Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-03 / 2. szám

\\ ni VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77. évfolyam, 2. szám 1987. január 3., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint Évindító munkásgyíílések Tegnap, pénteken reggel munkakezdés előtt a Tisza Volán Vállalat teherforgal­mi üzemegységében Nem­csók László üzemigazgató eredményes esztendőről szá­molhatott be a kollektívá­nak. A félmilliárdos bevétel­hez a tervezett 48,5 milliós nyereség helyett már novem­ber végén 55,3 millió páro­sult. Ez a változás a kárese­tekben is érződött. Gondok elsősorban a fegyelemmel adódtak, nem lehettek elné­zőek, ittasság miatt 18 mun­katársuktól váltak meg. Te­kintve, hogy az idén meg­szűnik a termelési adó és a gépjárműjárulék, ez az ösz­szeg is gyarapítja a megta­karítható pénzeket, ha ehhez még anyagtakarékosság és a járművek jobb állagmegóvá­sa is párosul, akkor a terve­zett 5 százalékos keresetnö­vekedésből akár 8 százalék is reális lehetőség. A műszaki üzemegység délutáni gyűlésén Varga Jó­zsef üzemigazgató az elmúlt év legjelentősebb mozzana­tának azt a szervezetválto­zást jelölte meg. melynek so­rán az öt üzemből három lett, s így komplexebb ki­szolgálást nyújtottak a kap­csolódó területeknek, s a költségmegtakarításban is eredményeket értek el. Az idén a szervezésben még újabb tartalékokat látnak. A 260 milliós bevételi tervet, illetve 30 milliós nyereséget a munkatermelékenység ja­vításával és a nem produk­tív létszám csökkentésével kívánják elérni. Ha mindez megvalósul, a tervezett 7 százalékos keresetnövelésnek sem lehet akadálya. A töb­bi üzemegységnél is tegnap és ma hasonló formában in­dították az új évet. A Csongrád Megyei Tej­ipari Vállalat szegedi üze­mében és a Tejipari Szállítá­si Szolgáltató és Készletező Vállalattól most átvett szál­lítási üzemben tegnap Schopper János igazgató is­mertette a dolgozókkal az 1986-os év termelési adata­it, s az elkövetkezendő idő­szak teendőit. Jó eredménynek számít, hogy 1 százalékkal több tejet tudtak felvásárolni, mint ko­rábban. Ebben nagy szerepe volt az üszök ¡helyezéseknek. A kereskedelemnek 10 szá­zalékkal több terméket ad­tak, sajnos, az exportra ez nem mondható el. A krém­fehérsajt átvételének zavarai 27,5 milliós eredménykiesési okoztak. Ennek ellenére si­került egy minimális nyere­séget kihozniuk. Jelentős változás lesz, hogy most már a szállítást is maguk végzik. E százmilliós nagyságrendű tevékenység gazdaságos megvalósítása jó szervezéssel megtakarítási forrás lehet. Az első félév­ben megjelenik a szobahő­mérsékleten egy hétig eltart­ható fél tartós tej, s tavasz­szal megkezdik a trapista sajt gyártását is. A válasz­ték bővítésére ízesített sajt­krémeket hoznak forgalom­ba. Amiből 1986-ban nem lett valóság, arra most alá­írt exportszerződésük van. Hatezer tonna krémfehérsaj­tot szállíthatnak az arab or­szágokba Az új esztftidö első munkanapján, pénteken szá­mos üzemben műszakkezdetkor munkás gyűléseken ér­tékelték a múlt évi gazdálkodás eredményeit, és is­mertettek a legfontosabb idei feladatokat. A vállala­tok vezetői és a munkáskollektívák képviselői szóltak azokról a gondokról is, amelyek nehezítették a mun­kát, és tervezett vállalati intézkedésekről, amelyekkel javíthatják a munka szervezettségét, s a fegyelem megszilárdítására ösztönözhetnek. Ügy néz ki, ez évben mun­kával el lesznek látva, így a munkafegyelem további ja­vításának igénye gazdasági érdek, s ebben a leglényege­sebb, hogy a dolgozók tevé­kenyen támogassák a válla­lat törekvéseit. Az