Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-10 / 8. szám

2 Szombat, 1987. január 10. Ünnepség a munkásőrségen (Folytatás az 1. oldalról.) a lenini szellemű megújulás útját járja. Fölkarolja az előremutató kezdeményezé­seket, kritikusan tekint saját tevékenységére, de fő politi­kai vonalától se jobbra, se balra nem engedi magát el­téríteni, határozottan fellép a szélsőségek ellen. A három évtizedre vissza­tekintve jó lelkiismerettel mondhatjuk, hogy közös erővel és akarattal megvéd­tük, megszilárdítottuk a munkásosztály hatalmát, és új értékekkel gyarapítottuk népünk vívmányait. A pa­rasztsággal egyetértésben si­keresen megoldottuk a tör­ténelmi feladatot, a mező­gazdaság szocialista átszer­vezését. Ennek az egész tár­sadalom éppen úgy hasznát látja, mint a gazdaságirányí­tási rendszer fejlesztésének, a gazdasági, kulturális fejlő­désnek. Küzdelmes nemzeti történelmünkből — a hibák és a gondok ellenére — messze kimagaslik az elmúlt 30 esztendő, amely / orszá­gunk, népünk életében min­den korábbi időszaknál di­namikusabb anyagi és szel­lemi gyarapodást eredmé­nyezett. Ezt azért is hangsúlyozom, mert gyakran indokolatlanul hallgatunk, vagy csak sze­mérmesen szólunk arról, hogy a szocializmus építésé­nek minden területén, még a nehéz években is, megbe­csülendő eredmények szület­tek, s hogy országunk és né­pünk nemzetközi megítélése pozitívan megváltott. A közös erőfeszítésekből szü­letett vívmányokról — ame­lyekre a jövő is épül — épp­úgy oktalanság hallgatni, mint munkánk fogyatékossá­gairól, az ország életében meglevő gondokról, nehézsé­gekről, társadalmi feszültsé­gekről. Fontos, hogy társadalmi, gazdasági viszonyainkat olyannak lássuk, amilyenek a valóságban. Tartsuk szá­mon tehát az eredményeket, de vegyük észre és javítsuk ki a hibákat, számoljuk fel a hiányosságokat. Ne enged­jük felhalmozódni a feszült­ségeket. A közvéleményben van aggodalom, bizonytalan­ság és jogos kritika is, de biztató, hogy népünk nagy többsége politikai érettség­ről és cselekvőkészségről tesz tanúbizonyságot. Megérti, hogy a korábbinál szeré­nyebb eredmények elérése is nagyobb erőfeszítéseket kö­vetel. Aki a jó .ügyért cselek­szik, annak van igazi jog­címe bírálni — ha mégoly élesen is — a vezetésben vagy a végrehajtásban ta­pasztalható hibákat, fogya­tékosságokat, hiszen erre bíztat és ezt teszi maga a párt is. Viszont a bíráját ürügyén ne hangoskodhas­sanak azok, akik a Magyar Népköztársasággal szemben ellenséges külföldi szerveze­tekkel együttműködve, tá­mogatásukat élvezve,' a ne­hézségeket kihasználva próbálnak bizalmatlanságot szítani, és nincs egy jó szavuk a nép, a nemzet ér­dekeit szolgáló közös erő­feszítésekről. Nem kevés akadály ne­hezíti a fejlődést, mégis bi­zakodással tekinthetünk a Jövő elé, mert társadalmi, gazdasági alapjaink szilár­dak. A Központi Bizottság múlt évi novemberi határo­zata jó programot adott a cselekvéshez. Tennivalóink ismeretében erőinket, tudá­sunkat, szorgalmunkat most az éves népgazdasági terv végrehajtása érdekében kell összpontosítanunk. A múlt évről még nincs pontos el­számolás, de az látható, hogy a teljesítmények el­maradtak a tervezettől. Az összességében elégtelen fej­lődés nagy különbségeket ta­kar. A dolgozók többsége becsületesen helytállt, szá­mos üzem, szövetkezet és intézmény kollektívája a ne­hezebb feltételek között is tiszteletet érdemlő erőfeszíté­seket tett, jelentős eredmé­nyeket ért el. De vannak olyan termelőegységek is, amelyek azonos feltételek mellett a tőlük elvárható­nál gyengébb teljesítményt nyújtottak. Az idei népgazdasági terv szerény fejlődést irányoz elő, de megvalósítása jobb minőségű és fegyelmezettebb munkát igényel. Érvényesí­tenünk kell azt a szigorú, de igazságos követelményt, hogy mind a termelőegysé­gek, mind a dolgozók tel­jesítményükkel arányosan részesüljenek a létrehozott javakból. Azokat a válla­satokat, szövetkezeteket, kollektívákat kell