Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-24 / 46. szám

Szombat, 1987. február 21. 5 Intézkedünk, tehát vagyunk Magyar tévéjáték és tévéfilm nem jutott az elmúlt hétre, viszont nyilatkozott a Telerámában Vitray Tamásnak Lendvay György, a viszonylag új főszerkesztőség (a tévéjátékoké és -filmeké) vezetője. Körülbelül azt: mindent megtesznek annak érdekében, hogy magyar tévéjátékok és -filmek szülessenek. Bár — nehéz ügy. A pénz, az írók, a rendezők ... Szóval sok újat nem mondott, a főszerkesztőségnek, még mielőtt ez lett volna, vagyis főosztály korában is — hasonlóak voltak a gondjai, kifogásai, védekezései. Régen tudjuk, ha nem is vagyunk közgazdászok, hogy az átszervezések nagyjából arra jók: elodázzuk a tehetetlenség, a cselekvésképtelenség nyíltszíni bevallását. De ha meggondoljuk, hogy az újabb átszervezési rohamon átesett tévét működésének közege (igen, a magyar valóság) egyáltalán nem figyelmezteti arra, hogy tán valami más megoldást kéne keresnie, nincs miért kárhoztatnunk — pont a tévét. Ki meri azt mondani — például —, hogy tévéjátékok és -filmek készítésére különösebben hivatott ez a műhely, mint egyébre? Mint mondjuk: „Felkínálom"-ra. Pomezanski György műsora már nem tudni hányadik reneszánszát éli, mert újra és újra bebizonyosodik, hogy nincs, vagy nem rendeltetésszerűen működik a mai magyar valóságban az az intézményrendszer, mely a találmányok, újítások kezelésére lenne hivatott. A tévé tehát 0 Képernyő megpróbálja elvégezni a dolgot helyettük. Közbevetőleg hadd meséljek el egy friss rádiós példát. Vasárnap délelőtt ment a Neveletlenek című műsor, amely arról szólt, hogy egy 15 éves kislány veszélyben van, mert anyja bűnöző, nagyanyja (73 éves) pedig a legjobb szándék mellett is rosszul neveli. Megszólalt a szociológus, és elmondta, hogy ebben az esetben bizony nem működtek azok a társadalmi intézmények és szervezetek, melyeknek dolga lenne észrevenni a veszélyt, és közbelépni. A műsor azzal zárult, hogy az esetet feldolgozó Pásztor Magdolna, a rádió munkatársa beolvasta a kislány neki írt levelét. Azaz, az újságíró, avagy, ha tetszik a rádió — megint átvállalta egy csomó létező, de nem működő hivatal feladatait, elkezdte „gondozni" az erre rászoruló gyereket. A példákat szinte vég nélkül lehetne sorolni, a Mii üzen a rádió, s a tévés Ablak úgynevezett szolgáltatásaitól a Felkínálom teljesen direkt, egyáltalán nem bújtatott „átvállalásáig". El tudják képzelni, mennyi telefont és levelet kapott az elmúlt héten a szegedi stúdió? Sokat. A reflexológiával foglalkozó, kedden lement riportjuk nyomán. A „talpsimogatás", mint a természetes gyógymódok egyik válfaja, nem azért váltott ki ilyen méretű érdeklődést (sajnos!), mert a tévések mindenoldalúan „körüljárták" a témát, korrekt és érdekes műsort csináltak belőle. Hanem azért, mert azok az intézmények és szervezetek, melyeknek dolguk lenne a reflexológiával foglalkozni, az embereknek erről felvilágosításokat adni — nem teszik. A kihívásra — a növekvő információéhségre, egészségügyi fölvilágositásra, az „igazság" kiderítésére — a tévének muszáj válaszolni. Valóban? A munkamegosztási zűrzavarok kétségtelenül léteznek Ha az állampolgárok elintézetlen ügyeikkel — reménykedéseik végpontján — kénytelenek elárasztani._ az írott és nem írott sajtót, valószínűleg nem holmi átszervezésekre van szükség; a társadalom intézményeinek és szervezeteinek működőképességét „beállítani" — ennél mélyrehatóbb beavatkozásokkal lehet. Minél előbb, mert úgy tetszik, ez a kór ragályos, gyorsan terjed. Már a „független" zsűrik sem funkcionálnak! Mint hírlik, a frakciózás, a klikkszellem, s nem az érték győzött a filmszemlén, ezért, hogy Jancsó Miklós új filmje csak „vigaszdíjat" kapott, amit 3 rendező nem is volt hajlandó átvenni. Ha így haladunk, jó lesz fölkészülni az eljövendőkre; tanfolyamon képezhetnénk magunkat! Ajánlott