Ikarus székesfehérvári gyárában tartott munkás­gyűlésen bejelentették, hogy 8500 buszt állítottak elő a múlt évben, ennek egy ré­szét részegységekben szállí­tották külföldre. Húsz új tí­pusváltozatot fejlesztettek ki, s elkészítették a 300-as autóbuszcsalad mintakocsi­jait is, amelyek jelenleg a Szovjetunióban vannak pró­baúton. Bár a vállalat ered­ményesebben gazdálkodott, mint korábban, a tervezett nyereségszintet mégsetti ér­ték el, mert csaknem 17 mil­lió forint értékű selejtet gyártottak, s a hibák kijaví­tására, garanciális ellátásra sok munkát és pénzt kellett fordítaniuk. Az új évben számos intézkedést tervez­nek a hatékonyság javításá­ra, és a piaci versenyképes­ség növelésére. Megkezdik a 300-as új buszok sorozat­gyártását. A Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár konyhai és fürdőszobai szerelvénye­ket, csaptelepeket, szelepe­ket gyárt, s a termelés 12 százalékát külföldön értéke­sitik. A múlt évben először exportáltak az Egyesült Ál­lamokba. Az idén befejezik az épületszerelvényeket gyártó technológiák korsze­rűsítését és bővítését, így húsz százalékkal többet ex­portálhatnak majd külföldi megrendelőiknek. Szolnokon, az ország leg­nagyobb mezőgépipari vál­lalatánál arról szóltak a vál­lalat vezetői, hogy a múlt évi eredmények jó alapot adnak az idei év indításá­hoz. Mindenekelőtt belföldre több szálastakarmány-beta­karító gépet és korszerű munkaeszközt szállítanak majd, mert a korábbi évek hiányaiért sok kritikát ka­pott a vállalat. Ü.i rendfel­szedőket és takarmánykiosz­tó kocsikat is készítenek majd, s megkezdik az első biobrikett gyártósor előállí­tását. Ezekből nemcsak bel­földre, hanem exportra is jut majd. A gyártmányfej­lesztés gyorsítása érdekében inuár l-jétől közös fejlesz­tővállalatot is létrehoztak a MEM Műszaki Intézetével és a Nagykunsági Erdő- és Fa­feldolgozó Vállalattal. A székesfehérvári Video­ton Elektronikai Vállalat év­indító munkásgyűlésén arról tájékoztatták a dolgozókat, hogy a piaci lehetőségek be­szűkülése ellenére az idén 6 százalékkal kívánják növel­ni az árbevételt. Ennek ér­dekében bővül majd a szí­nestévé-gyártó kapacitás, és megújul a számítástechnikai termékválaszték. A Pápai Textilgyárban, ahol 1986-ban húszmillió négyzetméter textíliát állí­tottak elő, az idén befejező­dik a fonodái rekonstrukció, s ezzel elérik a vállalat ma­ximális kapacitáiát. össze­sen 20,6 millió négyzetméter kelmét szállítanak belföldre és külföldre, elsősorban sza badidőruhákhoz, farmeröltö­zékekhex és flanelruházali termékekhez. Eredményesen fejlődtek hazánk nemzetközi kapcsolatai Az elmúlt esztendőben to­vább erősödtek hazánk nem­zetközi kapcsolatai; gazda­sági, társadalmi építőmun­kánk eredményeire támasz­kodva szélesedett a magyar külpolitika mozgástere, s fokozódott aktivitása. Kap­csolatépítésünk prioritásai­nak megfelelően erősödtek a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal fenntar­tott baráti, szövetségesi kon­taktusaink, új elemekkel gazdagodott együttműködé­sünk. Ugyanakkor a kölcsö­nös előnyök elve alapján, a béke megőrzésének jegyé­ben fejlődött a más társa­dalmi berendezkedésű orszá­gokhoz fűződő viszonyunk. A kontaktusok építését -jól szolgálták a magas szintű küldöttségek, párt- és állami vezetők kölcsönös látogatá­sai. Ezekről az eseményekről készített összefoglalót Ga­rajszki István, az MTI mun­katársa. Az 1986-os esztendő ki­emelkedő eseménye volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresz­szusa: a világpolitikai jelen­tőségű eseményen február­ban Kádár János vezetésé­vel