előnyben részesíteni, azoknak a fej­lődése előtt kell a pályát szabaddá tenni, amelyek az össztársadalmi érdeket is 6zolgáló gazdaságos, ver­senyképes termékeket állí­tanak elő. Mindent meg kell tennünk a gazdaságtalan tevékenység visszaszorításáért, s vele együtt a munkaerő-, az anyag- és energiapazarlás megszüntetéséért, a terme­lési szerkezet átalakításának meggyorsításáért, a korszerű berendezések, gépek jobb kihasználásáért. A központi gazdaságirányítás köteles­sége, hogy ezt ösztönzéssel és szervezőmunkával Is elő­segítse. A megvalósításban azonban a vállalatoknak, szövetkezeteknek és intéz­ményeknek van kulcsszere­pük. Sehol sem szabad kés­lekednünk azoknak a fel­adatoknak a megoldásával, amelyek tőlünk függnek. Mindenütt kapjanak zöld utat a termékek minőségé­nek, versenyképességének javítását szolgáló kezdemé­nyezések. Csakis jó minő­ségű munkával, a tartalékok feltárásával és hasznosításá­val, az ésszerű, takarékos gazdálkodással, a nagyobb szervezettséggel tudjuk tmegilllítani a gazdasági egyensúly romlását, megte­remteni az életkörülmények javításának, a megfelelő [áruellátásnak az anyagi alapjait. Honosítsunk meg olyan rendet és közszelle­met, amely szerint az a ter­mészetes, hogy először ter­meljük meg a javakat, és csak azután kerüljön 6or az elosztásra. A lendületesebb fejlődés­nek, a jogos igények kielé­gítésének, a szociális fe­szültségek feloldásának, a nehézségekből való kilába­lásnak az a legfőbb felté­tele, hogy a termelésben és a társadalmi élet minden más területén teljes tudá­sunkat latba vetve tegyük a dolgunkat. Meggyőződé­sem, hogy a nemzeti össze­fogás tettekben megnyilvá­nuló ereje képes lesz átse­gíteni az országot a gondo­kon. A nemzeti érzés, a haza sorsáért viselt felelős­ség napjainkban is legin­kább a közősség javát szol­gáló tettekben nyilvánulhat meg. Az ország előrehala­dását csakis az emberi tu­dás és akarat, a színvonalas vezetés, a fegyelmezett mun­ka, az együttes gondolkodás és cselekvés biztosithatja. Minden közösségben épí­teni kell az emberek tapasz­talatára, igényelni kell a dolgozók aktív részvételét a döntésekben és az ellen­őrzésben. Érvényt kell sze­rezni annak, hogy tartsák tiszteletben az állampolgá­rok véleményét, Hegyen rangja az előrevivő javas­latoknak, kezdeményezések­nek. Előrehaladásunknak, mint ahogy az emberiség boldo­gulásának is, elengedhetet­len feltétele a béke. Ezért minden tőlünk telhetőt meg­teszünk érte. Azokkal ha­ladunk együtt, akik a hi­degháború újraidézése és a gyanakvás élesztgetése he­lyett a kölcsönös bizalmat akarják fejleszteni, akik a világűrben és a földön is a békét ajánlják. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés országai az el­múlt évben különösen szem­léletes példáját adták, ho­gyan kell, hogyan lehet az atomkorszakban a nemzet­közi biztonság nagy kérdé­seit felelősen, új módon, kellő önmérséklettel meg­közelíteni. Minden józan, .békeszerető erő belátja, hogy a szocialista közösség (országai őszintén együtt akarnak működni az Ame­rikai Egyesült Államokkal és szövetségeseivel a vilá­got fenyegető veszélyek el­hárításában, a kölcsönös, egyenlő biztonság megterem­tésében, az emberiséget érintő • valamennyi közös nagy probléma megoldásá­ban. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Nép­köztársaság teljes mértékben támogatja a Szovjetuniónak, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének rugalmas javaslatait. Ezek a javaslatok, ha áz Ameri­kai Egyesült Államok, a NATO-tagországok részéről is meglesz a kellő politikai akarat, a megegyezésre való készség, jó alapot nyújta­nak ahhoz, hogy korunk nagy kérdéseit békés úton, a tárgyalóasztal mellett ren­dezzék. Három évtizedes fennállá­sa alatt a munkásőrség rá­szolgált a párt, a nép teljes ibizalmára. Szocialista tár­sadalmi rendünk e fontos intézményét joggal tartjuk pzámon jelentős vívmá­nyaink sorában. Az idősebb é6 a fiatalabb nemzedékek, a