. Két évig megtűrték mint időszaki alkalmazottat a Szépművészeti Múzeum könyvtárában, de azután ismét a metszőollót kellett a kezébe vennie mint szövetkezeti tagnak a Sasad téeszben. 1962-ben rovatvezető lehetett a Magyar Mezőgazdaság című szaklapnál, 1967-től pedig nyugdíjazásáig, 1975-ig a Szövetkezet című hetilap főszerkesztőjeként dolgozhatott. Súlyos io'egbénaság kötötte ágyhoz 19H4-ben bekövetkezett haláláig. Sokoldalúan tehetséges művész volt: írt, festett, rajzolt, szobrot mintázott. Makói érettségije után ugyan a szegedi egyetem bölcsészkarára iratkozott, de ezt •egykettőre abbahagyta, s elébb Aba Nóvák Vilmos szabadiskolájában Pátzay Páltól, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Szob. rait, vázlatait, kéziratait a háború alatt befalazta: mindet szétrobbantotta egy odavágott ágyúgolyó. Karpaszományos szakaszvezetőként többször behívták, 1944-et is Erdélyben, Csíkban szolgálta végig, s a visszavonulás során október 9-én hagyta ott alakulatát. Megkereste bátyját, s együtt indultak gyalog Szegedre. Hátrahagyott írásainak válogatott gyűjteményét özvegye szerkesztette, és a Soros Alapítvány támogatásával a makói József Attila Múzeum adta ki a gyomai Kner Nyomda termékeként szép külsőben, illő terjedelemben. Tartalmazza Erdei Sándor többnyire önéletrajzi ihletésű, 1946 és 1962 között keltezett novelláit, és 1944töl 1984-ig írott cikkeit, tanulmányait. Köztük az első a Délmagyarország 1944. november 24-i számában jelent meg (Megszólalnak a magyar irók). jó lett volna, ha itt olvashattuk volna a Délmagyarország 1944. karácsonyi számában megjelent , elbeszélését is, amelyre Kerti naplójában (ez a kötett egyik terjedelmes fejezete) ő maga büszkén hivatkozik: „én irtem az első novellát az új életről". Tanulmányai közt olyan jelentős írásai is vannak, mint a Veres Péterről (1954), Benjámin Lászlóról (1956), Szabó Dezsőről (1957) szólók, örömmel olvastuk volna itt a bátyjáról a testvér és a harcostárs szeretetével és bensőséges ismeretével írt arcképet is, amely Erdei Ferencnek Emberül élni (1974) cimű válogatott tanulmánygyűjteményében utószóként jelent meg. A kötet függelékéül Tamási Lajos verse, a felelős kiadó Tóth Ferenc életrajzi vázlata, Molnár Zoltán említett nekrológja és Fekete Gyula temetési búcsúztatója is helyet kapott. Péter László Fűzfafütyürű A gyermekjátékokról is gyakran beszélgettem egykori, nagyemlékezetű, öreg barátommal, Nagy Bence Pali bácsival. Jegyzeteim között most egy olyan játék készítésének leírását találtam meg, amelyiket szívesen ajánlom a mai gyerekek számára. Emlékszem, 1970. táján lehetett. hogy Pali bácsi a házuk előtt üldögélt. Tavaszelő volt, úgy Zsuzsanna körül. Kisszékemet a hónom alá véve kiballagtam és leültem Pali bácsi mellé. Egy kis íűzfadarabot faragott. Nem volt az nagyobb egy ceruzánál, de kétszer olyan vastag. — Mi lesz ebből, Pali bácsi? — Ebbül? Fűzfafütyürű. Tudod-é, mi az? Tudtam, de azért úgy tettom, mintha nem. — Fűzfafütyürű, értőd? Azt a fűzfánfütyürűs úristállát! Pali bácsi a botocska egyik végén úgy faragott, hogy furulyaszerű fúvósra sikerült. Ugyanazon a végen, de a faragással szemközti oldalon meg ékalakú lyukat vésett. Közben rám-rám tekintett a