Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-13 / 10. szám

2 Csütörtök, 1987. január 15. Hz élet minden területén a minőségnek kell előtérbe kerülnie Gödöllőre látogatott hétfőn Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója. Elsőként a Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézetet kereste fel, ahol előbb a város életéről, az itt folyó gazdasági és politikai munkáról hallgatott meg tájékoztatót, majd a kutatóintézet tevékenységével ismerkedett. Ezt követően találkozott a gödöllői agrárkutató és -fejlesztő intézmények vezetőivel, s — ha csak a program engedte rövid időre is — bepillantott az agrártudományi egyetem több tanszékének mindennapi életébe. Aczél György délután az egyetem aulájában iminkásgyűlésrn találkozott !>. gödöllői kutató-fejlesztő. oktatási és egészségügyi intézmények, üzemek és vállalatok vezetőivel, z munkáskollcktívák képviselőivel, a város vonzáskörzetében levő települések párt- és tanácsi aktivistáival. A gyűlést Herczenik Gyula, a gödöllői városi pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Aczél György mondott beszédet. Elöljáróban azokra a bizonyító erejű tényekre emlékeztetett, amelyék mindenki számára cáfolhatatlanul igazolják: fél évezredes történelmünk legsikeresebb időszaka volt a legutóbbi három évtized izmosodó iparával, szocialista útra lépett mezőgazdaságával, az iskolázottság, a kultúra, az egzisztenciális biztonság soha nem látott-tapasztalt voltával. Eredményeinket — folytatta — azonban csak úgy tudjuk megőrizni, ha továbbiépúnk, hn minőségileg változtatunk életünkön, munkánkon. Nem tagadjuk: ez nem lesz könynyű, mert „kényelmes" beidegződéseken kell túllépnünk. mindnyájunk jobb énjét, munkába vetett hitét kell okos kényszerrel kihívnunk. Mert kihivásokkal kell szembenéznünk. A világgazdaság kihívására perspektívát teremtő választ kell adnunk, úgy, ahogyan ezt a Központi Bizottság megtette tavaly novemberi ülésén. S e program végrehajtásában — mint napjainkban általában — az eddiginél is nagyobb szerepe van az embernek. Gyakran emlegetjük ezt, s korántsem amolyan divatfogalomként. Még többet, a lehető legjobbat kell kihoznunk önmagunkból, az emberből, saját magunk épülésére, és a társadalom hasznára, így lesz gazdagabb — anyagi és más értelemben is — életünk. — Most, évszázadok óta először vagyunk olyan helyzetben, amikor , nem a legmélyebbről, nem a „poklok bugyrából" kell feljutnunk, hanem egy magas szintről kell még magasabbra lépnünk, ha nem akarunk lemaradni, végképp az út szélére sodródni. A magvar történelemben eddig mindig akkor születtek nagy elhatározások, amikor végveszélyben volt az ország: a Rákóczi-harcok letörése után; az 1849-es veszteség után; 1945-ben, a pusztulás szélén; 1956, a teljes felfordulás után. Zrínyitől kezdve idézhetnénk próféciákat a pusztulás szélén álló ország sorsáról, én azonban inkább Kölcseyvel mondom: „Hass, alkoss, gyarapíts"!, Madáchcsal „Ember küzdj és bízva bízzál!" Belső meggyőződéstől vezérelt jó munka, sok és mozgósított szellemi erő, okos tudás, a közös gondolkodás a kiút. A pánik, a rezignáció, a cinizmus sohasem adott, most sem ad megoldást. Társadalmunk — hangsúlyozta a Politikai Bizottság tagja — éhes az okosan gondolkodó, bátran cselekvő, ésszerű kockázatot vállaló Aczél György beszéde a gödöllői munkásgyűlésen emberekre. Olyan emberekre, akik nemcsak parancsra várnak, hanem önállóan, biztos ítélőképességük tudatában, s ha kell, kockázatot is vállalva cselekszenek. Aki