filmként javaslom hozzá A maffia című dokumentumsorozatot, melynek ismétlését az elmúlt vasárnap kezdte meg tévénk, jó időérzékről téve bizonyságot. Sulyok Erzsébet Á kis herceg felnőtt Lelni abban jócskán igazságot, hogy akkor felnőtt az ember, ha dönteni képes. S ez nem feltétlenül életkor kérdése. Ívelhet magasra karrier úgy, hogy automata váltók terelgetik, olajozott sínen. Minden egyszerű, mert jó, ahogy van. Csak biztosíték hiányzik, hogy nem jön váratlan döccenő, vagy egyszerűen, az illető nem lesz egyszer csak kíváncsi arra, mit takar előle a vattacukorbélés, amivel számára a világot kipárnázták. Számítógép-szakember lesz a gyerekből, dönt az előrelátó szülő, ha a csöppség érdeklődést mutat elsőben a szorzótábla iránt Biztos immár: iskolai pályafutása gimnáziumi matek tagozaton és> egyetemi szakon át a komputerekig vezet majd. Vagy tolmácsnak adjuk, hisz milyen pici még, s oly édesen gügyögi, hogy it iz bjutiful. Mert jól megy a magyar, a történelem, nosza, célozzuk meg a jogot sike"Ül Rádiófigtjeló rül is, nemsoká' bíró lesz a lányból. Persze, semmi baj, ha a szülői, tanítói gondoskodó jó szándék valóban azt célozza, amire a csemete vágyik. Más kérdés azonban; nem arra vágyik, amit várinak tőle? Mint például az említett jogász kislány, akivel szintén biztosan haladt a szekér, mígnem egyszer csak ráébredt, nem neki való a bíráskodás. Döntött, s váltott: versekkel foglalkozik azóta. A kis herceg felnőtt — ez volt Kapás Irén riportjának a címe, mely a Szivárványban hangzott el vasárnap délelőtt. A műsor ezúttal a döntésről szólt. A döntésről, melynek mindig van kockázata, hisz fiz eredmény csak utólag igazolja, jól vagy rosszul választottunk-e. Ugyanis míg az előbbit siker kiséri, az NDK utazási napok Hétfőn Budapesten, az NDK Kulturális és Tájékoztató Központban megkezdődött az NDK utazási napok programsorozata. Az egyhetes rendezvény egyik kiemelkedő része az immár hagyományos turisztikai kiállitás, amely az NDK idegenforgalmi központjairól, szép tájairól, városairól fotók segitségével nyújt tájékoztatást az érdeklődőknek. Emellett kisfilmekkel és diavetítésekkel hívják fel a figyelmet az NDK turisztikai látnivalóira. A helyszínen — kedvezményesen — értékesítik is az NDK-ba szóló programokat, amelyek többségét Berlin megalakulásának 750. évfordulója jegyében rendezték. A látogatók számára vetélkedőt is rendeznek, ahol értékes nyereményeket sorsolnak ki Balatoni program Nyitás májusban A Balaton-part nyári kulturális programját vitatta meg hétfőn Balatonfüreden tartott ülésén a Balatoni Intézőbizottság kulturális bizottsága. A Vajda György művelődési miniszterhelyettes vezetésével megtartott ülésen rámutattak, hogy az utóbbi években általában és az egyes üdülőhelyeken is kialakult a balatoni kulturális műsorok hagyománya: a komoly és a könnyűzene, a művészetek, a szórakozás ma már széles körben számon tartott központjai jöttek létre. A közönség ismeri és igényli az egyes üdülőhelyek, illetve intézmények specialitásait, éppen ezért ilyen, vagy olyan okból bekövetkező kiesésük komoly gondokat - okoz. A hangversenytermek közül az idén Német verses prózamondó verseny Országos német nemzetiségi vers- és prózamondó versenyt hirdet a Művelődési Minisztérium, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége, a Tolna Megyei Tanács, a Szekszárdi Tanítóképző Főiskola és a Szekszárdi Német Bemutatószinpad. A most első alkalommal kiirt verseny célja a német nyelv és a hazai német nemzetiségi hagyományok ápolása, az iskolai nyelvoktatás segítése. Jelentkezhet minden ifjúsági korosztályú (14-töl 25 évesig) vers- és prózamondó; a határidő március 10-e. írásban közlendő a név, életkor, lakhely (iskola), foglalkozás és a szabadon választott mű. (Cím: Szekszárdi Német Bemutatószinpad — Deutsche Bühne —, Szekszárd, Mártírok tere 10. Irányítószám 7100. A verseny lebonyolításáról a