párttagok és a párton­kívüliek jó egyetértésben dolgoznak, tetteikkel tanú­sítják, hogy méltó folytatói nemzeti történelmünk, s 'benne munkásmozgalmunk legszebb hagyományainak. Tiszta lelkiismerettel, azzal a jó érzéssel állhatnak elv­társaik, dolgozótársaik elé, akiktől a megbízást kapták, hogy becsülettel tel­jesítették és teljesítik ön­ként vállalt feladatukat. Ez fejeződik ki abban is, hogy a politikai és a harci ki­képzésben, az állományépí­tésben, a szolgálatban és a közéleti tevékenységben el­ért kiváló eredményért, helytállásért a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa több munkásőrt magas ki­tüntetésben részesített. Az alkalmat felhasználva a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében és a magam ré­széről is 6zivböl gratulálok a kitüntetett elvtársaknak. Viseljék büszkén társadal­munk elismerésének ezt a jelét. Meggyőződésünk, hogy a munkásosztály önkéntes fegyveres testülete, mint ed­dig, ezután is betölti hiva­tását. A munkásőrök telje­sítik nehéz, de megtisztelő kötelezettségüket. Ehhez pártunktól, kormányunktól és népünktől a jövőben is minden segítséget megkap­nak — mondta befejezésül Németh Károly. Az MSZMP főtitkárhelyet­tesének beszédét követően előléptetéseket, kitüntetése­ket adtak át. A kitüntetése­ket Németh Károly és Bor­bély Sándor nyújtotta át. Az ünnepség a Munkásőr­ség Központi Férfikarának műsorával zárult. (MTI) Rizskov hazautazott £ Helsinki (TASZSZ) Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke — aki Mauno Koivisto finn köztár­sasági elnök és a kormány meghívására tett hivatalos látogatást Finnországban — pénteken Helsinkiből haza­utazott. A szovjet vendéget a finn főváros repülőterén Mauno Koivisto államfő búcsúztat­ta. Izraeli légitámadás Dél-Libanonban fti Bejrút, Szaida, Tel Aviv (TASZSZ, AP) Az izraeli légierő pénteken reggel rakétatámadást inté­zett a dél-libanoni Szaida (Szidon) közelében kialakí­tott palesztin állások ellen. Rendőrségi jelentések sze­rint a támadásnak tíznél több halálos és sebesült ál­dozata van, az anyagi károk jelentősek. Libanoni rendőrségi forrá­sok szerint négy harci gép húsz percen át bombázta a kikötőváros közelében fekvő Harcok a kínai—víelnaml határon 0 Hanoi (TASZSZ, MTI) Á vietnami—kínai határon továbbra is igen feszült a helyzet. Kínai egységek szerdán egész nap lőtték a Ha Tuyen tartományi Vi Xuen járás térségét, és nagy erőkkel tá­madást intéztek vietnami te­rületen fekvő magaslatok el­len. A vietnami egységek visszavetették a betolakodó­kat. Kilencszáz kínai kato­nát harcképtelenné tettek, és jelentős mennyiségű fegy­vert, hadianyagot zsákmá­nyoltak — közölte a VNA. Vi Xuen járás katonai pa­rancsnoksága emberiességi megfontolásokból engedé­lyezte, hogy a kínai fél ösz­szedje a harcban elesett ka­tonák holttestét — adta hírül a vietnami hírügynökség. Magduse faluban kiépített palesztin állásokat, és az Ain el-Helua palesztin me­nekülttábort. Ezeket az ál­lásokat múlt év novembere óta építették ki, miután a síita milíciákkal vívott har­cok során elfoglalták ezt a területet. Szemtanúk szerint a gépek nagy súlyú bombá­kat dobtak le, közöttük olyan időzített bombákat is, amelyek percekkel a táma­dás befejeződése után rob­bantak. Palesztin források szerint az izraeli légitámadás fő célpontjai a Fatah palesztin szervezet állásai voltak, de találat érte a Demokratikus Front Palesztina Felszabadí­tásáért szervezet egyik tá­maszpontját is. A palesztinok légvédelmi eszközeikkel lőtték az izrae­li gépeket, de nem értek el találatot. Az izraeli hadse­reg rövid közleményt adott ki a támadásról, amelyben megerősítette, hogy a gépek épségben visszatértek Izra­elbe. Az év kezdete óta ez volt a második izraeli légitáma­dás Libanonban. Irángate -„titkos jelentés 99 O Washington (MTI) Reagan elnök — korábbi kijelentésével ellentétben — kezdettől fogva azért enge­délyezte amerikai fegyverek szállítását Iránnak, hogy el­érje