Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-21 / 44. szám

magazin Látószög(mérő) 16-tól 23-ig Szombat, 1987. február 21. 33 i» ti m Arról, hogy milyen a mai fiatalok morálja, értékrendje, életvitele ahány felnőtt véle­ményezi, annyiféle a vélekedés, a meg- és elitélés. Sötéten láttató tévhitek és aggodal­mat hessentő illúziók — s közöttük úgy középtájon kevesek tisztább képe. Azoké, akik magukat az érintetteket szokták kérdezni, beszélgettetni, (sőt, nevelni!) az er­kölcsről, az értékről és életmódról. Az övékéhez hasonló, reális megitélésből kellene több, hogy felmérhessük, hányadán is állunk és hol mi ar tennivalónk — nekünk, fel­nőttekn :k is! íme ehhez egy kis minta (ami ha nem is elég egzakt, nem is elég reprezen­tatív, de jellemző). „Látószögmérő" beszélgetőtársak: Nagy András, 16 éves, a Kőrössy szakkö­zépiskola diákja (szülei kisiparosok, havi zsebpénze 400 forint, kollégiumban lakik); ifj. Csíkos Sándor, 22 éves, a posta szállítási üzemének sofőrje (eredeti szakkép­zettsége: fűtésszerelő, szülei munkások, havi fizetése 4200 forint, szülei lakásában la­kik); Lódi Edit, 19 éves, szülei üzletében besegítő családtag (szakképzettsége nincs, szülei kiskereskedők, havi pénze 8—10 ezer forint, hitelmentes saját öröklakásban él); ifj. Csíkosné Kovács Gabriella 23 éves, a Kenderipari Tröszt adatrögzítője (szak­képzettsége: vendéglátóipari szakmunkás, édesanyja fodrász, nevelőapja fotós, havi fizetése 3200 forint, férje szüleinek lakásában lakik). Buda hévizei 7 DM „Valamikor nagyon régen, amikor még a budai hegyeket rengeteg erdők borí­tották, amikor a Vérmező helyén tó állt, a Vár- és a Gellérthegyet az Ördög­árok zuhogó vize szelte ketté, a meleg­források a hegyek tetején bugyogtak ki a földből" -r- írja a krónikás. Mivel a hőforrások mind a budai oldalon fakadtak, ide, a Duna jobb partjára települtek a kelták, a római­ak. (A legrégibb római fürdő romjai még állnak Aquincumban.) A törö­kök is fürdői miatt kedvelték meg annyira Budát. Egész sereg új fürdőt emeltettek, a meglévőket bővítették. (A fürdőzés szokása keletről terjedt el Európában. A közös gőzfürdőket a franciák és az angolok a mai napig tö­rök fürdőnek nevezik. Valamennyi keleti vallás .előírja a tisztálkodást, de különösen az iszlám fordít erre nagy figyelmet. Mohamed próféta azt mondta: „a tisztaság fele a hitnek" — a hívőknek minden ima előtt kezüket, arcukat, olykor egész testüket meg kellett mosniuk. Nem csoda, hogy mindenütt fürdőket emeltek.) Budapest fürdőépületeinek jelen­tős része műemléki védettség alatt áll. Legrégibb ma is álló fürdőépüle­teink a török korban épültek. A „legfiatalabb" védett fürdőépület a Gellért fürdő. Ezt az időszakot fogja át, az építészeti sajátosságok bemu­tatásával a Budapesti Műemléki Fel­ügyelőség Műemléki fürdőépületek Budapesten című kiállítása a Buda­pesti Történeti Múzeumban. Fővárosunk csaknem valamennyi fürdőjének van török vonatkozása. Budapest fürdőkben'a világ egyik leggazdagabb városa. Hévizei, ásvá­nyi sókat tartalmazó gyógyvizei, messze földön híresek. Egy-egy for­ráscsoportra több fürdő épült. Mint a Császár és a Lukács vagy a gellért­hegyi csoporthoz tartozó Gellért, Rudas és Imre (Rác) fürdő. A Lukács fürdő helyén a török időben a Barat Dergeminen fürdő állt. A régi épület 1699-ben tűzvész áldozata lett. A mai fürdőt Hild Jó­zsef emelte, de három nagy restaurá­lás során az eredeti klasszicizáló épü­letek más jelleget kaptak. A Lukács fürdőtől északra a Császár fürdő pa­tinás épületei emelkednek. Ez is Hild József alkotása — a múlt század negyvenes éveiből. Mátyás király, Szolimán szultán és Szokoli Muszta­fa pasa építtette, bővíttette a fürdőt. 