Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-20 / 43. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ORSZÁG 77. t'víolyam, 43. szám 19S7. február 20., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Országos tanácskozás Szegeden a szncializmus fejlődéséről Plenáris ülés az SZBK-ban — Berecz János előadása A tanácskozás elnöksége — Szabó Sándor köszönti a résztvevőket A szocializmus fejlődésinek időszerű hazai kérdéseiről kezdődött országos elméleti tanácskozás csütörtökön Szegeden, a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Központjának kongresszusi termében. Az MSZMP Központi Bizottságának agitációs és propagandaosztálya, valamint az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága által szervezett háromnapos konferencián társadalmi, politikai, szellemi életünk jeles képviselői, a téma szakavatott tudósai, párttisztségviselők, marxista oktatók, gyakorlati szakemberek vesznek részt. Szabó Sándor, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályínak vezetője mondott megnyitót. Ezt követően Berecz János, a Központi Bizottság titkára tartotta meg bevezető előadását ..A szocializmus valósága és fejlődése Magyarországon" címmel. Az országos elméleti konferencia plenáris ülése referátumokkal folytatódott. Elsőként Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének vezetője tartotta meg előadását Történelmi utunk és a közgondolkodás címmel, majd Berend T. Iván, o Magyar Tudományos Akadémia elnöke Gazdasági útkeresés és megoldások a szocialista építés magyar gyakorlatában című referátumára került sor. Ezt követően Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA főtitkárr helyettese Társadalmi viszonyok és folyamatok a 80as években címmel.- Lakos Sándor, a Pártáiét főszerkesztője pedig Politikai intézményrendszerünk működésének hatékonysága címmel tartott előadást. Végezetül Benke Valériának, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottsága elnökének referátumára került sor Társadalmi folyamatok, tudati viszonyok, társadalompolitika címmel. Az országos elméleti tanácskozás ma, pénteken szekcióülésekkel folytatja munkáját — Engedjék meg, hos£/ a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád Megyei Bizottsága és valamennyi vendéglátó nevében őszinte tisztelettel és szeretettel köszöntsem önöket, az elméleti tanácskozás résztvevőit, minden kedves vendégünket — mondotta,Szabó Sándor. — Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályával közösen, házigazdái lehetünk e nagy fontosságú témakört sokoldalúan elemző konferenciának, örülünk, hogy — még ha csak szerény mértékben is — hozzájárulhatunk e találkozó céljainak eléréséhez, a szocializmus hazai fejlődése időszerű kérdéseinek megvitatásához, elméleti tisztázásához és összegezéséhez. A továbbiakban a megyei pártbizottság első titkára a tájegység felszabadulás utáni történelmének néhány fontos eseményére kitérve, ismertette az itt elért sikereket, többek -között utalt rá, hogy: — Az anyagi termelés eredményeként az elmúlt évtizedekben átformálódott megyénk lakosságának élete, emelkedett életszínvonala, javultak életkörülményei, bővült a lakásállomány, minden település rendelkezik vezetékes ivóvízzel, sikerült megteremteni az ár- és belvízbiztonságot, kiépítettük a korszerű tömegközlekedést, jól működő kereskedelmi hálózat jött létre, és jelentős változás történt az oktatás, a kutatás és az egészségügy területén is. Feladatainkról szólva hangsúlyozta: — Azok nagyságrendileg nem kisebbek, öszszetételükben talán még bonyolultabbak is a magunk mögött hagyottaknál. Az extenzív gazdasági fejlesztés egyszer már eredményesen végigjárt űtja nem ismételhető meg. Az adottságok módosultak, a követelmények is ehhez igazodnak. — Tudatában vagyunk annak, hogy a szocializmus építése útjának csak ejJ/ szakaszán vagyunk. Lelkesít bennünket az, hogy a megtett út fáradtsága, küzdelme megérte. De jól tudjuk azt is, hogy megállni nem szabad. Még nem vagyunk a célnál. Még sok nehézséget, akadályt kell elhárítani az útból — mondotta, majd befejezésül a Csongrád megyei pártbizottság nevében a konferencia valamennyi résztvevőjének hasznos, tartalmas tanácskozást kívánt. Lakatos Ernő megnyitóbeszéde Tisztelt Elvtársnők, Elvtársak! Kedves Vendégeink! Mai tanácskozásunkat nagy várakozás előzte meg. Már a XIII. kongresszust megelőző időszak óta készülünk arra, hogy országos fórumon vitassuk meg a szocializmus hazai fejlődésének mai kérdéseit, hogy elméleti tanácskozáson találkozzanak a téma szakavatott tudósai, a szellemi élet jeles képviselői, a marxista oktatók, propagandisták, párttisztségviselők és gyakorlati szakemberek. Azzal a céllal hívtuk meg önöket, hogy szélesköBenke Valéria és Szabó Sándor a tanácskozáson rűen véleményt cseréljünk, általánosítható következtetéseket vonjanak le hazánk szocialista fejlődéséről, a megtett út tapasztalatairól, a ma időszerű feladatokról. A jelenlegi tanácskozásunk egy hosszabb folyamat sajátos része. Az eddigi elméleti konferenciáinkon