Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-24 / 46. szám

Szombat, 1987. február 21. 5 Intézkedünk, tehát vagyunk Magyar tévéjáték és tévé­film nem jutott az elmúlt hétre, viszont nyilatkozott a Telerámában Vitray Ta­másnak Lendvay György, a viszonylag új főszerkesztő­ség (a tévéjátékoké és -fil­meké) vezetője. Körülbelül azt: mindent megtesznek an­nak érdekében, hogy magyar tévéjátékok és -filmek szü­lessenek. Bár — nehéz ügy. A pénz, az írók, a rende­zők ... Szóval sok újat nem mondott, a főszerkesztőség­nek, még mielőtt ez lett vol­na, vagyis főosztály korában is — hasonlóak voltak a gondjai, kifogásai, védekezé­sei. Régen tudjuk, ha nem is vagyunk közgazdászok, hogy az átszervezések nagyjából arra jók: elodázzuk a tehe­tetlenség, a cselekvésképte­lenség nyíltszíni bevallását. De ha meggondoljuk, hogy az újabb átszervezési roha­mon átesett tévét működé­sének közege (igen, a ma­gyar valóság) egyáltalán nem figyelmezteti arra, hogy tán valami más megol­dást kéne keresnie, nincs miért kárhoztatnunk — pont a tévét. Ki meri azt mondani — például —, hogy tévéjátékok és -filmek ké­szítésére különösebben hiva­tott ez a műhely, mint egyébre? Mint mondjuk: „Felkínálom"-ra. Pomezans­ki György műsora már nem tudni hányadik reneszánszát éli, mert újra és újra bebi­zonyosodik, hogy nincs, vagy nem rendeltetésszerű­en működik a mai magyar valóságban az az intézmény­rendszer, mely a találmá­nyok, újítások kezelésére lenne hivatott. A tévé tehát 0 Képernyő megpróbálja elvégezni a dolgot helyettük. Közbevetőleg hadd mesél­jek el egy friss rádiós pél­dát. Vasárnap délelőtt ment a Neveletlenek című műsor, amely arról szólt, hogy egy 15 éves kislány veszélyben van, mert anyja bűnöző, nagyanyja (73 éves) pedig a legjobb szándék mellett is rosszul neveli. Megszólalt a szociológus, és elmondta, hogy ebben az esetben bi­zony nem működtek azok a társadalmi intézmények és szervezetek, melyeknek dol­ga lenne észrevenni a ve­szélyt, és közbelépni. A mű­sor azzal zárult, hogy az esetet feldolgozó Pásztor Magdolna, a rádió munka­társa beolvasta a kislány neki írt levelét. Azaz, az újságíró, avagy, ha tetszik a rádió — megint átvállalta egy csomó létező, de nem működő hivatal feladatait, elkezdte „gondozni" az erre rászoruló gyereket. A példákat szinte vég nél­kül lehetne sorolni, a Mii üzen a rádió, s a tévés Ablak úgynevezett szolgáltatásaitól a Felkínálom teljesen di­rekt, egyáltalán nem bújta­tott „átvállalásáig". El tud­ják képzelni, mennyi tele­font és levelet kapott az el­múlt héten a szegedi stú­dió? Sokat. A reflexológiá­val foglalkozó, kedden le­ment riportjuk nyomán. A „talpsimogatás", mint a ter­mészetes gyógymódok egyik válfaja, nem azért váltott ki ilyen méretű érdeklődést (sajnos!), mert a tévések mindenoldalúan „körüljár­ták" a témát, korrekt és ér­dekes műsort csináltak belő­le. Hanem azért, mert azok az intézmények és szerveze­tek, melyeknek dolguk len­ne a reflexológiával foglal­kozni, az embereknek erről felvilágosításokat adni — nem teszik. A kihívásra — a növekvő információéhség­re, egészségügyi fölvilágosi­tásra, az „igazság" kideríté­sére — a tévének muszáj