Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-13 / 10. szám

2 Csütörtök, 1987. január 15. Hz élet minden területén a minőségnek kell előtérbe kerülnie Gödöllőre látogatott hétfőn Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója. Első­ként a Humán Oltóanyag­termelő és Kutató Intézetet kereste fel, ahol előbb a vá­ros életéről, az itt folyó gaz­dasági és politikai munká­ról hallgatott meg tájékoz­tatót, majd a kutatóintézet tevékenységével ismerke­dett. Ezt követően találkozott a gödöllői agrárkutató és -fejlesztő intézmények veze­tőivel, s — ha csak a prog­ram engedte rövid időre is — bepillantott az agrártudo­mányi egyetem több tanszé­kének mindennapi életébe. Aczél György délután az egyetem aulájában iminkásgyűlésrn találko­zott !>. gödöllői kutató-fej­lesztő. oktatási és egész­ségügyi intézmények, üze­mek és vállalatok vezetői­vel, z munkáskollcktívák képviselőivel, a város von­záskörzetében levő telepü­lések párt- és tanácsi akti­vistáival. A gyűlést Herczenik Gyula, a gödöllői városi pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Aczél György mondott beszédet. Elöljáróban azokra a bizo­nyító erejű tényekre emlé­keztetett, amelyék mindenki számára cáfolhatatlanul iga­zolják: fél évezredes törté­nelmünk legsikeresebb idő­szaka volt a legutóbbi há­rom évtized izmosodó ipará­val, szocialista útra lépett mezőgazdaságával, az iskolá­zottság, a kultúra, az egzisz­tenciális biztonság soha nem látott-tapasztalt voltával. Eredményeinket — folytatta — azonban csak úgy tudjuk megőrizni, ha továbbiépúnk, hn minőségileg változtatunk életünkön, munkánkon. Nem tagadjuk: ez nem lesz köny­nyű, mert „kényelmes" be­idegződéseken kell túllép­nünk. mindnyájunk jobb én­jét, munkába vetett hitét kell okos kényszerrel kihívnunk. Mert kihivásokkal kell szem­benéznünk. A világgazdaság kihívására perspektívát te­remtő választ kell adnunk, úgy, ahogyan ezt a Központi Bizottság megtette tavaly novemberi ülésén. S e prog­ram végrehajtásában — mint napjainkban általában — az eddiginél is nagyobb szerepe van az embernek. Gyakran emlegetjük ezt, s korántsem amolyan divatfo­galomként. Még többet, a lehető legjobbat kell kihoz­nunk önmagunkból, az em­berből, saját magunk épülé­sére, és a társadalom hasz­nára, így lesz gazdagabb — anyagi és más értelemben is — életünk. — Most, évszázadok óta először vagyunk olyan hely­zetben, amikor , nem a legmélyebbről, nem a „poklok bugyrából" kell feljutnunk, hanem egy ma­gas szintről kell még ma­gasabbra lépnünk, ha nem akarunk lemaradni, vég­képp az út szélére sodród­ni. A magvar történelemben ed­dig mindig akkor születtek nagy elhatározások, amikor végveszélyben volt az or­szág: a Rákóczi-harcok letö­rése után; az 1849-es veszte­ség után; 1945-ben, a pusztu­lás szélén; 1956, a teljes fel­fordulás után. Zrínyitől kezdve idézhetnénk prófé­ciákat a pusztulás szélén álló ország sorsáról, én azonban inkább Kölcseyvel mondom: „Hass, alkoss, gyarapíts"!, Madáchcsal „Ember küzdj és bízva bízzál!" Belső meggyő­ződéstől vezérelt jó munka, sok és mozgósított szellemi erő, okos tudás, a közös gon­dolkodás a kiút. A pánik, a rezignáció, a cinizmus soha­sem adott, most sem ad meg­oldást. Társadalmunk — hangsú­lyozta a Politikai Bizottság tagja — éhes az okosan gon­dolkodó, bátran cselekvő, ésszerű kockázatot vállaló Aczél György beszéde a gödöllői munkásgyűlésen emberekre. Olyan emberek­re, akik nemcsak parancsra várnak, hanem önállóan, biz­tos ítélőképességük tudatá­ban, s ha kell, kockázatot is vállalva cselekszenek. Aki igénytelen