igénytelen önmagával szemben, aki belsőleg nem tud megújulni, attól nem várhatjuk nagy társadalmi céljaink cselekvő szolgálatát, abban nem lelhetünk segítőtársra! — Érdemes elgondolkozni azon, hogy miért fogadták az emberek oly nagy tetszéssel a Bábolnáról vetített filmet a televízióban. Mert olyan ügyszerető és áldozatkész vezetőt mutatott be, aki tudja, hogy létérdekünk: ne éljenek tovább a rossz minták, olyan légkört teremtett munkatársai számára, amely serkenti az önálló gondolkodást, folyamatosan önvizsgálatra késztet, tettekre sarkall. Ilyen emberek ezrével és tízezrével vannak, csak teret kell engednünk nekik. Ez demokrácia nélkül elképzelhetetlen. A demokrácia persze nem kényelmes életet jelent, ám lehetőséget teremt az alapos elemzésre, rugalmas változtatásokra, újabb és újabb lendületvételre. S minél rrősebb a demokrácia, annál inkább előtérbe kerülnek az ilyen emberek, azok, akik nem a kényelemben, hanem az önmagukért és a társadalomért való cselekvésben látják az élet értelmét. ez nvújt számukra igazi kiteljesülést. A demokrácia a nyilvánosság előtti állandó megmérettetést jelenti, egyben a kisebbségben maradás öntudatos és fegyelmezett tudomásul vételét is, nemcsak a szólás szabadságát, hanem a mások véleményének tiszteletben tartását, az arra való odafigyelést is. A jelentős társadalmi-gazdasági változások törvényszerűen átalakítják az értékrendet, s ez a vajúdás tapasztalható napjainkban, sokszor nem kis nehézséget okozva — mondotta a továbbiakban Aczél György, majd így folytatta: már Lenin figyelmeztetett arra, hogy az egykori vöröskatonáknak meg kell tanulniuk számolni, meg kell tanulniuk kereskedni. Azt hiszem — húzta alá — ez az alapvető értékváltozás mindmáig nem épült be kellőképpen értékrendünkbe. A munka — és ezt mindig is hangsúr lyoztuk — központi értékmérő. De munkán eddig főként a termelést, az anyagi javak megtermelését, a mennyiségi gyarapodást értettük, hiszen az országnak minél több lakásra, útra, az embereknek kenyérre, húsra, ruhára volt szükségük. Jól dolgozni ma már nemcsak azt jelenti, hogy többet dolgozni, többet termelni, hanem azt, hogy tegyük ezt okosabban, célszerűbben, értelmesen, a munkát, a termelés minden mozzanatát ésszerűbben megszervezve. Nem elsősorban szaktudásban, hanem a munka szervezettségében van elmaradásunk! Itt van még mozgósítható tartalékunk. Itt is, mint az élet minden területén, most a minőségnek kell előtérbe kerülnie. Minőségnek a munkában, minőségnek a mindennapi életben, az életmódunkban. A helyes értékrend hiánya a minőség hiánya, ez teszi-teheti az embereket közömbössé, kiábrándulttá. így uralkodhat el közömbösség vagy éppen a durvaság mindennapi, egymással való kapcsolatainkban. Apelláljunk mindannyiunk jobbik énjére. azt támogassuk, serkentsük, így jöhet létre a valóságos, tartós társadalmi közmegegyezés. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a nevelés az iskola feladata is, de a gyermekeknek már otthonról kell példát hoznia, a modellnek már a családban kell megformálódnia. Küzdenünk kell a rossz, a torz életmód ellen, történelmi és honismerettel kell megjelölni, s végrehajtani teendőinket. s ilyen, szélesebb értelemben felfogott magatartás, a kulturáltság foka szolgálhat hátterül gazdasági munkánknak. Mert alapvető gazdasági programunk megvalósítása komplex folyamat: a kultúra, a művelődés is beletartozik. Kulturáltabb magatartás, az élet civilizáltsága, az általános műveltség tömegméretű emelkedése — olyan tényezők