válaszolni. Valóban? A munkamegosztási zűrza­varok kétségtelenül léteznek Ha az állampolgárok elinté­zetlen ügyeikkel — remény­kedéseik végpontján — kénytelenek elárasztani._ az írott és nem írott sajtót, va­lószínűleg nem holmi átszer­vezésekre van szükség; a társadalom intézményeinek és szervezeteinek működő­képességét „beállítani" — ennél mélyrehatóbb beavat­kozásokkal lehet. Minél előbb, mert úgy tetszik, ez a kór ragályos, gyorsan terjed. Már a „független" zsűrik sem funkcionálnak! Mint hírlik, a frakciózás, a klikk­szellem, s nem az érték győ­zött a filmszemlén, ezért, hogy Jancsó Miklós új film­je csak „vigaszdíjat" kapott, amit 3 rendező nem is volt hajlandó átvenni. Ha így ha­ladunk, jó lesz fölkészülni az eljövendőkre; tanfolyamon képezhetnénk magunkat! Ajánlott filmként javaslom hozzá A maffia című doku­mentumsorozatot, melynek ismétlését az elmúlt vasár­nap kezdte meg tévénk, jó időérzékről téve bizonysá­got. Sulyok Erzsébet Á kis herceg felnőtt Lelni abban jócskán igaz­ságot, hogy akkor felnőtt az ember, ha dönteni képes. S ez nem feltétlenül életkor kérdése. Ívelhet magasra karrier úgy, hogy automata váltók terelgetik, olajozott sínen. Minden egyszerű, mert jó, ahogy van. Csak biztosíték hiányzik, hogy nem jön váratlan döccenő, vagy egyszerűen, az illető nem lesz egyszer csak kí­váncsi arra, mit takar előle a vattacukorbélés, amivel számára a világot kipárnáz­ták. Számítógép-szakember lesz a gyerekből, dönt az előre­látó szülő, ha a csöppség ér­deklődést mutat elsőben a szorzótábla iránt Biztos im­már: iskolai pályafutása gimnáziumi matek tagozaton és> egyetemi szakon át a komputerekig vezet majd. Vagy tolmácsnak adjuk, hisz milyen pici még, s oly éde­sen gügyögi, hogy it iz bju­tiful. Mert jól megy a ma­gyar, a történelem, nosza, célozzuk meg a jogot sike­"Ül Rádió­figtjeló rül is, nemsoká' bíró lesz a lányból. Persze, semmi baj, ha a szülői, tanítói gondos­kodó jó szándék valóban azt célozza, amire a csemete vá­gyik. Más kérdés azonban; nem arra vágyik, amit vári­nak tőle? Mint például az említett jogász kislány, aki­vel szintén biztosan haladt a szekér, mígnem egyszer csak ráébredt, nem neki va­ló a bíráskodás. Döntött, s váltott: versekkel foglalko­zik azóta. A kis herceg fel­nőtt — ez volt Kapás Irén riportjának a címe, mely a Szivárványban hangzott el vasárnap délelőtt. A műsor ezúttal a döntésről szólt. A döntésről, melynek mindig van kockázata, hisz fiz eredmény csak utólag iga­zolja, jól vagy rosszul vá­lasztottunk-e. Ugyanis míg az előbbit siker kiséri, az NDK utazási napok Hétfőn Budapesten, az NDK Kulturális és Tájékoz­tató Központban megkezdő­dött az NDK utazási napok programsorozata. Az egyhe­tes rendezvény egyik ki­emelkedő része az immár hagyományos turisztikai ki­állitás, amely az NDK ide­genforgalmi központjairól, szép tájairól, városairól fo­tók segitségével nyújt tájé­koztatást az érdeklődőknek. Emellett kisfilmekkel és dia­vetítésekkel hívják fel a fi­gyelmet az NDK turisztikai látnivalóira. A helyszínen — kedvezményesen — érté­kesítik is az NDK-ba szóló programokat, amelyek több­ségét Berlin megalakulásá­nak 750. évfordulója jegyé­ben