önmagával szem­ben, aki belsőleg nem tud megújulni, attól nem várhat­juk nagy társadalmi céljaink cselekvő szolgálatát, abban nem lelhetünk segítőtársra! — Érdemes elgondolkozni azon, hogy miért fogadták az emberek oly nagy tetszés­sel a Bábolnáról vetített fil­met a televízióban. Mert olyan ügyszerető és áldozat­kész vezetőt mutatott be, aki tudja, hogy létérdekünk: ne éljenek tovább a rossz min­ták, olyan légkört teremtett munkatársai számára, amely serkenti az önálló gondolko­dást, folyamatosan önvizs­gálatra késztet, tettekre sar­kall. Ilyen emberek ezrével és tízezrével vannak, csak teret kell engednünk nekik. Ez demokrácia nélkül elkép­zelhetetlen. A demokrácia persze nem kényelmes életet jelent, ám lehetőséget teremt az alapos elemzésre, rugal­mas változtatásokra, újabb és újabb lendületvételre. S minél rrősebb a demokrácia, annál inkább előtérbe kerül­nek az ilyen emberek, azok, akik nem a kényelemben, hanem az önmagukért és a társadalomért való cselek­vésben látják az élet értel­mét. ez nvújt számukra igazi kiteljesülést. A demokrácia a nyilvános­ság előtti állandó megmé­rettetést jelenti, egyben a kisebbségben maradás ön­tudatos és fegyelmezett tu­domásul vételét is, nemcsak a szólás szabadsá­gát, hanem a mások vélemé­nyének tiszteletben tartását, az arra való odafigyelést is. A jelentős társadalmi-gaz­dasági változások törvény­szerűen átalakítják az ér­tékrendet, s ez a vajúdás ta­pasztalható napjainkban, sokszor nem kis nehézséget okozva — mondotta a to­vábbiakban Aczél György, majd így folytatta: már Le­nin figyelmeztetett arra, hogy az egykori vöröskato­náknak meg kell tanulniuk számolni, meg kell tanulni­uk kereskedni. Azt hiszem — húzta alá — ez az alap­vető értékváltozás mindmá­ig nem épült be kellőképpen értékrendünkbe. A munka — és ezt mindig is hangsúr lyoztuk — központi érték­mérő. De munkán eddig fő­ként a termelést, az anyagi javak megtermelését, a mennyiségi gyarapodást ér­tettük, hiszen az országnak minél több lakásra, útra, az embereknek kenyérre, húsra, ruhára volt szükségük. Jól dolgozni ma már nemcsak azt jelenti, hogy többet dol­gozni, többet termelni, ha­nem azt, hogy tegyük ezt okosabban, célszerűbben, ér­telmesen, a munkát, a ter­melés minden mozzanatát ésszerűbben megszervezve. Nem elsősorban szaktudás­ban, hanem a munka szer­vezettségében van elmara­dásunk! Itt van még mozgósítható tartalékunk. Itt is, mint az élet minden területén, most a minőségnek kell előtérbe kerülnie. Minő­ségnek a munkában, mi­nőségnek a mindennapi életben, az életmódunkban. A helyes értékrend hiánya a minőség hiánya, ez teszi-te­heti az embereket közömbös­sé, kiábrándulttá. így ural­kodhat el közömbösség vagy éppen a durvaság minden­napi, egymással való kapcso­latainkban. Apelláljunk mindannyiunk jobbik énjé­re. azt támogassuk, serkent­sük, így jöhet létre a való­ságos, tartós társadalmi köz­megegyezés. Ezzel összefüggésben ki­emelte, hogy a nevelés az is­kola feladata is, de a gyer­mekeknek már otthonról kell példát hoznia, a mo­dellnek már a családban kell megformálódnia. Küz­denünk kell a rossz, a torz életmód ellen, történelmi és honismerettel kell megjelöl­ni, s végrehajtani teendőin­ket. s ilyen, szélesebb érte­lemben felfogott magatartás, a kulturáltság foka szolgál­hat hátterül gazdasági mun­kánknak. Mert alapvető gaz­dasági programunk meg­valósítása komplex folya­mat: a kultúra, a művelő­dés is beletartozik. Kulturál­tabb magatartás, az élet ci­vilizáltsága, az általános mű­veltség tömegméretű emelke­dése — olyan tényezők ezek, amelyeket egy