Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-10 / 8. szám

2 Szombat, 1987. január 10. Ünnepség a munkásőrségen (Folytatás az 1. oldalról.) a lenini szellemű megújulás útját járja. Fölkarolja az előremutató kezdeményezéseket, kritikusan tekint saját tevékenységére, de fő politikai vonalától se jobbra, se balra nem engedi magát eltéríteni, határozottan fellép a szélsőségek ellen. A három évtizedre visszatekintve jó lelkiismerettel mondhatjuk, hogy közös erővel és akarattal megvédtük, megszilárdítottuk a munkásosztály hatalmát, és új értékekkel gyarapítottuk népünk vívmányait. A parasztsággal egyetértésben sikeresen megoldottuk a történelmi feladatot, a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ennek az egész társadalom éppen úgy hasznát látja, mint a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésének, a gazdasági, kulturális fejlődésnek. Küzdelmes nemzeti történelmünkből — a hibák és a gondok ellenére — messze kimagaslik az elmúlt 30 esztendő, amely / országunk, népünk életében minden korábbi időszaknál dinamikusabb anyagi és szellemi gyarapodást eredményezett. Ezt azért is hangsúlyozom, mert gyakran indokolatlanul hallgatunk, vagy csak szemérmesen szólunk arról, hogy a szocializmus építésének minden területén, még a nehéz években is, megbecsülendő eredmények születtek, s hogy országunk és népünk nemzetközi megítélése pozitívan megváltott. A közös erőfeszítésekből született vívmányokról — amelyekre a jövő is épül — éppúgy oktalanság hallgatni, mint munkánk fogyatékosságairól, az ország életében meglevő gondokról, nehézségekről, társadalmi feszültségekről. Fontos, hogy társadalmi, gazdasági viszonyainkat olyannak lássuk, amilyenek a valóságban. Tartsuk számon tehát az eredményeket, de vegyük észre és javítsuk ki a hibákat, számoljuk fel a hiányosságokat. Ne engedjük felhalmozódni a feszültségeket. A közvéleményben van aggodalom, bizonytalanság és jogos kritika is, de biztató, hogy népünk nagy többsége politikai érettségről és cselekvőkészségről tesz tanúbizonyságot. Megérti, hogy a korábbinál szerényebb eredmények elérése is nagyobb erőfeszítéseket követel. Aki a jó .ügyért cselekszik, annak van igazi jogcíme bírálni — ha mégoly élesen is — a vezetésben vagy a végrehajtásban tapasztalható hibákat, fogyatékosságokat, hiszen erre bíztat és ezt teszi maga a párt is. Viszont a bíráját ürügyén ne hangoskodhassanak azok, akik a Magyar Népköztársasággal szemben ellenséges külföldi szervezetekkel együttműködve, támogatásukat élvezve,' a nehézségeket kihasználva próbálnak bizalmatlanságot szítani, és nincs egy jó szavuk a nép, a nemzet érdekeit szolgáló közös erőfeszítésekről. Nem kevés akadály nehezíti a fejlődést, mégis bizakodással tekinthetünk a Jövő elé, mert társadalmi, gazdasági alapjaink szilárdak. A Központi Bizottság múlt évi novemberi határozata jó programot adott a cselekvéshez. Tennivalóink ismeretében erőinket, tudásunkat, szorgalmunkat most az éves népgazdasági terv végrehajtása érdekében kell összpontosítanunk. A múlt évről még nincs pontos elszámolás, de az látható, hogy a teljesítmények elmaradtak a tervezettől. Az összességében elégtelen fejlődés nagy különbségeket takar. A dolgozók többsége becsületesen helytállt, számos üzem, szövetkezet és intézmény kollektívája a nehezebb feltételek között is tiszteletet érdemlő erőfeszítéseket tett, jelentős eredményeket ért el. De vannak olyan termelőegységek is, amelyek azonos feltételek mellett a tőlük elvárhatónál gyengébb teljesítményt nyújtottak. Az idei népgazdasági terv szerény fejlődést irányoz elő, de megvalósítása jobb minőségű és fegyelmezettebb munkát igényel. Érvényesítenünk kell azt a szigorú, de igazságos követelményt, hogy mind a termelőegységek, mind a dolgozók teljesítményükkel arányosan részesüljenek a létrehozott javakból. Azokat a vállasatokat, szövetkezeteket, kollektívákat