Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-03 / 2. szám

10 Szombat, 1987. január 2. Eredményesen fejlődtek hazánk nemzetközi kapcsolatai (Folytatás az 1. oldalról.) lesztésenek. A kontaktusok eredményes fejlődését hang­súlyozták az Elnöki Tanács elnökének áprilisi nigériai látogatásán is, ahol a gaz­dasági együttműködés újabb lehetőségeit tárták fel. A Szíriai Arab Köztársa­ságban szeptemberben tett látogatása alkalmával is a két ország eredményesen fejlődő együttműködése állt a tárgyalások középpontjá­ban. Losonczi Pál — hazánk álláspontját tolmácsolva —a közel-keleti válság tárgya­lásos rendezése mellett fog­lalt állást, támogatva a fezi arab csúcsértekezlet határo­zatát. valamint a Szovjet­uniónak a térséggel kapcso­latos kezdeményezéseit. Á magyar—szovjet kap­csolatok jelentős eseménye volt a kormány elnökének decemberi moszkvai munka­látogatása, amelyen a fő fi­gyelmet a gazdasági együtt­működés fejlesztésére fordí­tották. Hangsúlyozták a ter­melési kooperációk különbö­ző formáinak gyakorlati al­kalmazását, így például a gazdálkodó és tudományos kutató szervezetek közvetlen kapcsolatát,' és közös válla­latok, nemzetközi egyesülé­sek, szervezetek létrehozá­sát. Ezekhez a tennivalókhoz adott ösztönzést a KGST no­vemberben Bukarestben megtartott 42. ülésszaka is, amelyen delegáció élén ré6zt vett Lázár György. Országaink népgazdasági terveinek összehangolása, il­letve a hosszú távú gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködés kérdései áll­tak a középpontban a máju­si magyar—csehszlovák kor­mányfői tárgyalásokon, illet­ve Lázár Györgynek é* Wil­li Stophnak, az NDK Mi­nisztertanácsa elnökének szeptemberi megbeszélésein. A belga kormányfő két év­vel azelőtti látogatását vi­szonozta szeptemberben Lá­zár György. A brüsszeli tár­gyalásokon hangsúlyozták, hogy sok lehetőség kínálko­zik a két ország kapcsolatai­nak. mindenekelőtt a gaz­dasági együttműködésnek a fejlesztésére. A hazánk iránt megnyil­vánuló nemzetközi érdeklő­dést bizonyítja, hogy az el­múlt esztendőben is több, hivatalos látogatásra érkező pártvezetőt, államfőt, mi­niszterelnököt, illetve képvi­selőket, vezető beosztású diplomatákat és más politi­kusokat láthattunk vendé­gül, s Magyarország nem­zetközi tanácskozásoknak is otthont adott. Júniusban a pártjaink, né' peink, országaink közötti kapcsolatok fejlesztésének kiemelkedő állomásaként hazánkban üdvözölhettük Mihail Gorbacsovot, a Szov­'»•unió Kommunista párti«1 Központi Bizottságának főtit­kárát. Kádár János és Mihail Gorbacsov tárgyalásai — mi­ként az MSZMP Központi Bizottsága megállapította — ismételten megerősítették a közös elveken nyugvó szi­lárd egységünket, tanúsítot­ták pártjaink nézetazonossá­gát a társadalmi fejlődés és a nemzetközi viszonyok Hoteltűz 0 Washington (MTI) Feltételezések szerint hat­van-hetven áldozata is lehet annak a tűzvésznek, amely szilveszterkor Puerto Rico fővárosában, San Jüanban pusztított a Dupont Plaza toronyszállóban. Üjév nap­ján estig 47 holttestet talál­tak meg, de azonosításuk igen nehéz, mert a legtöbb áldozat a felismerhetetlensé­gig összeégett. A sebesültek száma meghaladja a százat, közülük 14-en válságos álla­potban vannak. A hatóságoknak az a gya­núja, |iogy gyújtogat;^ tör­tént. Á luxusszálloda, amely­ben kaszinó ls működött, sú­lyos munkaügyi vitában állt alkalmazottainak szakszerve­zetével és a szakszervezet — sztrájkot kívánt elrendelni. Állítólag egyes vendégek is­meretlen telefonálóktól