1570-ben Veli bég fürdője olyan hí­res volt, hogy Mohamed Ben Baja­zid török író is megénekelte. A két fürdő egymással összefüggő terüle­tén 10 hőforrás fakad. Szemben a Lukács és Császár fürdő­vel az eredeti, zöldkupolás törökfürdő és a Musztafa pasa által ásatott Malom tó, melynek vízililiomait Kitaibel Pál, a kiváló természettudós ültette. A Gellért tér alatti forráscsoport 40 fokos meszes, kéntartalmú és radioak­tív hévize a legrégibb idők óta ismert. A mai Gellért helyén a Sáros fürdőnek nevezett tó mellett élt egykor a legen­dás hírű Szent István remete, akinek prédikációi, csodái — és a csodás ha­tású gyógyvíz — sok beteget gyógyí­tottak meg. A törökök is használták a díszes — akkori nevén — Acsik Ilidzse fürdőt. S amikor 1686-ban a Sáros fürdő épp úgy, mint az összes többi fürdő kincstári tulajdonba került, I. Lipót császár személyi orvosának ajándékozta. A tizennyolcadik század elején Buda városa megvette a fürdőt, s 1809-ben egy árverésen eladta. A ma­gánkézbe került fürdő mellé szállót, ét­termet építettek, s parkosították a kör­nyéket. A főváros csak 1901-ben vásárolta meg Gellértet, s Stark Izidor, Sebes­tyén Arthur és Hegedús Ármin tervei alapján megépítették a gyógyfürdőt és a gyógyszállót. Az impozáns szál­ló vendégei a hallal összekapcsolt go­belintermen keresztül közelíthették meg a fürdőt. A csarnok legszebb ékessége a diszüvegezésú ablak, amelynek színes képei Arany eposzá­ból, a Buda halálából vett jelenete­ket ábrázolják. Később építették a hullámfürdőt a parkban, s a téli kert helyére a pezs­gőfürdőt, szétnyitható tetővel. A medencét alulról világítani lehet, és sűrített levegővel pezsegtetik a vizet. A Rudas még ma is fővárosunk egyik építészeti és történeti nevezetes­sége (bár most éppen életveszély miatt zárva van). Nyolcoszlopos kupolája, mecsetszerű nagyterme hiánytalan eredetiségében mutatja a török épít­kezés nagyszerűségét. Musztafa, aki hét évtizedig volt budai pasa, 1556­ban építtette. Ekkor Musztafa fürdő volt. Mai nevét az épület sarkán álló magas rúdról kapta, amely mint ár­bocos zászló, fontos szerepet játszott a hajóhídon való átkelésben. Á hídőr magasról leste a hajókat, s amikor megpillantotta, felhúzta a jelzőzász­lót a rúdra. A révészek erre a jelre ki­nyitották a pesti Vigadót és a Döb­rentei teret összekötő hajóhidat, és átengedték a hajót. Az Imre (Rác) fürdő Mátyás ki­rály uralkodása idején már állott. A királyi várpalotával boltozatos fo­lyosó kötötte össze. A hagyomány szerint a fürdő mellett lakott Budán jártában Casanova. S a fürdőben ke­resett vigasztalást, amikor a tabáni vendéglős, Koszties bárddal fenye­getve kergette el lányától. A török időkben Kücsük Ilidzse néven emle­getett fürdőt 1860-ban Ybl Miklós bővítette tovább. A második világ­háborúban súlyosan megsérült épü­let ma újból a főváros nevezetes lát­nivalói közé tartozik. A fürdőkultúra iránt a múlt szá­zad közepe óta újból megnőtt az ér­deklődés. Az első margitszigeti hé­vizkutat 1866 és 67-ben tárta fel