a társadalmi élet egy-egy részterületével foglalkoztunk, a tudományos kutatások valamely fő irányának kiérlelt eredményeiről, illetve problémaköreiről adtunk összefoglalót. Lehetőséget teremtettünk az ezekkel összefüggő politikai-ideológiai kérdések bemutatására. Most azért hangsúlyozzuk a tanácskozás sajátos jellegét, mert egyrészt a szocialista fejlődést szélesebb összefüggésben és főbb törvényszerűségeinek feltárásával szeret/lénk elemezni. Átfogó jelleggel vizsgáljuk a szocializmus magyarországi fejlődésének egyes állomásait. S itt a történelem a tapasztalatok felmutatásával jellemzi azt az utat, amit megtettünk. argumentációt adva a (Folytatás a 2 oldalon.) Befejeződtek a magyar -olasz tárgyalások Lázár György miniszterelnök hazaérkezett Lázár György, a Minisztertanács elnöke olaszországi látogatásának utolsó napján, csütörtökön a Vatikánba látogatott, ahol fogadta őt II. János Pál pápa. A találkozót követően a magyar miniszterelnök Velencébe indult, ahol Veneto tartomány tanácsának elnöke a vendéglátó. Kora délelőtt a magyar kormányfő Róma város polgármesterénél, Nicola Signorellónál tett látogatást a Capitoliumon. A polgármester rövid ünnepségen mondott beszédében méltatta a Budapest és Róma közötti kapcsolatokat, megjegyezve, hogy sok a közös történelmi és kulturális elem a két város múltjában. A Vatikánba, a Szent Péter téren levő bronzkapuhoz tíz órakor érkezett a vendégek gépkocsisora. Lázár György és felesége, valamint kíséretének tagjai először megtekintették a Sala Reggiát és a Sixtusi kápolnát, majd a Szent Péter székesegyházban hoszszabban időztek Michelangelo szobra, a Piéta előtt Ezt követően a magyar kápolnát tekintették meg. Innen mentek át a pápai palotába. A katolikus egyház feje pontban tizenegy órakor fogadta a Minisztertanács elnökét. A félórás megbeszélésen időszerű nemzetközi kérdésekről, a magyar állam és a katolikus egyház viszonyáról, valamint a Magyar Népköztársaság és a Vatikán kapcsolatairól folytattak eszmecserét. Egyetértettek abban, hogy ezek a kontaktusok rendezettek, azok megőrzésére, továbbépítésére kell a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetni. A magyar miniszterelnök Casaroli bíborossal, államtitkárral is találkozott. Az egyházi államban lezajlott programok befejeztével póntban egy órakor emelkedett a levegőbe a magyar kormányfő különgépe, hogy rövid út után Velencébe érkezzen. Rövid látogatás után a magyar kormányfő hazaindult VelencébőL Tegnap este Lázár György és kísérete hazaérkezett. Pozsgay Imre a népfront feladatairól A Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Pozsgay Imre — aki a szocializmus fejlődésének időszerű kérdéseit megvitató elméleti tanácskozáson vesz részt városunkban — tegnap, csütörtökön délután megyénk és városunk népfrontmunkatársainak és aktíváinak tartott előadást. - • r A városi tanács dísztermében a HNF főtitkára a népfront előtt álló feladatokról, az idei esztendő legfontosabb tennivalóiról szólt. Bevezetőjében a párt XIII. kongresszusa óta eltelt idő megváltozott gazdasági helyzetéről, a népgazdaság nehéz helyzete miatti kedvezőtlen közhangulatról beszélt. Elmondta, hogy a gazdasági élet jelenlegi nehézségeiből való kilábalás az egész társadalom ügye és érdeke, ennek okán az egész magyar társadalomnak demokratikus úton részt kell vennie a jobbításért való küzdelemben. A népfront azzal teheti a legtöbbet e nemzeti program megvalósításáért, ha a nyílt fórumok és párbeszéd intézményévé válik az állam és állampolgár közötti eszmecserében. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy 1986-ban továbblendült a népfrontmozgalom, számos fontos kezdeményezés volt munkájában. Ezt követően a HNF főtitkára beszélt arról a két fontos területről, amelyen a népfront lényeges szerepet játszhat. Elsőként a települések fejlesztését és az ezzel összefüggő politikai munkát emiitette, és hangsúlyozta, hogy a településeken nyílt párbeszédre van szükség'arról, mit tehet a tanács és a népfront együttesen a lakóhelyért mindig a realitásokat szem előtt tartva. A közjogi, településpolitikai ügyekben közelednie kell a helyi állami vezetésnek és a népfrontbizottságoknak. A másik kiemelt népfrontfeladat: a - politikai kultúra növelése. Jelenti ez a demokrácia fejlesztését, intézményeinek jobb és alaposabb kihasználását annak érdekében, hogy az egész nép közreműködjön a társadalmi feszültségek, a gazdasági problémák megoldásában. A politikai kultúra — mondotta a Hazafias Népfront főtitkára — némileg elmaradt az egész társadalom fejlettségi szintjétől. A népfront pedig segíthet abban, hogy a tanácsok, az Országgyűlés a nyílt, őszinte politizálás iskolái legyenek. A magasabb színvonalú politikai kultúra feltételezi a véleménykülönbségek türelmesebb kezelését. A tűrőképesség fokozása segíthet abban, hogy ne teremtsünk olyan feszültségeket, amelyek plusz terheket rónak a társadalomra — fejezte be előadását Pozsgay Imre, Az előadást követően a tanácskozás résztvevőinek hozzászólásai következtek.