ezek, amelyeket egy kis, gazdaságilag elmaradottabb országban, mint hazánk, folyamatosan szem előtt kell tartanunk. Az oktatás, a művelődés tömeges elterjedésével nem szabad, hogy együttjárjon a felületesség, a félműveltség terjedése is. Márpedig a fél műveltség nem azt jelenti, hogy valaki már félig művelt, s csupán a másik felét kell elsajátítania. A fél műveltség a műveltség zsákutcája! S az ismeretek minél alaposabb elsajátítása, a tudás csak az alapja, elen gedhetetlen része a helyes magatartás kiformálásának. A kitartó munka öröme megszületik. Testet ölt a megteremtett értékben, amelyben ötvöződik munkás és mérnök, kétkezi dolgozó és értelmiségi tudása, lele ménye. Az alkotás, az újat teremtés gyötrelmes örömében kerül közelebb egymáshoz az irányító és a végrehajtó, a munkás, s a műszaki, a humán értelmiség. Magyarország sokszor volt már a mainál nehezebb helyzetben is. A feladatok azonban, amelyeket most kell elvégeznünk, minden korábbinál bonyolultabbak. A váltó zás, a. megújulás elenged hetetlen. A tét már nem a nemzet le te vagy nemléte, de nem is az, hogy meg tudjuk-e tartani helyünket a világban meg tudjuk-e őrizni eredmé nyeinket. Előbbre kell lépnünk, mert menthetetlenül lemaradunk. Minden nehézség ellenére országunk tör ténelmének legnagyobb lehetősége előtt áll. Leküzdeni az akadályokat, következetesen végigmenni a meglelt úton ez ad pátoszt cselekedeteinknek, munkánknak, életünknek — zárta beszédét Aczél György. (MTI) Öl Rádiótele» JARUZELSKI RÓMABAN Wojciech Jaruzelski, a lengyel államtanács elnöke, a LEMP Központi Bizottságának első titkára ' hétfőn háromnapos hivatalos látogatásra az olasz fővárosba érkezett. A ciampinoi repülőtéren a lengyel vendéget Bettino Craxi olasz miniszterelnök fogadta. Jaruzelski és Craxi még a repülőtéren rövid megbeszélést tartott, a hivatalos tárgyalások délután kezdődnek. NÉPFRONTKÜLDÖTTSÉG UTAZOTT AFGANISZTÁNBA Az afgán Nemzeti Hazafias Front meghívására Papp Gyula alelnök vezetésével a Hazafias Népfront Országos Tanácsának küldöttsége vasárnap az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságba utazott. A delegáció részt vesz a Nemzeti Hazafias Front II. kongresszusán. HUSSZEIN PÁRIZSBAN Husszein jordániai király hétfő délután Párizsba érkezett. A repülőtéren a vendéget Francois Mitterrand francia köztársasági elnök fogadta. A két államférfi a repülőtérről helikopterrel az Elysée-palotához repült. Husszein a közel-keleti válság politikai rendezési folyamatának előrelenditéséről folytat véleménycserét a francia vezetőkkel: Francois Mitterrand elnökkel, Jacques Chirac miniszterelnökkel és Jean-Bernard Raimond külügyminiszterrel. Elhunyt Brutyó János Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Brutyó János elvtárs, a munkásmozgalom kiemelkedő személyisege, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának nyugalmazott elnöke, a Szakszervezetek Országos Tanácsának tagja, országgyűlési képviselő, január 10-cn, hosszan tartó betegség után elhunyt. Brutyó János temetése január 19-én, hétfőn 11 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 10.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető fedett díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az Országgyűlés Brutyó János 1911. november 20-án született Makón. 12 éves korától mezőgazdasági napszámosként dolgozott. 18 esztendősen kitanulta az ácsszakmát. 1932-ben Budapestre került, és építőmunkásként dolgozott. 