Zsigmondy Vilmos. Egy évvel ké­sőbb a Városligetben 970 méter mélységig fúrt hévízért. Munkájával elkészülve azt írja: „A városligeti ar­tézi kút tizedfél évi fáradtságos mun­ka után elkészült. Az általam elért eredmények mind technikai, mind geológiai szempontból felette fontos lévén, kötelességemnek ismertem mindkét iránybani tapasztalataimat egybegyűjtve a tudományos világgal megismertetni". Ma Budapest gyógyfürdői túlzsú­foltak. Ha csak a hazai betegeket akarnánk megfelelően ellátni, akkor is két újabb gyógyfürdőre lenne szükség! Pedig a fürdőzés újból re­neszánszát éli! KÁDÁR MÁRTA MORALIZÁLÁS — Mi jut eszébe, ha azt hallja: er­kölcs? Nagy András: — Az erkölcshöz tar­tozó dolgok, az írott és íratlan szabá­lyai az emberi kapcsolatoknak. A magatartás, az illemszabályok. Ifj. Csíkos Sándor: — Az erkölcste­lenség. Lódi Edit: — Unom, ha prédikálnak róla. Ifj. Csíkosné Kovács Gabriella: — Az írott és íratlan szabályok betartása, il­letve be nem tartása. S mint minden­kinek, a szexuális erkölcstelenség. — Mit jelent az, hogy valaki erkölcsös? N. A.: — Hogy úgy él, hogy betartja a szabályokat, nincs olyan cselekede­te, amivel azok ellen tenne. Azt, hogy tisztességes, nem bánt és nem károsít meg másokat. Cs. S.: — Ha bizonyos társadalmi normákon belül élek, az már egy bi­zonyos fajta erkölcsösség. L. E.: —- Az öregek szerint azt, hogy valaki mindig tisztességes és hűséges. Szerintem manapság így nemigen le­het élni. Aki így próbál, az élhetet­len. Kimarad a jóból. Cs. K. G.: — Erköjcsös az, aki em­berhez méltóan él és gondolkodik. — Soroljon és rangsoroljon erkölcsi értékeket! N. A.: — Szerelem, törvénytisztelet, becsületes élet, jó család, barátság, célkitűzés elérése akaraterővel és munkával, idősebbek tisztelete, a szerető megbecsülése. Elítélendő, ha valaki másokon keresztül akar felfe­lé jutni, ha törtető. Cs. S.: — Elvhúség, következetesség, ÉRTÉKÍTÉLET — Az érték szóról mi jut eszébe? N. A.: — Az érték lehet anyagi és le­hetnek az élet értékei, maga az élet is. Cs. S.: — Anyagi és szellemi érté­kek. Ház, autó, műveltség, egy jó kapcsolat. L. E.: — Az, hogy valami sokat ér, ha eladjuk sok pénzt adnak érte. Mondjuk az aranyékszer az örök ér­ték. A ház, a jó kqpsi, a balatoni vil­la meg ilyenek. Cs. K. G.: — Emberi értékek, tulaj­donságok, szellemi tudás, műveltség, anyagi javak, muzeális érték, régiség. — Mit jelent ön szerint az, hogy va­lami értékes? N. A.: — Azaz értékes, ami hasznos számunkra. Amiért tettünk valamit. Ami körülvesz bennünket és jó ne­künk. Cs. S.: — Amiért tenni kell valamit, az már érték. L. E.: — Az az értékes, amiben sok pénz van. Cs. K. G.: — Értékes mindaz, amit önerőből szerez az ember, megdol­gozik érte, legyen az tudás vagy pénzbeli érték. Soroljon anyagi és szellemi értékeket! N. A.: — Ház, autó, magnó, videó. Érték a jó, könnyű, gondmentes élet. A jó család. Érték az, hogy sze­ressék az embert vagy ha szeretek va­lakit, ha jó élményeim vannak. Szel­lemi érték ha megold az ember egy feladatot. Cs. S.: — Anyagiak: videó, számító­gép, kocsi. Szellemiek: megbecsülés, megbocsátásra való készség, igazság­érzet, az érzelmi értékek. L.E.: — Érték a pénz, ha jól forgat­ják. Az arany és a drágakövek. A kertes családi ház, ami mindennel modernül be van rendezve, a nyara­ló. A nyugati kocsi, mondjuk egy Ford. Szellemi érték