rendezték. A látogatók számára vetélkedőt is ren­deznek, ahol értékes nyere­ményeket sorsolnak ki Balatoni program Nyitás májusban A Balaton-part nyári kul­turális programját vitatta meg hétfőn Balatonfüreden tartott ülésén a Balatoni In­tézőbizottság kulturális bi­zottsága. A Vajda György művelődési miniszterhelyet­tes vezetésével megtartott ülésen rámutattak, hogy az utóbbi években általában és az egyes üdülőhelyeken is kialakult a balatoni kulturá­lis műsorok hagyománya: a komoly és a könnyűzene, a művészetek, a szórakozás ma már széles körben szá­mon tartott központjai jöt­tek létre. A közönség isme­ri és igényli az egyes üdülő­helyek, illetve intézmények specialitásait, éppen ezért ilyen, vagy olyan okból be­következő kiesésük komoly gondokat - okoz. A hangver­senytermek közül az idén Német vers­es prózamondó verseny Országos német nemzeti­ségi vers- és prózamondó versenyt hirdet a Művelődé­si Minisztérium, a Magyar­országi Németek Demokra­tikus Szövetsége, a Tolna Megyei Tanács, a Szekszár­di Tanítóképző Főiskola és a Szekszárdi Német Bemu­tatószinpad. A most első al­kalommal kiirt verseny cél­ja a német nyelv és a hazai német nemzetiségi hagyo­mányok ápolása, az iskolai nyelvoktatás segítése. Je­lentkezhet minden ifjúsági korosztályú (14-töl 25 éve­sig) vers- és prózamondó; a határidő március 10-e. írás­ban közlendő a név, életkor, lakhely (iskola), foglalkozás és a szabadon választott mű. (Cím: Szekszárdi Német Be­mutatószinpad — Deutsche Bühne —, Szekszárd, Mártí­rok tere 10. Irányítószám 7100. A verseny lebonyolítá­sáról a jelentkezőket levél­ben tájékoztatják.) Az orszá­gos döntőt április 25-én és 26-án Szekszárdon, a német bemutatószínpadon tartják meg. (MTI) Testnevelés az óvodában Ötödik éve folyik az az óvodai testnevelési kísérlet, ame­lyet Győri Pál, a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanára és Nemessuri Mihály budapesti professzor vezet. Az óvodások tesztrendszere bebizonyította, hogy ez a korosztály — az eddigi, általános vélekedéssel szemben — sokkal jobban terhelhető, miután a sokmozgásos sportolás károsodás nél­kül segíti a testi fejlődést cs a személyiség kibontakozását utóbbiért olykor felelni kell. Hogy a döntés kényszere milyen gyakran szorongat mindannyiunkat, a jelenték­telen esetektől a húsba vá­gókig, kiderült a Szivárvány­ból. Korántsem csak vezér­igazgatók, munkahelyi veze­tők felelőssége — minden­napjaink gyomorszorító ve­lejárója. Határozni kell, vállalja-e az ötg/erekesi há­zaspár megfelelő lakás nél­kül a következő porontyot is; a valaha Európa-bajnok atlétanő pedig az életet sú­lyos ¡agyműtétje, bénulása Után, családi gondjai-bajai ellenére. Optimista, valóban szivár­vány színű műsort készített a tapasztalt, válogatott ri­portergárda: Pásztor Mag­dolna, Széli Júlia, Fodor Csilla és a többiek neve, külön-külön is garancia a műfajban. Varjú Erika zárva tart az éppen felújí­tás alatt álló keszthelyi mű­velődési központ, s a folya­matban levő rekonstrukció miatt a veszprémi várban sem lehet majd megtartani a már évek óta nagy sikerű várhangversenyeket. Zárva tart a badacsonyi Szegedi Róza-ház, megnyílik viszont