jelentkezőket levélben tájékoztatják.) Az országos döntőt április 25-én és 26-án Szekszárdon, a német bemutatószínpadon tartják meg. (MTI) Testnevelés az óvodában Ötödik éve folyik az az óvodai testnevelési kísérlet, amelyet Győri Pál, a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanára és Nemessuri Mihály budapesti professzor vezet. Az óvodások tesztrendszere bebizonyította, hogy ez a korosztály — az eddigi, általános vélekedéssel szemben — sokkal jobban terhelhető, miután a sokmozgásos sportolás károsodás nélkül segíti a testi fejlődést cs a személyiség kibontakozását utóbbiért olykor felelni kell. Hogy a döntés kényszere milyen gyakran szorongat mindannyiunkat, a jelentéktelen esetektől a húsba vágókig, kiderült a Szivárványból. Korántsem csak vezérigazgatók, munkahelyi vezetők felelőssége — mindennapjaink gyomorszorító velejárója. Határozni kell, vállalja-e az ötg/erekesi házaspár megfelelő lakás nélkül a következő porontyot is; a valaha Európa-bajnok atlétanő pedig az életet súlyos ¡agyműtétje, bénulása Után, családi gondjai-bajai ellenére. Optimista, valóban szivárvány színű műsort készített a tapasztalt, válogatott riportergárda: Pásztor Magdolna, Széli Júlia, Fodor Csilla és a többiek neve, külön-külön is garancia a műfajban. Varjú Erika zárva tart az éppen felújítás alatt álló keszthelyi művelődési központ, s a folyamatban levő rekonstrukció miatt a veszprémi várban sem lehet majd megtartani a már évek óta nagy sikerű várhangversenyeket. Zárva tart a badacsonyi Szegedi Róza-ház, megnyílik viszont és zenei programok otthona lesz az Alsóörsön a helyreállított török adószedöház. Ezektől eltekintve a hagyományok jegyében és sok újdonsággal készülnek a Balaton-part kulturális programjának gazdái a főszezonra. Az idényt ebben az esztendőben is a hagyományoknak megfelelően Balatonfüreden nyitják meg május 23—24én. Az ünnepség déli parti párját Siófokon tartják május 29—30—31-én Nyíri Antal köszöntése A szegedi tudományegyetem: magyar nyelvészeti tanszékének nyugalmazott tanára, a magyar nyelvtudomány kiváló művelője március 9-én tölti be nyolcvanadik esztendejét. Ma délután a pesti bölcsészeti kar tanácstermében, a Magyar Nyelvtudományi Társaság ülésén. Hajdú Péter akadémikus, az MTA nyelv- és irodalomtudományi osztályának elnöke, egykori szegedi tanártársa fogja köszönteni. Illő, hogy a város, amelyben fiatalon tanult, s áWVélybéh életének javát tanítással töltötte, szintén köszöntse őt. Tanárnemzejdékek kerültek ki keze alól, százakat tanított meg nyelvünk ismeretére, szeretetére. PÁLYÁJA Szentesen született, 1907. március 9-én. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte, és 1926 őszén iratkozott be a szegedi egyetemre, magyar—német szakra. Már a második évben Münchenben, a negyedikben Bécsben folytathatta tanulmányait. 1933-ban A Winkler Kódex hangtana és szótana című — az átlagosnál nemcsak terjedelmében, hanem színvonalában is nagyobb — értekezésével szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1934 őszén Csurgón kezdte tanári pályáját, s folytatta nyelvészeti kutatásait a kínálkozó lehetőségek szerint: 1939-ben jelent meg A zselicségi Szenna és vidéke magyar nyelvjárása című dolgozata. Kedves professzorának, Mészöly Gedeonnak meghívására ment 1941-ben Kolozsvárra. A fölszabadulás után rövid ideig Békéscsabán, majd Szegeden tanított. A Baross gimnáziumból a főiskolára, onnan 1952-ben mint docens kefültl az egyetemre. 