kell előnyben részesíteni, azoknak a fejlődése előtt kell a pályát szabaddá tenni, amelyek az össztársadalmi érdeket is 6zolgáló gazdaságos, versenyképes termékeket állítanak elő. Mindent meg kell tennünk a gazdaságtalan tevékenység visszaszorításáért, s vele együtt a munkaerő-, az anyag- és energiapazarlás megszüntetéséért, a termelési szerkezet átalakításának meggyorsításáért, a korszerű berendezések, gépek jobb kihasználásáért. A központi gazdaságirányítás kötelessége, hogy ezt ösztönzéssel és szervezőmunkával Is elősegítse. A megvalósításban azonban a vállalatoknak, szövetkezeteknek és intézményeknek van kulcsszerepük. Sehol sem szabad késlekednünk azoknak a feladatoknak a megoldásával, amelyek tőlünk függnek. Mindenütt kapjanak zöld utat a termékek minőségének, versenyképességének javítását szolgáló kezdeményezések. Csakis jó minőségű munkával, a tartalékok feltárásával és hasznosításával, az ésszerű, takarékos gazdálkodással, a nagyobb szervezettséggel tudjuk tmegilllítani a gazdasági egyensúly romlását, megteremteni az életkörülmények javításának, a megfelelő [áruellátásnak az anyagi alapjait. Honosítsunk meg olyan rendet és közszellemet, amely szerint az a természetes, hogy először termeljük meg a javakat, és csak azután kerüljön 6or az elosztásra. A lendületesebb fejlődésnek, a jogos igények kielégítésének, a szociális feszültségek feloldásának, a nehézségekből való kilábalásnak az a legfőbb feltétele, hogy a termelésben és a társadalmi élet minden más területén teljes tudásunkat latba vetve tegyük a dolgunkat. Meggyőződésem, hogy a nemzeti összefogás tettekben megnyilvánuló ereje képes lesz átsegíteni az országot a gondokon. A nemzeti érzés, a haza sorsáért viselt felelősség napjainkban is leginkább a közősség javát szolgáló tettekben nyilvánulhat meg. Az ország előrehaladását csakis az emberi tudás és akarat, a színvonalas vezetés, a fegyelmezett munka, az együttes gondolkodás és cselekvés biztosithatja. Minden közösségben építeni kell az emberek tapasztalatára, igényelni kell a dolgozók aktív részvételét a döntésekben és az ellenőrzésben. Érvényt kell szerezni annak, hogy tartsák tiszteletben az állampolgárok véleményét, Hegyen rangja az előrevivő javaslatoknak, kezdeményezéseknek. Előrehaladásunknak, mint ahogy az emberiség boldogulásának is, elengedhetetlen feltétele a béke. Ezért minden tőlünk telhetőt megteszünk érte. Azokkal haladunk együtt, akik a hidegháború újraidézése és a gyanakvás élesztgetése helyett a kölcsönös bizalmat akarják fejleszteni, akik a világűrben és a földön is a békét ajánlják. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés országai az elmúlt évben különösen szemléletes példáját adták, hogyan kell, hogyan lehet az atomkorszakban a nemzetközi biztonság nagy kérdéseit felelősen, új módon, kellő önmérséklettel megközelíteni. Minden józan, .békeszerető erő belátja, hogy a szocialista közösség (országai őszintén együtt akarnak működni az Amerikai Egyesült Államokkal és szövetségeseivel a világot fenyegető veszélyek elhárításában, a kölcsönös, egyenlő biztonság megteremtésében, az emberiséget érintő • valamennyi közös nagy probléma megoldásában. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság teljes mértékben támogatja a Szovjetuniónak, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének rugalmas javaslatait. Ezek a javaslatok, ha áz Amerikai Egyesült Államok, a NATO-tagországok részéről is meglesz a kellő politikai akarat, a megegyezésre való készség, jó alapot nyújtanak ahhoz, hogy korunk nagy kérdéseit békés úton, a tárgyalóasztal mellett rendezzék. Három évtizedes fennállása alatt a munkásőrség rászolgált a párt, a nép teljes ibizalmára. Szocialista társadalmi rendünk e fontos intézményét joggal tartjuk pzámon jelentős vívmányaink sorában. Az idősebb é6 a fiatalabb