1933ban belépett az építőipari szakszervezetbe, amelyben rövidesen az ácsszakosztály vezetőségi tagja lett. Egy évvel később — Papp Lajos és Birkás Imre elvtársakon keresztül — kapcsolatba került az illegális párttal; egyik szervezője volt az 1935-ös építőmunkás sztrájknak, majd 1936-ban beválasztottak a MEMOSZ Központi Vezetőségének választmányába. A felszabadulás után részt vett Csillaghegyen a kommunista párt szervezésében, majd ennek titkára lett. 1946-tól — két hónapos pártiskola elvégzése után — a szentendrei járás párttitkáraként tevékenykedett. 1947től a párt szervezési osztályán dolgozott. 1950 márciusától a MEMOSZ főtitkárhelyettesi tisztét töltötte be, ezután 1951 februárjától 1955 májusáig építésügyi miniszterhelyettes volt. 1955 májusától az építők szakszervezetének elnöke, majd főtitkára volt. 1959-től 1966-ig a SZOT elnöke volt. Az MSf'.MP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöki tisztét, az MSZMP IX. kongresszusán történt megválasztásától, 1966-tól 1982-ig, nyugdíjazásáig töltötte be. Az MSZMP Központi Bizottságának 1957 —66. között, majd 1985-től haláláig volt tagja. 1958-tól országgyűlési képviselő volt. 1961-ben tagja lett a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának. Kitüntetései: Népköztársasági Érdemrend IV. fokozata (1953), Munka Érdemrend arany fokozata (1954), Munkás Paraszt Hatalomért Emlékérem (1958), Munka Vörös Zászló Érdemrend (1961, 1971), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970). Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1981), a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége által adományozott „Népek Barátsága Érdemrend". (MTI) Európa-szerte tovább támad a tél Nakaszone látogatása £ Helsinki (MTI) Kétnapos, hivatalos finnországi látogatását befejezve hétfőn elutazott a finn fővárosból Nakaszone Jaszuhiro japán kormányfő. Nakaszone, aki európai körútja első állomásaként szombaton érkezett Helsinkibe. Hétfőn a japán kormányfőt fogadta Mauno Koivisto finn államfő. A kereskedelmi témák között a finn—japán kormányfői találkozón előtérben állt a kereskedelmi mérleg egyensúlyának helyreállítása: a mintegy egymilliárd dolláros japán exporttal szemben a finn export értéke csupán 300 millió dollárt tesz ki. Helsinkiből érkezett jelentések szerint a megbeszéles e téren nem hozott eredményt A napok óta tartó szakadatlan havazás, a mínusz húsz fok körüli hőmérséklet és az óránként 90 kilométeres sebességgel fújó szél teljesen megbénította az osztrák főváros, Bécs életét is. A vonatoknál többórás késéssel kell számolni, nem járnak a föld feletti tömegközlekedési eszközök, az utcákon behavazva vesztegelnek a magánautók. A praktikusabb bécsiek hétfőn reggel síléceken indultak munkába. Burgenlandban, az ország keleti részén, ahol az összes mellékutak és a főközlekedési útvonalak nagy része is járhatatlan, a katonaság bevonásával igyekeznek a hóban rekedt járműveket kiszabadítani. Az iskolákban szünetet rendeltek el. A svéd főváros vasárnap érte meg leghidegebb napját, azóta, hogy a hidegrekordokat jegyzik: mínusz 23,9 Celsius-fok volt a napi középhőmérséklet Stockholmban. Helyi meteorológusok szerint az elmúlt hét Svédországban nagyobb hideget hozott, mint az 1940-es tél. Hétfőn újabb két fagyhalált jelentettek a skandináv államból. Görögországban öten vesztették életüket az erős hidegben. s mintegy száz hegyi települést zárt el a szakadatlan hóesés a külvilágtól. Különösen nehéz a helyzet az ország déli részén. Kalamata térségében, ahol a szeptemberi földrengés óta emberek ezrei