szemére húzott kalapszéle alól. nézem-e? Hát, persze, hogy néztem, figyeltem, milyen fürgén farag. Most a botocska derekán körbe vágta a gyenge fűzfahajat, majd megnyálazta körbe. Térdére tette és bicskájának a nyelével finoman megkopogtatta körös-körül azt a felét, amelyiken a sipszerüséget már az imént kifaragta. Percekig puhítgattr. a hajat. Amikor már úgy gondolta, hogy elengedte a farészt, letette bicskáját, és két tenyerébe fogva a hajat, óvatosan lehúzta a kopogtatott-lágyított részről. Olyan szépen lejött, hogy meg se repedt. Mivel a bicskaveregetéstöl egy kicsit megnyálkásodott a héj simán lecsúszott. Hogy biztos helyen legyen, föltette a kalapjának betűrt tetejére. A bot felén tehát rajta maradt a „bűre". A bőrtelen részről most azt a kisdarabkát vágta le, amelyik fúvókaszerűen volt kifaragva. Abból aztán egy vékonyka szeletet lehasított. Az így elkészített kis faragványt a szájába vette, nyálazgatta. Közben levette a kalapjáról az imént lehúzott fűzfahajat, és a szájában lévő kis darabkát eredeti helyére visszadugta. Mégpedig úgy. hogy a laposra faragott felülete fölfelé, a bőrön lévő lyuk felé legyen. Az alsó lyukba meg viszszadugta a félig bőrös, félig bőr nélküli botdarabkát, és máris kész volt a fűzfafütyürű. Belefújt, de nagyon mély hangon szólt. Pali bácsi most a botocskát alulról följebb nyomta. Olyan szép, csicsergő, madárhangot adott, hogy erre már tényleg oda kellett figyelnem. — Hogy pörgeti a hangot? — Igy-é — trillalázott most a nyelvével szabadon —, látod? Pörgetöm a sípja előtt a nyelvemet. Gyerökkorunkban sok madár hangját mögtanultuk a fűzfafütyürűn. A méhészöktül kértünk égy kis lépesmézet, fölfőztúk enyvvel. Kis kaszróba vittük lé az erdőbe. Kilestük, mőrre van a kanárinak, vagy a rigónak fészökre járása. A közeli bokorba behúzódtunk, aztakkor szép halkan füttyögtünk a fűzfafütyürűvel. A ¡épbe nádszeletöt mártottunk, azt úgy tartottuk föl, hogy, ha a madár közel száll, hozzá érjón. Olyan szép csalogatósan füttyögtünk, mint amikor égyik madár hívogati a másikat. Gyüttek is. mert ilyenkor. tavasz elejin mán pároztak. Ha hozzáért a lépesnádhon, mindjárást összeragadtak a tollai; nem tudott elrepülni, léesött mind. Hazavittük. Otthon csináltunk kis kalitkát, azt abba ötetgettük. Az én gyerökkoromba alig vót olyan gyerökös ház, amelyikbe né lött vóna égy-két énekös madárka. Akinek volt, az kis cserépfütyürűvel csalogatta a madarat a lépre. Radpárúl hozták, azért radnál fütyürü vót a neve. De mondták kakasfütyürűnek is, mert akár ződre, akár vörösesbarnára volt festve, kakas alakú vót. A farkába vót a síp. hát ott köl'iött fújni. Vót benne égy kis agyaggolyó. Amikor vizet eresztöttünk bele és belefúttunk, a golyóbist mozgatta a víz. Olyan szép hangot adott az, hogy aki ügyes vót, mindön madár hangját eltanálhatta rajta. Gyerekek, akartok egy szép énekes madarat? Nyakunkon a tavasz, gyertek, csináljunk fűzfaíütyiműt! If j. Lele József HAZASSAG Klézli Attila Sándor és Fapdi Ildikó Erzsébet. Komlósl László és Börcsök Gyöngyi. Mádl István és Beloval Ildikó Eva. Varga Imre és Révész Ildikó, Józsa Ernő és Szemerédi Zsuzsanna Piroska, Szabó-Galiba István és Csiszár Zsuzsanna házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Varga Jánosnak és Budai Gyöngyinek Gyöngyi. Tóth Istvánnak és Kopasz Gabriellának István, Rabi Lászlónak és Fekete Katalinnak László Márk, Eperjesi Istvánnak és Boldog Máriának István. Zsórt Iván Lajosnak és Balázs Editnek Edit. Jurschtk Tamás Józsefnek és Borsos Máriának László. Gácser István Jánosnak és Ntllcska Editnek Tímea. Volenszki Zoltánnak és Pikali Évának Edina Eva. Pintér János Ferencnek és Farkas Erika Máriának Péter, Sándor Csaba Zoltánnak és dr. Tóth Zsuzsanna Mártának Adám, Kálmán Józsefnek és Kis Évának Nikolett, Kecskés Alexandrunak és Sinoros-Szabó Ágnes Piroskának Anna Katalin, Lovászi Jánosnak és Bodó Erzsébetnek Dániel. Lung Milánnak es dr. Nagv Magdolnának Dusán Péter. Müller Gábornak és Szűcs Máriának Katalin, szécsl Antalnak és Tarkó Ildikónak Rajmund. Bacsa Imrének és Nagy Erikának Diana Erika, Engi Gabornak és Szűcs Ibolyának Gábor. Palánkai László Jenőnek és Sebők Zsuzsanna Ilonának AdriCsaládi események enn, Miklós Jánosnak és Hermán Zsuzsannának Zsuzsanna, Krisztin Józsefnek és Szilágyi Évának Anita. Vincze Mihalynak és Födi Erikának Mihály Csaba. Jobbágy Györgynek és Vörös Ibolya Annának Petra. Stadler Ferencnek es Nagy Évának Eva Ollvta, Jancsik Jánosnak és Kakuszi Erikának Viktória Ágnes. Siket Lászlónak .és Turi Gyöngyinek Zsolt, Zombori Tibornak és Kiss Gyöngyi Juditnak Tibor. Igaz Jánosnak és Gergely Erikának Renáta, Birkás Andrásnak és Varga Erzsébetnek Brigitta. Veres Istvánnak es Szerző Ildikónak Nikolett. Kékesi János Imrének és Szűcs Mária Zsuzsannának Zsuzsa. Kalapos Györgynek és Hegyi Ildikónak Noémi. Redenczki Mihálynak és Csonka Ildikó Évának Ivett. Perjési Lászlónak és Ignáez Juliannanak Andrea, Lukács Sándornak és Erdős Edit Anikónak Adrienn. Pónusz Sándornak és Lázár Arankának Brigitta. Dabis Józsefnek és Szabó Zsuzsannának Eszter Zsuzsanna. Czipera Ferencnek és Cuba Eva Máriának Norbert Ferenc. Balla Józsefnek és Ocskó Margitnak Eszter nevű gyermeke született. HALALOZAS Kovács László, Bozsó Imréné Szekeres Rozália. Ördögh Ferenc, Szabó Sándorné Szabó Erzsébet, dr. ördög Altitáné Fekete Ilona, Szlanka Ágoston. Szécsényi Ferenc, Szeles Andrásné Sümegi Etelka, Szabó Gyuláné Hegyközi Ilona, Gombos József, Wcigel Endre, Tóth János, Komáromi István. Balog István, Zsurek Rezsőné Hulman Julianna, Varga Kálmánné Kaiser Margit, Esztényi Imre András. Mennlng Gyula. Dobó Antalné Börcsök Etelka, ördogh Vince, Jani Lajos, Kovács Józsefné Varga Ilona, Gombos Jánosné Nagyiván Rozália. Jindrich Ferencné Masir Piroska, Mamuzsics Zenob. Zsótér Ferenené Kósa Piroska. Balog Viktória. Ónozó Péterné Berkes Etelka, Tóth Mihályné Render Magdolna, Kis-Guczi József, Árendást Jánosné papdi Valéria. Boldizsár Józsefné Taborosi Anna. Király Istvánné Szélpál Maria, Kaposvári István. Tóth Bélané Pásztor Margit Veronika, Molnár Sándorné Szénást Mária, Bátyi Zoltánné Szűcs Ilona, Kálmán Ilona. Domonkos Jenöné Balint Ilona, Braun Nándorné Bartha Mária. Csanádi Pál, Oroszlán Elekné Szenti Eszter. Borbás László, Tóth Mihályné Habik Etelka. Rácz József Pál, Lantos Jánosné Dzuróesik Jolán. Ferenczy Gyuláné Sisák Matild Anna meghaltak űr Mi? Hol? Mikor? 