és zenei programok otthona lesz az Alsóörsön a helyreál­lított török adószedöház. Ezektől eltekintve a hagyo­mányok jegyében és sok új­donsággal készülnek a Bala­ton-part kulturális program­jának gazdái a főszezonra. Az idényt ebben az eszten­dőben is a hagyományoknak megfelelően Balatonfüreden nyitják meg május 23—24­én. Az ünnepség déli parti párját Siófokon tartják má­jus 29—30—31-én Nyíri Antal köszöntése A szegedi tudományegyetem: magyar nyelvészeti tanszékének nyugalmazott ta­nára, a magyar nyelvtudomány kiváló mű­velője március 9-én tölti be nyolcvanadik esztendejét. Ma délután a pesti bölcsészeti kar tanácstermében, a Magyar Nyelvtudo­mányi Társaság ülésén. Hajdú Péter aka­démikus, az MTA nyelv- és irodalomtu­dományi osztályának elnöke, egykori sze­gedi tanártársa fogja köszönteni. Illő, hogy a város, amelyben fiatalon tanult, s áWVélybéh életének javát tanítással töl­tötte, szintén köszöntse őt. Tanárnemzej­dékek kerültek ki keze alól, százakat ta­nított meg nyelvünk ismeretére, szereteté­re. PÁLYÁJA Szentesen született, 1907. március 9-én. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte, és 1926 őszén iratkozott be a sze­gedi egyetemre, magyar—német szakra. Már a második évben Münchenben, a ne­gyedikben Bécsben folytathatta tanulmá­nyait. 1933-ban A Winkler Kódex hang­tana és szótana című — az átlagosnál nemcsak terjedelmében, hanem színvona­lában is nagyobb — értekezésével szer­zett bölcsészdoktori oklevelet. 1934 őszén Csurgón kezdte tanári pályáját, s foly­tatta nyelvészeti kutatásait a kínálkozó lehetőségek szerint: 1939-ben jelent meg A zselicségi Szenna és vidéke magyar nyelvjárása című dolgozata. Kedves professzorának, Mészöly Gede­onnak meghívására ment 1941-ben Ko­lozsvárra. A fölszabadulás után rövid ideig Békéscsabán, majd Szegeden taní­tott. A Baross gimnáziumból a főiskolára, onnan 1952-ben mint docens kefültl az egyetemre. 1956. február l-jén nevezték ki egyetemi tanárrá. Ekkor már a böl­csészeti kar dékáni tisztségét is betöltöt­te, később (1958—63) tanárképzési rektor­helyettesként is tevékenykedett. Hetvene­dik évét betöltve vonult nyugalomba. Tudós számára azonban a nyugdíjazás nem jelenti, hogy abbahagyja a munkát. Nyíri Antal is fáradhatatlan szorgalom­mal búvárkodik nyelvünk titkainak föl­tárásán. TÁRGYKÖREI Mesterének — immár több mint hat­van esztendeje — Mészöly Gedeont vallia, és életművével a kiváló elődnek munkás­ságát folytatja. Mészölynek módszertani alapelvét, a szó és a tárgy kölcsönös ösz­szefüggésének törvényszerűségét nyelvtu­dományunk mai művelői közül senki sem érvényesíti oly következetességgel, mint Nyíri Antal. Ebből következik a nyelvi je­lenségeknek néprajzi, művelődéstörténeti hátterű értelmezése, magyarázata, amely Mészöly és Nyíri szófejtéseinek annyiszor kulcsa. Nyíri Antal a történeti nyelvtudomány és a nyelvjárástan kiváló művelője. Amit doktori értekezésével megkezdett, nyelv­emlékeink búvárlata, végigkísérte pályá­ján. Ilyen irányú tevékenysége a Mün­cheni Kódex (1466) 1971-ben kiadott szö­vegkritikai kiadásában összegeződött. De számos cikke tisztázott régi magyar iro­dalmi szövegeinkben (például Zrínyi vagy Balassi rrűveibenl korábban sehogy vagy rosszul értelmezett kifejezéseket, olvasa­tokat. Abban a könnyű helyzetben vagyok, hogy munkásságának értékelésében nem kisebb szakértőre hivatkozhatom, mint Pais Dezsőre, nusz eve ugyanis meivai.