étnek sátrakban. Az erős szél több helyen magával ragadta ezeket az ideiglenes lakhelyeket. Az NSZK-ban mínusz 25 fokot mértek Bajorországban, és mínusz 17 fokot Szászországban. Megbénult a tengeri forgalom a kontinens és néhány part menti sziget között. Nem közlekednek halók az Elbán sem. A hideg Belgiumot sem kerülte el: mínusz 15 fokot mértek Brüsszelben, mínusz 22 fokot az Ardennekben. Hollandiában egy gyermek Szélviharok, kitartó havazás és hidegrekordok jellemeitek Európa időjárását hétfőn, s az előrejelzések szerint javulás a következő napokban sem várható. A szokatlanul erős hideg már eddig is legalább 73 halálos áldozatot szedett a kontinens különböző országaiban, és több helyen személyek eltűnéséről adtak hírt. meghalt, amikor a jeges csatornába eseti. A kemény tél hétfőn hajnalra Jugoszláviát is elérte. Belgrádban mínusz 12, Ljubljanában, Zágrábban és Újvidéken mínusz 13 fokra csökkent a hőmérséklet. A hideget Szerbiában, Boszniában és Crna Gorában hóesés, az adriai parton pedig heves szélvihar és eső kiséri. A köz- és a vasúti közlekedés az egész országban lelassult. Boszniában és KeletSzerbiában a hóakadályok, az adria parton pedig az esőzés okozta föld- és kőomlások miatt több útszakasz járhatatlanná vált. A belgrádi meteorológiai •ntézet előrejelzése szerint « hideg erősödik, kedd reggel az ország középső és keleti vidékein 20 fokos hideg várható. Felkészültek a Duna és más folyók esetleges befagyására. A Dunán Bezdánná) négy magyar és két jugoszláv jégtörő hajó áll készenlétben, s ha a folyó befagy, akkor közösen végzik majd a jégtörést, főként jugoszláv területen, egész Vukovárig. Súlyos károkat okoz ezekhen a napokban az ítéletidő több olasz tartományban. Erősen havazik az Abruzzókban, valamint Umbria, Molise és Toscana tartományban. A legsúlyosabban Nápolyt és környékét érintik a szélviharok: a Tirrén-tenger partja mentén húzódó országutak bizonyos szakaszai egyszerűen „eltűntek", Amalfi közelében bárok, éttermek lettek a kicsapódó hullámok martalékai. A természeti csodáiról és gyönyörű panorámáiéról híres Nápolyban a tenger hullámai több százmilliárd lírára rúgó károkat okoztak. Vasárnap a szél sebessége elérte az óránkénti százhetven kilométert, de hétfőn is meghaladta az óránkénti száz kilométert. A kikötőkben több nagy testű hajó az erős hullámzás következtében elszakította a horgonykötelet, több százra tehető az elsüllyedt bárkák száma. A déli szigettartományban, Szicíliában sűrűn esik az esö. Kemény szélviharok dúlnak a másik nagy szigeten. Szardínián is. A Szovjetunióban is szokatlanul hideg télnek halálos áldozatai vannak. Grúziában az ötven éve legnagyobb mértékű havazás több helyen hólavinákat indított el, ezek lakóépületeket is elsodortak, és az eddigi adatok szerint 29 ember halálát okozták. A mentési munkálatok folytatódnak. A helyenként több méter vastag hóval elzárt grúziai falvak ellátásáról különleges járművek bevetésével gondoskodnak, s megkezdődött a megrongálódott telefon- és villanyáram-vezetékek helyreállítása. Az ország többi részében tovább tart a kemény fagy. Leningrádban hétfőn olyan alacsony hőmérsékletet mértek, amilyen még sohasem fordult elő a nagyváros 1743 óta vezetett meteorológiai adatai között: mínusz 35 fokot. Ezért az iskolák téli szünetét meghosszabbították. Moszkvában mínusz 38 fokot mértek. Franciaországban egy héttagú család vesztette életét, amikor egy kályhából kipattanó szikra felgyújtotta a padlót, és az ott levők bennégtek a lakásban.