nemzedékek, a párttagok és a pártonkívüliek jó egyetértésben dolgoznak, tetteikkel tanúsítják, hogy méltó folytatói nemzeti történelmünk, s 'benne munkásmozgalmunk legszebb hagyományainak. Tiszta lelkiismerettel, azzal a jó érzéssel állhatnak elvtársaik, dolgozótársaik elé, akiktől a megbízást kapták, hogy becsülettel teljesítették és teljesítik önként vállalt feladatukat. Ez fejeződik ki abban is, hogy a politikai és a harci kiképzésben, az állományépítésben, a szolgálatban és a közéleti tevékenységben elért kiváló eredményért, helytállásért a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa több munkásőrt magas kitüntetésben részesített. Az alkalmat felhasználva a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében és a magam részéről is 6zivböl gratulálok a kitüntetett elvtársaknak. Viseljék büszkén társadalmunk elismerésének ezt a jelét. Meggyőződésünk, hogy a munkásosztály önkéntes fegyveres testülete, mint eddig, ezután is betölti hivatását. A munkásőrök teljesítik nehéz, de megtisztelő kötelezettségüket. Ehhez pártunktól, kormányunktól és népünktől a jövőben is minden segítséget megkapnak — mondta befejezésül Németh Károly. Az MSZMP főtitkárhelyettesének beszédét követően előléptetéseket, kitüntetéseket adtak át. A kitüntetéseket Németh Károly és Borbély Sándor nyújtotta át. Az ünnepség a Munkásőrség Központi Férfikarának műsorával zárult. (MTI) Rizskov hazautazott £ Helsinki (TASZSZ) Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke — aki Mauno Koivisto finn köztársasági elnök és a kormány meghívására tett hivatalos látogatást Finnországban — pénteken Helsinkiből hazautazott. A szovjet vendéget a finn főváros repülőterén Mauno Koivisto államfő búcsúztatta. Izraeli légitámadás Dél-Libanonban fti Bejrút, Szaida, Tel Aviv (TASZSZ, AP) Az izraeli légierő pénteken reggel rakétatámadást intézett a dél-libanoni Szaida (Szidon) közelében kialakított palesztin állások ellen. Rendőrségi jelentések szerint a támadásnak tíznél több halálos és sebesült áldozata van, az anyagi károk jelentősek. Libanoni rendőrségi források szerint négy harci gép húsz percen át bombázta a kikötőváros közelében fekvő Harcok a kínai—víelnaml határon 0 Hanoi (TASZSZ, MTI) Á vietnami—kínai határon továbbra is igen feszült a helyzet. Kínai egységek szerdán egész nap lőtték a Ha Tuyen tartományi Vi Xuen járás térségét, és nagy erőkkel támadást intéztek vietnami területen fekvő magaslatok ellen. A vietnami egységek visszavetették a betolakodókat. Kilencszáz kínai katonát harcképtelenné tettek, és jelentős mennyiségű fegyvert, hadianyagot zsákmányoltak — közölte a VNA. Vi Xuen járás katonai parancsnoksága emberiességi megfontolásokból engedélyezte, hogy a kínai fél öszszedje a harcban elesett katonák holttestét — adta hírül a vietnami hírügynökség. Magduse faluban kiépített palesztin állásokat, és az Ain el-Helua palesztin menekülttábort. Ezeket az állásokat múlt év novembere óta építették ki, miután a síita milíciákkal vívott harcok során elfoglalták ezt a területet. Szemtanúk szerint a gépek nagy súlyú bombákat dobtak le, közöttük olyan időzített bombákat is, amelyek percekkel a támadás befejeződése után robbantak. Palesztin források szerint az izraeli légitámadás fő célpontjai a Fatah palesztin szervezet állásai voltak, de találat érte a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért szervezet egyik támaszpontját is. A palesztinok légvédelmi eszközeikkel lőtték az izraeli gépeket, de nem értek el találatot. Az izraeli hadsereg rövid közleményt adott ki a támadásról, amelyben megerősítette, hogy a gépek épségben visszatértek Izraelbe. Az év kezdete óta ez volt a második izraeli légitámadás Libanonban. Irángate -„titkos jelentés 99 O Washington (MTI) Reagan elnök — korábbi kijelentésével ellentétben — kezdettől fogva azért engedélyezte amerikai fegyverek szállítását