1956. február l-jén nevezték ki egyetemi tanárrá. Ekkor már a bölcsészeti kar dékáni tisztségét is betöltötte, később (1958—63) tanárképzési rektorhelyettesként is tevékenykedett. Hetvenedik évét betöltve vonult nyugalomba. Tudós számára azonban a nyugdíjazás nem jelenti, hogy abbahagyja a munkát. Nyíri Antal is fáradhatatlan szorgalommal búvárkodik nyelvünk titkainak föltárásán. TÁRGYKÖREI Mesterének — immár több mint hatvan esztendeje — Mészöly Gedeont vallia, és életművével a kiváló elődnek munkásságát folytatja. Mészölynek módszertani alapelvét, a szó és a tárgy kölcsönös öszszefüggésének törvényszerűségét nyelvtudományunk mai művelői közül senki sem érvényesíti oly következetességgel, mint Nyíri Antal. Ebből következik a nyelvi jelenségeknek néprajzi, művelődéstörténeti hátterű értelmezése, magyarázata, amely Mészöly és Nyíri szófejtéseinek annyiszor kulcsa. Nyíri Antal a történeti nyelvtudomány és a nyelvjárástan kiváló művelője. Amit doktori értekezésével megkezdett, nyelvemlékeink búvárlata, végigkísérte pályáján. Ilyen irányú tevékenysége a Müncheni Kódex (1466) 1971-ben kiadott szövegkritikai kiadásában összegeződött. De számos cikke tisztázott régi magyar irodalmi szövegeinkben (például Zrínyi vagy Balassi rrűveibenl korábban sehogy vagy rosszul értelmezett kifejezéseket, olvasatokat. Abban a könnyű helyzetben vagyok, hogy munkásságának értékelésében nem kisebb szakértőre hivatkozhatom, mint Pais Dezsőre, nusz eve ugyanis meivai.ta — hatvanadik születésnapja alkalmából — Nyíri Antal addigi munkásságát. A 70. születésnapon pedig Benkö Loránd akadémikus szólt a közben eltelt évtized eredményeiről. Nyíri doktori értekezéseiről Pais azt mondta: „Egyik legalaposabb kódextanulmányunk, főképpen pontos szójegyzékével." A Zselicség nyelvjárását föltáró dolgozatáról: „Jóval a szokványos színvonal l'ölé emelkedik, többek közt a benné foglalt jelentéstani fejtegetések révén." A kihaló szentesi vízi elet néprajzi és népnyelvi maradványai című munkájáról (amely 1948-ban az Alföldi Tudományos Gyűjteményben, Szegeden jelent meg) pedig ezt: „A szülőföld iránt megnyilvánuló kegyelet mellett fontos emlékeit örökíti meg a magyar népiségnek és a magyar nyelvnek." Kiemelte Pais is Nyiri eredményeit a művelődés- és társadalomtörténeti kifejezések magyarázatában, hangsúlyozva, hogy szófejtéseinek sikerét több esetben a finnugor nyelvi anyagban való kiváló tájékozottsága tette lehetővé. Benkő Loránd Nyírinek a magyar történeti nyelvtan ismeretanyagának bővítésében, főként a tórendszer és az igeras gozás fejlődésének fölrajzolásában elért eredményeit méltatta. Lényeges megállapításokat tett hangtörténetünk fontos kérdéseiről. Pais nyelvünk hangutánzó szavainak vizsgálatában elért új megállapításait dicsérte; Benkö is a belső, magyar származású szavaink megfejtéseiben mutatott teljesítményét emelte ki. „Mindezekben és az itt nem említett közleményeiben —i mondotta Benkő Loránd r— korábbi tudós erényei talán még fokozottabban, érettebben mutatkoznak meg: a vizsgált nyelvi anyag' rendkívül mély isr merete, a történeti adatok mellett a kapcsolódó nyelvjárási jelenségek gondos számba vétele, a néprajzi-művelődéstörténeti háttér feltárása, a logikus gondolatvezetés és ötletes megoldási készség — és nem utolsósorban a tárgyszeretet —, a magyar nyelv múltjához minden írásán átsugárzó nagy-nagy vonzódása, mely tudóserényeivel éppen nem áll ellentétben, hanem színezi, egyéni ízekkel, érzelmekkel gazdagítja őket." * E megállapításoknál hitelesebben magam sem tudnám jellemezni Nyíri Antal gazdag életművét. S nem mulaszthatom el azt az anekdotikus ötletet sem, amelyet két évtizede már Pais Dezső is elsütött. Nyíri Antal első közleménye a szegedi folyóiratban, az idősebb Bibó István szerkesztette Népünk és nyelvünk 1932. évfolyamában jelent meg. ezzel a címmel: Tudja a dürgést. Ezt a szólást, helytállóan, a vadászat tárgyköréből magyarázta: a fajdkakas udvarlásának, dürgésének helyét tudja földeríteni, aki tudja (ismeri, érti) a dürgést... Ebben a pályakezdő írásban talán jövendölés rejlett. Nyíri Antal életműve bebizonyította, hogy a nyelvtudomány számi» ágában tudta a dürgést. és nyelvünk megismerésében számtalan lényeges, új eredményt hozott S hoz még bizonyára ezután is Isten éltesse az emberi kor végső határáig! PL. * t « %