köz­lést kaptak arról, hogy bom­bamerénylet készül a szálló ellen, de az igazgatóság azt javasolta, ne adjanak helyet az ilyen fenyegető híreszte­léseknek. A szakszervezet korábban egy hirdetésben arra kérte a közönséget, ne keresse fel a Dupont Plaza kaszinót újév estéjén, de vezetősége a leg­határozottabban elutasította, hogy ennek bármi köze lett volna a katasztrófához. Dmerikai harckocsikat rongáltak meg B Brüsszel (MTI) Manc Físchbach luxem­burgi hadügyminiszter szi­gorú vizsgálatot rendelt el a nagyhercegség délnyugati részén levő NATO katonai támaszponton újévkor felfe­dezett nagyszabású szabo­tázs ügyében — közli a belga hírügynökség. A Sanem városka melletti NATO-támaszponton mint­egy 100 amerikai M—(iö-as harckocsit súlyosan megron­gáltak. Az ismeretlen tette­sek az elektronikus irányzó­és célzóberendezést tették tönkre, aminek következté­ben a harckocsik bevetésre alkalmatlanná váltak. A tízezer lakosú ipari vá­roska mellett a NATO kato­nai bázisa mintegy 40 hektá­ron fekszik, s 17, összesen ötezer négyzetméter terüle­tű hangára amerikai harcko­csikat fogad be. Ezek ren­deltetése, hogy „konfliktus esetén gyors segítséget adja­nak a NATO európai tagor­szágai haderejének", s ezzel a céllal vesznek részt a NA­TO nyugat-európai hadgya­korlatain is. A támaszpontot a Wnrehouse Services Agency amerikai ügynökség bérli és tartja fenn mintegy 200 — zömében luxemburgi — alkalmazottal. A harko­csik rendszeres karbantartá­sa. azok bonyolult technikai felszereltsége miatt különle­ges szakképzettséget igényel. A vizsgálat egyelőre értet­lenül áll a szabotázzsal szemben. Á magas szöges­drótkerítéssel körülvett tá­maszpontot tv-kamerákkal, valamint gyalogos és gépko­csin mozgó őrszemekkel ál­landóan ellenőrzik. A nyo­mozás ezért a belső személy­zetre is kiterjed, valamint arra is, hogy nem rongál­ták-e meg a harckocsik más, rejtettebb alkatrészeit is. A belga hírügynökség a helyszínről küldött jelenté­sében megjegyzi, hogy pén­tek délig az amerikai ható­ságok hivatalosan még nem nyilatkoztak az esetről, amely végül is számukra nem annyira újdonság: ha­sonló szabotázsakciókhoz Nyugat-Európában már hozzászokhattak, Hivatalo­san a luxemburgi kormány sem foglalt állást, de a had­ügyminisztériumból kapott értesülés szerint a kormány és a parlament köreiben az eset nugy nyugtalanságot keltett. megítélésében, s újabb len­dületet adnak politikai, gaz­dasági és kulturális kapcso­latok dinamikus továbbfej­lesztésének, elősegítve az együttműködés fejlettebb formáinak kialakítását. Ugyancsak júniusban fő­városunkban tartotta ülését a Varsói Szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó tes­tülete. Az ülés résztvevői az európai kontinens békéjének és biztonságának erősítése érdekében felhívással for­dultak a NATO-tagországok­hoz, illetve a földrész vala­mennyi államához. Ebben javasolják az európai fegy­veres erők és a hagyomá­nyos fegyverzet csökkenté­sét. A nagy jelentőségű kez­deményezés világszerte ked­vező fogadtatásra talált. Több más testvérpárt ve­zetője is felkereste hazánkat. Októberben rövid munkalá­togatást tett Budapesten Gustáv Husák, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, s a pártközi kapcsolatok elmélyítésének jelentős ese­ményeként hazánkban járt Alessandro Natta, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, Alvaro Cunhal. a Portugál Kommunista Párt, Gerardo Iglesias. a Spanyol Kommu­nista Párt főtitkára, és Lars Werner, a svéd Baloldali