kis, gazdasá­gilag elmaradottabb ország­ban, mint hazánk, folyama­tosan szem előtt kell tarta­nunk. Az oktatás, a művelődés tömeges elterjedésével nem szabad, hogy együttjárjon a felületesség, a félműveltség terjedése is. Márpedig a fél műveltség nem azt jelenti, hogy valaki már félig mű­velt, s csupán a másik fe­lét kell elsajátítania. A fél műveltség a műveltség zsák­utcája! S az ismeretek mi­nél alaposabb elsajátítása, a tudás csak az alapja, elen gedhetetlen része a helyes magatartás kiformálásának. A kitartó munka öröme megszületik. Testet ölt a megteremtett értékben, amelyben ötvöződik munkás és mérnök, kétkezi dolgozó és értelmiségi tudása, lele ménye. Az alkotás, az újat teremtés gyötrelmes örö­mében kerül közelebb egy­máshoz az irányító és a vég­rehajtó, a munkás, s a mű­szaki, a humán értelmiség. Magyarország sokszor volt már a mainál nehezebb helyzetben is. A feladatok azonban, ame­lyeket most kell elvégez­nünk, minden korábbinál bonyolultabbak. A váltó zás, a. megújulás elenged hetetlen. A tét már nem a nemzet le te vagy nemléte, de nem is az, hogy meg tudjuk-e tar­tani helyünket a világban meg tudjuk-e őrizni eredmé nyeinket. Előbbre kell lép­nünk, mert menthetetlenül lemaradunk. Minden nehéz­ség ellenére országunk tör ténelmének legnagyobb lehe­tősége előtt áll. Leküzdeni az akadályokat, következetesen végigmenni a meglelt úton ez ad pátoszt cselekedeteink­nek, munkánknak, életünk­nek — zárta beszédét Aczél György. (MTI) Öl Rádiótele» JARUZELSKI RÓMABAN Wojciech Jaruzelski, a lengyel államtanács elnöke, a LEMP Központi Bizottsá­gának első titkára ' hétfőn háromnapos hivatalos láto­gatásra az olasz fővárosba érkezett. A ciampinoi repü­lőtéren a lengyel vendéget Bettino Craxi olasz minisz­terelnök fogadta. Jaruzelski és Craxi még a repülőtéren rövid megbeszélést tartott, a hivatalos tárgyalások dél­után kezdődnek. NÉPFRONTKÜLDÖTTSÉG UTAZOTT AFGANISZTÁNBA Az afgán Nemzeti Haza­fias Front meghívására Papp Gyula alelnök vezetésével a Hazafias Népfront Országos Tanácsának küldöttsége va­sárnap az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaságba utazott. A delegáció részt vesz a Nemzeti Hazafias Front II. kongresszusán. HUSSZEIN PÁRIZSBAN Husszein jordániai király hétfő délután Párizsba érke­zett. A repülőtéren a vendé­get Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök fo­gadta. A két államférfi a repülőtérről helikopterrel az Elysée-palotához repült. Husszein a közel-keleti vál­ság politikai rendezési folya­matának előrelenditéséről folytat véleménycserét a francia vezetőkkel: Francois Mitterrand elnökkel, Jacques Chirac miniszterelnökkel és Jean-Bernard Raimond kül­ügyminiszterrel. Elhunyt Brutyó János Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Brutyó János elvtárs, a munkásmozgalom kiemelkedő sze­mélyisege, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának nyugalmazott elnöke, a Szakszervezetek Országos Tanácsának tagja, or­szággyűlési képviselő, január 10-cn, hosszan tartó betegség után elhunyt. Brutyó János temetése január 19-én, hétfőn 11 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 10.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető fedett díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az Országgyűlés Brutyó János 1911. novem­ber 20-án született Makón. 12 éves korától mezőgazda­sági napszámosként dolgo­zott. 18 esztendősen kitanul­ta az ácsszakmát. 1932-ben Budapestre került, és építő­munkásként dolgozott. 