a Libanonban fogva tartott túszok szabadon bo­csátását. Az az állítás, hogy „politikai nyitásról" volt szó a „mérsékelt iráni politi­kai erők" irányában, állító­lag William Caseynek, a GIA főnökének javaslatára született, hogy adott esetben igazolni tudják a törvények­be ütköző akciót. Reagan vi­szont állítólag nem tudott arról, hogy az Iránnak telje­sített fegyvereladások hasz­nából a nicaraguai ellenfor­radalmárokat fegyverzik fel teljes titokban. Ezeket a megállapításokat a szenátus felderítési ügyek­kel és titkos manőverekkel foglalkozó bizottságának vizsgálatáról készített és a Fehér Ház és a CIA által megcenzúrázott jegyző­könyv tartalmazza, a bizott­ság előtt elhangzott tanúval­lomások alapján. A doku­mentum közzétételét a bi­zottság nem engedélyezte, annak ellenére, hogy azt Reagan kérte, mivel a vizs­gálati anyagot a szenátorok nem tartották sem elegendő­nek, sem teljesen megbízha­tónak. Az összeállítás egy példányát azonban' az NiBC amerikai televíziós hálózat megszerezte és csütörtökön este igen részletesen ismer­tette. A tanúvallomásokból ki­derül, hogy az iráni fegyver­eladásokat Róbert McFar­lane, akkori nemzetbiztonsá­gi tanácsadó kezdeményezte, kifejezetten a túszok kisza­badításra, még 1985 augusz­tusában. McFarlane szerint az elnök már ekkor szóban jóváhagyta ezt, így már szeptember elsején Izraelből útnak indították az első szál­lítmányt — két héttel ké­sőbb egy amerikai túsz ki is szabadult. Novemberben a CIA repülőgépeivel indítot­tak újabb fegyvereket a Tel Aviv-i Ben Gurion repülő­Reagan elnök mégis tudott a fegyverszállításokról térről Iránba. Az elnök csak utólagosan, 1986 janu­árjában engedélyezte for­mailag is a titkos szállításo­kat. Az akció irányítását me­net közben vette át Olivér North alezredes, aki állító­lag egy iráni nemzetiségű, de külföldön élő fegyverkeres­kedőtől kapott ötletet a haszon egy részének titkos felhasználására. Az adatok szerint 12 millió dollárról volt szó, s ezt a kontrák fel­fegyverzésére szánták. Erről állítólag az elnököt nem tá­jékoztatták. Az akciók egy részéből tel­jesen kizárták Shultz kül­ügyminisztert. Tavaly janu­árban, amikor Reagan meg­adta az utólagos hozzájáru­lást a fegyverszállításokhoz Iránnak, Shultzzal semmit sem közöltek. Hasonlókép­pen kizárták az ügyletekből Weinberger hadügyminisz­tert, sőt William Caseyt, a CIA főnökét is, holott a CIA kulcsszerepet töltött be a titkos manőver iráni olda­lán. Mint kiderült, Iránt is ellátták felderítési adatok­kal, elsősorban Irakról, de a Szovjetunióról is. A CIA, Casey vallomásá­val ellentétben, már 1986 szeptemberében tudomást szerzett North manővereiről Ennek ellenére sem Casey, sem beosztottjai nem léptek fel a törvénytelen akció el len. A Fehér Ház nem foglalt azonnal állást a bizalmas do­kumentum ilyen formában történt közzétételéről. Lenin körúton belül előnyben, üzlethelyiséget vásárolunk, vagy bérlünk körülbelül 50—160 négyzetméter között. „Szolgáltatás 226 793" jeligére, a Hirdetőbe. Pályázati felhívás! A Hódmezővásárhely és Környéke Afész je­lölő bizottsága és a Fogyasztási Szövetkezetek Csongrád Megyei Szövetsége pályázatot hir­det az áfész-elnöki tisztségre a szövetkezet küldöttgyűlése elé, 5 évre szóló megválasztásra. Az áfész a III. kategóriába tartozik, tevékenysége a működési területén kereskedelem, vendéglátás, felvá­sárlás, ipar. Feltételek: szakirányú középiskolai érettségi bizonyít­vány, középfokú politikai végzettség, feddhetetlen elő­élet, 25-55 év közötti életkor. A szövetkezeti mozgalmi tapasztalattal rendelkező pá­lyázó előnyben részesül. A pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását, Jö­vedelmét, eddigi tevékenységének felsorolását — a részletes önéletrajzot. A pályázatot bizalmasan kezeljük, melyet 1987. ja­nuár 30-áig kérünk elküldeni: Mészöv, Szeged, Deák Ferenc utca 22. (felvilágosítás ugyanott, a személy­zeti osztályon).

Next

/
Thumbnails
Contents