­ta — hatvanadik születésnapja alkalmá­ból — Nyíri Antal addigi munkásságát. A 70. születésnapon pedig Benkö Loránd akadémikus szólt a közben eltelt évtized eredményeiről. Nyíri doktori értekezései­ről Pais azt mondta: „Egyik legalaposabb kódextanulmányunk, főképpen pontos szójegyzékével." A Zselicség nyelvjárását föltáró dolgozatáról: „Jóval a szokványos színvonal l'ölé emelkedik, többek közt a benné foglalt jelentéstani fejtegetések ré­vén." A kihaló szentesi vízi elet néprajzi és népnyelvi maradványai című munká­járól (amely 1948-ban az Alföldi Tudomá­nyos Gyűjteményben, Szegeden jelent meg) pedig ezt: „A szülőföld iránt meg­nyilvánuló kegyelet mellett fontos emlé­keit örökíti meg a magyar népiségnek és a magyar nyelvnek." Kiemelte Pais is Nyiri eredményeit a művelődés- és tár­sadalomtörténeti kifejezések magyaráza­tában, hangsúlyozva, hogy szófejtéseinek sikerét több esetben a finnugor nyelvi anyagban való kiváló tájékozottsága tette lehetővé. Benkő Loránd Nyírinek a magyar tör­téneti nyelvtan ismeretanyagának bővíté­sében, főként a tórendszer és az igeras gozás fejlődésének fölrajzolásában elért eredményeit méltatta. Lényeges megálla­pításokat tett hangtörténetünk fontos kér­déseiről. Pais nyelvünk hangutánzó sza­vainak vizsgálatában elért új megállapí­tásait dicsérte; Benkö is a belső, magyar származású szavaink megfejtéseiben mu­tatott teljesítményét emelte ki. „Mind­ezekben és az itt nem említett közlemé­nyeiben —i mondotta Benkő Loránd r— korábbi tudós erényei talán még fokozot­tabban, érettebben mutatkoznak meg: a vizsgált nyelvi anyag' rendkívül mély isr merete, a történeti adatok mellett a kap­csolódó nyelvjárási jelenségek gondos számba vétele, a néprajzi-művelődéstörté­neti háttér feltárása, a logikus gondolat­vezetés és ötletes megoldási készség — és nem utolsósorban a tárgyszeretet —, a magyar nyelv múltjához minden írásán átsugárzó nagy-nagy vonzódása, mely tu­dóserényeivel éppen nem áll ellentétben, hanem színezi, egyéni ízekkel, érzelmek­kel gazdagítja őket." * E megállapításoknál hitelesebben ma­gam sem tudnám jellemezni Nyíri Antal gazdag életművét. S nem mulaszthatom el azt az anekdotikus ötletet sem, amelyet két évtizede már Pais Dezső is elsütött. Nyíri Antal első közleménye a szegedi fo­lyóiratban, az idősebb Bibó István szer­kesztette Népünk és nyelvünk 1932. év­folyamában jelent meg. ezzel a címmel: Tudja a dürgést. Ezt a szólást, helytálló­an, a vadászat tárgyköréből magyarázta: a fajdkakas udvarlásának, dürgésének helyét tudja földeríteni, aki tudja (ismeri, érti) a dürgést... Ebben a pályakezdő írásban talán jö­vendölés rejlett. Nyíri Antal életműve be­bizonyította, hogy a nyelvtudomány szá­mi» ágában tudta a dürgést. és nyelvünk megismerésében számtalan lényeges, új eredményt hozott S hoz még bizonyára ezután is Isten éltesse az emberi kor végső határáig! PL. * t « %

Next

/
Thumbnails
Contents