Párt — Kommunisták párt­elnöke. Hazánk vendége volt októ­berben Richard von Weiz­säcker, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnö­ke. Személyében első alka­lommal látogatott Magyar­országra NSZK-államfő az elmúlt 40 évben. Losonczi Pállal folytatott tárgyalásai során megvitatták, miként erősíthetők tovább a két or­szág problémamentesen fej­lődő kontaktusai. Ugyancsak első ízben üdvözölhettük ha­zánkban a holland uralko­dót. Beatrix királynő októ­beri látogatása elősegítette egymás jobb megismerését, a kölcsönös bizalom építé­sét, a két ország és a két nép közötti kapcsolatok bő­vítését. A kontaktusok elmélyíté­sének jegyében több jelentős együttműködési megállapo­dás született Canaan Sodin­do Banana zimbabwei köztár­sasági elnök, illetve Kenan Evren török államfő júniusi hivatalos magyarországi lá­togatása alkalmával. Lá­zár György meghívásá­nak tett eleget szeptember­ben Zbigniew Messner len­gyel kormányfő. A megbe­szélések homlokterében a gazdasági együttműködés további lehetőségeinek ki­aknázása állt. Nyílt és szí­vélyes légkörű eszmecserére nyílott lehetőség Lázár György és Mir Hoszein Mu­szavi iráni kormányfő októ­beri budapesti tárgyalásain is. Hazánk — mutatott rá a magyar miniszterelnök — kész sokoldalúan közremű­ködni az önálló iráni nem­zetgazdaság megteremtésé­ben és fejlesztési terveinek megvalósításában. (MTI) Békeközvetítés - washingtoni ellenállással Baena Soares ahhoz a kül­döttséghez kívánt csatlakoz­ni, amelyet a Contadora-cso­port négy tagállama és az őket támogató négy latin­amerikai ország kíván me­neszteni a hónap közepén a közép-amerikai országokba. Kolumbia. Mexikó, Panama és Venezuela, valamint Ar­gentína, Brazília, Peru és Uruguay külügyminiszterét a tárgyalásokra elkíséri az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének ugyancsak latin-ame­rikai származású főtitkára, Javier Pérez de Cuellar is. Washington azzal érvel, hogy az AASZ főtitkára ez­zel „túllépné hatáskörét" és ,,a szervezet hivatalos akció­jaként" tüntetné fel a közve­títési kísérletet. A külügymi­nisztérium szerint ilyen lé­péshez a szervezet mind a 31 tagállamának beleegyezé­sét kellene adnia. Az Egyesült Államok meg akarja gátolni, hogy az Amerikai Ál­lamok Szervezetének fő­titkára is bekapcsolód­jék a közép-amerikai békeközvetítési kísérle­tekbe. Washington kö­vetelése az, hogy a szer­vezet tagadja meg a hozzájárulást Joao Baena Soares főtitkártól a te­vékenységhez. A kér­désben a szervezet ta­nácsa a jövő héten dönt. Jelentések szerint az ame­rikai külügyminisztérium, amely semmiképpen sem tudja megakadályozni akár a nyolc külügyminiszter, akár az ENSZ főtitkárának újabb kísérletét a közép-amerikai rendezésre, azért összponto­sítja most támadását az A ASZ főtitkára ellen, mert ezzel akarja kifejezni „rosz­szallását" a közvetítő kísér­let iránt. Washington ugyan­is „egyoldalúnak, elfogultnak és a sandinisták melletti ki­állásnak" nyilvánította a nyolc állam legutóbbi közös állásfoglalását, amely elítélte a külső beavatkozást és a határkonfliktusokat. Egy magát megnevezni nem aka­ró magas rangú washingtoni kormánytisztviselő közölte: attól is tartanak, hogy a la­tin-amerikai országok felhí­vására Honduras esetleg in­tézkedéseket foganatosítana a nicaraguai ellenforradal­márok eltávolítására az or­szágból. Ez nem illik bele az Egyesült Államok terveibe, amelyek továbbra is a kato­nai konfliktus kiterjesztését irányozzák elő Nicaraguá­ban, hogy ezzel