magyar pártdelegáció vett részt. A szovjet testvér­párt tanácskozásának .ta­pasztalatait értékelve, az MSZMP Központi Bizottsá­ga méltatta az SZKP belpo­litikai stratégiai irányvona­lát, amely a társadalmi-gaz­dasági fejlődés meggyorsítá­sát tűzte ki célul, s támoga­tásáról biztosította a Szov­jetuniónak a világhelyzet megjavítását, az emberiség békés, biztonságos jövőjé­nek megteremtését szol­gáló kezdeményezéseit. Az MSZMP főtitkárának márciusi munkalátogatása a Lengyel Népköztársaságban tovább erősítette a hagyo­mányos magyar—lengyel ba­rátságot és együttműködést, amely mindkét nép javát, és az egész szocialista közösség egységét, összeforrottságát szolgálja. A KGST-tagállamok tár­sadalmi, gazdasági fejlődé­sének, műszaki-tudományos haladásának meggyorsítását, a nemzetközi munkamegosz­tásban elfoglalt pozícióinak megszilárdítását szolgálta a tagországok testvérpártjai vezetőinek novemberi mun­katalálkozója, amelyen — a magyar küldöttség élén — részt vett Kádár János. A résztvevők egységesen tá­mogatták a Szovjetuniónak a reykjaviki csúcstalálkozón előterjesztett javaslatait. A KGST-csúcs lehetőséget adott Kádár János és Mihail Gorbacsov találkozójára is. Mozgalmas évet zárt az Elnöki Tanács elnöke. Lo­sonczi Pál vezetésével ma­gyar küldöttség járt május­ban Finnországban. A már hagyományossá vált magas­szintű látogatások — hang­súlyozták a tárgyalópartne­rek — lendületet adnak a két nép hagyományos bará­ti kapcsolatai sokoldalú fej­(Folytatás a 2. oldalon.) Diplomáciai fogadás Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken az Országházban fogadta a Budapesten akkreditált dip­lomáciai képviseletek vezetőit. A diplomaták az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pál­nak. A fogadáson részt vettek Gáspár Sándor és Trcutmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnökei es Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára is. A fo­gadás szívélyes légkörben zajlott le. (MTI) Csak a hibák kijavítása után lesz pénz 1986 elején kormányhatá­rozat született a lakásépítés és -gazdálkodás 1990-ig szó­ló társadalmi-gazdasági programjáról. Az ügy nem­csak egy ágazaté, hanem az egész társadalomé, a gazda­ságé, hiszen a statisztikai felmérők 1986-ban rögzítet­ték azt a tényt, hogy ha­zánkban félmillió ember akar változtatni valamilyen formában jelenlegi lakás­helyzetén. Amikor az ő sor­sukat szem előtt tartva ha­tároz a kormány, akkor egy­egy döntésében mérlegeli a lakásra várók, a cserélni vagy a meglevő otthonukat felújítani szándékozók anya­gi és szociális helyzetét. Pon­tatlan és egyoldalú ezzel kapcsolatban csupán lakás­építésről beszélni, mert a la­kásgondok megoldását csak egy átfogó lakásgazdálkodási koncepció szolgálhatja. II vállalatok ösztönzése Ennek kidolgozására mun­kabizottságot alakítottak a szakemberek, ám az elvek ismertetése helyett nézzük most azt, mi várható a jövő gyakorlatában, hogyan ala­kul a lakásépítés, -felújítás, -értékesítés, -mobilizálás? A statisztika 1985 végén azt rögzítette, hogy Magyar­országon 3 millió 846 ezer lakás van, aminek egyhar­mada az utolsó tizenöt évben készült el. Az átlagos alapte­rület majdnem 80 négyzet­méter, a komfort, a beépí­tettség sem szégyellnivaló. A jelenlegi, VII. ötéves tervidőszakban várhatóan 320—340 ezer új otthon épül, az 1986-os terv pedig az alsó határon (62 ezer) teljesül Az előrejelzések szerint ennyi épül majd 1987-ben is, és ezek közül 8 ezer lesz állami lakás. Ha az egyes évek ada­tai nem is fedik majd haj­szálpontosan a terveket, az valószínű, hogy az