az, ha valaki okos. Ha van érzéke az üzlethez. Szerintem az is értékes, aki jópofa, szórakoztató becsületesség, őszinteség, önképzés, önfeláldozás. Negatívak: a bizalmat­lanság, a bűnöző életmód, az alkoho­lizmus, mások kihasználása. L. E.: — Ha valaki olyan,1 hogy össze lehet vele férni. Kedves. Lehet vele egyezkedni. Tud józanul gon­dolkozni, számítani. Az viszont nem jó, ha valaki túl önző és nem lehet vele szót érteni. Szerintem embere és helyzete válogatja, hogy mikor mi a rangsor, idomulni kell. Cs. K. G.: — Megértés, szeretet, be­csületesség, türelem, hűség, igazságér­zet. Negatívok: a csalárdság, a bizal­matlanság, a becstelenség, az utálat. — Megítélése szerint milyen erkölcsi jellemzők közölt él? N. A.: — Élünk is meg nem is az er­kölcsi normák szerint. Vannak hiá­nyosságok például a családon belül, a partnerkapcsolatokban. Nem érdek­lődünk megfelelően a másik iránt.. Sokan nem tisztelik eléggé az öregeb­beket. Az emberek többsége betartja a törvényeket. Nem mi vagyunk a leg­rosszabbak, de lehetnénk jobbak is. A kevésbé fontos szabályok kezdenek elmosódni és ez nem jó. Cs. S.: — Átlagos az életkoromhoz, a társadalom normáihoz és anyagi helyzetemhez képest. L. E.: — Nem hiszem, hogy ezen gondolkodni, lelkizni kellene. Amíg az érdekeimbe és a magánéletembe nem taposnak bele, nem érdekel a mások erkölcse. Cs. K. G.: — Normálisnak mondha­tó, bár van ami ellen és amiért küz­denem kell. Cs. K. G.: — Anyagi érték minden, ami a kényelmemet, a megélhetésemet szolgálja. A szellemi érték lehet érzel­mi (szeretet, barátság, hűség) és lehet tudásbeli (műveltség, intelligencia). — Milyen értékek fontosak? N. A.: — Az emberi értékek fonto­sak, az, hogy a környezetében jól érezze magát valaki. Fontos a plusz produkció, az okosság is, amit elis­mernek. A jó zene, a film és a könyv. A jó anyagi körülmények, amik az igényeimnek megfelelnek. Cs. S.: — Legfontosabb a szellemi érték, de nagy szerepe van az anyagi javaknak is a mai társadalomban. L. E.: —- Az fontos, ami a gondta­lan, jó életemet szolgálja, ami annak az alapja, amiből hasznom van. Ke­vésbé értékes az, ami nem tartozik a jóléthez, az nekem nem fontos. Cs. K. G.: — Értékesebbek az emberi tulajdonságok, amennyiben azok jók. Legfontosabbak: szeretet, barátság, elvhúség, kitartás, küzdeni vágyás. Ke­vésbé fontosak az anyagi javak, mert mint tudjuk a szerencse forgandó. — Milyen értékekkel szeretne ren­delkezni? N. A.: — Csak azt túzöm ki célul, amit a legfontosabbnak tartok. Pél­dául az anyagi biztonsághoz kellők­kel, lakással, autóval, hi-fi to­ronnyal. Szeretném a nekem fontos, érdekes könyveket is megszerezni. Olyan értékeket akarok, amit majd a gyerekemnek is értékek lehetnek. Szeretnék teremteni egy jó családot, olyat mint amiben most is élek. Cs. S.: — Sok szellemi és majdnem annyi anyagi értékkel. L. E.: — Jó lenne egy menő új autó. Önálló üzletet szeretnék, ami annyit hoz, hogy mindent megvehessek be­lőle, amit csak akarok és úgy élhes­sek, ahogy akarok. Cs. K. G.: — Szorgalom, türelem. És nem ilyen naivnak, hiszékenynek lenni. ÉLETMÓD — Hogyan él? N. A.: — Hétközben hat órakor ke­lünk, fél kettő-fél háromig iskola, négy órától este hétig tanulás a kollé­giumban. Vacsora után leköt a kollé­giumi rádióstúdió kezelése vagy tévét nézünk. Pénteken este hazautazom Makóra, hétvégén otthon