Iránnak, hogy elérje a Libanonban fogva tartott túszok szabadon bocsátását. Az az állítás, hogy „politikai nyitásról" volt szó a „mérsékelt iráni politikai erők" irányában, állítólag William Caseynek, a GIA főnökének javaslatára született, hogy adott esetben igazolni tudják a törvényekbe ütköző akciót. Reagan viszont állítólag nem tudott arról, hogy az Iránnak teljesített fegyvereladások hasznából a nicaraguai ellenforradalmárokat fegyverzik fel teljes titokban. Ezeket a megállapításokat a szenátus felderítési ügyekkel és titkos manőverekkel foglalkozó bizottságának vizsgálatáról készített és a Fehér Ház és a CIA által megcenzúrázott jegyzőkönyv tartalmazza, a bizottság előtt elhangzott tanúvallomások alapján. A dokumentum közzétételét a bizottság nem engedélyezte, annak ellenére, hogy azt Reagan kérte, mivel a vizsgálati anyagot a szenátorok nem tartották sem elegendőnek, sem teljesen megbízhatónak. Az összeállítás egy példányát azonban' az NiBC amerikai televíziós hálózat megszerezte és csütörtökön este igen részletesen ismertette. A tanúvallomásokból kiderül, hogy az iráni fegyvereladásokat Róbert McFarlane, akkori nemzetbiztonsági tanácsadó kezdeményezte, kifejezetten a túszok kiszabadításra, még 1985 augusztusában. McFarlane szerint az elnök már ekkor szóban jóváhagyta ezt, így már szeptember elsején Izraelből útnak indították az első szállítmányt — két héttel később egy amerikai túsz ki is szabadult. Novemberben a CIA repülőgépeivel indítottak újabb fegyvereket a Tel Aviv-i Ben Gurion repülőReagan elnök mégis tudott a fegyverszállításokról térről Iránba. Az elnök csak utólagosan, 1986 januárjában engedélyezte formailag is a titkos szállításokat. Az akció irányítását menet közben vette át Olivér North alezredes, aki állítólag egy iráni nemzetiségű, de külföldön élő fegyverkereskedőtől kapott ötletet a haszon egy részének titkos felhasználására. Az adatok szerint 12 millió dollárról volt szó, s ezt a kontrák felfegyverzésére szánták. Erről állítólag az elnököt nem tájékoztatták. Az akciók egy részéből teljesen kizárták Shultz külügyminisztert. Tavaly januárban, amikor Reagan megadta az utólagos hozzájárulást a fegyverszállításokhoz Iránnak, Shultzzal semmit sem közöltek. Hasonlóképpen kizárták az ügyletekből Weinberger hadügyminisztert, sőt William Caseyt, a CIA főnökét is, holott a CIA kulcsszerepet töltött be a titkos manőver iráni oldalán. Mint kiderült, Iránt is ellátták felderítési adatokkal, elsősorban Irakról, de a Szovjetunióról is. A CIA, Casey vallomásával ellentétben, már 1986 szeptemberében tudomást szerzett North manővereiről Ennek ellenére sem Casey, sem beosztottjai nem léptek fel a törvénytelen akció el len. A Fehér Ház nem foglalt azonnal állást a bizalmas dokumentum ilyen formában történt közzétételéről. Lenin körúton belül előnyben, üzlethelyiséget vásárolunk, vagy bérlünk körülbelül 50—160 négyzetméter között. „Szolgáltatás 226 793" jeligére, a Hirdetőbe. Pályázati felhívás! A Hódmezővásárhely és Környéke Afész jelölő bizottsága és a Fogyasztási Szövetkezetek Csongrád Megyei Szövetsége pályázatot hirdet az áfész-elnöki tisztségre a szövetkezet küldöttgyűlése elé, 5 évre szóló megválasztásra. Az áfész a III. kategóriába tartozik, tevékenysége a működési területén kereskedelem, vendéglátás, felvásárlás, ipar. Feltételek: szakirányú középiskolai érettségi bizonyítvány, középfokú politikai végzettség, feddhetetlen előélet, 25-55 év közötti életkor. A szövetkezeti mozgalmi tapasztalattal rendelkező pályázó előnyben részesül. A pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását, Jövedelmét, eddigi tevékenységének felsorolását — a részletes önéletrajzot. A pályázatot bizalmasan kezeljük, melyet 1987. január 30-áig kérünk elküldeni: Mészöv, Szeged, Deák Ferenc utca 22. (felvilágosítás ugyanott, a személyzeti osztályon).