állami és a magánlakás-építés 20—80 százalékos aránya továbbra is jellemző marad. Ezek között a koordináták között a piacra termelő la­kásépítés szorgalmazásával, a lakásonként kapható 20 ezer forintos adókedvez­ménnyel ösztönzik a kis- és nagyobb szervezeteket erre a fontos társadalmi, gazda­sági feladatra. Akik pedig önerőből szándékoznak la­kásgondjukat megoldani, azok számára új ajánlott tervek dokumentációját kí­nálják, és különböző szolgál­tatásokat a gépkölcsönzéstől az anyagbiztosításig. Egyre több olyan technológia ter­jed el, amelyek kifejezetten az egyéni építkezőket szol­gálhatják, néha talán már túlságosan is bőnek tűnik a választék. Az ÉVM igyekszik felkarolni és anyagilag is tá­mogatni a magánlakás-épí­tésben alkalmazható új, kor­szerű technológiákat és épí­tőanyagokat. Megszűnik a maximált ár? Az állami beruházásban készülő otthonok árát 1987 júniusóig változatlanul ma­ximálják. Azt követően azonban megvizsgálják an­nak lehetőségét és hatását, hogy ezekben a vállalkozá­sokban is a megállapodásos ár érvényesüljön. Mivel ez óhatatlanul növelné a jelen­legi lakásárakat, szükség van arra, hogy a lakásra vá­rók ezt a többletet szociál­politikai támogatás formá­jában megkaphassák. Csak így érhető el, hogy a, lakás­hoz jutás esélyei ne romolja­nak tovább. Jelentős változás lép élet­be 1987 januárjában. Attól kezdve minden vállalkozó csak a hibák kijavításának befejezése után kaphatja meg munkája ellenértékét. Ez éles ellentétben áll a ko­rábbi gyakorlattal, amikor a műszaki átadást-átvételt kö­vetően pénzhez jutnak a ki­vitelezők. Az új rend re­mélhetően gyorsabb és pon­tosabb munkára ösztönzi az építőket, a beruházók pedig vigyáznak arra, hogy a számlák szakaszolásakor ne csak egy jelentéktelen összeg jusson az utolsó munkafá­zisra. amit inkább veszni hagy a munkától szabadulni akaró kivitelező. A lakásgazdálkodás társa­dalmi-gazdasági programjá­ban az építéssel egyenran­gúan fontos szerep jut a la­kásmobilitásnak: a cserék szervezett lebonyolításának. Valószínű, hogyha erre jó megoldást lehetne találni, külön beruházás nélkül is csökkenteni lehetne a jogos lakásigényeket. Ennek érde­kében a jövőben nagyobb mozgásteret kapnak a lakás­szövetkezetek, hogy vásár­lással és lakásértékesítéssel is foglalkozzanak, valamint a takarékszövetkezetek is hirdethetnek ilyen akciókat. Növekvő kamat A most csak felvillantott programpontok azt a szán­dékot tükrözik, hogy az ott­honra várók ne maradjanak magukra gondjukkal. 1986­ban például 110 millió fo­rinttal növekedett az az ösz­szeg, amit a kormány jutta­tott a tanácsoknak a közvet­lenül lakást vásárlók anyagi támogatására, és ez a forma a jövőben is megmarad. Az 1987. évi hitelpolitikai irány­elvek kialakításánál pedig abból az alapvető elhatáro­zásból indulnak ki, hogy az egyéni hozzájárulás mértéke ne növekedjék indokolatla­nul, és lehetőleg az állami támogatással fedezzék a költségek emelkedését. En­nek jegyében például az if­júsági takarékbetétek kama­ta ellensúlyozza majd a leg­nehezebben lakáshoz jutó rétegnél az infláció és az ár­emelkedések hatásait. Szikora Katalin Gumiipari gépek WmímmM A Taurus Gumiipari Vál­lalat háztartási gumikesz­tyűk készítésére alkalmas gyártósort adott el Vietnam­ba. A berendezéseket már útnak indították Ho Si Minh-városba. A gépeket az ottani gumigyárban állítják munkába, a tervek szerint 1987 első négyedében. A termelés korszerűsítéséhez vásárolt gyártósor üzembe helyezését és a technológia elsajátítását magyar szakem­berek segítik majd.

Next

/
Thumbnails
Contents