1933­ban belépett az építőipari szakszervezetbe, amelyben rövidesen az ácsszakosztály vezetőségi tagja lett. Egy év­vel később — Papp Lajos és Birkás Imre elvtársakon ke­resztül — kapcsolatba került az illegális párttal; egyik szervezője volt az 1935-ös építőmunkás sztrájknak, majd 1936-ban beválasztot­tak a MEMOSZ Központi Vezetőségének választmá­nyába. A felszabadulás után részt vett Csillaghegyen a kom­munista párt szervezésében, majd ennek titkára lett. 1946-tól — két hónapos párt­iskola elvégzése után — a szentendrei járás párttitká­raként tevékenykedett. 1947­től a párt szervezési osztá­lyán dolgozott. 1950 márciu­sától a MEMOSZ főtitkár­helyettesi tisztét töltötte be, ezután 1951 februárjától 1955 májusáig építésügyi minisz­terhelyettes volt. 1955 máju­sától az építők szakszerveze­tének elnöke, majd főtitkára volt. 1959-től 1966-ig a SZOT elnöke volt. Az MSf'.MP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöki tisztét, az MSZMP IX. kongresszusán történt megválasztásától, 1966-tól 1982-ig, nyugdíjazá­sáig töltötte be. Az MSZMP Központi Bizottságának 1957 —66. között, majd 1985-től haláláig volt tagja. 1958-tól országgyűlési képviselő volt. 1961-ben tagja lett a Szak­szervezeti Világszövetség Főtanácsának. Kitüntetései: Népköztársa­sági Érdemrend IV. fokozata (1953), Munka Érdemrend arany fokozata (1954), Mun­kás Paraszt Hatalomért Em­lékérem (1958), Munka Vörös Zászló Érdemrend (1961, 1971), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszaba­dulási Jubileumi Emlékérem (1970). Magyar Népköztársa­ság Érdemrendje (1981), a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége által adományozott „Népek Barát­sága Érdemrend". (MTI) Európa-szerte tovább támad a tél Nakaszone látogatása £ Helsinki (MTI) Kétnapos, hivatalos finn­országi látogatását befejezve hétfőn elutazott a finn fővá­rosból Nakaszone Jaszuhiro japán kormányfő. Nakaszo­ne, aki európai körútja első állomásaként szombaton ér­kezett Helsinkibe. Hétfőn a japán kormány­főt fogadta Mauno Koivisto finn államfő. A kereskedelmi témák kö­zött a finn—japán kormány­fői találkozón előtérben állt a kereskedelmi mérleg egyensúlyának helyreállítá­sa: a mintegy egymilliárd dolláros japán exporttal szemben a finn export érté­ke csupán 300 millió dol­lárt tesz ki. Helsinkiből ér­kezett jelentések szerint a megbeszéles e téren nem ho­zott eredményt A napok óta tartó szaka­datlan havazás, a mínusz húsz fok körüli hőmérséklet és az óránként 90 kilométe­res sebességgel fújó szél tel­jesen megbénította az oszt­rák főváros, Bécs életét is. A vonatoknál többórás ké­séssel kell számolni, nem járnak a föld feletti tömeg­közlekedési eszközök, az ut­cákon behavazva vesztegel­nek a magánautók. A prakti­kusabb bécsiek hétfőn reg­gel síléceken indultak mun­kába. Burgenlandban, az or­szág keleti részén, ahol az összes mellékutak és a fő­közlekedési útvonalak nagy része is járhatatlan, a kato­naság bevonásával igyekez­nek a hóban rekedt jármű­veket kiszabadítani. Az isko­lákban szünetet rendeltek el. A svéd főváros vasárnap érte meg leghidegebb napját, azóta, hogy a hidegrekordo­kat jegyzik: mínusz 23,9 Cel­sius-fok volt a napi közép­hőmérséklet Stockholmban. Helyi meteorológusok szerint az elmúlt hét Svédországban nagyobb hideget hozott, mint az 1940-es tél. Hétfőn újabb két fagyhalált jelentettek a skandináv államból. Görögországban öten vesz­tették életüket az erős hideg­ben. s mintegy száz hegyi te­lepülést zárt el a szakadatlan hóesés a külvilágtól. Különö­sen nehéz a helyzet az ország déli részén. Kalamata térsé­gében, ahol a szeptemberi földrengés óta emberek ezrei étnek