tanulgatok, összejövünk a nagyobb családdal, pi­henek, elnézek a barátokhoz, jókat eszek, esetleg bejövök Szegedre disz­kóba. Sokat hallgatok zenét, szeretek sportolni, olvasni, elmélkedni. Cs. S.: — Hajnali három és hat óra között kelek — ez naponta változó — a munkaidőm délután egy és este nyolc között ér véget. Ha van időm délután olvasok, barátokkal sörö­zünk vagy a feleségemmel megbe­széljük a problémákat és a teendő­ket. Hétvégén — ha nem dolgozom — pihenünk, szórakozunk vagy az anyósoméknál töltjük a napot. L. E.: — Amikor ébredek — úgy ki­lenc körül — kelek, eszem, piperé­zek. Kocsival benézek az anyuékhoz az üzletbe. Ha van kedvem két-há­rom órát ottmaradok. Délután és es­te a haverokkal vagyok, dumálunk, tévézünk, videózunk, eljárunk disz­kóba, bulizunk. Cs. K. G.: — Reggel négykor ke­lek, öttöl hatig másodállásban taka­rítok az irodákban. A főmunkám­mal fél három és négy óra között végzek, hazajövök. Elvégzem itthon a napi házimunkát, azután a férjem­mel beszélgetünk, olvasunk, összejö­vünk a barátokkal, moziba járunk, este tíz körül fekszem le. — Miért így él? N. A.: — Ezt teszik lehetővé a kö­rülményeim. És ezért is, mert ez adó­dik az egyéniségemből. Cs. S.: — Ezt engedhetem meg ma­gamnak és egyenlőre ez megfelel. L. E.: — A mi köreinkben más srá­cok, lányok is így élnek. Cs. K. G.: — Jelen pillanatban ez a legjobb módja az időbeosztásnak, a körülmények csak ezt teszik lehetővé. Spórolni kell a lakásra és a jó munka­lehetőségek között sem dúskálunk. — Akar-e változtatni az életmódján? N. A.: — Elégedett vagyok a mosta­nival, apróbb dolgokban szeretnék csak változtatni. Például aktívan ví­zilabdáznék, jó lenne jobban tanul­ni, igényesebben öltözködni és jó könyveket olvasni. Cs. S.: — Szeretnék idővel változtatni rajta. Jobb munkakörülményekre vá­gyom, saját otthonra, több szabadidőre és pénzre. Ha ez így összejönne, kiegyen­súlyozottabbnak érezném magam. L. E.: — Ez nekem most így jó. Vál­toztatni a férjhezmenéssel akarok, ha megfelelő parti összejön. Egy hozzám hasonlóan szituált férjet szeretnék, me­nő kéglit, villát, külföldi utazásokat. Cs. K. G.: — Tartalmasabb életet sze­retnék, de most minden időnket leköti a pénzkeresés, a kuporgatás. Talán ha lesz lakásunk akkor más lesz... — Hogyan akar élni felnőttként s van­e ehhez a környezetében „mintája"? N. A.: — Hasonlóan akarok élni, mint a szüleim, harmonikus család­ban. Jó anyagi körülmények között, két gyerekkel és nagyon jó feleséggel, közgazdasági munkát végezve. Érzel­mi élményekben gazdag életet szeret­nék, inkább szegényebben, de boldo­gan és optimistán. Cs. S.: — Komolyságom mellett sze­retnék „örök bohém" maradni, mert ez megkímél sok kellemetlen perctől, gondtól. Nyugodt családi életet sze­retnék és saját otthont végre. Környe­zeti mintám nincs. L. £.: — Üzletasszonyként. Gond nélkül és jól, hogy mindenre legyen lehetőségem. A szüleim életmódja nem rossz, de én nem akarok annyit se dolgozni, mint ők. Ügyesebb be­fektetésekkel jobban, lezserebben le­het élni. Cs. K. G.: — Szeretnék anyagi biz­tonságban élni, sok gyerekkel körül­véve. Sokat kirándulni és a családom­nak élni, kiegyensúlyozottan. Olyan nagy igény a boldogság? Mintám a nagyszülőim, akikkel évekig éltem és akik 48 évig éltek a legnagyobb egyet­értésben és szeretetben. SZABÓ MAGDOLNA

Next

/
Thumbnails
Contents