Washington követeléseinek elfogadására kényszerítsék a sandinista kormányt. Külpolitikai reflektor # Miért nem ismételték meg az idén is a Reagan— Gorbacsov televíziós üzenetváltást? A nemzetközi politikában annak is súlya van, ha va­lami elmarad. Az 1986-os esztendő első napján, az előzetes kölcsönös megálla­podások alapján. Mihail Gor­bacsov, illetve Ronald Rea­gan televíziós üzenettel for­dult az amerikai s a szov­jet néphez. Ez megfelelt a genfi csúcsértekezlet nyo­mán megnövekedett új re­ményeknek, s jelezte: ilyen értelemben is feléledt a nyolcvanas évek kezdetén szinte tetszhalottá dermedt nagyhatalmi párbeszéd. Idén, újév napján azonban elmaradtak a kölcsönös te­levíziós üdvözletek, jólle­het Washington formálisan javasolta a tavalyi kör meg­ismétlését. De éppen a ja­vaslat formális volta kész­tette arra Moszkvát, hogy ezúttal ne karolja fel a ja­vaslatot. Sajnos, elég akár vezér­szavakban felsorolni az el­múlt hetek amerikai nyilat­kozatait, s főként cseleke­deteit: Reykjavíkban meg­hiúsították a megegyezést, majd visszaléptek az iz­landi fővárosban elfoglalt ál­láspontjuktól is; a robot­repülőgépekkel felszerelt 131. B—52-es repülőgép rendszer­be állításával túllépték a SALT—2 szerződés előírá­sait;. a NATO kitérő vá­laszt adott a Varsói Szer­ződés politikai tanácskozó testületének budapesti fel­hívására, s végül, de nem utolsósorban, az Egyesült Államok változatlanul nem érdekelt az atomrobbantá­sok beszüntetésében. (Ez előbb-utóbb lehetetlenné te­heti a szovjet moratórium, az egyoldalú szüneteltetés további fenntartását.) Mind­ehhez szinte év végi csatta­nóként járult a szilveszter előestéjén érkezett hir. mi­szerint Weinberger had­ügyminiszter csaknem há­rommilliárd dolláros pótke­retet sürgetett a kongresz­szustól az amúgy is csilla­gászati méretű amerikai fegyverkezési kiadások nö­veléséhez. Vajon, ilyen kö­rülmények között tehet-e úgy a Szovjetunió felelős vezetője, mintha minden rendben lenne, s újévkor nincs más hátra, mint szé­lesen egymásra mosolyogni? Az újévi nyilatkozatok természetesen elhangzottak, hiszen a hagyományok közé számít, hogy ilyenkor csak­nem minden országban ér­tékelik a búcsúzó esztendőt, s kifejtik várakozásaikat. Mihail Gorbacsov részben a neves amerikai újságírónak, Kingsbury-Smith-nek adott interjúját, részben újévi üd­vözletét használta fel arra, hogy igazi tárgyalásokat szorgalmazzon, s kifejezze a Szovjetunió erre vonatkozó készségét. A főtitkár nagy hangsúlyt szentelt a hatal­mas országban végbemenő átalakítási folyamatnak, amely minden bizonnyal ki­teljesedik majd az idei esz­tendőben, a nagy októberi szocialista forradalom het­venedik évfordulója kapcsán is. Ronald Reagan az Ame­rika Hangja hullámhosszain mondta el a szovjet népnek szánt üzenetét. Ebben op­timista hangot ütött meg, s ehhez csak az fűzhető hozzá, hogy remélhetőleg előlegezi magának a derű­látást, és olyan lépéseket fog tenni, amelyek igazolják azt. Szovjet részről — az ellentmondások tudatában is — gesztusnak fogható fel, hogy a moszkvai rádió még az újév napján ismertette az elnöki üzenetet. Feszültség Pekingben o Peking (MTI) A pekingi Tienanmen té­ren az új év első napján el­maradt a napokkal koráb­ban beharangozott nagymé­retű tömegtüntetés és a kí­nai rendőrség szinte percek alatt véget vetett pár száz diák tüntető akciójának. A helyzet a jelek szerint mégis feszültségektől terhes. Meg­figyelők ennek bizonyítékát látják abban, hogy a Tienan­men téri minitüntetést