sátrakban. Az erős szél több helyen magával ragadta ezeket az ideiglenes lakhe­lyeket. Az NSZK-ban mínusz 25 fokot mértek Bajorország­ban, és mínusz 17 fokot Szászországban. Megbénult a tengeri forgalom a kontinens és néhány part menti sziget között. Nem közlekednek ha­lók az Elbán sem. A hideg Belgiumot sem kerülte el: mínusz 15 fokot mértek Brüsszelben, mínusz 22 fokot az Ardennekben. Hollandiában egy gyermek Szélviharok, kitartó havazás és hidegrekor­dok jellemeitek Európa időjárását hétfőn, s az előrejelzések szerint ja­vulás a következő na­pokban sem várható. A szokatlanul erős hideg már eddig is legalább 73 halálos áldozatot szedett a kontinens különböző országaiban, és több he­lyen személyek eltűné­séről adtak hírt. meghalt, amikor a jeges csa­tornába eseti. A kemény tél hétfőn haj­nalra Jugoszláviát is elérte. Belgrádban mínusz 12, Ljubljanában, Zágrábban és Újvidéken mínusz 13 fokra csökkent a hőmérséklet. A hideget Szerbiában, Boszniá­ban és Crna Gorában hóesés, az adriai parton pedig heves szélvihar és eső kiséri. A köz- és a vasúti közleke­dés az egész országban lelas­sult. Boszniában és Kelet­Szerbiában a hóakadályok, az adria parton pedig az esőzés okozta föld- és kőom­lások miatt több útszakasz járhatatlanná vált. A belgrádi meteorológiai •ntézet előrejelzése szerint « hideg erősödik, kedd reggel az ország középső és keleti vidékein 20 fokos hideg vár­ható. Felkészültek a Duna és más folyók esetleges befa­gyására. A Dunán Bezdánná) négy magyar és két jugo­szláv jégtörő hajó áll készen­létben, s ha a folyó befagy, akkor közösen végzik majd a jégtörést, főként jugoszláv területen, egész Vukovárig. Súlyos károkat okoz ezek­hen a napokban az ítéletidő több olasz tartományban. Erősen havazik az Abruzzók­ban, valamint Umbria, Mo­lise és Toscana tartomány­ban. A legsúlyosabban Ná­polyt és környékét érintik a szélviharok: a Tirrén-tenger partja mentén húzódó or­szágutak bizonyos szakaszai egyszerűen „eltűntek", Amalfi közelében bárok, ét­termek lettek a kicsapódó hullámok martalékai. A ter­mészeti csodáiról és gyönyö­rű panorámáiéról híres Ná­polyban a tenger hullámai több százmilliárd lírára rúgó károkat okoztak. Vasárnap a szél sebessége elérte az órán­kénti százhetven kilométert, de hétfőn is meghaladta az óránkénti száz kilométert. A kikötőkben több nagy testű hajó az erős hullámzás kö­vetkeztében elszakította a horgonykötelet, több százra tehető az elsüllyedt bárkák száma. A déli szigettartományban, Szicíliában sűrűn esik az esö. Kemény szélviharok dúlnak a másik nagy szigeten. Szardínián is. A Szovjetunióban is szo­katlanul hideg télnek halálos áldozatai vannak. Grúziában az ötven éve legnagyobb mértékű havazás több helyen hólavinákat indított el, ezek lakóépületeket is elsodortak, és az eddigi adatok szerint 29 ember halálát okozták. A mentési munkálatok folyta­tódnak. A helyenként több méter vastag hóval elzárt grúziai falvak ellátásáról különleges járművek beveté­sével gondoskodnak, s meg­kezdődött a megrongálódott telefon- és villanyáram-ve­zetékek helyreállítása. Az ország többi részében tovább tart a kemény fagy. Leningrádban hétfőn olyan alacsony hőmérsékletet mér­tek, amilyen még sohasem fordult elő a nagyváros 1743 óta vezetett meteorológiai adatai között: mínusz 35 fo­kot. Ezért az iskolák téli szü­netét meghosszabbították. Moszkvában mínusz 38 fokot mértek. Franciaországban egy hét­tagú család vesztette életét, amikor egy kályhából kipat­tanó szikra felgyújtotta a padlót, és az ott levők benn­égtek a lakásban.

Next

/
Thumbnails
Contents