1987. FEBRUÁR 24., KEDD — NÉVNAP: MATYAS A Nap kel 6 óra 36 perckor, és nyugszik 17 óra 20 perckor. A Hold kel 4 óra 48 perckor, és nyugszik 12 óra 24 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél héttón plusz 181 cm (áradó). SZAZHATVANÖT ÉVE született Irányi Dániel (1822— 1892) politikus, újságíró. 1848ban igazságügy-minisztériumi titkár. Pest egyik képviselője, a Jellaslch elleni önkéntes esapat katonája, utóbb Sáros vármegyei kormánybiztos, 1849-ben pesti kormánybiztos. A szabadságharc vérbefojtása után emigrált. Párizsban ujságiróskodott, 1859-ben pedig a Kossuth-emigráció szervezete, a Magvar Nemzeti Igazgatóság jegyzője lett. t866-ban Kossuth Lajos megbízásából Bismarckkal tárgyalt. A kiegyezés után, 1868-ban Pécs varosa — még távollétében — megválasztotta képviselőjének: 1869-tól ö volt a 48-as párt elnöke. s a Függetlenségi Párt megalakulása (1884) után ennek is elnöke lett. NYOLCVANÖT ÉVES Maurice Eisenberg (sz 1902) német születésű amerikai gordonkaművész Casals tanítványa. Világszerte koncertezett a legnagyobb zenekarokkal. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 órakor: Gyilkos robotok (színes amerikai film. V. helyár!), fél 4 órakor: Liliomfi (színes magyar film), háromnegyed 6 és 8 órakor: Banánhéjkcringö (magyar film). Fáklya: háromnegyed 3 órakor: En és a nagyapám (szines magyar film), negyed 6. fél 8 órakor: Országúton (olasz film). Szabadság: délután fel 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: Gyilkos robotok (szincs, m. b. amerikai film. V. helyár!). Kiskörössy halászcsárda: délután 4 és este 8 órakor: Ne verekedj! (színes hongkongi kungfu film). Filmtéka: délután 6 órakor: Broadway. Danny Rose (m. b. amerikai film). Éva presszó: este 8 órakor: A halál keze (színes hongkongi karatefilm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ES UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden az Idegsebé» szeti Klinika (Úécsl u. 4.) veszi fel. sebészeti és urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház (Tolbuhin sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti -ónokon reeee' fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin KII. 20. szam alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szombatonként reggel 8 órától déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégészeti ügyelet az ÜJszegedl Gyermekkórházban van (Szeged, Odesszai krt. 37.) Telefon: 22355. Egyéb napokon a Fül-OrrGége Klinika tart Ugyeletet. (Szeged, Lenin krt. 111.). Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14420. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. 22.40: Schubert: D-dúr szonatina — (ism.) 22.55: Összefoglaló a téli ünivorsiadéról, Csehszlovákiából 23.25: Képújság BELGRÁD I. 16.45: Magyar nyelvű tv-napló 17.10: Krónika 17.30: Gyerekeknek 18.00: Művelődési műsor 18.40: Vetélkedő 19.00: Tv-kalendáriűm 19.10: Rajzfilm 19.30: Tv-naplO 20.00: Lottóhúzás 20.05: Drágakő a koronában — filmsorozat 21.00: Kontakt magazin 22.15: Tv-napló 22.40: Könnyűzenei műsor 23.25: Hírek ÜJVIDÉK 16.45: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: Akarni kell, merni kell 18.00: Nyomok — művészeti műsor 18.30: Ifjúsági fórum 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.05: Drágakő a koronában — angol tv-íilm 21.00: Dráma 22.00: llirado szerbhorvátul ß 9 Rádió KOSSUTH 8.20: Társalgó 9.44: Muzsika gyerekeknek 10.05: Világablak 10.30: Éneklő ifjúság 10.48: Citerafelvételek 11.05: Závodszky Zoltán énekel 11.31: Cserebogár, sárga cserebogár — 8. 12.30: KI nyer ma? 12.45: Hangverseny délidőben 13.45: Az Ambrosian énekegyüttes Beethovenkánonokat énekel 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Elő világirodalom — Az NSZK irodalma 15.20: Bel^. Rudenko orosz operákból énekel 15.40: Poggyász 16.05: Látogatóban 17.00: Századunk zenéjéről 17.30: Kovács Andor nótákat gitározik 17.45: A Szabó család 19.15: Szabó Lőrinc: A huszonhatodik év.— liral rekviem 120 szonettben — (ism.) 20.03: Népdalok 20.17: A jelen és a tövö 21.02: Händel: Jephta — oratórium Közben: Tíz perc külpolitika Wehdlng: Szvit fúvósokra Tévé 22.20 23.52 0.15 4.20: Éjfél után... PETŐFI 8.05: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Az Oroszlányi Fúvószenekar Játszik 12.31: Nótamuzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Karavanszeráj 14.47: Világslágcrek 15.05: Palóc népdalkörök énekelnek 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Önképzőkör 18.30: Gramofonsztárok 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Szerelmi kettósok operettekből 20.23: Ráadás Elvis Prcsley összes felvételeihez — 1. 21.05: Thyl Ulenspiegel — De Costcr regénye — 2. 21.36: Az élő népdal — (ism.) 21.46: Szerelem, szerelem 22.00: Nádas Gáborra emlékezünk 23.20: — 0.14: Reggae-ritmusok 0.15: — 4.20: Éjfél után... BUDAPEST I. 8.55: Tv-toma 9.00: Iskola-tv 10.05: Delta — (ism.) 10.30: Albérlet — Kubai film — (ism.) 11.50: Mozgató 12.00: Képújság 17.15: Hírek 17.20: Három nap tv-műsora 17.25: Suliirodalom — (ism.) 18.00: A cirkusz pillanatai — (ism.) 18.50: Képújság 19.05: Minl-Studió '87 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 1. 20.05: Mentők — csehszlovák tv-filmsorozat — 8. 21.05: Stúdió '87 22.05: Meghökkentő mesék — angol tv-filmsorozat 22.30: Híradó 3. BUDAPEST 2. 17.55: Képújság 18.00: Dél-alfoldl Magazin — szegedi körzeti stúdió műsora 19.00: Edenl kertek — francia dok.-filmsorozat — 8. 19.25: Tv-torna 19.30: Angol nyelvlecke — (ism.) 20.ni): Balett-tükör 20.45: Tolvajok — angol tvjáték 21.10: Híradó 2, 21.30: Egyedül és fegyvertelenül — szovjet film 8.12: 9.43: 10.23: 1L05: 11.35: 12.45: 13.05: 13.55: 14.00: 15.33: 15.48: 16.03: 17.00: 17.30: 18.30: 19.05: 19.35: 20.47: 21 19: 22.19: 3. MŰSOR A Budapesti Filharmónia Társaság Zenekarának Brahmshangversenye A Magyar Fúvósötös játszik Sarolta — részletek Erkel operájából A Ray Conniff együttes műsorából Mozart-müvek Világhírlap Ókori kalandozások — 1. Hanglemez MK Ifj. Kertész Ottó és szokolay Balázs hangversenye Labirintus Madáretető Két balettszvit Iskolarádió Don Pasquale — részletek Donizetti operájából Na maternjem Jezlku — a Magyar Rádió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről In der Muttersprache — a Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről A Berlini Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenye Magyar előadóművészek felvételeiből Diszkotéka Odüsszeia — Homérosz eposza — 3 k 4