köve­tően — hivatalos kínai köz­lés szerint — csütörtökön este tíz órakor 2000 diák vo­nult kí a Peking egyetemről annak a követelésének az alátámasztására, hogy a rendőrség azopnal bocsássa szabadon az aznap délután a Tienamen téren őrizetbe vett diákokat. A városköz­pont irányába tartó diákokat a Peking egyetem dékánhe­lyettese állította meg azzal a hírre), hogy időközben a rendőrség visszaszállította az egyetemre az őrizetbe vett diákokat. A hír hallatára a tüntetők két csoportra szakadtak. A többség visszatért az egye­temre, egy kisebbség azon. ban folytatta menetelését a városközpont felé. Hajnali fél négykor ez a csoport — hivatalos becslés szerint mintegy kétszáz diák —• haj. tott végre tüntetést a Tie­nanmen téren. Megfigyelők fontosnak minősítik azt a tényt, hogy a mindinkább érzékelhető kül­földi és a hazai aknamunka eredményeként sikerült be­vonni a városi tanács korlá­tozó rendelete óta immár Il­legális megmozdulásokba n jelentős mozgalmi múltUn rendelkező Peking egyetem diákjainak egy részét is, A tekintélyes Peking egyetem hallgatóinak részvétele ser­kentőleg hathat más egyete­mek és főiskolák diákjaira ls, akik eddig éppen a Pe­king egyetem hallgatóinak semleges magatartása miatt vonakodtak attól, hogy a fel­vonulások és a tüntetések módszeréhez folyamodjanak. f Milyenek az év eleji kilátások a válságterületeken? A köznapi tűzszünetek fiaskója után az újévi fegy­vernyugvás sem valósult meg Libanonban, a „tábo­rok háborújában". Az öböl­háború frontjairól érkező hadi jelentések tízezres nagy­ságrendű veszteségekről szá­moltak be, természetesen mindkét fél a másik oldal áldozatait részletezte. Heves harcok folynak Csád és Szu­dán területén, s a hírek a kontrák nagyarányú össze­vonásáról tudósítanak Ni­caragua határkörzeteiben. Ha ehhez hozzávesszük a Közép-Amerikában — szin­tén nem messze a nicara­guai határoktól — bejelen­tett amerikai hadgyakorla­tokat, akkor szemmel lát­ható, Managuát újabb ki­hívás fenyegeti. A válsággó­cokban tehát a helyzet ke­veset változik: az év végi ünnepek alatt mintegy har­mincezerre becsülik a halá­los és sebesült áldozatok számát. Ugyanakkor bizonyos moz­gásnak is tanúi lehettünk. Az afgán párt- és állami veze­tés több konszolidációs in­tézkedést követően, újév napján fegyverszüneti fel­hívással fordult a gerillák­hoz, amnesztiát és beillesz­kedési lehetőséget kínálva. Az ellenforradalmárok egy része — pontosabban azok a vezetők, akiknek létalapja a külföldi pénzek felvéte­lén, és a kabuli kormány el­leni aknamunkán múlik — elutasította a nagyvonalú ajánlatot, de ez a kezdemé­nyezés tovább szabdalja majd soraikat, amelyek amúgy sem egységesek. Békekezdeményezésekról is tudósítottak az év forduló­ján Közép-Amerikából. A Contadora-országok (Pana­ma, Venezuela, Kolumbia és Mexikó) újabb próbálkozást indítottak az úgynevezett li­mai csoport (Brazília, Ar­gentína, Uruguay és Peru) támogatásával. Ehhez az ENSZ perui származású fő­titkára. és az Amerikai Ál­lamok Szervezetének főtit­kára is csatlakozhat (jólle­het, ezzel szemben már wa­shingtoni tiltakozás hang­zott el). Nincsenek és nem lehetnek illúzióink, tudjuk, hogy a kibontakozás milyen bonyolult és lassú Közép­Amerikában, de a legújabb események megnehezítik az Egyesült Államok helyzetét: a belső botrányokhoz — a kontráknak juttatott illegá­lis pénzösszegek ügye — je­lentős latin—amerikai el­szigetelődés párosulhat. Réti Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents